Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-28 / 176. szám
1965. július 28. 5 Szerda Közgazdasági kérdésekről —- röviden Gazdasági elemzés és ellenőrzés A gazdasági és a műszaki elemzésről beszélgettem egy vállalati vezetővel, aki többször is ellenőrzésnek említette ezt. Máshol is tapasztaltam már, hogy azonosítják a két íogalmat, holott tartalmában jelentős eltérés van köztük. Az üzemek vezetésének alapvető módszere a gazdasági és a műszaki elemzés és ennek egy része — igaz jelentős része — az ellenőrzés. Ez utóbbi csupán az adott jeladatok végrehajtásának vizsgálatát és a felelősök megállapítását szolgálja, az elemzés pedig azt jelenti, hogy a gazdasági folyamatok vizsgálata közben szerzett adatok, tények birtokában keressük a belső összefüggéseket, a rejtett tartalékokat, a jobb megoldási módokat és így hozzuk meg a szükséges termelési, műszaki intézkedéseket. Kevés gyakorlati haszna van az olyan elemzésnek, amely nem tartalmazza ezt a hármas, de egymástól elválaszthatatlan módszert. A gazdasági és műszaki elemzés nem használ fel minden adatot, hanem azok sokaságából kiválasztja a jellemzőket, elkülöníti egymástól a lényeges és az adott esetben mellékes elemeket. Csoportosítással, összehasonlítással megfigyeli az általános jelenségeket, külön vizsgálja a feltűnő eltéréseket és hibákat. Itt kapcsolódik ismét az elemzéshez az ellenőrzés, mert a hibák és azok okának megállapítása már ez utóbbi feladata. Az elemzés fő módszere az egymással összefüggő jelenségek okokozati vizsgálata. Mit értünk ez alatt? Egyszerűsítve azt, hogy az elemzés tartalmazza az ok feltárását, vizsgálja az okozatot és annak kihatásait, majd a vizsgálati láncolat befejező részeként intézkedik az ok megszüntetéséről. Ha például gyakorsakká válnak a géphibák (ok) és ezzel együtt növekszik az állásidő (okozat) száma, annak feltétlenül tervlemaradás a következménye (kihatás). A géphibák okát ellenőrzés állapítja meg, de a részletes vizsgálatok sebészorvos kollégájához. Aztán, mikor felébredt Szklenár, egy középkorú férfi ment be hozzá. Biztosan a rendőrségtől van, gondolta Radovánné. Amikor a magas férfi kijött a kórteremből, bemutatkozott neki. Az kissé sokáig nézte eltűnődve, meglepetten, mintha magában azon gondolkodna, hol és mikor látta az asszonyt. — Egyelőre semmit sem mondhatok — hárított el mindenféle felvilágosítást. Majd engedékenyebben hozzátette: — Ha délután háromkor bejön hozzám, talán akkor!... — Kit keressek? — Bukova főhadnagyot. Szklenárhoz úgy jutott be, hogy az osztályvezető orvos külön engedélyét kellett megszereznie. S ez is csaik akkor adta meg az engedélyt, miután elmondta látogatása célját. — Hát kérem... azt hiszem, nem lesz egyszerű — mondta az orvos. — Kérem, én hajlandó vagyok kártérítést is fizetni! Az orvos felhúzta keskeny vállát. — Hát tessék megpróbálni! De csak öt percet adhatok! A sérült fiatalember hamar megértette az anyát. Rövid gondolkodás után azt mondta: után már az elemzés feladata a hibákat is elhárító intézkedések — például a jobb karbantartás, a TMK megerősítése stb. — kidolgozása. Egyszerű példát említettem. de lényegében ugyanezzel a módszerrel elemzik a bonyolultabb gazdasági, műszaki jelenségeket is. A leggyakrabban alkalmazott elemzési módszerek: 1. Csoportosítás, amely a megfelelő adatok kiválasztásával, ösz- szeválogatásával kezdődik és ezekből vizsgálják a lényegesebb adatokat. 2. Az összehasonlítással azonos folyamatokat kifejező adatokat vetnek egybe, megállapítják az eltéréseket és ebből vonják le a következtetéseket, összehasonlítják például az azonos gépek teljesítményét, a tény- és a tervszámokat. az egyes időszakok termelési, pénzügyi eredményeit stb. 3. Az összevonás és az egyszerűsítés főleg a magasabb szintű elemzés módszere. Több termelési egység vagy több vállalat részletes adatait hozzák közös nevezőre, azért például, hogy egységes kifejezhetőséget (forintértéket, tonnateljesítményt stb.) kapjanak. Az összevonás általános módszere a statisztikai adatgyűjtésnek is. 4. A viszonyszámok képzése szintén elemzési módszer. Ezt alkalmazzák, ha egyes adatokat százalékos arányba állítják egymással vagy egyéb statisztikai, matematikai módszereket használnak fel az elemzéshez. Az ellenőrzés tehát főleg a hibák okának felkutatását szolgálja, az elemzés azonban ennél többet jelent: mindenre kiterjedő részletes vizsgálatot, összefüggések, kapcsolatok megállapítását és intézkedések kidolgozását. A két módszernek azonban külön-külön és együtt az a célja, hogy segítse a gazdasági vezetést a vállalat és a népgazdaság terveinek végrehajtásában, a gazdaságos, magasabb színvonalú, jobb minőségű termelésben. Kovács András — Én visszavonom a feljelentést, mihelyt a kezelőorvosok megnyugtató véleményt adnak. * * * Délután fél háromkor ott ült Bukova főhadnagy előszobájában, de fél négy elmúlt, mire bejutott a nyomozásit vezető rendőrtiszthez. A főhadnagy, fri&sen borotvált, sűrű, fekete sortétól kékes állú férfi szótlanul helyet mutatott az íróasztal előtti széken. Maga is leült, gondterhelten tenyerébe hajtotta fejét, miközben lapozott az előtte fekvő iratokban. Végre felpillantott, s alig észrevehetően elmosolyodott, miközben az asszonyt nézte. Hangja nem is emlékeztetett a délelőtti kimért, hivatalos hangra. — Mondja kérem, nem lakott ön 1953 őszén a Pokoflhegyen’’ — De... de igen — felelte az asszony meglepetten, mert el sem tudta képzelni, miért lehet ez fontos ebben az ügyben. — Egy szakállas olvasztár volt az édesapja — folytatta most már a főhadnagy, nem kevés hiúsággal is, hogy memóriája remekül működik. — Egy vasárnap délután történt, hogy az önökével szomszédos lakásban Rudnyánszky... igen, báró Rud- nyámszky Gyula, a volt főispán fia agyonlőtte a keresztapját. (Folytatjuk) „Zöld-ár” Szeretik önök a friss ízű, zsenge zöldfőzelékeket? Ügy értjük, nemcsak most, hanem télen is vagy bármikor az esztendőben. Mert ha szeretik, nem kell aggódniuk, hogy hiányozni fog. Sőt, munkaidő előtt kimenni a piacra, műszak után otthon „második műszakban“ bajlódni az eltevéssel szintén nem kell. A háziasszonyok — és a változatos ételek kedvelőinek — segítségére siet a konzervipar. A Békéscsabai Konzervgyárban alig csillapodtak le a borsóáradat hullámai, máris megkezdődött és teljes lendülettel tart a zöldbabszezon. A zöldborsó utóvédéi. A Rózsa Ferenc gimnázium és a közgazdasági technikum diák lányai szívesen dolgoznak néhány hetet a szünidőben a konzervgyárban. Éppen a zöldborsós üvegeket adjusztálják Ez már a zöldbab. Fürge kezek segítik a futószalagra a tömött üvegeket, s a szalag végén önműködő berendezés zárja le a konzerveket. Naponta mintegy két és fél, három vagon nyersárut dolgoznak fel. A nemrég üzembe állított eím- kézőgép a gyár gépi bercndc zéseinek új „slágere”. Egy perc alatt annyi üvegre ragaszt.)» fel a címkét, mint korábban egy óra alatt a legfürgébb munkásnő. Bármilyen ügyes azonban a gép, Kiss Andrásnak türelmes hozzáértéssel kell ellenőriznie, kezelnie. (Fotó: Malmoß) a konzervgyárban Hinta-palinta Békéscsabán, a Kolozsvári és Pozsonyi utca között elterülő piactér ebbeli funkciója mellett egyben játszótér is. Utóbbi minőségében nap mint nap a gyermekek légiója keresi fel, háromévestől a serdülő korig. Ám szórakozásuk korántsem gondtalan, csakúgy, mint a kisebbek felett felügyeletet ellátó szülőké... A hat billenőhinta közül csupán három üzemképes, egy roncsokban hever, míg további kettő egyszerűen eltűnt. Lehet, hogy vandál kezek is közrejátszottak ebben, hisz’ kétcolos vascsövekből készítették e billegő alkalmatosságokat... Kilenc lengőhinta egészíti ki a kicsinyek szórakoztatását célzó kollekciót. Némelyiknek egy- egy tartólánca szakadt le, a mellső biztosítólánc pedig mindegyikről hiányzik, legfeljebb annak csonka maradványa lelhető fel. A hinták alatt kőkeményre döngölődött föld, a baleseti veszélyt csökkentő homokterítésnek semmi nyoma! Annál több viszont a billenőhinták közelében magasra nőtt fűben alattomosan megbúvó éles zúzott kő és kohósalak, amely még az útépítésből maradt itt... S még valami: hiányzik a legapróbbak kedvence, a homokozó. Pedig e nélkül olyan a játszótér, mint a katona puska nélkül... A Nfigyelmes szemlélő hetek, sőt hónapok óta láthatja ezt a sanyarú képet. Szemlátomást senki sem törődik e játszótérrel, pedig kilométernyi körzetben keresve sem akad alkalmasabb hely e célra... —km— Csúnya A békéscsabai Szarvasi útról van szó. Akik különböző járműveken legördülnek a vasúti átjáró hídról, elgyönyörködnek az ostornyeles fénycsövekben, az út két oldalát szegélyező pompázó sok színű virágokban. Mikor a Szarvasi út város felőli végéhez érkeznek, az addig látott szép látvány helyett dimbeken- dombokon, kacsaúsztatónak meg felelő tócsákon akad meg tekintetük. Még valamikor az elmúlt években maradtak ott a kisebb- nagyobb földcsomók. Az ottlaa vége kők már tavaly megunták ezt a cseppet sem felemelő látványt s a tavasszal többen, is fordultak a kertészeti vállalathoz: egyengessék el s varázsolják olyan szép pázsitossá, virágossá, mint amilyen a Szarvasi út többi része. Megígérték, hogy megcsinálják, csak éppen azt nem közölték, hogy mikor. Lassan sárgulni kezdenek a levelek, s a gyakori esők növelik a tócsákat. Ezért most már mi is megkérdezzük: meddig lesz még csúnya a Szarvasi út vége?
