Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-27 / 175. szám
1965. július 27, 4 Kedd Félévi tallózás a müszinttervben közgazdasági szemmel KÖZTUDOTT DOLOG, hogy a termelő vállalatok életében rendkívül fontos szerepet tolt be az éves műszaki fejlesztési és intézkedési terv. Ilyen okmány nélkül a termelési terv végrehajtásának alapvető műszaki feltételeit biztosító, továbbá a termelékenységet és gazdaságosságot előmozdító, valamint az egyéb fejlesztési és beruházási igényéket kielégítő intézkedések anarchisztikus jelleget öltenének. A műszóntterv az, amely a termelés zavartalansága érdekében teendő intézkedések sokaságát sorrendi és időrendi rendszerbe foglalja s felbecsülhetetlen segédeszköz a vállalati irányítás kezében. A műszintterv puszta elnevezésében ma már nem teljes mértékben takarja elhivatottságának jellegét. Az igaz ugyan, hogy elsősorban műszaki jellegű feladatokat ölel fel, de ezek mi több gazdálkodási célkitűzéssel párosulnak. Mi sem bizonyítja ezit jobban, mint az, hogy egy-egy mű- szinittervi feladat meghatározásánál a vállalatvezetés feltétlenül számol annak költség- és eredménykihatásával. MILYEN IS LEGYEN hát a jó műszintterv? Azzal az igénnyel tallóztunk a Békéscsabai Kötöttárugyár műszaki fejlesztési és intézkedési tervében, hogy abból, valamint az első fél évben megvalósult intézkedések eredményeiből közgazdasági következtetéseket vonjunk le. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a kötetnyi okmány már első betekintésre is készítőinek alaposságáról, gondosságáról árulkodik. A terv több fejezetben, jelleg szerint taglalja a különféle feladatokat. Megtalálhatók benne a termelési terv végrehajtásához szükséges, a gyántmányprofi- lozással kapcsolatos és az anyag-, importanyag megtakarítást célzó intézkedések csakúgy, mint a gyártmánykorszerűsítós és fejlesztés, választékbővítés, továbbá a gyártási technológia fejlesztésének, korszerűsítésének feladatai. Nem hiányoznak abból a minőségjavítást célzó, a termelékenység növelését eredményező törekvések és a sízervezésQ, oktatási, munkavédelmi intézkedések, valamint az újítási feladatterv sem. S mindez precíz rendszerbe foglalva, határidőkkel, intézkedési felelősök megjelölésével. AZ ELSŐ FÉL ÉVBEN végrehajtott feladatok műszaki és gazdaságossági értékelése javában tart még, de máris érzékelhető, hogy e végrehajtott intézkedések több százezer forintnyi megtakarításokat, pozitív eredményeket hoztak. Pusztán ez a körülmény is bizonyítja, hogy a témákat „jód fogták meg” a vállalatnál, a terv híven szolgálja azt a célt, amire hivatott. A kötöttárugyári műszintterv sok intézkedési pontnál — igen helyesen — a végrehajtás várható gazdasági kihatását számszerűen is meghatározza. Ez helyes törekvés. Némely esetben azonban az előkalkuláció túlzottan elhatárolt jelleget ölt. Ez abban jut kifejezésre, hogy nem számol azzal, mi módon lehet majd a végrehajtást gazdasági eredmény szempontjából értékelni. Előtérbe lép itt egy olyan igény, miszerint a rendszeres gazdaságossági számításokat igénylő intézkedési programpontok értékelési metodikáját már a tervezésnél úgy kell meghatározni, hogy az beleilleszkedjék a vállalat meglévő adatregisztráló rendszerébe. Más szóval: biztosítani kell, hogy az egyes feladatok ne csak tervezhetők, hanem a tervezéssel azonos metodikával — regisztrált tényszamokra támaszkodva — értékelhetők is legyenek. FELTÉTLENÜL HELYÉNVALÓ az a nézet, amely szerint a műszintterv gazdaságossági kihatású tételeinek meghatározásánál is feltétlenül érvényre kell juttatni azt az elengedhetetlen számviteli elvet, hogy a terv- és tényadatok megállapítása azonos metodika szerint történjék. Ameny- nyiben pedig egy-egy jelentős eredmény-kihatású intézkedés sajátos értékelési módozata mégsem illeszthető bele a meglévő adatre- gisztrálási rendszerbe, akkor időszakos mérésekkel. önálló, a témára vonatkozó külön adatgyűjtéssel kell a megbízható ténvszámókát biztosítani. E feltételeik nélkül a gazdaságossági értékelés csak feltételezésekre, becslésekre szorítkozhat, ami viszont csalóka tényezőként hathat a vállalati eredményre. TALLÓZÁSUNK SORÁN még egy érdekes jelenséggel találkoztunk, amely — a sok erény és eredmény mellett — szintén szót érdemel. Ez ugyancsak a műszint- tervi gazdasági eredménynek a vállalati eredményre gyakorolt közvetlen hatásával függ össze. Az Fatömegcikkek, járművek készülnek Fiizesgyarmaion átfedés „veszedelmes” jelenségéről van szó, amely abban jut kifejezésre, hogy az egyik intézkedési programpont gazdasági eredménye egy másik — ugyancsak gazdasági eredményt hozó — intézkedésnek függvénye. Más kifejezéssel: az egyik feladatnál önállóan jelentkező, kisebb összegű megtakarítás egészben vagy részben jelentkezik egy másik önálló intézkedés nagyobb összegű megtakarításéiban is. Ilyen esetekben a programpontonként önállóan jelentkező megtakarítások egyszerű számtani összegezése vállalati szinten megtévesztő, félrevezető, mert az „átfedett” megtakarítás a vállalati mérlegben csak egyszeresen mutatkozik. Az utóbbi vonatkozásban he- lyónvalóak azok a törekvések, hogy az átfedés lehetőségét már a tervezésnél ki kell küszöbölni vagy az egyes feladatoknál legalábbis világosan utálni kell erre. AZ ELMONDOTTAKBAN nem bírálni, hanem — mint előrebocsá- tottuk — következtetéseket kívántunk levonni. Hiszen ismeretes az is, hogy a vállalati műszinttervek felépítési, értékelési metodikáját nem lehet uniformizálni. Múlhatatlanul szükséges viszont, hogy e tevékenységben is mindinkább tért hódítson a közgazdasági szemlélet. A fejtegetésünkkel is ez utóbbi célkitűzést kívánjuk szolgálni. Kazár Mátyás A Füzesgyarmati Járműgyártó és Javító Ktsz nagyrészt fatömegcikkeket készít: húsvágótokét, különböző (tégla-, kő-, bála-, zsákhordó) targoncát, kézi stráfkocsit és most kezdik gyártani a lépcsőn járó fémtargoncát. Jelentős termék az úgynevezett Eszterházy futókocsi, amit 1964-ben mutattak be igen nagy sikerrel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Azóta is sokat rendeltek belőle az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. A szövetkezet jelenleg igen szűk helyen dolgozik, ezért egy új telep kialakítása vált szükségessé. Erre a célra 200 ezer forintot biztosított a KISZÖV. A ktsz az első fél évben egy pótkocsis traktort vásárolt, amely az anyagszállítást meggyorsítja. A második fél évben egy vasipari és egy félautomata faipari esztergagépet, valamint egy szalagfűrészt várnak, amelyek segítségével a termelékenység tovább növelhető. — pb. — (Fotó: Malmos) Városiasodik Békés község Csaknem 8 millió 232 ezer forintot fordítottak tavaly a községek fejlesztésére a békési járásban. A községfejlesztési hozzájárulások mellett mintegy 1 millió 266 ezer forint értékű társadalmi munkát is végzett a lakosság. Különösen a járásszékhely járt elöl a közérdekű munkáknál vállalt társadalmi hozzájárulásokban, amelyekre a gyorsan városiasodó községben a nagy összegű beruházásoknál nagy szükség volt. Többek közt 1700 méter hosszú betonjárdát fektettek le, bővítették a villanyhálózatot, új közfürdő építési tervét készítették el és 547 ezer forinttal járultak hozzá a törpevízmű hálózatának továbbépítéséhez. Az idén Közületek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka Helyekre — férfi és női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 295 Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata, Szolnok, Dózsa Gy. u. 5. sz. azonnali belépéssel felvesz szobafestő, mázoló, bádogos, ács, több éves gyakorlattal vízvezetékszerelő szakmunkásokat, kubikosbrigádot, segédmunkásokat. Jelentkezni a fenti cím alatt kell. 88742 Férfi segédmunkásokat- betonelem- gyártói munkakörbe azonnali belépésre felvesz a Szentendrei Betonárugyár. Munkásszállás és üzemi étkezés van. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezni lehet a gyáregység munkaügyi osztályán, Szentendre, Dózsa György út 34. szám alatt. 34575 újabb százezer forintot biztosítanak a községfejlesztési alapból a villanyhálózat bővítésére, 210 ezret az utak rendbe hozására, több mint félmilliót a vízműhálózat fejlesztésére és 800 ezret az új fürdő építésének megkezdésére. Szécsi József kovácsmester a kocsi kerekét illesztL Vas Imre bognár a futókocsi vázát készíti. Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 40. — Itt a lakótelepen nincs — mondta a rendőr. — A fiatalok segítettek keresni. — És mit akar a fiamtól? — kérdezte az asszony. — Sajnálom, be kell kísérnem — felelte a rendőr. — Ha hazajön, ne hagyja el a lakást, önök is felelnek érte! — Viszontlátásra! — Tisztelgett és elment. Radován becsukta utána az ajtót, besietett a feleségéhez. Az asszony egy fotelba ros- kadt, maga elé meredt, ajka meg-megrándult. — Úristen! Hogyan történhetett? Miért csinálhatta?! — suttogta. — Hát csakugyan nem ismerem a gyermekemet? Hogy föl nem foghatom, mit miért tesz? A férfi bátorítóan tapogatta a hátát. — Ne hagyd el magad! Én megyek, hátha megtalálom! — Veled tartok! Úgysem tudnék itthon maradni! A belvárosban sorra járták az éttermeket, eszpresszókat, de Gézát sehol sem találták. Éjfél volt> bezártak a szórakozóhelyek a Nápoly-bár kivételével, mely az Arany Csillag hajnali ötig nyit- vatartó mulatója. Elfáradtak a keresgélésben, taxiba ültek, hátiha közben hazament a fiú. Le sem feküdtek. Nem tudtak volna elaludni. Kettő után érkezett meg a fiú, az anya rohant ajtót nyitni. A fiú rápillantott, mintha azt akarná leolvasni róla, tudja-e már mi történt, aztán szó nélkül ment be a szobájába. Az anya és Radován követte. — Fiam, édes fiam, mi történt? Mit csináltál? — kérdezgette az anya kétségbeesetten. — Biztos tudjátok már — mondta majdnem egykedvűen Géza. — Hogy tehetted? — firtatta az asszony. — Miért nem mentél orvoshoz? — kérdezte Radován, de a fiú csak ráemelte nagy világoskék szemét, s neki sem válaszolt. Radován eltűnt, de hamarosan egy kis jódos üveggel, steril vattával, gyufával tért vissza. — Mutasd, hadd fertőtlenítem! — mondta Radován és kiadósán bekente a körömmel tépett sebeket. — Kettő nagyon csúnya, reggel föltétlenül orvoshoz kell menned! A fiú összeharapta fogait, arca meg sem rezzent. — Nem fáj, kisfiam? — kérdezte az anya. — De. — Nem is sziszegsz! — Minek az? Nem szoktam. Az anya és Radován csodálkozva nézte. — Egy rendőr keresett tíz után — mondta Radován. — őrizetbe fognak venni! A fiú hallgatott, majd lomha, kimerült mozdulatokkal vetkőzni kezdett. — Ki volt az, akit megszórtál? — kérdezte az anya, s hogy a fiú erre sem felelt, hangját megemelte. — Felelj hát, ki volt? — Nem ismerem. — Hát akkor? Akkor miért? — Borával táncolt. — Csak azért? — Mert vele táncolt? — Kértem tőle, és nem adta. — És ezért rögtön le kellett szúrni? — kérdezte Radován. — Fiam, fiam, hát hogy képzeled te az életet? — Ezt most kérdi? — Anyjához fordult. — Most kérditek már? Hát tudom én azt? Nem ti tettetek ilyenné, amilyen va-
