Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-27 / 175. szám

1965. július 27, 4 Kedd Félévi tallózás a müszinttervben közgazdasági szemmel KÖZTUDOTT DOLOG, hogy a termelő vállalatok életében rend­kívül fontos szerepet tolt be az éves műszaki fejlesztési és intéz­kedési terv. Ilyen okmány nélkül a termelési terv végrehajtásának alapvető műszaki feltételeit bizto­sító, továbbá a termelékenységet és gazdaságosságot előmozdító, valamint az egyéb fejlesztési és beruházási igényéket kielégítő intézkedések anarchisztikus jelle­get öltenének. A műszóntterv az, amely a termelés zavartalansága érdekében teendő intézkedések sokaságát sorrendi és időrendi rendszerbe foglalja s felbecsülhe­tetlen segédeszköz a vállalati irá­nyítás kezében. A műszintterv puszta elnevezé­sében ma már nem teljes mér­tékben takarja elhivatottságának jellegét. Az igaz ugyan, hogy el­sősorban műszaki jellegű feladato­kat ölel fel, de ezek mi több gaz­dálkodási célkitűzéssel párosul­nak. Mi sem bizonyítja ezit job­ban, mint az, hogy egy-egy mű- szinittervi feladat meghatározásá­nál a vállalatvezetés feltétlenül számol annak költség- és ered­ménykihatásával. MILYEN IS LEGYEN hát a jó műszintterv? Azzal az igénnyel tallóztunk a Békéscsabai Kötött­árugyár műszaki fejlesztési és in­tézkedési tervében, hogy abból, valamint az első fél évben megva­lósult intézkedések eredményei­ből közgazdasági következtetése­ket vonjunk le. Mindenekelőtt meg kell állapí­tani, hogy a kötetnyi okmány már első betekintésre is készítőinek alaposságáról, gondosságáról árulkodik. A terv több fejezetben, jelleg szerint taglalja a különfé­le feladatokat. Megtalálhatók ben­ne a termelési terv végrehajtásá­hoz szükséges, a gyántmányprofi- lozással kapcsolatos és az anyag-, importanyag megtakarítást cél­zó intézkedések csakúgy, mint a gyártmánykorszerűsítós és fejlesz­tés, választékbővítés, továbbá a gyártási technológia fejlesztésé­nek, korszerűsítésének feladatai. Nem hiányoznak abból a minő­ségjavítást célzó, a termelékeny­ség növelését eredményező törek­vések és a sízervezésQ, oktatási, munkavédelmi intézkedések, vala­mint az újítási feladatterv sem. S mindez precíz rendszerbe foglal­va, határidőkkel, intézkedési fe­lelősök megjelölésével. AZ ELSŐ FÉL ÉVBEN végre­hajtott feladatok műszaki és gaz­daságossági értékelése javában tart még, de máris érzékelhető, hogy e végrehajtott intézkedések több százezer forintnyi megtakarí­tásokat, pozitív eredményeket hoztak. Pusztán ez a körülmény is bizonyítja, hogy a témákat „jód fogták meg” a vállalatnál, a terv híven szolgálja azt a célt, amire hivatott. A kötöttárugyári műszintterv sok intézkedési pontnál — igen helyesen — a végrehajtás várható gazdasági kihatását számszerűen is meghatározza. Ez helyes törekvés. Némely esetben azonban az előkalkuláció túlzottan elha­tárolt jelleget ölt. Ez abban jut ki­fejezésre, hogy nem számol az­zal, mi módon lehet majd a vég­rehajtást gazdasági eredmény szempontjából értékelni. Előtérbe lép itt egy olyan igény, misze­rint a rendszeres gazdaságossági számításokat igénylő intézkedési programpontok értékelési meto­dikáját már a tervezésnél úgy kell meghatározni, hogy az beleillesz­kedjék a vállalat meglévő adatre­gisztráló rendszerébe. Más szóval: biztosítani kell, hogy az egyes feladatok ne csak tervezhetők, ha­nem a tervezéssel azonos metodi­kával — regisztrált tényszamokra támaszkodva — értékelhetők is le­gyenek. FELTÉTLENÜL HELYÉNVA­LÓ az a nézet, amely szerint a műszintterv gazdaságossági kiha­tású tételeinek meghatározásánál is feltétlenül érvényre kell juttat­ni azt az elengedhetetlen számvi­teli elvet, hogy a terv- és tényada­tok megállapítása azonos meto­dika szerint történjék. Ameny- nyiben pedig egy-egy jelentős eredmény-kihatású intézkedés sa­játos értékelési módozata mégsem illeszthető bele a meglévő adatre- gisztrálási rendszerbe, akkor idő­szakos mérésekkel. önálló, a témá­ra vonatkozó külön adatgyűjtés­sel kell a megbízható ténvszámó­kát biztosítani. E feltételeik nél­kül a gazdaságossági értékelés csak feltételezésekre, becslésekre szorítkozhat, ami viszont csalóka tényezőként hathat a vállalati eredményre. TALLÓZÁSUNK SORÁN még egy érdekes jelenséggel találkoz­tunk, amely — a sok erény és eredmény mellett — szintén szót érdemel. Ez ugyancsak a műszint- tervi gazdasági eredménynek a vállalati eredményre gyakorolt közvetlen hatásával függ össze. Az Fatömegcikkek, járművek készülnek Fiizesgyarmaion átfedés „veszedelmes” jelenségé­ről van szó, amely abban jut kife­jezésre, hogy az egyik intézkedési programpont gazdasági eredménye egy másik — ugyancsak gazdasági eredményt hozó — intézkedésnek függvénye. Más kifejezéssel: az egyik feladatnál önállóan jelent­kező, kisebb összegű megtakarí­tás egészben vagy részben jelent­kezik egy másik önálló intézke­dés nagyobb összegű megtakarítá­séiban is. Ilyen esetekben a prog­rampontonként önállóan jelentke­ző megtakarítások egyszerű szám­tani összegezése vállalati szinten megtévesztő, félrevezető, mert az „átfedett” megtakarítás a vállalati mérlegben csak egyszeresen mu­tatkozik. Az utóbbi vonatkozásban he- lyónvalóak azok a törekvések, hogy az átfedés lehetőségét már a tervezésnél ki kell küszöbölni vagy az egyes feladatoknál leg­alábbis világosan utálni kell erre. AZ ELMONDOTTAKBAN nem bírálni, hanem — mint előrebocsá- tottuk — következtetéseket kíván­tunk levonni. Hiszen ismeretes az is, hogy a vállalati műszinttervek felépítési, értékelési metodikáját nem lehet uniformizálni. Múlha­tatlanul szükséges viszont, hogy e tevékenységben is mindinkább tért hódítson a közgazdasági szem­lélet. A fejtegetésünkkel is ez utóbbi célkitűzést kívánjuk szol­gálni. Kazár Mátyás A Füzesgyarmati Járműgyártó és Javító Ktsz nagyrészt fatömeg­cikkeket készít: húsvágótokét, kü­lönböző (tégla-, kő-, bála-, zsák­hordó) targoncát, kézi stráfkocsit és most kezdik gyártani a lépcsőn járó fémtargoncát. Jelentős ter­mék az úgynevezett Eszterházy futókocsi, amit 1964-ben mutattak be igen nagy sikerrel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Azóta is sokat rendeltek belőle az álla­mi gazdaságok, termelőszövetke­zetek. A szövetkezet jelenleg igen szűk helyen dolgozik, ezért egy új te­lep kialakítása vált szükségessé. Erre a célra 200 ezer forintot biz­tosított a KISZÖV. A ktsz az első fél évben egy pót­kocsis traktort vásárolt, amely az anyagszállítást meggyorsítja. A második fél évben egy vasipari és egy félautomata faipari eszterga­gépet, valamint egy szalagfűrészt várnak, amelyek segítségével a termelékenység tovább növelhető. — pb. — (Fotó: Malmos) Városiasodik Békés község Csaknem 8 millió 232 ezer fo­rintot fordítottak tavaly a köz­ségek fejlesztésére a békési já­rásban. A községfejlesztési hozzájá­rulások mellett mintegy 1 mil­lió 266 ezer forint értékű társa­dalmi munkát is végzett a la­kosság. Különösen a járásszék­hely járt elöl a közérdekű munkáknál vállalt társadalmi hozzájárulásokban, amelyekre a gyorsan városiasodó község­ben a nagy összegű beruházá­soknál nagy szükség volt. Töb­bek közt 1700 méter hosszú be­tonjárdát fektettek le, bővítet­ték a villanyhálózatot, új köz­fürdő építési tervét készítették el és 547 ezer forinttal járultak hozzá a törpevízmű hálózatá­nak továbbépítéséhez. Az idén Közületek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka Helyekre — férfi és női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 295 Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata, Szolnok, Dó­zsa Gy. u. 5. sz. azonnali belépéssel felvesz szobafestő, mázoló, bádogos, ács, több éves gyakorlattal vízveze­tékszerelő szakmunkásokat, kubikos­brigádot, segédmunkásokat. Jelentkez­ni a fenti cím alatt kell. 88742 Férfi segédmunkásokat- betonelem- gyártói munkakörbe azonnali belépés­re felvesz a Szentendrei Betonárugyár. Munkásszállás és üzemi étkezés van. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkez­ni lehet a gyáregység munkaügyi osz­tályán, Szentendre, Dózsa György út 34. szám alatt. 34575 újabb százezer forintot biztosí­tanak a községfejlesztési alap­ból a villanyhálózat bővítésére, 210 ezret az utak rendbe hozásá­ra, több mint félmilliót a víz­műhálózat fejlesztésére és 800 ezret az új fürdő építésének megkezdésére. Szécsi József kovácsmester a kocsi kerekét illesztL Vas Imre bognár a futókocsi vázát készíti. Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 40. — Itt a lakótelepen nincs — mondta a rendőr. — A fiatalok segítettek keresni. — És mit akar a fiamtól? — kérdezte az asszony. — Sajnálom, be kell kísérnem — felelte a rendőr. — Ha haza­jön, ne hagyja el a lakást, önök is felelnek érte! — Vi­szontlátásra! — Tisztelgett és el­ment. Radován becsukta utána az ajtót, besietett a feleségéhez. Az asszony egy fotelba ros- kadt, maga elé meredt, ajka meg-megrándult. — Úristen! Hogyan történhe­tett? Miért csinálhatta?! — sut­togta. — Hát csakugyan nem is­merem a gyermekemet? Hogy föl nem foghatom, mit miért tesz? A férfi bátorítóan tapogatta a hátát. — Ne hagyd el magad! Én me­gyek, hátha megtalálom! — Veled tartok! Úgysem tud­nék itthon maradni! A belvárosban sorra járták az éttermeket, eszpresszókat, de Gé­zát sehol sem találták. Éjfél volt> bezártak a szórakozóhelyek a Nápoly-bár kivételével, mely az Arany Csillag hajnali ötig nyit- vatartó mulatója. Elfáradtak a keresgélésben, taxiba ültek, hátiha közben ha­zament a fiú. Le sem feküdtek. Nem tudtak volna elaludni. Kettő után érkezett meg a fiú, az anya rohant ajtót nyitni. A fiú rápillantott, mintha azt akar­ná leolvasni róla, tudja-e már mi történt, aztán szó nélkül ment be a szobájába. Az anya és Radován követte. — Fiam, édes fiam, mi tör­tént? Mit csináltál? — kérdez­gette az anya kétségbeesetten. — Biztos tudjátok már — mondta majdnem egykedvűen Géza. — Hogy tehetted? — firtatta az asszony. — Miért nem mentél orvos­hoz? — kérdezte Radován, de a fiú csak ráemelte nagy világos­kék szemét, s neki sem vála­szolt. Radován eltűnt, de hama­rosan egy kis jódos üveggel, steril vattával, gyufával tért vissza. — Mutasd, hadd fertőtlení­tem! — mondta Radován és ki­adósán bekente a körömmel té­pett sebeket. — Kettő nagyon csúnya, reggel föltétlenül orvos­hoz kell menned! A fiú összeharapta fogait, ar­ca meg sem rezzent. — Nem fáj, kisfiam? — kér­dezte az anya. — De. — Nem is sziszegsz! — Minek az? Nem szoktam. Az anya és Radován csodál­kozva nézte. — Egy rendőr keresett tíz után — mondta Radován. — őrizetbe fognak venni! A fiú hallgatott, majd lomha, kimerült mozdulatokkal vetkőz­ni kezdett. — Ki volt az, akit megszór­tál? — kérdezte az anya, s hogy a fiú erre sem felelt, hangját megemelte. — Felelj hát, ki volt? — Nem ismerem. — Hát akkor? Akkor miért? — Borával táncolt. — Csak azért? — Mert vele táncolt? — Kértem tőle, és nem adta. — És ezért rögtön le kellett szúrni? — kérdezte Radován. — Fiam, fiam, hát hogy képze­led te az életet? — Ezt most kérdi? — Anyjá­hoz fordult. — Most kérditek már? Hát tudom én azt? Nem ti tettetek ilyenné, amilyen va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom