Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-27 / 175. szám

IMS. július 27. 2 KeM Magyar államférfiak üdvözlő távirata kubai államférfiakhoz DR. OSWALDO DORTICOS TORR ADÓ elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársinak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártja országos vezetősége első titkárának, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szo_ ciahsUz Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a kubai népnek és kormányának. A magyar nép nagy figyelemmel kiséri a testvéri kubai nép szo­cializmust építő munkáját. Nagyra értékeljük a kubai nép elért ered­ményeit és meg vagyunk győződve arról, hogy Kuba példát mutat az imperializmus elleni és a nemzeti függetlenségért folyó világ­méretű harcban. Tudjuk, hogy a forradalom eredményeinek és jövőjének meg­védése, a békés épitömunka feltételeinek biztosítása nagy erőfeszítést követel a kubai néptől. Biztosíthatjuk Önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a forradalmi kubai népet, hogy e nemes célkitűzé­sek megvalósítására irányuló fáradozásaikban a magyar nép őszinte segítőkészséggel és szolidaritással áll a kubai nép oldalán. Országaink és népeink között igaz baráti kapcsolatok szellemé­ben őszinte szívvel kívánjuk önöknek és a kubai népnek, hogy to­vábbi sikereket érjenek el függetlenségük megerősítése és a szo­cializmus építése terén. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kAllai gtula a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke GENF: Szemjon Carapkin, a tizenhéthatalmi leszerelési ér­tekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője július 25-én Párizsból megérkezik a Központi Pályaudvarra, ahol újságírók­nak nyilatkozik. (TELEFOTÚ — MTI Külföldi Képszolgálat) A pakisztáni Amerika-ellenes tüntetések háttere London öt napja tartantak Pakisztán­ban az Amerika-ellenes tünteté­sek. Az Egyesült Államok nagy- követségét, konzulátusait és más hivatalait rendőrség őrzi. A heves felháborodásnak az az oka, hogy Johnson elnök közölte Ajub Khannal, legalább két hó­nappal elhalasztja az Egyesült Ál­lamok 60 millió font értékű hoz­zájárulásának fizetését Pakisztán ötéves gazdaságfejlesztési terve költségeinek fedezésére, és java­solta, hogy ez alatt az idő alatt folytassanak megbeszéléseket „a két ország közötti problémák el­intézéséről”. Ajub Khan a leghe­vesebb felháborodással állapítot­ta meg, hogy az Egyesült Államok a gazdasági segélyt „zsarolási fegy­verként” akarja használni, hogy ezáltal Pakisztánt külpolitikája főbb pontjainak elejtésére kény­szerítse. (MTI) A liefen döntő szakaszába lép a görögországi politikai válság Athén Konstantin király vasárnap visszarepült Athénből Korfu szi­getére, miután tárgyalt Athanasz- sziadesz-Novasz miniszterelnök­kel és két más politikussal. A kormány lázasan készül a keddre meghirdetett általános po­litikai sztrájk leküzdésére. A Reu­ter szerint sürgős intézkedéseket tesznek az áramszolgáltatás és a közlekedés fenntartására, mert a kormány többé-kevésbé döntő pró­batételnek tartja a kedden kezdő­dő politikai csatát. Csütörtökön kerül az új kormány a parla­ment elé, amely bizalmi szavazás­sal dönt a kabinet sorsáról. Az AP tudósítója szerint Sztefa­I nopulosz volt miniszterelnök-he­lyettesre várna a kormányfői bár­sonyszék, ha Novasz nem kapná meg a parlament bizalmi szava­zatát. Sztefanopuloszt megfelelő kompromisszumos jelöltnek tart­ják. Ugyancsak az AP tudósítója azt állítja, hogy az utóbbi napok­ban lezajlott tüntetések során Pa­pandreu népszerűsége csökkent, s a Centrum Unióhoz közelálló for­rások szerint a válság megoldásá­ra egy másik politikus támogatása látszana a legmegfelelőbbnek. Valamennyi hírügynökség egyet­ért abban, hogy a most kezdődő héten döntő stádiumába lép a görögországi politikai válság. Á gátak hősei Megemlékezés a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága a kubai forradalmi mozgalom ki­bontakozásának 12. évfordulója alkalmából hétfőn ünnepséget ren- dezett a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Szilágyi Béla külügymi­niszterhelyettes, Szépvölgyi Zol­tán, a budapesti pártbizottság tit­kára, Barinkai Oszkárné, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának titkára, valamint a XI. kerület számos vezetője. A kubai és a magyar Himnusz elhangzása után Méhész József, a kerületi pártbizottság titkára üd­vözölte a megjelenteket, majd Harmati Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának titkára, majd dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztár­saság magyarországi nagykövete mondott beszédet. Üj szovjet rakétakísérletek Moszkva A szovjet űrkutatási program­mal összhangban a Szovjetunió 1965. július 28—október 15 között űrobjektumok hordozórakétáinak új típusait fogja kipróbálni a Csendes-óceán egyenlítői körzeté­ben, az északi szélesség 37 fok 39 perc és a keleti hosszúság 173 fok 25 perc metszéspontjától számí­tott 40 tengeri mérföld sugarú kö­rön belül. A TASZSZ-t felhatalmazták a következők közlésére: A Szovjet­unió kormánya biztonsági okokból felkéri a csendes-óceáni tengeri és légi utakat használó államokat, utasítsák megfelelő szerveiket, hogy hajóik és repülőgépeik az említett térséget a jelzett idősza­kaszban naponta déli 12 óra és 24 óra között kerüljék. (MTI) Nincs szó, mely felérne tet­teikhez, nincs jelző, mely méltó­képpen kifejezhetné elismeré­sünket. A 120 napos küzdelem­ben milliók és milliók szíve együtt dobbant az ő szívükkel. Az ország lakossága mély együttérzéssel és aggódással fi­gyelte azt az emberfeletti erő­feszítést, amelyet tíz- és tízezrek, a gátak hősei éji nappallá téve folytattak az árvízzel. Munká­jukkal ezer és ezer családi ott­hon melegét, milliókra, milliár- dokra tehető értékeket mentet­tek meg. Most, amikor elvonult az ár, jóleső érzéssel láthatjuk: küz­delmük nem volt hiábavaló. Tetteikről, mint ahogyan az El­nöki Tanács és a legutóbbi ülé­sén a Minisztertanács is tette, a legnagyobb elismeréssel szól­hatunk ml is. Szívünkből be­szélt Dobi István elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke, amikor az ár elleni küzdelem hőseinek ki­tüntetése alkalmából a követ­kező szavakkal idézte fel erőfe­szítéseiket: A gátakon, az ár­víztől fenyegetett területeken, az emberek és javak mentésé­ben, az éjt nappallá tevő fárad­hatatlan munkában és helytál­lásban olyan összefogás, olyan nemzeti egység valósult meg, ami örökké emlékezetes marad szocializmust építő hazánk és népünk történetében. Az árvízvédelem jelenlegi fontos munkálatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének helyette­se. — A Duna magyar szakaszának töltésein — mondotta többek kö­zött — az árhullám levonulása óta is szakadatlan munka folyik. Több fontos feladatot kell egy- időben megoldani. A felhasznált értékesebb védekezőanyagok ösz- szegyű,Résével párhuzamosan meg kell jelölni a megrongálódott gát­szakaszokat, majd részletes mű­szaki vizsgálatok alapján ki kell Valóban. Az összefogás, a nemzeti egység magasztos meg­nyilvánulásának voltunk együtt­érző tanúi, miként azóta is, ami­kor egy emberként határoztuk el, hogy ki-ki anyagi lehetősé­geihez képest hozzájárul az ár­vízkárosultak megsegítéséhez. S a nagy nemzeti egység kibonta­kozásán túl annak Is, hogyan si­ettek segítségünkre a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok egységei, melyeknek harcosai ott voltak a védekezésnél és a mentésnél. A segítségnyújtásnak, s egyszer­smind a szolidaritásnak szép példáját adták, mint ahogyan az NDK vízügyi szolgálatának segít­ségét is nap mint nap érezhettük, amikor árvízvédelmi anyagokat és gépeket bocsájtottak rendel­kezésünkre. Ebből azok is, akik olykor kézlegyintéssel intézik el a baráti szocialista országok együttműködéséről szóló híre­ket, láthatták: hogyan lesznek az elvekből közös tettek, mi­ként lesz cselekvő egység a szo­lidaritásból. Az emberi akaraterő e 120 na­pos próbatétele sikerrel zárult. Az árvízvédelem hősei között ott küzdöttek megyénk fiat Is. Derekas helytállásukért fogad­ják szívből jövő köszönetünket és elismerésünket! P. P. dolgozni a helyreállítási tervet és nyomban megkezdeni a gáterősí­tési munkálatokat is. Az eddigi műszaki vizsgálatok alapján a Duna árvédelmi vona­lain összesen 25 kilométer hosz- szúságban kell helyreállítani, megerősíteni a több mint 100 na­pos áradástól legjobban megviselt gátszakaszokat. A dunai védővonalak helyreál­lítására, megerősítésére — az elő­zetes számítások szerint — csak­nem 2 millió köbméter földet épí­tenek a gátakba s a munkálatokat még az őszi esőzések beálltáig, ok­tóber végéig be kell fejezni. Gáterősítés a Duna védvonalain A zöldség­és gyümölcsellátásról Zöldségből és gyümölcsből a korábbi évekhez képest — meny- nyiség, minőség és ár szempont­jából — nincs minden rendben. A piac drága. A MÉK üzleteiben kevés az áru, de baj van a frisse­séggel is. Ugyanakkor a MÉK a minőségileg gyengébb áruért ma­gasabb összeget kér, mint a ház­tájiból piacozó. A városok és a községek friss zöldség- és gyümölcsellátását csak a MÉK, sajnos, nem tudja megol­dani. Miért? A felvásárlás s az áru fogyasztóhoz juttatása bonyo­lult. Az adminisztráció labirintu­sában fonnyadttá válik az áru. Érthető tehát, hogy a fogyasztó nem szívesen vásárolja a MÉK portékáját, amikor a piacon ol­csóbban. minőségileg jobbat kap. Másrészt a jelenlegi felvásárlá­si árpolitika sem kielégítő. A he­lyi kínálat és a kereslet összefüg­gését az ármegállapításnál mellő­zik. A SZÖVOSZ illetékesei Buda­pesten rögzítik, hogy az ország területén a zöldség és a gyümölcs kilójáért — fajtánként — meny­nyit fizethet a MÉK. S ezt meny­nyiért értékesítheti. A MÉK rend­kívül magas árréssel dolgozik. Emiatt évek óta nem tölti be pia­ci árszabályozó szerepét. Évről évre drágul a zöldség, drágul a gyümölcs. Kétségtelen, az országnak zöld­ségből és gyümölcsből exportkö­telezettségei vannak. De vajon ezért a belföldi ellátás lehetősé­geinek kihasználásáról lemondha­tunk-e? Sürgősen mérlegre kelle­ne tenni, hegy a zöldség értékesí­tésében kialakult monopolhelyzet helyes-e, mennyire szolgálja a la­kosság érdekét? Fölvetődik egy olyan gondolat is, hogy a megyei, járási, a városi, továbbá a közsé­gi tanácsok, termelőszövetkezetek megteszik-e kötelezettségüket a lakosság zöldség- és gyümölcsel­látásának javításáért? Nézzünk szembe a tényekkel: Békéscsabán egyetlen termelő­szövetkezet rendelkezik csak pia­ci elárusítóhellyel, ha ezt egy­általán annak lehet nevezni. Egy magántelekből még annak idején vásárolt a Május 1 Tsz néhány négyszögölet, amely az utca frontján van és a Tanácsköztársaság útjától pedig távol. Ugyanez a szövetkezet sze­retett volna az I. kerületben is egy zöldségelárusító pavilont fel­állítani, de ehhez a jogot még nem kapta meg. Orosházán a Szabad­ság Tsz nem kap engedélyt saját termel vényeinek értékesítésére, jóllehet amiatt, hogy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Gyu­lán több termelőszövetkezet egyik évről a másikra igen jelentős te­rületet kapcsolt ki a zöldségter­mesztésből, noha Gyula város zöldségellátása sincs megoldva. Ritka, mint a fehér holló az olyan termelőszövetkezet, amelyik a já­rási székhely és a helybeliek zöld­ség- és gyümólcsellátásában — Békéscsabáról nem is beszélve — számottevő szerepet tölt be. Van-e miért kutatgatnunk ezen a terü­leten? Boros László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának fő­kertésze hivatalból több éven át iigyelemmel kísérte a zöldségter­mesztést és értékesítést. Becslése szerint a termelőszövetkezetekben termelt áru 20—25 százalékát a felvásárló nem veszi át, mert a fajtától elütő színű és alakú. Ha ez így áll, akkor ez azt jelenti, hogy az 1965. évi 13 ezer hold zöld­ségből 2600 termése vész kárba. Ez óriási mennyiség. Ha a 2 ezer 300 holdat 70 mázsa hozammal számoljuk — igen szerényen —, akkor évente csak Békés megyé­ben 1820 vagon áru nem jut el a fogyasztóhoz. Elrohad a tábla szé­lén. Ez a mesterséges úton elő­állított veszteség fedezné Békés, csaba, Orosháza, Gyula lakossá­gának egész évi zöldségszükségle­tét. Jóllehet a jelenleginél lénye­gesen olcsóbban. A termelés szer­vezetté tételére, a lakosság ellátá­sának javítására lenne tehát lehe­tőség. Sokan azt mondják, hogy a termelőszövetkezet piacozása nem egészséges dolog. Mód nyílik arra, hogy egyes emberek megdézstnái-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom