Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-21 / 170. szám

186.). július ZU 4 Szerda íjra termel a o*w • var Néhány évvel ezelőtt, amikor okkal vagy ők nélkül leállították a Körösladányi Téglagyárban a termelést, bizony elkeseredtek a munkások. Hova menjenek, mihez kezdjenek? Nem azért, mintha máshol nem találtak volna mun­kalehetőséget, de aki megszokta ezit, nehezen tud más légkörbe be­leilleszkedni. Többén, főként a fiatalabbak inkább a naponta va­ló utazást vállalták, csakhogy az iparban dolgozhassanak továbbra is. Az idősebbek a tsz-efcbe men­tek. Tavaly, amikor híre kelt, hogy újra üzembe helyezik a téglagyá­rat, nagy volt az öröm a régi munkások körében. Ősszel aztán megkezdődött a sínlefektetés, a tereprendezés, kora tavasszal pe­dig a gépszereléshez, a szabad placcok kialakításához, a színek építéséhez és a kemence rendbe­hozatalához fogtak hozzá. Ahogy a munka haladt, úgy növekedett a létszám is és az idén május 27-én, amikor megkezdődött a nyerstégla-gyártás, június közepén pedig az égetés, már együtt volt a 60 tagú kollektíva. Igaz, nem mindenki a régi beosztásában foly­tatta a munkát, A gyár korsze­rűbb lett, mint öt évvel ezelőtt volt, egyes munkakörök megszűn­tek, mert az ember helyét a gép vette át. Tóth Károly például még üzem- lakatosként dolgozott annak ide­jén, ma pedig baggerkezelő. Köz­ben az egyik tsz gépműhelyében traktoros és szerelő volt. Azt mondja, megtalálta a számítását, de azért mégis más itt. •j ember, a szalagot a talicska he­lyettesítette. Most garatos Vetési Imre. Nem nehéz a munkája, de gondosságot és szakértelmet kí­ván. A nyersgyártásnál csupa asz- szony dolgozik, ök az elszedők. Kőszegi Lajos megbízott gyárve­zető elismeréssel nyilatkozik ró­luk: Sok férfi nem tudná jobban — mondja. Tóth Károlynét az idén osztot­ták be kapcsolótábla-kezelőnek. A gyárvezető megkérdezi tőle, hogy mi a feladata, mire ő sorolja: — Figyelem az anyag nedves­ségtartalmát, amikor szükséges, vizet engedek a keverékhez. Ha az anyag feltorlódik, valamilyen vasdarab, vagy tégla kerül be, le­állítom a gépet... A rövid „vizsgáztatás” jól sike­rül, de kiegészítésül még egy kér­dést kap: — Ma mennyi nyers tégla vár­ható? —. Körülbelül 40 ezer. liehet ne több is, hiányai k azonban egy tár­csa, amivel a gépet meggyorsít­hatnánk. Már kértünk a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalattól, do ahogy hallottuk, egye­lőre nem lehet beszerezni. Emiatt panaszkodnak az elsze- dőnők. Többet keresni csak úgy lehet, ha a gép is „hajt”. A kemencénél a ki hordók és berakók ugyancsak elégedetlenek. Órabérbe kell dolgozniuk, mert a darabbérezésre vonatkozó utasí­tás még hivatalosan nem érkezett meg a vállalattól. A gyárvezető is bosszankodik emiatt, mert két ki­Serény asszonykezek a csilléről máglyába rakják a nyers téglát. (Fotó: Malmos) — Mint kézi tégla verő kezdtem a családdal együtt... Megszeret­tem ezt a gyárat. Nemrég végezte el a nehézgép­kezelő tanfolyamot, azután került a baggerhoz. Vetési Imre a legidősebb. Ő már a felszabadulás előtt az üzemben dolgozott, amikor még egy ura­dalmi főintéző zsebébe került a haszon. Földkitermelés volt a munkája. Akkoriban a baggert az hordó, Varga Attila és Almási Miklós már itthagyták a gyárat. Azt mondták, keresni akarnak és elmentek máshová dolgozni. Egyi­kük helyére Kiss József állt be, akit úgy tájékoztattak, hogy eb­ben a hónapban már darabbért fizetnek. Régebben ugyan kulive­zető volt, de vállalja ezt a mun­kát is. — Ez a mi gyárunk, körösladá- nyiaké — mondja. — Megteszünk Közüleíek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segéd munká­sokat, valamint kubikosokat. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 205 Nagy gyakorlattal rendelkező vil­lanyszerelőket a megye területén vál­tozó munkahelyre, békéscsabai telep­helyre 1 fő autóvillamossági szerelőt keres felvételre a Békés megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kősponü karbantartó üzeme, Békéscsa­ba, Kórház utca 1. (István-malom.) 90625 A Töviskesi Állami Gazdaság, Szeg­halom, azonnali belépésre keres jól számoló vezető szakácsot vagy sza­kácsnőt a központi üzemegységbe. Je­lentkezés személyesen vagy írásban a gazdaság vezetőségénél. Útiköltséget csak alkalmaztatás esetén térítünk. 90626 Csongrád—Békés megyei MÉH Vál­lalat békéscsabai telepére (Sallai u. 6. szám) minőségi áruátvevőt, gyomai telepére (Kossuth utca 45 szám) áru­felvásárlót keres. Feltételek: középis­kolai vagy technikumi érettségi. 90634 Munkában a bagger. Túlteljesítette első félévi tervét a DÁV Békéscsabai Üzletigazgatósága A DÄV Békéscsabai Üzletigaz­gatósága az első félévi tervét 103,7 százalékra teljesítette: hálózatsze­relésben 107. villamosenergia-ér- tékesí lésben 102,5, gőzértékesítés­ben pedig 116,7 százalékot ért el. A többlettermelés csaknem 4 mil­lió forint. Az üzletigazgatóság egyik leg­fontosabb feladata a hálózat kor­szerűsítése, amely a munka- és háztartási gépek, valamint a rá­dió, televízió zavartalan haszná­latát teszi lehetővé. A korszerűsí­tés Kaszaperen, Csanádapácán, Battonyán, Dobozon és más köz­ségekben befejeződött Békésen, Orosházán és még néhány helyen a második fél évben készül el. A medgyesegyházi és a kétegy- házi vonalat összekötötték, ami elősegíti a vihar okozta üzemza­var gyorsabb megszüntetését, és így javultak a feszültségviszo­nyok is. Kiemelkedő munka a Békéscsa­ba—Sarkad közötti 35 kilométeres vezeték építése. Ennek célja a cu­korgyár jobb villamos energia el­látása. A munka befejezése őszre, a kampány idejére várható. A második fél évben több olaj­kutat, külterületi lakott helyet és tsz-majort villamosítanak, egy- I úttal pedig folytatják a községek I közvilágításának korszerűsítését. Javult a gyártmányok minősége és a munkások egészségvédelme Elszívóberendezés készül a Békéscsabai Faipari Ktsz-ben mindent, hogy teljesen rendbe jöjjön. Mert itt-ott akadnak kisebb hiányosságok. A lerakok például azt panaszolják, hogy a színek még nincsenek földdel feltöltve, A korszerű termékek kor­szerű gyártóberendezéseket igé­nyelnek. A Békéscsabai Faipari Ktsz-ben eddig gondot okozott az exportkivitelű, matt felüle­tű bútorok lakkozása. Az itt hármat nem tudnak használni. Igaz, két. dömper és egy markoló­gép már dolgozik, de egyelőre ke­vés a placc. És még egy: az ebéd sem mindig kielégítő. használatos nitrolakkok gőze ugyanis káros az egészségre, és robbanásveszélyes. Nemrég házi tervezésű, mo­dern elszívóberendezést készí­tettek, amelyet most helyeztek üzembe. Működése kettős ha­szonnal jár: a jól világított, cél­szerűen kialakított berendezés­ben lehetséges az új technoló­giával készült úgynevezett matt fényű bútorok minőségé­nek javítása, ugyanakkor a dol­gozók egészségvédelme is biz­tosított, és robbanásveszélytől sem kell tartani. Üj kazánház műszaki átadására készülnek a mezőberényi pamutszövő gyárban Kőszegi Lajos a telefont hiá­nyolja: — Már júniusban itt járt a gyo­mai körzeti szerelő, de aztán nem jött többet. Ha valami baleset történik, még a mentőket vagy az orvost sem tudjuk kihívni. Van tehát baj, de nem okolják a vállalatot. Tudják, hogy egyszer­re mindent nem lehet megoldani. Szeretnék azonban, ha mielőbb olyan lenne a gyár, amilyennek még az újjászületése előtt elkép­zelték magukban. Mert termelni akarnak, amúgy igazában. Pásztor Béla A Pamuttextilművek mező- berényi gyárában eddig olyan kazánház szolgáltatta a gőzt, amely 76 évvel ezelőtt készült, a kazán hatásfoka gyenge, be­rendezése elavult. Addig is, amíg az üzem táv­lati rekonstrukciós, tervét elké­szítik, illetve megvalósítják, korszerűsíteni kellett az ener­giaszolgáltatást. Most van befe­jezés alatt az új kazánház épí­tése, a jövő hét elejére terve­zik a műszaki átadását. Az új kazánház modern felépítésű, nagyobb kapacitású. Feladata elsősorban a festöde és a szá­rítóüzem kiszolgálása lesz. ősz­től fogva a gyár munkahelyei­nek fűtését is az új kazán látja' el. Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 35. Az anya kiegyenesítette dere­kát, de még egyre simogatta a fiút, aki csak nézett fel rá ho­mályos, csodálkozó kék szemei­vel, s az arcán megragadt tüné­keny mosollyal, amely azonban most szinte egészen képes volt feloldani ennek a mindig fájdal­masan szomorú arcnak árva ma­gányosságát. így találta őket a hazatérő Ra- dován és Andi. Hogy beléptek, az anya csendet kérőn emelte ajká­hoz mutatóujját, mert azt hitte, elaludt a fia. A fiú meglátta a lábujjhegyen lépkedő Radovánt, és Andit. Tekintete találkozott mostohaapja, majd anyja pillan­tásával, s elszégyellte magát. Si­etve felállt, megigazította új öl­tönyét. —De szép ruhád van, Gézu! — rohant Andi a bátyjához. Az anya dermedten látta fia újra megfagyott, érzéketlen arc­kifejezését, a régi arcát, melytől mindig elfogta a kétségbeesés. A felfedezéstől megrémült: lehet­séges, hogy minden, ami közöt­tük ma történt, mindaz csupán futó emlék, elmúlt, s visszazu­hantak oda, ahol voltak, és min­den folytatódik tovább? És nyugtalanul gondolt rá, va­lóban, képes-e egy ilyen, ha még oly feloldó epizód is egy egysze­ri boldogító szikrázást megsem­misíteni és megváltoztatni tizen­öt esztendő hatását? S már újra a régi módon ver­gődő anya volt, aki hosszú idő után kapott egy tovatűnő boldog órát ajándékképpen, de aki oko­san látja, hogy túlzottan bizako­dott, nem várhatja, hogy egy csapásra minden megváltozzék közöttük. Azért az elmúlt óra mégis re­ményt adott neki, mert meglátta, fia lelke nem kövesedéit el, ki­tartó munka és szeretet szüksé­ges, hogy végül megnyíljon az ő számára is. * A fiú másnap, munka után egyenesen hazament, mert türel­metlen volt; mielőbb beszélni akart anyjával. De otthon volt mostohaapja és kisöccse is, ezért amikor egy percre kettesben ma­radtak, azt mondta: — Mama, nem sétálhatnánk egyet?.. Az anya kérdőn fordult feléje. — Szeretnék tőled valamit kér­dezni, de így nem tudunk be­szélgetni. — Átmegyünk a szobádba, ott nem zavarnak. Mikor az anya elhelyezkedett a rekamié végében, a fiú így szólt: — Mama! Mondd el nekem, hogy történt, hogy... miért vál­tál el apától? Az anya szorongva vizsgálta fia arcát. Szerette volna leolvas­ni róla, mi késztette a kérdésre, hogy az előző este közöttük tör­téntek, vagy a régi gyanakvás szülte-e. — Apád biztosan elmondta — jegyezte meg aztán. — Sokszor is. De én tőled aka­rom hallani. Jogom van megtud­ni az igazságot! Az emeltebb és követelődző hang kissé bántotta az anyát, de nem rótta meg érte a fiát. De megteheti-e, hogy elmond­ja a teljes igazságot? Hiszen az­zal olyan pusztítást végezne, amit a fiú nem egykönnyen he­verne ki. Mert az igazság feltá­rása elkerülhetetlenül apjából is kiábrándítaná. Nem elég, hogy az apja őt ki­űzte a leikéből? Több jelből is megértette, hogy a fia a maga sajátos módján, de szereti az ap­ját. Sajnos, alig tudott valamit kettőjük kapcsolatából. Első fér­je beszélni sem volt hajlandó ve­le a látogatásokon, anyósa » a®ó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom