Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-17 / 167. szám

1965. július 17. 5 Szombat A fecskék már befejezték egyénket járva, az egyik kis község tanácselnöke lelkesedve beszélt arról, hogy az ö földjeiken a természeti, elemi csapások nem okoztak semmi kárt, s most, a próbaaratás első napja után bizakodva tekinte­nek az ősz és a tél elé. Aztán szó esett a beszélgetés folyamán arról is, hogy mindig előbbre kell lépni: az emberek igénye is előbb jár, mint a lehetőségek, — Nézzék meg, itt van ez a cserbenhagyott szolgáltató kombinát, amelyben helyet ka­pott volna a hölgyfodrásztól kezdve a férfiszabóig mindenki. A tsz-asszonyok, lányok s a fér­fiak — mint ahogy a televízió­ban vagy városban jártukbcm- keltükben látják — csinosam szépen akarnak megjelenni egy. más előtt; a kultúrházban, a bá­lákon. Elnéztük azt az épületet, amelynek megtekintésére az el­nök invitált bennünket. Tetsze­tős. Kívülről azt a látszatot kel­ti: készen van. Pedig dehogy. Megyénk egyik építőipari ktsz-e az ősszel, szeptemberben kezdte meg az épület építését azzal, hogy áprilisban átadja a köznek. A falakat fel is húzták, sárgá­ra bemeszelték, s tető is van már a falak fölött. Azonban az­óta nem halad a munka. A szo­kásos kifogásokkal találkoznak a község dolgozói: rossz az anyagellátás, fontosabb építke­zéshez kellett átcsoportosítani a munkaerőt, stb. Sokféle jut az ember eszébe ilyen és ehhez hasonlók halla­tán, Például: sokunkból hiány­zik az egészséges ösztön. So­kunkból hiányzik a felelősségér­zet, a szenvedélyesség. Amikor megtervezzük valaminek a létre. hozását, sokszor könnyelműek vagyunk. A határidő megjelölé­sét pedig felelőtlenül vetjük papírra vagy mondjuk szóban. Az árván maradt épület, amelyből csupán a belső mun­kálatok befejezése hiányzik, üres váz. Csöndesség van a ki­jelölt helyiségekben, a vígan tereferélő, ügyes kezű fodrászok, udvarias szabók helyett. A falak külsején, közvetlen az eresz alatt azonban élénk tár­sadalmi életet élnek a — fecs­kék. Tizenegy remekbe sza­bott, határidőre elkészült, a mű­szaki átadás követelményeinek teljesen mtogfelelő lakosztály sorakozik. Pedig a munkások, akik felépítették ezeket a mo­dern vonalú családi házakat, nemcsak hogy saját maguk ké­szítették el a tervrajzot, még az anyagot is beszerezték, mert az élet követelte a pontos határ­időt. S az, hogy ilyen zavartalan élet zsong, szinte harsog a ge­rendák alatt, azt is bizonyítja: jó hosszú idő óta nem zavarta a fecskenépet emberi munka zaja: a kopácsolás, a danolás, fütyü­lés ... A fecskékben úgy látszik több volt az ösztönösség, az élet kö­vetelte szenvedélyes munka ... (fer-ó) Ahogyan a kétegyházi párttitkár látja Kettesben ülünk a pártbizott­ság ízlésesen berendezett, tiszta irodájában. Én inkább csak hall­gató vagyok, muitán elmondtam jövetelem célját Zöldi László elv­társnak, a község párttitkárának. Azokról a sajátos vonásokról be­szél, amely abból következik, hogy a több mint ötezer lakosú községnek 70 százaléka román anyanyelvű. — A felszabadulást követő években nemcsak leomlottak a mesterségesen emelt válaszfalak — mondja Zöldi elvtárs —, ha­nem e két nemzetiség testvérként egymásra is talált. A párt ké­sőbb a tanács vezetésében is meg­felelő arányban kapott és kap he­lyet a község román anyanyelvű lakossága. Amikor Kétegyházára is eljutott a termelőszövetkezeti gondolat, valamennyien, románok és magyarok együttes erővel fog­ták hozzá biztonságosabb életük megteremtéséhez. Igaz, hogy négy termelőszövetkezetet alakítottak itt annak idején. Később az alig 13—16 forintot érő munkaegysé­gek láttán, meg a veszteségesen zárt évek következtében a köz­ség mindkét nemzetiségű paraszt­sága meggyőződött a szétaprózott szövetkezetek tarthatatlanságá­ról. Így került sor 1963-ban az egyesülésre, amikor Béke néven Tizenkilenc díjat nyertek a magyar könyvek Lipcsében — A 800 éves vásárváros jubi­leumi esztendejének kiemelkedő kulturális eseményeként nyitották meg a könyvkiállítást, összesen négyezer kötetet sorakoztattak fel, szemben a hat évvel ezelőtt rendezett első lipcsei nemzetközi bemutató kétezer könyvével. Meg­kétszereződött a résztvevő nem­zetek száma is. — A magyar kiadványok közül a művészeti albumok kategóriájá­ban aranyérmet nyert az „Alber­to”, amely a Corvina gondozásé­ban jelent meg, bronzdíjat ka­pott a Magyar Helikonnál készült „Képes krónika”. A gyermekköny­vek csoportjában az „Arany ABC” hozott aranyérmet, a Nyolclábú vadászok cimű, gyermekeknek a kis színpad függönyét s az irodalmi színpad vezetőjének üd­vözlő szavai után bevonultak az írók. Az Bndrőn megjelent irodalmi folyóirat szerkesztője nyitotta meg a Pódium havonta megren­dezett Holnapestjét, s utána egymást követték versek és no­vellák a szerzők vagy valame­lyik színész előadásában. Regős novelláját zajosan meg­tapsolta a közönség, még né­hány „éljen a szerző” is elhang­zott. — Utálom ezeket a nagyképű egyetemistákat — jegyezte meg Bajnok, a leghangosabb asztal- társaságra mutatva. — Pedig kollégáid! — kontrá­zott Mirimári. Hosszú szelíden a leány szá­jára tette a tenyerét, az kicsit tiltakozott, de aztán megadta magát. — Nincs igazad, ez a Regős tényleg tehetséges — mondta Züzü. — Már két könyve jelent meg Budapesten, ez pedig már jelent valamit...! — Semmit se jelent! — torkol­ta le Bajnok, de nem folytathat­ta, mert a színpadon Kazár kö­vetkezett és körülöttük pisszeg­ni kezdtek. Kazár nyurga, vörös hajú fiú, maga olvasta fel a verseit. Esz- köztelenül, színészi fogások nél­kül, előadása mégis élmény volt, verseit elismerés fogadta. szóló ismeretterjesztő kötetet ezüst-, az Ébenfa ló című mese­könyvet pedig bronzplakettel tün­tették ki. — A nemzetközi kiállítás ma­gyar anyagából külön díjazták a legszínvonalasabb műveket: Sza­bó Lőrinc: Huszonhatodik év-ét Száz Endre grafikáival és a Józsa János által illusztrált Brecht-mű- vet, a „Kurázsi mamá”-t arany- I plakettel, Szántó Tibor: A betű A fiű Mirimárit nézte, s úgy ! című tipográfiatörténeti tanulmá­találta, hogy a hétköznapi arcot megszépíti valami belső tűz, me­lyet az izgalommal várt versek szítottak fel benne. És lassan rá is átragadt ez a lelkesedés, s már örült, hogy engedett Bajnok hívásának. — Csodálatos volt! — suttog­ta Mirimári, amikor végre Ka­zár leülhetett és jellegzetesen félszeg mozdulatával félrecsú­szott nyakkendőjéhez nyúlt. — Jól nézd meg, mert a követ­kező esten már nem láthatod! — epéskedett tovább Bajnok. — Mert valami mozog a fiúban, hát máris odébb áll Pestre! A napokban költözik is! — Igen, nagyon szép volt — szólt elgondolkodóan a fiú. — Mi az, már téged is megfer. tőzték ezzel a szenvelgő lelki­zéssel? — gúnyolódott Bajnok. — Én mondom neked, egyálta­lán, amit ezek csinálnak, az a világ legnagyobb marhasága! — Erős fejével a színpad felé bö­kött. — Az ember a hang sebes­ségével repül, maholnap a Ve- nus-ra megyünk IBUSZ-túrára, ezek pedig azt hiszik, változat­lanul folytathatják Homérosz atya mesterségét, hogy amit csi­nálnak, az kell az embereknek! — Hagyd már abba, Lala! — intette le Züzü. (Folytatjuk) nyát, a „Shakespeare-szonettek’ kötetét és a „Don Quijote”-t ezüst­éremmel; bronzérmes lett a „Toll és ecset”, valamint a „Breoht-ver- sek” gyűjteménye. — A „Shakespeare-szonettek” tipográfiai terveire kiírt pályáza­ton Kass János és Vértes Jenő arany-, Lengyel Lajos pedig bronzérmet nyert. Népek barát­sága volt a címe a grafikai pályá­zatnak, amelyről két vidéki gra­fikusművészünk — Kerti Károly és Czinke Ferenc — bronzérmet hozott. Gondok között emlegette Zöldi elvtárs a termelőszövetkezet épít­kezését. Ugyanis, amíg négy ter­melőszövetkezet volt itt, a távlati terv miatt nem kerülhetett sor még a legszükségesebb gazdasági épületek létesítésére sem. Így most, amikor a sertés-, a baromfi­vagy éppen a szarvasmarha-állo­mány gyors ütemű számszerű és minőségi fejlesztése került előtér­be, lépten-nyomon jelentkezik az elhelyezési probléma. A községi pártbizottság javasolta a terme­lőszövetkezet vezetőinek, hogy a saját lehetőségek jobb kihaszná­lásával gyorsítsák meg az építker zést. A pártbizottság javaslatára került sor néhány munkafolyamat önköltségének, bérgazdálkodásá­nak rendezésére is. Helyére tet­ték többek között több munkafo­lyamat normáját, amelyek évek óta vagy aránytalanul magasak, vagy aránytalanul alacsonyaik vol­tak. No persze kezdetben a nor- egy-egy j mák rendezése nem talált teljes egyetértésre. Később azonban be­látta a tagság ennek szükségessé­gét. Közületek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi es női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkás­szállást es napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossuth Lajos tér 13—IS, föld­szint. 295 Hajtó- és rakodómunkásokat vesz fel az ÉPFU, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 90607 A Derekegyházi Állami Gazdaság állattenyésztési szakmában tanulókat vesz fel, sertéstenyésztési szakon csak lányokat. Jelentkezni lehet Írásban 1965. augusztus 4-ig Derekegy házán, AG tanulófelügyelönél. Bentlakást, teljes ellátást, és a kollektívben előír­takat biztosítjuk. Nyolc általános is­kolai végzettség és orvosi alkalmassági igazolás szükséges. 111368 lóval az főleg a gépek jobb kihasználásé­ról vitatkoztak, amely a' munka- szervezéssel esik egybe. A párt- bizottság tagjai felhívták a szö­vetkezet vezetőinek figyelmét szá­mos olyan fogyatékosságra, amely a múlt évben is kedvezőtlenül éreztette hatását e nagy munkák idején. Tavaly ugyanis számos esetben tervszerűtlenül vesztegel­tek a járművek vagy éppen más munkagépek az aratás-cséplés időszakában, mert rossz volt a munka szervezése. — Van azonban az általános gazdasági tennivalókon túl párt­szervezeteinken belül is néhány fontos tennivaló — fordítja Zöldi elvtárs gondolatait új témára. — Amikor ezf mondom, a kommunisták egy . részének passzivitására gondolok, ami alig­ha választható el az általános gaz­dasági feladatoktól, az általános politikai tennivalóktól. Több mint tíz évig voltam Kétegyházán ta­nácselnök. Azokban az években is találkoztam időnként a kom­munisták passzív magatartásával. Azonban igazi mélységében csak ez év januárja óta látom ezt, ami­óta a község párttitkára vagyok. A passzivitás abban gyökeredzik Kétegyházán, hogy éveken át ke­vés esetben kérték itt ki úgy őszintén az alapszervezetek veze­tőinek és kommunistáinak vélemé­nyét, javaslatát arról, ami a köz­ségben történik. Feismertük és sürgősen változtatunk is ezen a helyzeten. A passzív magatartá­son túl azonban más irányú párt­építési gondok is akadnak. A 968 termelőszövetkezeti gazda közül például mindössze 70 a párttag, és sürgető feladatként jelentkezik az alapszervezetek megfiatalítása. A gépjavító állomáson például az utóbbi két évben egyetlen tagje­lölt felvételére sem került sor. Lehet, hogy sok minden nem úgy van még Kétegyházán, ahogy kellené. Fél év alatt azon­ban nem lehet olyan pártépítési és gazdasági 1 bajokat orvosolni, amelyek évek óta háttérbe szorul­tak. De, ha a pártbizottság olyan türelemmel vezet és irányít, mint az utóbbi hónapokban, akkor egy év alatt is sok minden megváltoz­hat Kétegyházán. Hiszen az új gondok és a becsületes munkával elért sikerek mindinkább össze­kovácsolják az embereket. Meg aztán a 20 év alatt nemcsak a községnek és nagy kiterjedésű ha­tárának arculata változott meg. Ennél sokkal több történt. A sza­badság levegője kitisztította az orotós megkezdése emberek fejét, a románokét és a egy termelőszövetkezetté lett az egész község határa. Ezt a nagy kiterjedésű és jól gazdálkodó kö­zöst idestova három éve 968-an vallják magukénak. S a 6 ezer 485 hold közös művelésű és az 1062 hold háztáji terület évről év­re jobb megélhetést biztosít a község lakosainak. Persze, akad gond itt is, akárcsak máshol. — Sajnos — fűzd tovább sza­vait — a termelőszövetkezet 968 tagja közül a múlt évben is alig 700-an vettek részt rendszeresen a közös munkában. Csaknem 270- en már koruknál fogva maradtak távol a szövetkezettől. Nemrég pártbizottsági ülésen vitattuk meg ezt a gondot. Öt év múlva ugyan­is újabb 250 nyugdíjas mond bú­csút a szövetkezeti gazdaságnak. A párt községi bizottsága felis­merte a várható helyzetet, s a szövetkezet vezetőivel egyetértet­tünk abban, hogy meg kell gyor­sítani a szakmunkásképzést. Sőt ezen túl olyan körülményeket kell teremteni a szövetkezeti fia­talok számára, hogy ne kívánkoz­zanak él a községből. S amikor ezt mondom, nemcsak a kulturál­tabb élet magasabb színvonalára, a tágabb értelemben vett szórako­zás nagyobb lehetőségére gondo­lok, hanem arra is — s ez úgy vélem, igen fontos tényező —, hogy anyagilag találják meg job­ban számításukat a közösben. előtt pártbizottsági ülésen vitat­ták meg a szövetkezet vezetőinek magyarokét egyaránt. S megtanul­ták egymást igazán becsülni, sa­bevonásával az aratás-cséplés ten- i iát történelmüket közösen írni. nivalóit is. Ezen a tanácskozáson I Balkus Imre Harminchárom diák tanulmányi kiránduláson Évről évre nagy gondot fordít a kereskedelmi tanuló iskola diákjainak elméleti és gyakor­lati továbbfejlesztésére. így jú­lius 11-től háromnapos tanul­mányi ki-ránduláson vettek részt a diákok közül 13-an. papírgyárat, de számukra még­is a csokoládégyár jelentette az igazi élményt. Ebben a gyárban készítik többek között a köz­kedvelt Balaton-szeletet és a télapó ismert alakját is. Az út során megtekintették Eger ne­Az út első állomásaként Mis- vezetességeit; Lillafüredet, majd kolccal és Diósgyőrrel ismer- jaz alföldi nagy metropolissal, kedtek meg. Meglátogatták a I Debrecennel ismerkedtek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom