Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-17 / 167. szám

1965. július 17. 2 Szombat A Mariner—4 teljesítene feladatát Pasadena Mint az MTI washingtoni tudó­sítója jelenti, a Manner—4 ameri­kai Mars-rakéta sikerrel teljesítet­te ' ....................: • •• ­k ülönleges eljárásokkal igyekez­nek javítani a 224 millió kilomé­ter távolságból érkezett felvétel minőségén. Közzétettek egy na­gyítást is az eredeti felvételről, s rendelkező Mars felületét állan­dóan bombázzák a világűrből ér­kező radioaktív sugarak — ám a Mariner—4 mérései sze­rint a radioaktivitás a boly­Kádár János elvtárs látogatása Nógrád megyében Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára Háry Bélának, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettesének társaságában kétnapos látoga­tást tett Nógrád megyében. Ta­lálkozott szocialista brigádveze­A magyar békekuldöttség hazaindult Helsinkiből Helsinki A béke-világkongresszu- son részt vett magyar kül­döttek pénteken reggel ha­zaindultak. A finn főváros repülő­terén búcsúztatásukra meg­jelent Vincze István, a Ma­gyar Népköztársaság hel­sinki ügyvivője. (MTI) tőkkel, bányászokkal, ipari mun­kásokkal, termelőszövetkezeti pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, me­gyei, városi és járási pártveze­tőkkel. A meglátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekben és a találkozók során tájékozódott a megye helyzetéről, fejlődéséről, megoldásra váró problémáiról. A látogatásra elkísérték Nógrád me­gye párt- és állami vezetői: Jakab Sándor, az MSZMP KB póttagjaj a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Pothomyik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója és Hankó János, a megyei tanács vb-elnöke. A kétnapos látogatás pénte­ken az esü órákban a megyei pártbizottság székházában rende­zett aktívaüléssel ért véget, amelynek résztvevőit Kádár Já­nos tájékoztatta az időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. (MTI) A Szovjetunióban egyetlen hordozórakétával löld körüli pályára bocsátottak öt mesterséges holdat: a Kozmosz-71-et, a 72-öt, a 73-at, a 74-et és a 75-öt Moszkva A mesterséges holdakon tudo­mányos berendezést helyeztek el, u—y a tASZSZ által 1962. már­16-án bejelentett program- megfelelően folytassák a koz­mikus térség kutatását. Az öt mesterséges hold csaknem kör alakú pályán halad. Pályájuk főbb adatai a következők: kerin­gési idő 95,5 perc; a Föld felszí­nétől való távolság 550 kilométer, pályájuknak az egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 56,1 fok. A tudományos berendezéseken kívül a szputnyikon Majak rádió­adókat helyeztek el, amelyek a 20,064; és a 90,378 megaherz, va­lamint a 19,8 és a 89,1 megaherz frekvencián működnek. A szputnyikokon elhelyezett be­rendezések kifogástalanul működ­nek. A koordinációs számítóköz­pontban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) Az első fényképfelvétel a Marsról. A pasadénál megfigyelőállómé®on (USA, Kalifornia) július 15-én fel­vették azt a fényképet, amelyet az amerikai „Kozmikus Szem”, a Mariner—4 továbbított az űrből. Ké­pünk a Mariners egyik felvételét ábrázolja. (Rádlcrtelefotó—MTI Külföldi Képszolgálat) val első ízíben sikerült fényképe­ket készíteni földünk bolygó­szomszédjáról. Az űrállomás nap­elemekkel működő adóberendezé­se csütörtökön nyolc és fél óra alatt továbbította a képmagnón rögzített első felvételt. A rendkí­vül gyenge rádiójeleket nagy erejű földi antennák segítségével fel­erősítették és bonyolult elektroni­kus gépek segítségével alakították vissza képjelekké. A pasadenai kozmikus labo­ratóriumban amerikai idő sze­rint csütörtökön éjfélkor mu­tatták be a sajtónak a földtől 224 millió kilométer távolság­ban készült, szenzációs tech­nikai sikert jelentő felvételt ezen egy háromszög alakú képződ­mény látszik. A képen meg lehet állapítani, hogy a Mars felszíne meglehető­sen sima, a perem éles vonala azt mutatja, hogy nincsenek a fény­képezett területen magasabb he­gyek. Pasadenában bejelentették, hogy előreláthatólag a következő két-három képet is közzéteszik, de a további anyagot csupán hosz- szabb tanulmányozás után hozzák nyilvánosságra. Űjabb részleteket közöltek a Mariner—4 más irányú megfigye­léseiről is. A vékony légkörrel gón nem éri el azt a fokot, amely veszélyeztetné a jöven­dő űrhajósok biztonságát, illetve az űrhajó felszerelésé­nek működését. Érdekes megemlíteni, hogy eset­leg a tudósok még egyszer lefor­gathatják az űrrakéta képrögzí­tő magnetofonszalagját. 1967 szeptemberében, miután megke­rülte a napot a Mariner—4, 48 millió kilométerre lesz a földtől. Ekkor lehetőség nyílik arra, hogy ismét lejátsszák a felvételeket és esetleg jobb minőségű képeket kapjanak. (MTI) — amely azonban nem mutatott semmiféle látványos szenzációt, Mars-csatornát vagy más, az élet jelenlétére utaló tárgyat. Az ingujjas, a napok óta tartó készenléttől álmatlan tekintetű tudósok részletesen elmagyarázták az újságíróknak a felvételt, amely a Marstól 14 000 kilométer távol­ságban készült és egy 200 négyzet- mérföldes területet ábrázol. A képen lehet látni a rejtélyes boly­gó peremét, valamint egy nagyobb sík területet, amely a felvételen világosabb színű. A kép másik fe­lében sötét égbolt látható. Az eredeti program szerint a felvételnek a Mars-térképeken Elysium-sivatag névvel jelölt te­rületet kellett volna ábrázolnia, azonban dr. Leighton, a felvételt bemutató tudós közölte, hogy a je­lek szerint a kamera egy kissé el­fordult és ennek következtében a felvételen látható terület valószí­nűleg az úgynevezett Phlegra-si- vatag. A kamera elcsúszása követ­keztében előreláthatólag az elkö­vetkező tíz nap során továbbítás­ra kerülő többi felvételek is mást ábrázolnak majd a Mars felszínéi­ről, mint amit az eredeti program megszabott. * A felvételen több fehér csík is látható. Ezt a tudósok köz­vetítési hibának tartják, bizo­nyos helyeken fátyolos a kép: ez a szakértők szerint a fel­vevőkamera működésének bi­zonyos zavarára utal. Ennek következtében a kép nem eléggé kontrasztos, de a tudósok Közlekedés A közlekedés alapvető kérdésével nemcsak a szakember­nek kell megismerkednie, hanem a tömegeknek is, hiszen a közle­kedésben a társadalom minden tagja részt vesz vagy érdekelt. Érthető tehát, hogy a társadalom a közlekedés iránt követelménye­ket állít fel, ezért ki kell elégíteni, hogy fontos feladatának megfelel­jen. E követelmények között első he­lyet foglal el a közlekedés bizton­sága. Biztonságos a közlekedés ak­kor, ha segítségével szállított sze­mélyek, áruk, dolgok épségben jutnak el rendeltetési helyükre. A közlekedés biztonságát veszé­lyeztető tényezők között a legna­gyobb százalékban azok szerepel­nek, amelyek a megalkotott és ér­vényben lévő közlekedési szabá­lyok megsértéséből származnak. Az így bekövetkezett balesetek el­kerülhetők a jelenlegi technikai berendezések mellett, ha a jármű­vezetők, gyalogosok betartják a közlekedés biztonságára hozott szabályokat. A közúti közlekedés biztonságá­nak növelésében nemcsak külföl­dön, hanem hazánkban is sok a tennivaló. A gépjárművek számszerű nö­vekedésének velejárója a baleseti veszély növekedése, márpedig ná­lunk is számolni kell azzal, hogy a gépjárművek száma növekedni és emberek fog. A számszerű növekedés nem jelenti azonban a balesetek szá­mának törvényszerű növekedését. A nagyobb forgalom és a balesetek ellen legjobb orvosság a közlekedési szabályok, betartása és a figyelmesség. Ez még a gépjár­művek számszerű növekedését is sokszorosan ellensúlyozza. A közlekedési balesetek miatt sok munkanap esik ki a gazdasági vérkeringésünkből és ez komoly gondot okozó tényező. A különbö­ző okokból bekövetkezett közúti baleset erősen sújtja a balesetet szenvedőn kívül annak családját is. A kellő óvatosságot elmulasztó embert könnyein éri baleset, testi gyötrelmeknek, fájdalmaknak te­szi ki magát, és esetleg örökre rokkanttá válik. Minthogy táp­pénz címén keresetének csak bizo­nyos hányadát folyósítják, csa­ládja anyagiakban is megrövidül. A balesetek száma emelkedést mutat megyénk területén is. 1964 I. fél évében 150, ez év azonos időszakában 266-ra emelkedett. Ebből 220 baleset személyek hibá­jából, azok cselekedeteiből adó­dott. Gyorshajtás 33, figyelmetlen, gondatlan vezetés 65, szabálytalan előzés 21, szabálytalan áthaladás az úttesten 14 esetben volt okozója közúti balesetnek. A balesetek na­gyobb részét régebb idő óta ezen szabálysértések okozzák. Gyorshajtásból eredő balesetek 80 százalékát motorkerékpár, és személygépkocsivezetők okozzák. Türelmetlenek, engedik, hogy igyekezetük felülkerekedjék óva­tosságukon, pedig a nyugodt, meg­gondolt, egyenletes tempó sokkal jobb átlagot eredményez, mint a sebességhajhászás, mely csikorgó fékezéssel párosul. Azt pedig, hogy biztonság szempontjából me­lyik a kedvezőbb, ne is magya­rázzuk. Sokak sietésének volt már következménye az, hogy csak he­tekkel később kerültek haza — a kórházból. A balesetek következtében 352 ezer 880 forint anyagi kár keletke­zett. A balesetek 3 esetben halá­los, 52 esetben súlyos, 90 esetben könnyű sérüléssel járók voltak. Még mindig előfordul, hogy a sérültek nem részesülnek segélynyújtásban a helyszínen. A KRESZ kötelezően előírja minden állampolgár számára a segélynyúj­tási kötelezettséget, akár maga idézte elő a balesetet, akár nem. Kötelezettségét mulasztotta el Sal- bot Mihály, Mezőberény, Kunfi Zsigmond u. 30 szám alatti lakos, amikor május 15-én éjjel a Sebes- Körös védőgátjánál Balogh Lász­ló körösladányi lakossal ittas ál­lapotban motorkerékpárral eles­tek. Balogh a baleset következté­ben eszméletét vesztette, Salbot Mihály a helyszínről lakására tá­vozott, a sérültet segélynyújtás nélkül magára hagyta. Boldog János kunágotai lakos lo”askocsival a község belterüle­tén kivilágítatlanul közlekedett. Dr. Mándi Zsiván, magyarbánhe- gyesi lakos ittas állapotban mo­torkerékpárral a .lovaskocsival szembe összeütközött. Boldog János mások felkérésére sem volt haj­landó a sérültet elsősegélyben ré­szesíteni, azt otthagyva, eltávozott a helyszínről. A sértett sérülésébe később a helyszínen belehalt. Májusban a balesetek 42 száza­lékát motorkerékpárvezjetők kö­vették el, kétszeresénél is több balesetet okoztak, mint április hó­napban. A gyorshajtás oka sok esetben a fáradtság. Akár helyi, akár helyközi fuvarban ledolgo­zott 10—12 óra után a gépkocsive­zető idegileg és fizikailag egyaránt fáradt. Munkája során ezernyi külső hatásra reagál reflexeivel és „tudat alatt” hajtja végre a szükséges mozdulatokat. A feszült figyelem, a forgalom mindenkori helyzetéhez való alkalmazkodás, a vezetéstechnikai műveletek végre­hajtása mind-mind olyan ténye­zők, amelyek végül komoly kime­rültséget okoznak még akkor is, ha a gépkocsivezető ezt — beideg­ződés folytán — nem veszi észre. Tized- vagy századmásodpercek- kel növekszik az észlelési idő (szemtől a tudatig) vagy cselekvé­si idő (agytól a végtagokig), von- tatottak, lusták, esetleg zavarosak lesznek a reflexek. És ez a fá­radtság alattomos formája. Minél fáradtabb a jármű vezető­je, annál óvatosabb vezetésre van szükség, mert a fáradtság türel­metlenséggel párosulva a legkomo­lyabb veszélyforrás. Amennyiben a gépkocsi vezetője kimerültnek, fáradtnak érzi magát, vétkes könnyelműség lenne erőltetni a továbbjutást, hiszen bármelyik pillanatban balesetek okozójává,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom