Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

1963. Június 18. 2 Péntek Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a revíziós bizottság tagjai, a buda­pesti kerületi KISZ-bizottságok titkárai és a megyei KlSZ-bizott- ságok nevelési osztályvezetői is. A KISZ ideológiai munkájának néhány időszerű kérdéséről Szabó János, a KISZ KB titkára tartott referátumot, amelyet élénk vita követett. Az ülésen részt vett s a vitában felszólalt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. (MTI) Tudományos értekezésekkel és irodalmi esttel folytatódott tegnap a kórház jubileumi ünnepség-sorozata A 100 éves békéscsabai kórház jubileumi ünnepségének második napján, tegnap tudományos ülé­sen vettek részt a meghívottak. Délelőtt 9 órakor a városi tanács dísztermében dr. Farkas Ernő mondott ünnepi megnyitót, majd megkezdődtek a tudományos elő­adások. Prof. dr. Magyar Imre a cardiorespiratoricus elégtelensé­gekről tartott értekezést, majd Változások a gyermekgyógyászat klinikumában címmel prof. dr. Boda Domolcos, Újraélesztés prob­lémái a gyakorlatban címmel prof. dr. Liltman Imre, Antíbio- ticum allergia címmel pedig prof. dr. Kesztyűs Loránd tartott elő­adást. Tegnap este 7 órakor a jubile­umi ünnepség keretében irodalmi estet rendeztek, melyen felléptek: Tamási Áron Kossuth'díjas és Nagy László József Attila-díjas író, valamint Tolnay Klári kétsze­res Kossuth-díjas Kiváló művész, Kronome Ilona szavalóművész, Tiboldy Mária énekművész, Bes­senyei Ferenc kétszeres Kossuth- dijas Érdemes művész, Mensaros László Jászai-díjas művész és Reményi József zongoraművész. A bevezetőt Pataky László irodalom­történész, a TIT Országos Irodal­mi Választmányának titkára mon­dotta. * Képeink a június 16-án tartott megnyitó ünnepségről készültek, melyről tegnapi lapunkban beszá­moltunk. Dr. Pirityí Károly kórházigaz­gató ünnepi beszédét tartja. A résztvevők egy csoportja. A megnyitó ünnepségen kitüntetéseket, elismerő okleveleket és jutalmakat adtak át a kórház dolgozóinak. Képünkön dr. Becsey Oszkár nyugalmazott kórházigazgató-föorvos Uhljár Mihályiéi, a városi tanács elnökétől veszi át a dicsérő oklevelet. í jsil>!> kalóztámadások ii VDK. területe ellen Amerikai repülőgépanyaha jók­ról felszállt gépek a csütörtökre virradó éjszaka újabb légitámadá­sokat intéztek a VDK területe el­len. Támadás érte a Hanoitól 186 kilométerre délre levő Ven Phu települést, továbbá Hanoitól 320 kilométerre délre két hidat. A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint a június I4-én és I5-én a VDK területe ellen végre­hajtott támadások alkalmával az észak-vietnami légelhárítás öt De Gaulle vidéki De Gaulle csütörtökön folytatta 23. vidéki körútját a Párizstól délkeletre lévő városokban. A köztársasági elnök naponta négy-öt beszédet mond, amelyek­ben ugyanazt a kettős témát fej­tegeti: Franciaországra döntő sze­rep vár egy független európai politika kialakításában és ehhez belső szilárdságra, a jelenlegi rendszer fenntartására van szük­ség. De Gaulle, amint ezt Nantes- ban és Versailles-ban is kifejtet­te, úgy látja, hogy a világ egyén­súlya nincs biztosítva, mert az Egyesült Államoknak és a Szov­jetuniónak a többi országét mesz- sze túlszárnyaló hatalmán nyug­szik. A francia elnök szerint a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok is igyekszik befolyását kiter­jeszteni a „határain kívül eső né­pekre”. De Gaulle, bár elítélte az Egyesült Államok Vietnamban és amerikai gépet lelőtt és sokat megrongált. Ezzel a VDK területe felett lelőtt amerikai gépek szá­ma 33C-ra emelkedett. A dél-vietnami szabadságharco­sok „Felszabadulás” hírügynök­sége összefoglaló jelentést adott ki a május 29-én Thua Thien tarto­mányban lefolyt ütközetről, amelynek során a szabadsághar­cosok rajtaütöttek a Khe Tre-i megerősített álláson és 427 ellen ­választási körútja a világ más pontjain alkalmazott politikáját, nem tagadta meg alapvető szolidaritását az ameri­kaiakkal, akik — mint mondotta — „védelem és segítségnyújtá­sával” igyekeznek hegemóniáju­kat biztosítani és csak „szükség esetén” nyúlnak katonai eszkö­zökhöz. (MTI) séges katonát tettek harcképtelen­né. A partizánok nagy mennyisé­gű fegyvert zsákmányoltak. Peking Az Egyesült Államok azért tud agressziós háborúkat indítani Koreától Vietnamig, mert a japán kormány megengedi, hogy támasz, pontjai legyenek Japán területén — állapította meg Szandzo No- szaka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. A japán nagytőkések fegyvere­ket, gépkocsikat, rohamcsóna Ko­kat és más hadianyagokat adnak el az Egyesült Államok dél-viet­nami zsoldosainak, az úgynevezett saigoni „kormánynak”. Ez azt je­lenti, hogy a japán kormány egyik lábával máris belépett ebbe a szennyes háborúba és ha az Egye­sült Államok még tovább fokozza vietnami agresszióját, nem kétsé­ges, hogy a Szato-kormány másik lábával is utánalép. Paul Martin kanadai külügymi­niszter a parlament ülésén közöl­te, hogy az Egyesült Államok ottawai nagykövete szerdán do­kumentumot nyújtott át neki, amelyben a washingtoni kormány által a vietnami tárgyalások érde­kében tett állítólagos erőfeszíté­seket foglaltak össze. A kanadai külügyminiszter közölte a parla­menttel, hogy kormánya az Egye­sült Államoktól függetlenül lépé­seket tett, amelyek célja tárgya­lások megindítása a vietnami helyzet enyhítése érdekében. (MTI) Segédmunkás, lakatos, hegesztő dolgozókat keres f el vétel re vállalatunk a VÁCI DCM munkahelyünkre. Munkásszállást, külszolgálatot és étkezési lehe­tőséget biztosítunk. Felvételre jelentkezés: ÉM GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT, BUDAPEST, VI., Mozsár út 14. Bővebb felvilágosítást ad az orosházi üveggyár! kirendeltségünk. 272 Tito elnök pénteken a Szovjetunióba utazik Belgrádi Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP KB Elnökségének meghívására június 18-án fele­ségével együtt hivatalos látogatás céljából a Szovjetunióba utazik. (MTI) Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 7. — De anyu, ha felmegy a di­rihez, ne mondja meg, hogy­hogy külön élnek. Nem tudja. És apának ne áruljon el, mert agyonver — kérlelte a fiú. Az igazgató ridegen fogadta. Nem adott kezet, nem ültette le, gorombán rátámadt. — Asszonyom, az ön fia szü­letett csibész! Máris egy meg­átalkodott gazember! — Talán eltúlozza, igazgató úr! — próbálta védeni. — El túlzóm? Én? — heveske- dett az igazgató. — Ha így pár­tolja, megmondhatom önnek, nem ismeri a tulajdon fiát! Az igazgató utolsó szavai belé. nyilalltak. Hát ismeri? Elmond­hatja, hogy tudja, mi lakik a lel­kében, milyen ember tulajdon­képpen? Amilyen átlátszó, tiszta képlet a kisebbik fia, olyan áthatolhatal- lanul homályos, idegen világ a Gézáé. — Tudja, mit csinált a maga fia velem? Az igazgatóval? Ne­vetségessé tett! Bementem lám­paoltás után és rögtön megérez. tem, bagóztak. Megkérdeztem, ki dohányzott? Semmi válasz. Nem mondhatja, türelmes vol­tam, még kétszer megismétel­tem. S egyre éreztem a bagó­szagot, mintha valaki direkt az arcomba fújta volna. És közben pukkadoztak körülöttem. Meg kellett értenem, rajtam nevet­nek. Fölgyújtottam a villanyt és mit gondol, kit találtam a kály­ha mögé bújva, alig kartávolság­nyira? A maga drágalátos cse­metéjét, asszonyom! Ott égett ke­zében a cigaretta és abból meg­értettem, valóban az arcomba fújta a füstöt, azon derültek. Mit válaszolhatott? Hallgatott. — Asszonyom, még egy ha­sonló stikli és kidobom a fiát a kollégiumból! Közösségellenes, komisz emberekkel nem bajlód­hatunk. Ez már-már egészen más intézmény hatáskörébe tar­tozik. Ha igy folytatja, meg is ismerkednek egymással. Szédelegve tért vissza az utcán várakozó kocsiba. A sírás csak később buggyant ki belőle, ami­kor elhagyták a várost. Tenyere, be temetve arcát, elrejthette könnyeit. A félévi bizonyítványosztás után valóban kitették a fiút a kollégiumból. S pár nap múlva otthagyta az iskolát is. És jaj, az a tegnap este! Megfájdult a feje, bevett két Trioxazint. — Klarisz! Mi van magával, kedves Klarisz? — Schütz Fri­gyes állt íróasztala előtt. — Miért oly gondterhelt? — Semmi, semmi, főtanácsos úr — felelt kitérően. De Schütz csak állt tovább előtte, fejét merev, féloldalas pózban tartotta, első világhábo­rús sérülése bénította meg nyakizmait. — Látom én, hogy bántja va­lami. Pár mondattal elmesélte fia hozzájuk költözését. S egy ke­veset gyötrő érzéseiből is. Schütz hümmögött, fel alá kéz. dett sétálni. — Igen, igen, ezek az anya vagy apa nélkül felnövő mai gyerekek! Pedig tulajdonképpen mi, felnőttek vagyunk értük fe­lelősek! No, nem akarom' megbántani, Klarisz, jobban ismerem magát! Mindenesetre jót tenne a gyerek­nek, ha legalább az első hetek­ben sokat lennének együtt! — De épp jönnek az év végi összefoglalók is, meg — tekintete

Next

/
Oldalképek
Tartalom