Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
1985. június 11. 5 Péntek Háromszáz magyar folyóirat külföldön Hat nyelven jelenik meg a Magyar Szemle ötven országból érkeznek rend- i tek. Ilyen például a FooUwear szeres megrendelések a magyar folyóiratokra, újságokra. Új-Zé- iandtél Alaszkáig Kanadától Ausztráliáig, távoli és közeli országokba kézbesíti a posta a hazánkban magyarul vagy idegen nyelven megjelenő lapokat. Az exportlistán mintegy 300 folyóirat található. A legkeresettebbek közülük külföldön a nagy olvasottságnak örvendő New Hungarian Quarterly, a hat nyelven megjelenő Magyar Szemle, a Tükör, a Magyarország, a Ludas Matyi, a Nők Lapja, az Ország-Világ és a Füles. Nagy számban akadnak egyéni megrendelők, de ezenkívül a tőkés országokban mintegy 150—200 cég hozza forgalomba a magyar lapokat, amelyek 14 tőkés országban utcai újságárus-pavilonokban is megtalálhatók. A hazánkban megjelenő lapok egyre több külföldi olvasóhoz jutnak el; az exportáló vállalat, a Kultúra folyóirat-exportja 1959 óta több mint kétszeresére emelkedett. A külföldön érdeklődésre számot tartó folyóiratok között akadnak olyanok is, amelyek hazánkban is csak szűk körben ismerÁ sarkadi járás kulturális életéből A Sarkadi Fmsz öntevékeny színjátszó csoportja a Bekopog a szerelem című zenés vígjátékot mutatta be június 5-én, Sarkad- keresztúron. A jól sikerült premier után Sarkadon a járási művelődési otthonban, aztán a megye több községében kerül bemutatásra a Kolter Pál rendezésében betanított zenés vígjáték. * A Húsz óra című nagysikerű magyar filmről Péter László vezetésével élénk vitává alakult filmankétot tartottak június 3-án, a sarkadi járási művelődési otthon ifjúsági klubjában. A kétórás ankéton 40 fiatal vett részt. címmel megjelenő cipődivatlop; szinte a világ valamennyi jelentős cipőiparral rendelkező országában igényt tartanak rá a szakemberek. A világon egyedülálló folyóiratot ad ki a Kartográfiai Vállalat, s ez szintén érdekli a külföldi tudományos körök, térképészeti intézetek szakértőit. A Cart Actual az időszerű földrajzi változásokat regisztrálja. Egyik száma például közli Nepál területi felosztását, amely térképen még sehol meg nem jelent, továbbá tartalmazza Kanada fontosabb aluminiumlelő és feldolgozó helyeit, az öt tengert összekötő Volga—balti-tengeri víziót rajzát, Anglia villamosított vasútvonalainak térképét, Algéria új vasúti térképét. Sárréti emlékek közt egy új tájmúzeum születésénél Széles aszfaltút szeli ketté a t a hajdani szikeseken. Csak az hajdani zsombókos vadvizes Észak-: egyik állami gazdaságban, az Békés megyét, a nagy Sárrétet. Ostornyeles neonégők világítják Szeghalom főútvonalait, a széles utcákat, ahol nedves időben hatalmas kátyúk, szárazságban görgőtövis és szamártüske nőtt nem is olyan régen. Megváltozott az élet a határban Bosszúsáaok Akinek már kora reggel úgyszólván „el van rontva” a napja, az alig várja, hogy este legyen, semmi sem sikerül neki, munkája nem az az igazi, mert sajnos a bosszúság gyakran még a munka- kedvet is elveszi. Persze akadnak, akik hamar túlteszik magukat egy-egy kellemetlenségen, de mások sokáig magukban hordozzák azt. Naptárból olvassa az adatokat a jó másfél éve készült szeghalmi nyolctan iermes általános iskola igazgatója: — Április 21-én fél méter. 22-én 75 centiméter, 23-án 90, 24-én 1 méter 5 centiméter volt a vízszint — mondja bosszankodva. — 1963 vége óta szivattyúzni kell a vizet a pincéből, a süllyesztett -kazánházból. Árvíz van a pincében. S tényleg, kisebbfajta fonások bugyognak a falakból. Egyenletesen, gúnyosan, — Itt egy lyukat fúrtunk, hogy lefolyjon a viz. Állítólag a kazán- házat máshol kell elhelyezni, és a szén tároló, ahol már sok tüzelőanyag elázott, az is máshol lesz. Okot ad a jogos bosszúságra, ha csak kis összeg vész kárba, de ha százezrek?.,. Típusterv alapján készült az iskola, de a típusterveknél is lehetőség van arra, hogy Ehhez kihasználtak minden lehetőséget, több helyen jól alkalmazták az önkéntes társulási lehetőséget is és olyan szép eredményeket érhettek el, mint többek kölődési otthonnal. A művelődési otthonok építésének időszakában megmozdult a községek apraja, nagyja. A téglajegy vásárlásától kezdve, a kétkezi munkáig minzott Békésszentandráson. Ezek a denki összefogott. Ugyanez a jetényezők azonban csak felét oldották meg a közművesítés gondjainak, hisz csak az egyik alap: a közmű áll rendelkezésre. A csatornázás azonban nemcsak válenség ismétlődött a vízhálózat megépítésekor is; hisszük, hogy majd a csatornaépítés időszakában, a község-rendezési tervek megvalósításakor ugyanez törtérosi, hanem községi gond is. És rak. Elképzelhetetlen lenne a leg- az elkövetkező évek legfonto- szebb községrendezési terv meg- sabb feladata éppen az lesz, hogy valósítása is a lakosság összeío- a csatornázás érdekében a szenny- gása nélkül, hiszen a községek vízelvezetés megoldásáért tegyünk fejlődése éppen az ott lakókért meg mindent. Mert a beruházások alapja az lesz, hogy vajon, 'hogyan tudjuk biztosítani az ivó- vízellátást és hogyan tudjuk biztosítani a szennyvízelvezetést? Ha ezt megoldottuk, akikor nem lesz elképzelhetetlen községeinkben sem az emeletes építkezés. Előbb- utóbb napirendre kell tűzni ezt, mert elkészült rendezési terveik történik, azokért, akik annak idején művelődési otthont emeltek, akik ma jó ivóvizet hordanak a saját kezük munkájával épített kútból. Bár ma még nem lehet kiadni jelszót, hogy máris kezdjünk hozzá a csatornaépítés megvalósításához, de érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a feladatnak a megoldása legalább megvalósítása csak így képzelhető olyan fontos, mint an-nak idején a el. művelődési otthon megépítése volt. Községeink tanácstagjainak most arra kell törekedniük, hogy nem feledve a jelenleg folyó társadalmi munka szervezését, a tanácstagi beszámolók időszakát, a Közös összefogás Bizonyára sok községünkben tudják, hogy a korábbi években megyénkben évente mintegy 1012 művelődési otthon épült, most választóikkal történő beszélgeté- ez a szám egyre jobban csökken, seket használják fel a jövő íel- hiszen egyre kevesebb községünk adatának ismertetésére is. van, amely ne rendelkezne műve- Dóczi Imre az adott körülményeknek megfelelően módosítsák őket. Nem lett volna kötelező süllyesztett kazánházat készíteni, s a talajviszonyok figyelembevételével megmaradtak volna az ablakon kidobott forintok. e Sok mérgelődés fakadt az el" vesztett percekből, órákból, különösen, amikor egyesek mások kárára meg akarják azt nyújtani. Hosszú sorok állnak a mozikban jegyért, vagy más pénztár előtt várakozva. Mindenki igyekezne előbbre, mindenki sietne, menne már. Aztán valaki soron kívül akar odajutni, mire a szemöldökök összehúzódnak, s testsúlyukat most már gyorsabban helyezik egyik lábról a másikra a várakozók, akiket ettől a pillanattól kezdve sorban álló bosszankodók- nak is lehet nevezni. Egyesek rászólnak az illetőre, mások csak halkan szitkozódnak, „elmarasztalják” a „törvénysértőt”. Mert az embernek egyik íratlan törvényét sértette meg valaki. A sorban állók végre dolguk vé- gezetten hazaindulnak. Éppen jön egy autóbusz és amint nyílik az ajtaja, szinte rávetik magukat a felszállók. Hiába üres a kocsi, mégis mindenki a másik előtt akarja bedobni forintját a perselybe. Hol van már az előbbi törvény? Az autóbusz úgy látszik „törvényen kívüli” hely. Itt is, ott is bosszús emberek. Leszakadt gombjuk helyét tapogatják, vagy lábukat fájlalják. Pedig egy sem lenne közülük boszszús, ha szépen sorjában szálltak volna az autóbuszra. No, de ezt csak az iskolában tanítják... o Június 17-én: Irodalmi est a békéscsabai városi tanács dísztermében A békéscsabai kórház 100 éves fennállásának évfordulója alkalmából a kórház és a TIT városi szervezete irodalmi estet rendez június 17-én este 7 órakor a városi tanács dísztermében. Pataki László irodalomtörténész, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Irodalmi Választmányának tagja mond bevezetőt. Az irodalmi esten közreműködnek: Tolnai Klári kétszeres Kossuth-díj as Kiváló művész, Kro- nome Hona szavalóművész, Tiboldi Mária énekművész, Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth- díjas színművész és Mensáros László Jászai-díjas művész. A jubileumi ünnepség irodalmi estjén részt vesznek Tamási Áron Kossuth-díjas és Nagy László József Attila-díjas írók is. Égy csabai pincér panaszkodik: — Nagyon nehéz a mi szakmánkban nyugodtnak maradni, mert több, kevésbé kedves vendéget is ki kell szolgálnunk. Még ha mindenben a lehető legjobban a kedvükben járunk, akkor is sokszor baj van. Amikor részeg embert nem szolgálunk ki, az nagy ricsajt csap, fenyegetőzik, sérteget. De előfordul, hogy azok is így viselkednek, akik neon ittasok, hanem „csak kicsit spiccesek”. A többi vendég — ha látja, hogy részeg emberrel veszekszünk, nyilván a mi pártunkra áll, egyetért velünk, de ha egy józan pöröl hangosan, esetleg minket hibáztatnak, s nagyon fájnak az igazságtalan vádak. — Én már fizettem — mondta egy ilyen „kedves” vendég, amikor menni készült. * — Kinek fizetett? — Arra már nem emlékszem... Megkérdeztem a többi felszolj gálót, náluk sem rendezte a „cek- ' két”. — Megvan a számlája? — Valahol eldobtam. És elkezdődik a hangos veszekedés. A felszolgálónak meg kell őriznie türelmét, pedig ez szinte lehetetlen. Más asztaloktól is figyelik a jelenetet és ki tudja, mit gondolnak. A fehér kabát kötelez, a pincér szolgálatban van, udvarias. De nagy önuralomra van szüksége, hogy ilyen esetekben is az maradjon . Bosszankodik az iskolaigazgató, haragudnak a szeghalmiak, meg sokan mások az „árvíz”-ért. Bosz- szankodnak a sorban állók és a pincérek. De ezenkívül rengeteg olyan dolog történik, amitől nap mint nap bosszankodnak az emberek. Egyszer egyik a másik tettén, másszor fordítva. Pedig nemcsak a harag, hanem néha a bosz- szúság is rossz tanácsadó. Gyakran találkozunk mérges emberekkel és ez baj, hiszen legtöbbször senkinek sem áll érdekében, hogy másnak bosszúságot okozzon. És mégis... Vitaszek Zoltán akasztóiban 12 ezer hold szikes! javítottak néhány év leforgása alatt. Megszépült a község, az emberek élete. De a szeghalmiin nem feledkeznek meg a múltról sem. Példamutató a szeghalmi tanács magatartása, hozzállása ahhoz a nemes ügyhöz, ahogy segíti a Sárrét hagyományainak, tárgyi emlékeinek, szellemi hagya tékának megőrzését. Minden segítséget megad eg' lelkes tanyai pedagógusnak. Mik- lya Jenőnek, ki hangyaszorgalommal, sok nehézséget leküzdve egy új sárréti tájmúzeum alapját vetette meg. De nézzük meg azt, mit láthatunk ebben az értékes gyű j teményben ? Nagyon szép, áttekinthető formában a Sárrét történetének korszakait őskortól napjainkig. Szemléletesen egyszerű üvegtárolókban, amit a község és a Munkácsy Múzeum biztosított a kiállítási anyaghoz. Kevés szavú, tömör feliratók. " tárgyak önmagukért beszélnek. Vajon mit mond a nádvágó, ké ziőrlőkő, a bilincs? Pipó Gyula, az egyik látogs1 azt. mondja a kiállítás nézegető ■ közben: Hol a deres? Mert az levőit Szeghalmon! Akad több is Előkerül a tanácsháza kézbesítő szobájából az egyik, amit ma ló caként használnak. A másik viszont. amelyiken még vaskampó!' is vannak a leszíj ázáshoz, a Pi- póók padlásáról kerül elő. Mindegyik tárgynak élete, tör ténete van. Beszél a múlt. A szeghalmi nép maga hozza darabon ként és maga írja a történelmét Szeghalom szülötte Fehér Lajos elvtárs, aki nemrég elhunyt édesanyjának hagyatékát adta a sárréti múzeumnak. Belőle ismerjük meg az itteni szegényparaszti ház_ tartás mindennapi eszközeit. Aken- derfeldolgozástól a szövésig, fonásig. Remek munkák Papp József faragásai is. Sorolhatnám az érdekes sárréti világ életét a tárgyak, írások, naplók, elsárgult fényképek, újságok nyomán. Az egyszerű nép fiai kiemelkednek az isme retlenség, a feledés homályából Megelevenedik a munkásmozga lom, a dicsőséges Tanácsköztársa ság kora. Zsila Gyula, Dapsi Gi zella, Szeghalmi Gyula, Rozsmys Kálmán élete mellett az ifjúmun kás mártír Vígh Matild, a spany< szabadsághős Sebes György emléke. Szeghalom község történeti antológiájában helyet kapott Körös- ladány a Tüköry, Vésztő a Bartók emlékekkel és a többi község is. Itt az egész Sárrét közös összefogásáról van szó. Mai írások is szép számmal találhatók. Csoór István, Sinka István, Kónya Lajos, Tildy Zoltán, Fülöp Károly régi szeghalmi emlékekkel, versekkel szerepel ebben az antológiában. Végh Mihály tanár, Körösladány Megyei bábjátékos fesztivál Szarvason Június 20-án egész napos fesztiválon vesznek részt a megye legjobb bébegyüttesei Szarvason. Mezőberény, Végegyháza, Békés és Mezőkovácshóza bábjátszói mellett fellép a külföldet járt, gazdag műsorú, híres együttes is, a KPVDSZ békéscsabai Napsugár bábcsoportja. A bemutatók délelőtt 10 órától délig tartanak a program szerint, majd a délutáni órákban a csoportok tagjai közösen megtekintik a szarvasi Arborétumot. Ezután kerül sor a szakmai megbeszélésre, amelyet a Népművelési Intézet bábíőelőadója, Hollós Róbertné vezet.
