Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
1965. június 6. 7 Vasárnál» Expedíciós halászat Három hónapig tartózkodnak a nyílt tengeren Az emberiség élelmiszerszükség- letének jelentős részét a tengerekből zsákmányolt halak adják. A tengeri halászatban mai napig a mérsékelt vagy a hideg tengerekből származik a zsákmány nagy százaléka. A heringhalászat évente mintegy másfél millió tonnát eredményez, ennek a mennyiségnek legalább 35 százalékát az európai tengerekből fogják ki. (ösz- szehasonlításként megemlítjük, hogy a Balatonból évente átlag 1500 tonna halat fognak.) A tengeri halászatban Vezető helyen áll Japán, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió. Ezek után az államok után következik Peru, Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia. A japánok egy évi termelése általában meghaladja a hat és fél millió tonnát. A tengeri halászat ma már nem partmenti tevékenység, egyre nagyobb szerepet játszik a nyílt óceánokon történő „expedíciós” halászat. Ezen a területen a Szovjetunió rendkívül nagy szerepet játszik. Igen jelentős modern halászflottával rendelkezik s a halászhajókat ma már olyan modern technikai berendezésekkel látják el, hogy a napi halászzsákmányt fél is tudják dolgozni (konzerválni, zsírrá vagy lisztté feldolgozni). Modern elektrotechnikai berendezéseik — halkereső berendezés, rádiólokátor, hűtőszerkezetek — lehetővé teszik, hogy a trópusi tengereken is dolgozzanak. A hajók flottákban halásznak és a legmodernebbek három hónapig tartózkodhatnak a nyílt tengeren. A legjobban bevált típusú halászhajók 2—3 ezer tonnásak. Mindez érthetővé teszi, hogy Lelékával, a tengeri halászat perspektíváival, a halászó-teöhnika eszközeivel, módszereivel foglalkoztak. A Magyar Népköztársaság Lengy el halászok ningrádban az elmúlt esztendőben a Szovjetunió Halipari Minisztériuma megrendezte a KGST II. tengeri halászati konferenciáját. A szocialista oszágok úgyszólván mind érdekeltek a tengeri halászatban s küldöttségeik a kérdés különböző szervezeti problémái- j val, a halászati kutatás feladatai- i val, a tengerek, óceánok haltarta- | a Balti-tengeren. első ízben jelent meg megfigyelő küldöttséggel a tengeri halászati konferencián. A konferencián váló részvételünk eredményesnek ígérkezik: a magyar küldöttek tapasztalatai és tárgyalásai alapján lehetőség nyílik a magyar tengeri halászflotta megszervezésének előkészítésére. Koroknay István Lakások Békéscsabán, a Lencsési úton Csendélet a lakótelepen. Kimosott ruhákat lenget a szél és a cső azt bizonyítja, hogy nemsokára elkészül a csatornahálózat is. Néhány évvel ezelőtt még csak beszédtéma volt. Aztán a békéscsabai fiatalok más városok példája nyomán maguk is hozzákezdtek a KISZ-lakások megvalósításához. A Lencsési úton azóta már állnak az első házak, beköltöztek a lakók. Persze gond és baj van még elég, néha sár van, és a csatornázás ügye is csak most dőlt el néhány napja. A házak lakói azonban inkább a szép lakásnak örülnek, és ha elkészül majd az út és a csatorna, panaszra sem lesz okuk. Már kijelölték az újabb házak helyét is, már tudják, hol lesz a főtér, s a KISZ-tábor felől nyáron idehallik majd a madár- dal, tavasszal az akácillat érzik s a szép környezetben örül, ki itt' lakik. A házak előtt virágot ültetnek, s mikor lemegy a nap, estike illatát viszi a szél. (Fotó: Kiss A.) ELNÉZÉST KÉREK... Nem hittem volna, hogy a magyar dohányipar megfogadja korábbi javaslatomat, már mint azt, hogy a Fecske cigaretta , keresletének csökkentése végett jó lenne rontani a minőségén. Nos, megfogadták. Az új angol papírfilter biztosította a Fecske minőségének romlását, de nem szüntette meg véglegesen e kedvelt füstölnivaló hiányát. Nem hiszem el ugyan, de ha a minőségrontásban tendencia volt, ragyogóan sikerült. Sajnos, annyira nem, hogy átkoz szenvedélyemről lemondjak. Az jut eszembe ugyanis mindig, hogy készítünk mi kevésbé sikerült cigarettát is. Itt van mindjárt a „Sellő”. Csábító, lírai neve van, de annál prózaibb a minősége'. Szoktuk úgy is mondani, hogy „olcsó, de legalább rossz”. Nem azért rossz, mert két vége van — ez ugyanis valamennyi cigaretta jellemzője —, hpnem „önmaga” miatt rossz. Ha először szippant belőle az ember, úgy mellbevágja, hogy elmegy a kedve a kétforintos Sellöt szívni. Persze nem kell félni, mert egyetlen egyet is művészet belőle szippantani, mivel olyan keményre van töltve, hogy már a meggyújtása is nehéz testi munkát jelent. Valaki rossz- májúan megjegyezte, hogy olyan kemény a Sellő cigaretta, hogy fálbaverve képet lehet rá akasztani. Ez Miért Tulipán? túlzás, mert én megpróbáltam. Nem tudtam beverni a falba. A Sellőnél maradva még elmondom, hogy sokat gondolkoztam azon, mivégből van tokja ezen előkelő nevű cigarettának, amikor nincs benne füstszűrő? Apropó,' a tokról jut eszembe: nagyra értékelem a csomagolástechnikában tett lépéseket, s csodálom a „Velence” és a „Fecske” masszív csomagolását, melyeknek felnyitása leleményre készteti az embert. De nem tetszik, hogy a cigaretta szopókája a doboz felnyitható felén helyezkedik el. Ugyanis a szoros csomagolás következtében — főleg csomagkezdéskor — végigtapogat ujjaival az ember egy pár szopókát, míg egy cigarettát ki tud emelni. Ugyanezt műveli a másik dohányos is, akit esetleg társaságban megkínálok. Ez higiénia kérdése. Egy másik, amiről szólni akarok, az inkább esztétikai szempontból érdekes. A „Tulipán” csomagolásáról van szó, amely — meg kell hagyni — ízléses. Azt mondják könnyű, kellemes illatú cigaretta. Ezt nem tudom, mert én csak a csomagolásáról ismerem. Az viszont évek óta foglalkoztat. A borító rajza határozottan tuli- pánformájú virágot ábrázol, de a virág szárát eddig nem tudtam hova tenni, mivel a .virág szárán apró levelek, s gyanítom, hogy még tüskék is vannak. A tulipánnak viszont — köztudomású — széles, hosszú levelei vannak, ha meglehetősen hiányos botanikai ismereteim nem csalnak. Ez utóbbiért is nem forszíroztam eddig, vártam, hogy valamelyik hozzáértőbb ember tegye szóvá. Vagy én tévednék? Hiszen meglehet, hogy a rajz egy általam ismeretlen hibrid tulipánfajtáról készült. Hosszas nyomozás után megtudtam, hogy a tulipán ősha- / zaja nem Magyarország, de hasonló virágot már őseink is ismertek, erről tanúskodnak a szépen díszített régi szűrök és fafaragások. Ez pedig a „magyar tulipán”, a kökörcsin volt. A Tulipán cigaretta rajza inkább ahhoz hasonlít, de akkor miért Tulipán? Dobra Sándor fi Füldmuvetésünyi Minisztérium válasza Az aratásban szükséges gépalkatrészekből sok hiányzik még című interjúnkra A Földmű vélésügyi Minisztérium válaszolt lapunk május 28-i számában megjelent „Az aratásban szükséges gépalkatrészekből sok hiányzik még” című interjú tartalmával kapcsolatosan. „A cikkel kapcsolatosan közlöm, hogy az AGROKER- telepeken május 1-e óta a vállalatok felváltva éves leltározást végeztek. Emiatt az alkatrészutánpótlás természetszerűleg akadozott. A leltározás ideje alatt rendkívül sok alkatrész érkezett, amelyek kiszállítása a megyei vállalatokhoz megkezdődött. Kormányzatunk és a Földművelésügyi Minisztérium is különféle intézkedéseket tett azirány- ban, hogy az aratás zavarmentes legyen. Előreláthatólag mind a külföldi, mind a hazai pótalkatrészekből jobb ellátást tudunk biztosítani az idén, mint az 1964-es esztendőben. Majláth László osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat a televízióban A televízió az idén indítja meg | harmadik alkalommal nyári me- ! zőgazdasági szákfilmsorozatát. Június 6-tÓl augusztus végéig sugározzák a műsorokat. Júniusban egy-egy adásban két filmet láthatnak a' nézők — többnyire a vasárnapi sportműsorok előtt vagy után. Júliusban és augusztusban minden második vasárnap két jvagy három szakfilm szerepel a i programban. A hónapok első és harmadik hetében ugyanis a szak. filmsorozatot a Falurovat új, 25 perces összeállításával együtt sugározzák, amely „Falusi dolgokról” címmel az eddigi kisebb műsorokat helyettesíti a nyári időszakban.
