Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
Világ proletárját egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. JÚNIUS 6., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM. 132. SZÁM KGST-fanácskozás Plzenben Gondolatok a 14. építők napján Mai számunkból' A pártszervezet nem marad tétlen KORÖSTÁJ (3. oldal) (8—9. oldal) Ötezer hold legelőnek már van gazdája A kérkedőkről (3. oldal) (4. oldal) Az ország fejlődésében kiemelkedő szerepük van az építőknek Ünnepség Békéscsabán, az SZMT székházában Tizennegyedszer ünnepük az ország építő- és építőanyagipari dolgozói az építők napját Bár csak az 1950-es évek óta ünnepük június első vasárnapján az építők napját, az építőmunkások mozgalma jóval a felszabadulás előtti évekre vezethető vissza. A magyar munkásmozgalomnak szerves részét alkotta az a harc, melyet az építőmunkások politikai jogaik kivívásáért, a jobblétért folytattak. 1926. augusztus 8-gn, Békéscsabán ötvenhárom építőmunkás létrehozta a helyi épílőmunkás csoportot, elfogadta a Magyar Építőmunkások Szövetségének alapszabályát és ennek szellemében indította el a harcot. Sorozatosan tiltotta be gyűléseiket a rendőrség. Nem engedte a Széchenyi- kertben meghirdetett nyilvános nagygyűlés megtartását, ahol harcot hirdettek az építőmunkások nyolcórás munkaidejéért, a munkanélküliség éllen. Büszkék vagyunk azokra az idősebb elv társainkra, akikkel együtt ünnepelhetjük egy felszabadult, szocializmust építő országban az építők napját. Ma is példát mutat számunkra Hra- bovszky Mihály, Kiss János, Vereska György és a többi idős épi- tőmunkás, akik most is tevékenyen részt vállalnak az építőmunkából. Az építő- és épitőanyagipari dolgozók feladatát a felszabadulás után az ország újjáépítése szabta meg. Hősies munkát végeztek az ország sebeinek begyó- gyításában, új gyárak, üzemek létrehozásában. Az évszázadon át elnyomott munkások részére szebb — emberi körülményeknek megfelelő — lakásokat, iskolákat kellett építőinknek létrehozni. Hatalmas erőfeszítéseket tettek — az ország többi ipari és mezőgazdasági munkásával együtt — egy olyan anyagi bázis megteremtéséért, mely az egész nép életszínvonalának emelését teszi lehetővé. Ebben a nagy munkában az építőmunkások helyzete is lényegesen megváltozott. Az építőmunkások korábban — a szakma jellegéből adódóan, a tőkés kizsákmányolás folytán — a kulturáltság és szakmai műveltség morzsáihoz sem tudtak hozzájutni. Az év jó részét alkalmi barakokban töltötték, ahol iskola, kultúra, szórakozás, emberi életmód elérhetetlen vágyálom lehetett számukra. Nem volt hiábavaló a több évtizedes harc, mert ma korszerű munkásszállodák állnak építőmunkásaink rendelkezésére. A jövő szakmunkásait iparita- nuló-iskolákban tanítják meg a szakma ismeretére és korszerű iparitanuló-otthonokban élnek. Az építő- és építőanyagiparban dolgozókra ma is, amikor második ötéves tervünk utolsó évében vagyunk, jelentős feladatok várnak. Sikeresen be kell fejezni a második ötéves tervből reánk háruló építési feladatokat. Dinamikus fejlődésről adhatunk számot az utóbbi években megyénk építő- és építőanyagiparának munkájáról. Az építőipar 1965 első negyedévében 234 százalékos fejlődést ért el 1963 első negyedévéhez képest. A tanácsi építőipar 1965 első negyedévében 100,3 százalékra teljesítette tervét, de 1963 első negyedévéhez képest itt ,is 139 százalékos az emelkedés. Az építőanyagiipari dolgozók feladata, hogy kielégítsék a növekvő építési feladatokhoz szükséges építőanyag-igényt. Ennek a követelménynek az anyagipar igyekszik eleget tenni, amikor 1965 I. negyedévében — 1963 I. negved- évéhez képest — 3 millió 944 ezer téglával termelt többet, ami 18 százalékos emelkedést jelent. Külön öröm számunkra, hogy az építő- és épitőanyagipari dolgozók tábora megyénkben jelentősen megnövekedett az elmúlt évek során. Ugyanis szocialista építőmunkánk egyik komoly vívmányaként létrehoztuk az Orosházi Üveggyárat, amely az ország egyik legkorszerűbb üzeme. További feladatainkat az MSZMP Központi Bizottságának 1964. február 20-án az építőipar munkájáról hozott határozata szabta meg. Egész közvéleményünkben, különösen az építőmunkások körében ismert, hogy a párt legfelsőbb vezető szervei mindig nagy figyelmet fordítottak az építőiparra. A vezető szervek, a pért kongresszusai, a kormány több fontos, átfogó határozatban jelölték meg az építőipar feladatait; ezzel jelentős segítséget adtak az építőipar vezetőinek. Az elért eredmények azonban még mindig nincsenek arányban azokkal az igényekkel, amelyeket a népgazdaság az építőiparral szemben támaszt.. Az építőipar ugrásszerű fejlődésére van szükség ahhoz, hogy a jelentkező igényeket kielégítse. Ezért a termelékenység növelése most a leglényegesebb feladat. A februári határozat a munkatermelékenység növelésének két útját jelölte meg: az egyik az építő- és építőanyag- ipar műszaki fejlesztésének meggyorsítása, a másik fontos eszköz az építő- és építőanyagipar irányításának, vezetésének megjavítása. A körültekintőbb, határozottabb vezetés, a bürokratikus előírások módosítása, az anyagi ösztönzés és pénzügyi rendszerben meglévő ellentmondások megszüntetése, a szervezettebb, fegyelmezettebb munka olyan belső tartalékai az építőiparnak, melyek felhasználásához sem újabb beruházás, sem pedig újabb tudományos felfedezés nem kell. Az építőmunkások, tervezők, műszakiak, párt- és tömegszervezeti aktivisták, a törzsgárda tagjai, akik jól ismerik a vezetés, a munkaszervezés hiányosságait, hozzásegíthetik a gazdasági vezetést a fennálló hibák felszámolásához. Az építők napján az építők nagy családja együtt ünnepel az egész országban. Erre a napra feledi a gondot, a munkát, hogy utána ismét a tőle megszokott lendülettel és becsülettel helytálljon és építsen új, modern otthonokat, iskolákat, kulturális intézményeket, gyárakat, amelyek mind a szocializmust építő ha- ! zánk felvirágoztatását szolgálják. Berki László a Békés megyei Tégla- ás Cserépipart Vállalat igazgatója. Prága Hétnapos ülésszakot tartott a KGST szállításügyi állandó bizottsága vasúti szállítási és szállítógépgyártási szakosztálya Plzenben — jelenti a CTK. Az ülésszak munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. Megvitatták a szabványosított vasúti teherkocsik és más szállítóeszközök gyártásának és alkalmazásának kérdéseit. (MTI) Június 5-én, Békéscsabán, &z SZMT székhazában az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága ünnepséget rendezett, melyen megjelent dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Csepregi Pál, a megyei tanács vb- elnökhélyettese és Such János, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepséget Hankó Pál, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Szabó Sándor, a megyei párfbizóttság titkára mondott beszédet. Bevezetőben a megyei és városi pártbizottság, a megyei és városi tanács vb, valamint az SZMT elnökségének nevében üdvözölte az építőmunkásokat, technikusokat, mérnököket és vezetőket, majd megemlékezett arról a több év tizedes harcról, amelyet az építőmunkások folytattak. Ma már kézzel fogható eredmények fémjelzik az ország fejlődését, s ebben kiemelkedő szerepük van az építőknek. Az ő munkájúikat a megyében is számos létesítmény és lakóépület dicséri. Az építőipar különösen az elmúlt 10 évben jelentősen erősödött, fejlődött. Ha a múlt évi december 10-i párthatározatban foglaltak alapján dolgozik tovább, akkor még eredményesebb lesz a munkája, jobban szolgálja a nép érdekeit. Befejezésül arra kérte az építőket, hogy a párthatározat megvalósítására összpontosítsák az erejüket, majd jó egészséget kívánt munkájukhoz, hogy hosszú éveken át dolgozhassanak az ország jövőjéért. Az ünnepi beszédet követően Hankó Pál kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át. A Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát kapta Lábos András, a MEGYEVILL igazgatója, az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt Kneifel Antal, az építőipari vállalat szakszervezeti titkára, Liker András művezető, valamint Csi- csely János, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főművezetője, a Kiváló Dolgozó jelvényt pedig Landsádi Jánosné szocialista brigádvezető. Hárman kapták meg a Kiváló Dolgozó oklevelet, Dőlik Mihály téglagyári művezető pedig a Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát. A megyei tanács megbízásából Takács János osztályvezető adta át az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt Hajdú Gézának, a tervező iroda technikusának. Többen pénz- és tárgy- jutalmat kaptak. * # Épül az Állami Biztosító új irodaháza Sarkadon Sarkadon a községi tanács az Állami Biztosítóval közösen egy kétszintes irodaházat épít 1 millió 300 ezer forintos költséggel. A földszinten kapnak helyei a biztosító irodái, az emeleten pedig három szolgálati lakás lesz. A költségekből a szolgálat: ukásokra 'ordított összeget a tanács a községfejlesztési alapból biztosította. Az új irodaház és a szolgálati lakások átadására augusztusban kerül sor. (Fotó: Kocziszky László)