Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-05 / 131. szám
1665. június 5. 3 Szombat % Egy negyedév alatt 80 új belépő Jól haladnak az időszerű munkák, naponta ötezer tojást értékesítenek a battonyai Petőfi Tsz-ben Megszűnőben van megyénkben a fertőző állatbetegség Több helyen megkezdik a sertéspestis és orbánc elleni védőoltást Interjú dr. Zalay József megyei fóállatorvossal A 9300 holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet erősen állattenyésztésre specializálta magát. Ennek érdekében azonban a növénytermesztésben is bevezették az ösztönző premizálást, mert ba nem terem olcsón sok takarmány, nem lesz kielégítő az eredmény. A három kisebb kollektív gazdaságból alakult Petőfi Tsz tagsága gyoirsan egymásra talált. Igen jól működnek a brigádok az állattenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt. A 200 holdas mintalegelőjükön minden időszerű munkát befejeztek. A kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült a vetés, gyorsan halad a növényápolás. Naponta mintegy 50 család segít a földeken, ki- egyelték a cukorrépát s gyomta- lanították a többi kapásnövény földjét. Említésre méltó eredményekről adhat számot az állattenyésztés is. Hízott sertést terven felül adtak át az első hónapokban, jól híznak a szarvasmarhák is. A súlygyarapodás minden korábbinál jobb. így lényegében abrak- megtakarítást érnek el. A törzsbaromfi -telepen szintén kiválóak az er edmények. Naponta ötezernél | több árutojást gyűjtenék össze a dolgozók, május közepéig fél. millió tojást adtak a népgaz- gazdaságnak. A baromfitelepen a jól do! gozó Tölgyesi Mihályné, Győri Sándorné és mások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy rendszeres pénzbevételhez jut a szövetkezet, ez pedig a pontos előlegfizetést biztosítja. Ezért látják most már odahaza biztosnak a jövőt azok a fiatalok is, akik korábban a falutól távol próbáltak szerencsét. Az utóbbi három hónap alatt összesen 80 új belépővel gyarapodott a jói dol- I gozó Petőfi Tsz. (A) Nem éri őket meglepetés D. Nagy Károly, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz Ill-as számú üzemegység vezetője különös tavasznak titulálta az ideit. A sok eső és a több héten át tartó állat- betegség megtépázta a szövetkezet idei tervét. A tavasziak vetésével megkéstek, az állatállományban pedig jelentős kár keletkezett. A közös terv szerinti fejlesztése és a tagok jövedelmének eddigi szinten tartása a továbbiakban gondot okoz. —• A vezetőség azonban áll a talpán — mondja D. Nagy — éppen a napokban tárgyaltunk arról, hogy a várható pénzbevételi kiesés pótlására milyen időszerű dolgokat kellene tennünk. A tagság bizalma követeli tőlünk ezt az előrelátást. D. Nagy egy példát említ. — Ha történetesen gazdaságilag nem lenne megalapozott szövetkezetünk, könnyen a koppra jutnánk. Hogy ez ne következzen be már most intézkedünk. Elsősorban baromfinevelési lehetőségeinket a tervezettnél jobban szeretnénk kihasználni. A Hl-as üzemegység kacsafarmjára megyünk. A mesterséges tóban hófehér tollú kacsák úszkálnak. A drótkerítés mögötti vízparton csoportokba verődve ezer számra sütkéreznék a napon. A telep ajtójában régi ismerősök pihennek. Dél van. Balogh Józseí- né és Kovács Ferencné a naposi szolgálatot látják el. Ügyelnek a rendre, .a tisztaságra. Mindketten már négy óve baromfitenyésztői a gyulavári Lenin Hagyatékának. Munkájuk igen eredményes. Ba- logné említi: — Tavaly csak a kacsanevélés 2,5 forinttal toldotta meg a munkaegység értékét. Így nyolc asz- szony jó munkájának volt köszönhető, hogy a részesedés elérte szövetkezeti átlagban — munkaegység és prémium összesen — az 53,8 forintot. Ha Gyulaváriban minden nyolc részeg nevetés mögé rejtve rös- telkedését. — Hol jártál? — kéri számon az asszony, remegve a haragtól. — Kerültem egyet. .. — Nézd meg a kocsit. Szép kerülés lehetett. Az orvos meglepetten veszi szemügyre a kocsit. Látja, hogy az első jobb sárhányó behorpadt. — Ez mókás. Azt hiszed, értem? ... Az asszony szemrehányóan végignézi Zsupánt. — Én sem értem. — Besiet a lakásba, faképnól hagyva férjét. Zsupán változtat a viselkedésén. Ahelyett, hogy békülést ku- nyerálná, maga is barátságtalanná válik. Ettől egy fokkal józanabb lesz. Egyébként is van valami kettősség a részegségében. Bár nyomban felismerhető rajta az alkohol hatása, rendelkezik a szellemi józanság egy bizonyos fokával, amely rendet tart gondolatmenetében. Kedvtelenül telepszik az asztal mellé a szobában. Felesége annyira haragszik rá, hogy még a közeléből is elhúzódik. — Miért ittál? — kérdezi az asszony. — Harmincéves vagyok. — Állítólag kultúrlény vagy! ’ — Halkabban, drága Gitta, fölebrednek a gyerekek. Hogy kultúrlény vagyok? Ahogy vesz. szűk. Ma például egész nap versenyparipának éreztem magam. — Szent ég, hiszen már az eszednek sem tudsz parancsolni. — Csak semmi pánik. Ifjú versenyparipa vagyok és fogadott rám egy asszony, hogy be fogok futni a nagyderbyn. Fussak, ne fussak? Legyék irgalmas az asszonyhoz vagy hagyjam, hogy veszítsen? Ezen gondolkoztam. Ezért ittam. Ahhoz csak jogom van, hogy vitatkozzam magammal? — Mindent tönkreteszei! — Mi az a minden? — A karriert, a családot, az egész jövőd! — Mi az a jövő? — Amiért érdemes élned! — Ez a frázis nagyobbat durrant, mint a felfújt zacskó. Egy részeg ember kér, hogy józanodj ki. Nincs jövő! Csak jelen van! Legalábbis mellettem mindig csak jelened lesz! Ugye érted? Innen nem tudok kitömi. Bárhogy szeretnék, nem tudok. Nem jár többé a ruhámban tudósjelölt. Csak egy földhöz ragadt falusi körorvos. Prózai diagnózis, de legalább reális. Ez a részeg nap volt az illúziók temetése. Vesztettem. Nem szégyellem bevallani. Az ^.asszony végre megérti, hogy férje korántsem olyan részeg, amilyennek hitte. Egyebet nem tehet, minthogy összeros- kad és vesztett reményeivel a sírásba menekül. (Folytatjuk) asszony ilyen szép summát tenne le a szövetkezetei alkotó 983 család asztalára, akkor nagyon sokat érne egy-egy munkaegység. Mindenki azorVban mégsem kaphat munkát a pecsenyekacsa-nevelő telepen, mert akkor mi lenne a nővénytermesztésben, meg a kertészetben. A szövetkezet gazdái ott is helytállnak. Szorgalmas munkájukkal .gyarapítják a közöst., Körülöttünk lombjaikat rezeg- tető nyárfák fürdenek a pompás tavaszi napfényben. Ahogyan fellépünk a gátra, a kanális túlsó oldalán egy másik tavat pillantunk meg. Tőlünk 200 méternyire egy magányos traktoros bódé. A kacsagondozók szüksógszállása. A vízpartot sárga tollú kacsák ülik, akár a parti fecskék. Szép napos idő van, olyan, amilyet májusban szerettünk volna, s a kedvezőtlen májusi idő, a hűvös eső bizony a kacsafarmon is nem kívánt vendég volt. Ki hiszi mindezt, hiszen a 10—12 ezer néhány hetes kacsa mindennap, a hűvös idő ellenére is, több órát a vizen töltött. Az asszonyok panaszolták, hogy a hűvös idő miatt az elhullási százalék néhányat növekedett, azután meg a hideg idő miatt nem gyarapodtak úgy a kacsák, mint szerették volna. — ötvenhat-ötvennyolc napos korra 220—230 dekás átlagsúlyt kéll elérniük — magyarázza Ko- vácsné. — Ez nálunk a minőségi követelmény! Ha erre az időre a pecsenyekacsa nem piacérett, akkor kár a fáradságért. Baloghné- ók ezt a minőségi követelményt tavaly is és az idén is eddig betartották. Baloghnétól hallottuk, hogy az idén terven felül is nevelnek kacsát. Tavaly egész éven át 30 ezret értékesítettek. Az idén május végéig ezt a kvantumot már eladták. Győrből, Debrecenből és a megye keltető állomásaitól kapják a naposkacsákat. ' Ezeket elő- neveJőben tartják, majd a negyedik héten nyitják meg előttük a tavakat. Ebben az évben eredetileg 35 ezer kacsa nevelését tervezték, s végül abban állapodtak meg, hogy 60 ezret értékesítenek. A kacsanevelő telepen dolgozó asszonybrigád ebben az évben a tavalyihoz hasonlóan minőségi eredménnyel szeretne helytállni. Ebből az következik, hogy a tavalyi eredmény kétszeresét szeretnék gazdatársaiknak adni. Ez az elhatározásuk! Kívánjuk, váltsák valóra. Ihipsi Károly Megyénkben a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány egy része átesett a kondíciójukat, s a termelőképességüket legjobban csökkentő betegségen, a száj- és körömfájáson. Értesülésünk szerint ez a súlyos fertőzőbetegség erősen csökkenőben van megyénkben. Dr. Zalay József megyei főállatorvost azért kerestük fel, hogy néhány kérdésre adott válaszában tájékoztassa megyénk közös és háztáji gazdaságait a betegségen átesett állatok gondozásáról. takarmányozásáról. — Minek köszönhető, hogy csökkenőben, azaz miilóban van megyénkben ez a súlyos fertőző állatbetegség? — A megye állatorvosi kara. a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok vezetői, dolgozói fáradságot nem ismerve küzdöttek a betegség terjedésének meggátlásáért, a betegségben szenvedő állatok átvészelésének könnyebbítéséért. Hathatósan segítette a védekezést az állatok felvásárlása, vagyis az udvarok kiürítése azoktól a sertésektől, amelyek megbetegedtek, illetve ki voltak téve a megbetegedés veszélyének. — Milyen megkülönböztetett gondozásban és takarmányozásban részesítik a gazdaságok a betegségen átesett állatokat? — Az állomány egy része utókezelésre szorul. Feltétlenül fontos, hogy a gondozók nap mint nap figyeljék az állatok egészségi állapotát, s a legkisebb rendellenesség tapasztalata esetén azonnal forduljanak az állatorvoshoz. A szarvasmarháknál különösen — utólagos tőgykezelésre van szükség, de a fertőző betegség nagyon megviselte az állatok szívét és lábait is. A teljes gyógyulás feltétele a rendszeres állatorvosi ellenőrzés, az állatorvosi utasítások betartása, a szükséges szénhidrátot bőven tartalmazó takarmány pontos adagolása, az állatok kíméletes életmódjának biztosítása. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy se a major környékén, se a legelőn ne zavartassák kutyákkal vagy más módon a betegséget átvészelt állatokat. Az ugyanis már köztudott, hogy az állatokat ki lehet hajtani a legelőre 21 nappal a védőoltásba részesítés után. — Megfelelő gondozással, takarmánnyal kigyógyíthatók-e teljesen az állatok? — Akadnak reménytelen esetek, főleg a sertések közül, amelyeknek teljesen tönkrement a lábuk. Ezeket állatorvosi javaslatra levágják és értékesítik. A nagy körültekintést igénylő levágás és értékesítés szervezése most van folyamatban. — Történt-e korlátozás az állatok adás-vételében? — Igen. A sertéseket a betegség elmúlásától számított két hónapig, a szarvasmarhákat nyolc hónapig továbbtartásra csakis engedéllyel lehet eladni, a vásárlást akkor is csak szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett lehet eszközölni. Mér az eddigiekből is kitűnik, de ismétlem: az állatorvosoknak további gyakori vendégeknek kell lenniük a termelőszövetkezetek istállóiban azért, mert csak az ő szakértelmük képes észrevenni azt, hogy melyik állat szorul utókezelésre. Nagyon lényeges, hogy az állatorvosok megértessék a szövetkezeti vezetőkkel, gondozókkal a betegségen átesett állatok megkülönböztetett almozásá- nak jelentőségét. Fontos, hogy az állatok alatt lehetőleg mindig tiszta, száraz, puha alom legyen. Ugyanis a nedves, lucskos alom könnyen tenyésztője lehet a kü- I lönböző baktériumoknak, arae- i lyek súlyosbítják és nehézzé te- j szik az állatok lábának gyógyuiá- I sát. Az állatok egy részének lábáról ugyanis leesik a szarutok, s ennek újbóli kialakulásét nagyon kinyújthatja, megnehezítheti a szennyes alom. — Mind a szövetkezeti, mind a háztáji gazdaságok egyre türelmetlenebbül érdeklődnek a ser téspestis és orbánc elleni védőoltás időpontjának megkezdéséről. Történt-e erre intézkedés? — A száj- és körömfájás miatt a főhatóságok megtiltották az egyéb állatbetegségek elleni védőoltást. Most, június 3-án kaptunk egy részletes tájékoztatást, mely szerint azokban a gazdaságokban, ahol nem volt vagy jelenleg már nincs száj- és körömfájás — meg lehet kezdeni a sertéspestis, az orbánc és a legelőre kerülő fogékony állatoknál a lépfene elleni védőoltást. A szükséges oltóanyag rendelkezésre áll. A megelőzésre, mint mindig, ezután is nagy gondot fordít megyénk állatorvosi kara, hiszen bebizonyosodott, hogy ez mindig könnyebb, hatásosabb, mint a megbetegedett állatokat kezelni — mondotta befejezésül dr. Zalay József megyei főállatorvos. a gabonafelvAsárlö és feldolgozó vállalat korpa—kukorica és árpa—kukorica csereakciót indított be TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TSZ-TAGOK ÉS EGYÉNI TERMELŐK RÉSZÉRE. 100 kg májusi morzsolt kukoricáért 120 kg korpát vagy 100 kg árpát adnak. A cserét a legközelebbi kiosztóhely vagy malom bonyolítja. 90070 \
