Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
y \ KÖRÖSTÁJ Dénes Sándor Galambok — Hátha maga ennyire állítja — nyugodott meg a finánc, de elég az hozzá, hogy úgy este nyolc óra tájban ment el s ült fel a biciklire. Nem volt különösebb baj, csak talán annyi, hogy a saját biciklijét egész úton, amíg csak haza nem ért, folyton-folyvást Csillagnak, gyermekkarában az édesapja kedvenc lovának nevén szólította. — Jönnek ezek a kútfúrók vagy nem jönnek? — ült le ezen szókkal az asz- szony.a kerti asztal mellé, amikor a rakott palacsintát férje elé tette. — Tón... jönnek. Az előleget felvették, a szerződést aláírták. — Azért kérdene mert... az egész falu azt mondja, hogy lesz is itt artézi kút? Hörbölhetünk továbbra is az itatókutakbóil... — Ne féljen a falu, amíg engem lát, mondja Káplár András. Kicsit, gondolkozik, aztán mondja tovább: — Te csak arra ügyelj, hogy legyék kéznél áros, terítő, szalonna, kenyér meg poharak, mert.:. itt lesz az artézi kút, ni — s fejével a szőlők fölött az utca felé int. — Hód? — Hol? Hát itt, ni. Mi- előttünk. A sarkon. — Villáján jó fél túróspalacsinta, s vele egyet kavarint, s befalja, fgy néz az asz- szonyra. Áz asszony, Hajdú Sári csak néz. ö is, mint az ura, együtt nőttek ember- nyi emberré a faluval. Hiszen Kökényes negyvenöt előtt egy több ezer holdas birtoknak volt a birkatenyésztő központja, három nagy hodállyal, juhászházakkal, cselédistállókkal, s A gyerekek már visszamentek az iskolába, az asszony kint terített neki a kertben, a szőlőn innen- felől, ahöl rózsák is vannak. S a szőlő fölött olyan derűs, olyan békéssé ges a délutáni nap. Mert ennek a szőlőnek híre van. Mindössze is háromszázhúsz négyszögöl, s az elmúlt évben tizenhét hektoliter bor termett rajta. Ez annyira hihetetlen,, hogy még a finánc se akarta elhinni a szentnek se. — Nem lesz ez annyi, hájjá, elvtárs! — okoskodott, amikor a bevallás alatt benyitott az elmúlt év őszén. Egyszóval, van neki gondja, abban hiba nincs. Gxo6liázi utca — Vakuljak m. >, ha nincs tizenhét hektó — érvelt a gazda. A magyar Síim történetének összefoglalása A világ első filmlexikonát is mi adtuk ki Gazdagon illusztrált oldalak sorakoznak a Film Kislexikon szerény címlapja mögött: színésznők, színészek, rendezők, filmjelenetek fényképei olyan változatossággal követik egymást, mintha film peregne előttünk. És sorra felelevenednek a film érdekes, megkapó, ismert emlékei. Öregek és fiatalok egyaránt örülnek egy-egy számukra emlékezetes filmjelenet fotóinak, jeles színészek fényképeinek. A szöveg tanulmányozása arról győz meg, hogy a lexikon megjelenése jelentős állomás a magyar könyvkiadás történetében. Igen gyéren adtak ki magyar nyelvű filmszakkönyveket, s ámbár avval dicsekedhetünk, hogy egyike a világ legelső filmlexikonjainak magyar nyelvű volt — ez az alapvető munka régen elavult már. A film pedig az elmúlt harminc esztendőben óriás léptekkel járta a fejlődés útját és természetszerűleg megnőtt a közönsége. Nos, a közönség emlékezik, de régóta szükséges volt olyan összefoglaló Vágási Imre: Tenni vágyunk „Az orosházi fiatal festők kiállítására”. Arc vagy indulatok megformált betűiben a kéz, amely ölel, támad és véd a hegy melyhez alföldek nyelvén nyúlunk cl, szem vagy melynek pontjain remeg a félelem vagy ahol összegyűlnek az évek történései Megfestett világ vagy paraszt kezéig érő ok és vagy a szavakhoz értő frő. Így vagy úgy leskelődnek a múlt csendes ellenségei, emlékek és örömök forgó színpadán vetnék vászonra és papírra a holnapután erős vágyódásait: amiért teremtettünk. Még a világ nem csendes. Nem menekülünk a szél elől, mi, húszévesek, nem vagyunk rossz anyag kezünkben a vonalak úgy vágynak feszülni mint jó hegedűn a húr Nem vad repülés ez, igenlés a holnapok álmaihoz és folytonos küzdelem Megérteni vágyunk az embert, és embernek lenni élünk okosabban és szabadon. munkára, amelyben hitelesen megtalálhatja mindazt, ami a film értőit és élvezőit egyaránt érdekli. Egyes személyek — színészek, rendezők — adatai, a filmgyártó országok művészetének összefoglalása, filmesztétikái fogalmak ismertetése, sőt bizonyos szerény — talán túl szerény — méretű technikai ismeretek közlése szűkszavúan ugyan, de mind meglelhetők a kötetben. A magyar film történetének rövid, de teljes összefoglalását ebben a tafciyv- ben olvashatjuk először. Értéke a munkának a legalább 10 000 filmcímet tartalmazó mutató. Igen érdekesek a függelékként közölt statisztikai adatok, amelyek közül különösen a filmfesztiválok, a különböző díjakkal kitüntetett filmek adatai kaptak helyet. De nem hagyhatjuk említés nélkül a közismert irodalmi művek jelentősebb film- változatainak feldolgozását, amelyből például megtudjuk, hogy Mikszáth műveiből 16, Jókai regényeiből 26, Puskin műveiből 51, Shakespeare darabjaiból 126 film készült. Ez a sokoldalúság előnye a kötetnek és ez mutatja, hogy lényegében népszerű műnek szánta a szerkesztő. De bizonyos értelemben szakkönyv is, ezt nemcsak terjedelme mutatja — kereken 1000 oldal ez az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyv —, hanem az is, hogy a címszavak közt nem egy akad, amely már csak a szakemberek érdeklődésére tart igényt. Természetesen kisebb-nagyobb hiányosságok, következetlenségek is vannak a kötetben — ezek zöme abból ered, hogy a filmirodalom világszerte igen hiányos — az alapvető munkákat még nélkülözzük KoroUnaylstván Kerfi Károly Szabó Pál: A benső ember Káplár András még javakorában van, túl már a harmincon, de még jóval innen a negyvenen. Megy az utcán, kezében görbebot, szeme erre-arra jár, mintha azt vizsgálná, hogy mi változott meg az udvarokon, kerteken tegnap óta. Na, lám. Bittóék- nál nagymosás lehetett, mert szárítókötélen temén- telen ruha leng, lobog fá- tól-fáig az udvaron. Kis Gáspár most sem egyengette el a gödröket az utcán, úgy maradt, ahogyan a vontató felvágta a múltkori esőben ... igen, ezt az embert be kell hívatni a tanácshoz. Botját a levegőbe csapja, által akar menni a túlsó oldalra, mert a kisvendéglő előtt egy szekér áll két lóval, de nincs levetve az istráng. Valahányszor, ha valami hanyagságot vagy mulasztást talál a faluban, nagyobbat dobban a szíve. Különösen mostanában, mert elég izgalmas napjai vannak. Kútfúrókat várnak, az első artézi kutat hozzák a kis falunak és az most a nagy kérdés, hogy hová is fúrják a kutat? Majd ő ezt kijelöli... Amolyan benső ember. Csak „belül” dolgozik a faluban, Raktáros és felvásárló a szövetkezetben, tagja a községi tanácsnak, felügyelő bizottsági tagja a termelőszövetkezetnek, és szőlősgazda. \