Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-23 / 146. szám
1965. június 23. 3 Szerda Traktorvédő fülkét készít egy mérnök és egy kisiparos Tegyük élőbbé a rendeleteket Sokat emlegetett régi probléma a traktorvédő fülkék hiánya. A megoldás lehetőségeivel foglalkozott a Minisztertanács is. Ismeretes, hogy olyan határozat született, mely szerint az év harmadik negyedétől csak védöfülkével ellátott. traktorokat vesznek át a gyáraktól. Csakhogy a már használatban levő fülke nélküli traktorok jelentik a komolyabb gondot. Az országban mintegy 50 ezer traktoron dolgoznak esőben, hóban, szélben az időjárás viszontagságainak kiteve a traktorosok. Eékés megye állami gazdaságaiban es tsz-eiben is sok fülke nélküli traktor okoz gondot. Ezen a gondon enyhítendő — összefogott egy mérnök és egy kisiparos. Migrai Miklósnak, a Jár- műfejiesztési Intézet konstruktőrének tervei alapján az UE—28-as típusú traktorra védőfülkét készített Ispán János budafoki lakatos kisiparos. — A fülke két részből áll — magyarázza Migrai Miklós —, egy felső es egy alsó, úgynevezett szoknyarészből. A szoknya a keször érzett melegséget, valami reményt keltő rokonságot. Géza arca azonban most is mozdulatlan maradt, márványhoz hasonlóan fehérlett, a vékony bőrön áttetsző erek valóban a márványra emlékeztetőén hálózták be az arcát. — Köszönöm, édes fiam! — mondta mégis az anya. A virágot vázába helyezte, férje ajándékát lassan bontotta ki. Andi, mint aki végre engedélyt kapott, bátyjához futott. — Szia! Hát miért nem jöttél elém? Együtt kísértük volna haza édesapát! Géza kimérten fogadta öccse lelkendezését, visszatelepedett a fotelba. — Te, Gézu! Miért magázod te édesanyát? — kérdezte értetlenkedő tűnődéssel Andi. — Édesanya, igazán, hiszen ő sokkal idősebb nálam, és mégis magáz téged!... Az asszony elcsodálkozott. — Régen... kiskorában ő is tegezett — mondta mintegy mentegetőzésül. A fiút meglepte anyja megjegyzése, nem emlékezett rá, hogy valaha is tegezte. Szerette volna megtudni, mikor volt az, talán egész pici korában, amikor még együtt éltek. De nem kérdezte meg. Hirtelen nem is tudta elképzelni, hogy tegezze toztatható. Előre-, illetve hátra- tolással. Így nemcsak az UE—28- as traktorra, hanem például a D— 4 K, a Zetor Super traktorokra is felszerelhető ez a védőfülke. Valamennyi olj'an típusú traktorra, amelynek hátul van a följárója. A fülke felül farostlemezzel szigetelt. Oldalát kinyitható üveglap védi. Hátul redőny a zárófal. Migrai Miklós már évek óta foglalkozik a traktorvédő fülke tervével. Több kivitelezővel, ktsz- szel és kisiparossal próbálkozott már, de csak nem lett a tervből valóság. Most végre sok munkával, fáradozással és kitartással el-, készült. ■ — Mennyibe kerül? — 8 ezer 90 forint. A napokban a kisiparos műhelyében bemutatták a traktorvédő fülkét a szakembereknek. Ott voltak az Állami Gazdaságok Igazgatósága, a Földművelésügyi Minisztérium, az AGROTRÖSZT, a Gépkísérleti Intézet, a Vörös Csillag Traktorgyár képviselői. A füianyját. öccsénéi észre sem vette, oly természetesnek találta. Az anyát felvillanyozta a kisfiú fölfedezése, azonnal meglátta benne a kapcsot, amely közelebb hozhatná őket. A közvetlenebb hang talán anya és fia között is olyanféle feloldó hatással lehet, mint általában idegenek között — Igen, igaza van Andinak! Tegezzél ezután te is. jó?! A fiú kétkedőn nézte, s nem válaszolt. Andi gyöngéden megbokszolta, felborzolta a haját. — Hallod? Te is tegezheted édesanyát!... No, beszélj hát! A fiú eltűrte kis testvére ösztökélését is, de tovább hallgatott. — Hagyjátok, majd jön az magától — mondta Radovan. — Hanem azt hiszem, vacsorázhatnánk! Hoztam melléje jó kis borocskát is! Az anya nem mozdult, mert még kikívánkozott belőle valami. — Nyugodtan tegezzél csak ezután, fiam — mondta valamelyest megnyugodva a frissiben támadt bizakodástól. — És ha megtennéd, hogy nem anyunak szólítanál. Mert az valahogy olyan hideg. A fiú kérdőn ránézett. (Folytatjuk) Manapság gyakran elhangzanak olyan megjegyzések a napvilágot látott rendeletekkel kapcsolatban, hogy jók ezek a rendelkezések, de valami baj van a végrehajtással. Számos közlöny tartalmaz igen fontos határozatokat, de valahogy nem élnek eléggé s nem válnak széles körben ismertté Jogosan támasztanak a dolgozók olyan igényeket, hogy a megjelenő rendeleteket s főleg azokat, melyek kapcsolatban állnak problémáikkal, széles körben ismertessék meg, hiszen csak ügy tudnak feladatot vállalni egy-egy konkrét kérdés megoldásában, ha tudják mit, miért kell tenni. Hogy a dolgozó tömegek mennyire nem ismerik azokat a rendeieteket, melyek őket is érintik, élénken bizonyítja a sajtóhoz, a rádióhoz, a tv-hez és az egyéb panaszirodákhoz benyújtott kérelmek sokasága. S ezekben olyan kérdéseket tesznek fel, melyek rendelet tormájában már jóval korábban megjelentek s a különböző közlönyök tartalmazzák is, csak az illetékesek elmulasztják azok tanulmányozását és ismertetését. Nyugodtan állíthatjuk, hogy sok ember munkáját lehetne megkönnyíteni, ha le lehetne csökkenteni az effele felesleges üresjáratokat a felelősségteljes rendeletismerettei és tanulmányozással. Mert tulajdonképpen miről van szó? Rendszerint abból kerekednek a felfelé történő levelez- getések, hogy a panaszosok munkahelyeiken vagy különböző hivatalos helyeken nem tudnak megAz eddigi esős időjárás miatt késik a borsó szedése és cséplé- se a tsz-ekben. A Békéscsabai Konzervgyárban egyelőre mindössze a napi tervnek megfelelő mennyiség 40—50 százalékát tudják feldolgozni. A borsó minősége a békéscsabai Május 1 és a Lenin, valamint a dobozi Petőfi és az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben igen jó, a többi helyeken is megfelelő. A késve történő szedés miatt azonban — a kedvező időt kihasználva — arra kell törekedni, hogy a nyers áru frissen érkezzen a gyárba, mert csak így lehet az exportkövetelményeknek eleget tenni. A konzervgyár felkészült a zöldbab fogadására. Ennek a felelő, megnyugtató, kielégítő választ kapni. Nyilván megértésre talál az olyan válasz, ha az ügyintéző elő tudja venni a rendeletet és megmutatja, megmagyarázza értelmét. Azt mondjuk s ez így is van, hogy ma már a dolgozók | általános műveltsége jelentősen fejlődött. Miért nem akarják ezt sokan az íróasztalok mögött észrevenni. Féltik talán a tekintélyüket? Pedig semmivel sem kiseb- bednének, ha többet foglalkoznának a dolgozók problémáival. Persze, az sem ártana, ha a hangnemet is meg tudnák találni. Mert az is igaz, hogy az egyszerű emberek néha úgy kerülnek ki egy hivatalból vagy irodából, mintha valami rossz fát tettek volna a tűzre. Hányszor kezdődnek úgy a panaszos sorok, hogy „elkeseredésemben írok, mert így meg így bántak velem s még a nevem sem merem leírni, nehogy később ...” stb.. stb. Jó ez egyáltalán? Mindezekből a ferde és téves felfogásokból előbb-uíóbb összetűzésekre, civódásokra. marakodásra kerül sor. Ez pedig egyáltalán nem jó, de a termelést sem segítjük elő. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy ott, ahol arra szükség van, ne mondjuk ki határozottan az igent vagy a nemet. Arról van szó, hogy az ügyintézők, akik hivatottak a dolgozók tájékoztatására, a rendeletek alapos ismeretében cselekedjenek. 19á3-ban megie'enf egy olyan rendelkezés az ipari tanulókra vonatkoztatva, hogy szakmunkástanuló évük vizsgaidőszakában hat munkanap jár felkészülési szabadságként. Az elmúlt szedésében is néhány napos eltolódásra lehet számítani. A gyümölcsfelvásárlás a MÉK útján törénik. A meggy beérkezése hamarosan várható. években is, de ez évben is rengeteg vitára adott alkalmat e rendelet nem ismerése azzal, hogy a ktsz-ek, mezőgazdasági üzemek, de még némelyik vállalat is a legmesszebbmenőkig tiltakozott a szabadság kiadása ellen, hivatkozva arra. hogy nem ismernek iiyen rendeletet. Jogosan vetődik fel a kérdés: akkor ki olvasta, kinek íródnak a rendeletek és kinek kell tudni róluk? Vagy találkoztunk olyan problémával, amikor a továbbtanulás kérdésében mutatkoztak helytelen állásfoglalások. Előfordul egyes helyeken, hogy a tanulmányi szabadságot csak az adminisztratív dolgozóknak adják ki szó nélkül, míg a munkásállományban lévők csak hosszas huzavona után, különböző megjegyzések kíséretében kaphatják a jogosan járó tanulmányi szabadságot. Vagy itt van a normakarbantartás a termelő üzemeknél. Jogos é* indokolt, hogy az elavult normákat módosítsák, jogos, hogy ne legyen aránytalan különbség segédmunkások és szakmunkások között kereseti vonatkozásban, de miért mellőzik a probléma megtárgyalását a dolgozókkal. Nyilván számos probléma elkerülhető lenne, ha a megfelelő tájékoztatás megnyugtató formában megtörténne. Úgy véljük, hogy a becsületes dolgozók nagy többsége egyetért azzal, hogy csak azért a munkáért jár fizetés, amelyért megdolgozlak. Nagyon igaza volt annak az embernek, aki így korholta társát, beosztottját, amikor követelésekkel állt elő: „Mit gondol maga, hogy már azért is jár pénz. amiért nem dolgozik, hogy képzeli ezt? Végezze ei a munkáját becsületesen, akkor megkapja, ami jár, de a semmittevésért nem fizetünk.” Ez valóban így is van, ez így helyes. Emellett azonban arra is gondolni kell, hogy a szép, színes szavakkal nem megyünk előre. Nem nagy szavakra van szükség vezető és dolgozó részéről, hanem ikinek-kinek a maga frontján becsületes helytállásra. S a szavakat tettekkel kell alátámasztani. Ez viszont nem történhet meg másként, csak úgy, ha a hasznos munkát elősegítő rendeleteket élővé tesszük. Háló Ferenc Korszerű istállókat építenek l millió 20G ezer íorinl költséggel Békésszeniandráson A békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet jövőre egyesül a November 7 Tsz-szel. és az idei beruházásokat már ennek alapján tervezték meg. Így a November 7 Termelőszövetkezet területén két, összesen 180 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. Mindkét istálló vízvezetékkel, korszerű berendezéssel lesz ellátva és a fejest géppel végzik majd. Az építkezésre 1 millió 200 ezer forintot fordítanak. Géptipizálás miatt DT—54 traktorért elcserélnénk vizsgázott, kifogástalan állapotban lévő D—4—K traktorunkat. EGYETÉRTÉS TSZ. Medgyesbodzás. 90315 A traktorvédő fülke első próbaút jat a szakemberek crdeklodcse kíséri. két alaposan, „levizsgáztatták”. Azt mondták: ügyes, használható rekkivágás nagysága szerint vál-1 konstrukció. Kádár Márta A talajjavító vállalat vontatói megállás nélkül szállítják a mész- iszapot Szeghalmon a termelőszövetkezetek földjeire. Fotó: Esztergáiy Minél előbb kerüljön a zöldborsó a konzervgyárba
