Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
I96S. Június 3 Kedd Ma már egyenletes a termelés a békéscsabai ruhagyárban Az 1964. december 10-1 párthatározat nagy segítség a gazdasági vezetőknek a termelékenység növeléséhez, a létszám- és anyagtakarékossághoz. A határozat sze'- lemében szüntette meg a Férfife- hérneműgyár Békéscsabai Gyáregysége azokat a hiányosságokat, amelyek az előző években gátolták a terv eredményes teljesítését. A gyár az 1963. és 1964. években adósa maradt népgazdaságunknak. A belső szervezetlenség, az anyaghiány okozta munkakiesés akadályozta az egyenletes termelést, jelentősen csökkentette a dolgozók keresetét, s ez kihatott a dolgozók hangulatara és rontotta a munkakedvüket. Az üzem vezetői megoldást kerestek. Ezért decemberben párttaggyűlést tartottak, ezt követően pedig két aktívaülést, majd a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen kérték a dolgozókat, segítsenek a hibák megszüntetéseben. A felszólalók feltárták a szervezetlenség okait, az anyag- ellátás elégtelenségét, az egyes műszaki vezetők szakmai tudásának, emberi magatartásának hiányosságait. Sok szó esett a keresetről. A gazdasági vezetők egyetértettek abban a dolgozókkal, hogyha a veietés hibái megszűnnek, a dolgozók keresete emelkedik. A felszólalók maguk követelték, hogy az improduktív, sokszor a termelést akadályozó, szakmailag elégtelen tudással rendelkező vagy a munkafegyelmet rendszeresen, súlyosan sértő személyeket csoportosítsák át a népgazdaság más területére. Az első lépésként — 300 dolgozóval történt véleménycsere után — 56 személyt a már említett okok miatt más munkaterületre irányítottak. Az első negyedévben az eredményességnek még nem voltak meg a tárgyi feltételei. Továbbra is fennállt az anyaghiány es a belső szervezetlenség. Ennek megszüntetésére a műszakiak vállalkoztak. Kettéosztották a szalagok dolgozóit. Az előkészítő csoport csomagban adja át a munkadarab részeit a törzsfolyamatot, összeállítást végző dolgozóknak, akik ezzel a módszerrel nagyobb begyakorlottságra tesznek szert, s így megszűnik az állásidő. A decemberi értekezleten részt vett a gyár vezérigazgatója is. ígéretet tett az anyagellátás megjavítására. Az első negyedév végétől az anyagellátás kifogástalan. Jelenleg minden szalag kétheti anyaggal rendelkezik. Ma már nincs különösebb zökkenő a termelésiben. A dolgozók ismerik a feladatot, program szerint dolgoznak. A termelés-irányítási osztály napi szalagellátási tájékoztatót készít, melyet megkapnak a dolgozók, művezetők. Minden héten beszámoltatják a művezetőket, összehasonlítják a sza- | lagok teljesítményét. Lemaradás esetén intézkednek. Nincs kapkodás, megszűnt az állásidő, az ésszerűbb technológia fokozta a munka intenzitását, javította a munkakedvet és növelte az egy főre jutó termelési értéket. A normák karbantartása után is nőtt a dolgozók keresete. Megtalálják számításukat azok a dolgozók is, akik a szakszervezeti taggyűlésein felszólaltak az anyaghiány és a szervezetlenség okozta alacsonyabb bérek miatt. így Me- de Ferenoné és Styop Györgyné 150—200 forinttal keresett többet havonta a második negyedévben. Ösztönzi a dolgozókat a prémium is. A negyedik hónapban 8500 forintot fizettek ki célprémiumként a szalagok dolgozóinak. Üzemi szinten is jelentősek az eredmények. Az április—május havi tervet 104,1 százalékra, a június havi első dekádot 107 százalékra teljesítette a gyár. A várható további teljesítéssel együtt a második negyedév terve 107 százalék körül lesz. Jellemző adat: az első negyedévben napi 11 ezer darab termék készült el, a második negyedévben napi 13 ezer darab. Az első negyedévi 30 ezer normaóra-lemaradást a második negyedéri 18 ezer túlteljesítés nagyrészt már pótolta. R. L. —• Ott a kredencen a leveled — mondta végül az asszony. — Apádtól. A fiú föltépte a levelet, ráérősen elolvasta. Utána zsebregyűr- te és tovább hallgatott. Az anyja közben figyelte a fiút, de a kemény kőarcról semmit le nem olvashatott. Ismét ő adta fel a néma párharcot. — Mit ír apád? — kérdezte. Első férje sorsa rég nem érdekelte, most .azonban, hogy a fia hozzáköltözött, tudni szerette volna, milyen sürgős közölnivalója akadt. — Semmit — mondta a fiú. — Mégis: valamit csak ír?!... Hogy van? Hogy vannak? — Megvannak. —■ Nem kérdezi, hogy erzed itt magad? — Kérdezi. — És mit írsz majd neki? — Hogy jól vagyok. — És ... igazán jól érzed itt magad? — Jól. Hisz itt minden sokkal kényelmesebb. Mindez fájt az anyanak, különösen az utolsó mondat. Nem erőltette tovább a beszélgetést, öt óra felé járt az idő. — Nem mégy le Andiért? — Nem — felelte késve a fiú. — Miért nem? .. Van időd. — Egyedül is hazatalál. — Pedig hogy szeret téged az a gyerek! Nem érezted még meg, fiam? — De. — Hát akkor!? ... Nem gondolod, hogy viszonoznod kellene? — Ö biztosan nem azért szeret. — Persze, hogy nem! Szeretni nem azért szeretünk valakit, hogy ... De mégis, fiam!... A fiú erre nem válaszolt. Rágyújtott, az anya kinyitotta az ablakot, szellőztetett, mert nem bírta az erős dohányfüstöt. Végzett a főzéssel, bement a nagyszobaba, előszedte az előző napról megmaradt vasalatlan ruhát. A fiú ide is követte, belezöty- tvent a fotelba, fáradtan elnyújtózott. Az anya meg indította a lemezjátszót, föltette az Eroica- szimfóniát, de nem azt a hatást kapta, amit remélt tőle, ezért leállította a lemezt. — Nem olvasna! föl nekem a tegnapi könyvből? A fiú elvette anyja éjjeliszekrényéről a könyvet, kinyitotta a jelzőnél. Részvétlen, oda nem figyelő módon olvasott, hogy anyját nemsokára ideg r á len: kezdte a hangja. (Folytatjuk.) Tisztázzuk a feladatokat Ma igen sok gazdája van a mezőgazdasági feladatok propagálásának. Érthető ez, hiszen ma a mezőgazdasági termelés fellendítése, a hozamok növelése került a munka középpontjába. Van azonban valami, ami a mezőgazdasági propagandában nyugtalanítja az embert. A feladatoknál nincs kellően összehangolva az egyes társadalmi szervek működése. Emiatt gyakran megesik, hogy egyik szerv a másik dolgát intézi. Mindenekelőtt két dolgot kellene tisztázni: a nagyüzemi gazdaságokban — állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezelek — a műszaki feladatok megoldásának és a szakköri munkának a lényegét. A műszaki feladattervek megoldására a tudományos felkészültséggel rendelkező agrár- és gépészmérnökök, technikusok hivatottak. A termelés új módszereinek tájjellegű szelektáláséra, a helyi adottságoknak leginkább megfelelők kiválasztására pedig a mérnök és a technikus vezette szakkör, melyben szakmunkások dolgoznak. A tudományos igényű műszaki gondok megoldása tehát több a szakköri tevékenységnél! A mezőgazdasági szakkör ugyanakkor a szakmunkások továbbképzésére ad lehetőséget. A szakkör-intézmény felügyeleti szerve a megyei és a járási, valamint a városi tanács vb mezőgazdasagi osztálya. A tudományos igényű feladatok megoldásán fáradozó gyakorlati szakemberek továbbképzésére viszont a MTESZ hivatott. El kell mondanunk, hogy a megyei és a járási tanácsok, továbbá az egyes gazdaságok vezető szak- tekintélyei még mindig nem fordítanak kellő gondot a MTESZ Békés megyei csoportjának működésére. Jóllehet, a MTESZ agrárfontos műszaki dolgokat szakköri igénnyel — a MTESZ kikapcsolásával — társadalmi szervek valósítanak meg. A kellő elhatárolás hiányában foghatott hozzá a Hazafias Népfront Békés megyei és gyulai járási bizottsága a szakkörben elért eredmények propagálásához. Bár a Hazafias Népfront tevékenységét a mezőgazdasági dolgokban nehéz megfelelően definiálni, de ide kívánkozik, hogy a tulajdonképpeni szakköri munkát a tudományos tevékenységtől még ez a szerv sem határolta el. Bizonyítja ezt az is, hogy a mezőgazdasági szakkörök szervezőiét a megyei tanács mezőgazdasági osztályén nem tekintik olyan feladatnak, mint azt megérdemelné. A szakkörök szervezése, segítése, egyelőre a Hazafias Népfront és a nőmérnök szakosztálya sem tett az j tanács gyakorlati munkája. Érde- ügyben jelentősebb lépést. Mert mes lenne ezen elgondolkodni, nem határolták még el a felada- I tokát, történhetett meg, hogy igen J Ij módszer a borjai ne velésSie ii Bemutató Újkígyóson A szarvasmarhatenyésztés költségeinek csökkentésére az Állattenyésztési Kutató Intézetben új módszert dolgoztak ki a borjak mesterséges nevelésére. A korábbi gyakorlat szerint az újszülött állatokat 8—10 napos korig az anya alatt szoptatták, vagy a kifejt föccstejet edényből itatták. Ezt követően fokozatosan áttértek a teljes tej itatásáról a sovány tejjel való takarmányozásra. A kutató intézetben új tápszert állítottak össze. A kutatók célja az volt, hogy a borjúnevelés költségét csökkentsék. A kísérletek az elgondolást igazolták. Bevált a borjúnevelésben a koncentrált tejpor adagolása. Ezt a föccstej után ta- karmányozzák. Az összetétele a fejlődő állati szervezetnek megfelelő: negyven százaléka sertészsír és növényi zsír porítva, 55 százaléka soványtejpor, 5 százaléka pedig vitamin és premix hatóanyag. A kísérleti eredmények állatonként 500—700 forintos költségmegtakarítást eredményeztek. Me- gyénkban az újkígyósi Aranykalász, a dobozi Petőfi, a mezőko- vácsházi Oj Alkotmány és az orosházi Törekvés Tsz-ben térnek át a borjak koncentrált tejporos takarmányozására. Az első adag mesterséges úton előállított takarmányt június 16-án délután „tálalták fel” az űjkígyósi Aranykalász Tsz borjúnevelö telepén. Erre az alkalomra a Békés megyei Tanács Állattenyésztési Felügyelősége tapasztalatcserével egybekötött ankétot rendezett, melyre az érdekelt termelőszövetkezetek főállattenyésztőit, brigádvezetőit és borjúgondozóit, valamint a járások fő- állattenyésztőit meghívták. A bemutatót Ircz Gézáné, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa vezette. Az új módszer elterjesztése megyénk négy termelőszövetkezeiében összesen 700 borjút érint. Az érdekelt tsz-ekben egy év alatt ezzel a módszerrel 350—490 ezer forint megtakarítást érnek el. A munka kellő összhangba hozá sával végtére tisztázni kellene: hol, mikor, kinek, mit kell tennie a szakkörért, a műszaki fejlesztési feladatok megvalósításáért. A szakköri munka szervezése a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának feladata. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a nőtanács így csak segítője, de nem a fő irányítója lehet. A szakköri munka végső soron tehát tanácsi funkció, társadalmi segédlettel. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása pedig a MTESZ agrár- és gépészmérnök csoportjának hatáskörébe tartozik. (A mérnökök közt helyet kapnak a technikusok is.) Ahhoz azonban, hogy ezt az egész beosztást, a rrí®* ködé^i területek elhatárolását rövid időn belül a gyakorlatban hasznosíthassuk, a MTESZ és a megyei tanács az eddiginél nagyobb szorgalommal szervezhetné a tudományos igényű, illetve szakköri munkát. Dupsi Károly íj eljárás a gabonarozsda ellen A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája Növényvédelmi Kutatóintézetében új módszert dolgoztak ki a gabonarozsda ellen: a vetőmagot atomreaktorban besugározták, s ezál- ial a mag megtisztult a betegséget okozó gombától. A kísérleti vetések jó termést hoztak, a kalászok teljes súlyúak maradtak, és megnőtt a gabona őrölhetősége. A Szovjetunió egy másik reaktorában pedig a kukorica és a répa magvát sugározták be: a nö. vények terméshozama megnőve ■.edett. Takarmánykeverő üzemet létesítenek Kunágotán Kunágotán három évvel ezelőtt | — Milyen az évi „kapacitása” a alakult meg a sertés és szarvas- vállalkozásnak? marhahizlaló közös vállalkozás, j Főleg sertéshizlalással foglalko- Hat termelőszövetkezet határozta j zunk, csak erről érdemes beszéi- el, hogy ebben a formában pró- j ni. A férőhelyünk 3000. de ezt egy hálják meg a sertés és szarvasmarhahizlalást. Hogy az eltelt időszak alatt eredményesen gazdálkodtak-e, erről Tóth Balázs igazgató a következőket mondotta: j kicsit túlléptük, hiszen jelenleg j 3200 sertésünk van, és a közei- i múltban szállítottunk le 400-at, j átlag 110 kg súlyban. Az idén vál- | laltuk, hogy a 6600-as tervünket Talán legnagyobb sikernek I túl teljesítjük, ezenkívül könyvelhetjük el, hogy csökken teni tudtuk a hizlalási költséget. Eddig a termelőszövetkezetek 1 kg húst 16 forinton alul nem tudtak előállítani. Mi elértük, hogy ez a költség nem haladja meg a 12 forintot. Hogy mi a siker titka? — folytatta Tóth elvtárs. — Eddig a szövetkezetben egy ember 200—250 sertést gondozott. Nálunk 600-at, sőt a gépesítéssel az idén már 700- at is rábíztunk egy dolgozóra. Így sok bért megtakarítunk. M tg ez- : előtt 1 kilogramm sertésért 3—4 I 2200-at 110 kilogramm helyett 121 kilogrammos súlyban adunk át az államnak. Az idén a még olcsóbb hizlalás egyik fontos alapvető feltételét is megteremtjük. Eddig a darálniva- ló takarmányt 15 kilométer távolságra kellett hordani a termény- forgalmi vállalathoz. Ez rengeteg fuvarköltséget jelentett. Most j azonban megépítjük a takarmány- i keverő üzemet, s ennek üzembe (helyezése még olcsóbbá leszi - a ! hizlalást. Évente 30 ezer mázsa takarformi; munkabért fizettek ki a tsz- j mányi használunk fel. A vállalko- ek, nálunk e? az összeg nem ha- ( zásnak 500 hold földié van. mek az évi szükséges cukor- ( ladja meg az 1 forinioh Ezenkívül ) fren bizíosftju ! a takarmányt is úgy állítjuk ősz- eieséget — fejezte be Tóth elv- | sze, ahogy azt a korszerű hizlalá'i -®rs l technológia megkívánja. Jauiytk Tibor
