Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

I96S. Június 3 Kedd Ma már egyenletes a termelés a békéscsabai ruhagyárban Az 1964. december 10-1 pártha­tározat nagy segítség a gazdasági vezetőknek a termelékenység nö­veléséhez, a létszám- és anyag­takarékossághoz. A határozat sze'- lemében szüntette meg a Férfife- hérneműgyár Békéscsabai Gyár­egysége azokat a hiányosságokat, amelyek az előző években gátol­ták a terv eredményes teljesíté­sét. A gyár az 1963. és 1964. évek­ben adósa maradt népgazdasá­gunknak. A belső szervezetlenség, az anyaghiány okozta munkaki­esés akadályozta az egyenletes termelést, jelentősen csökkentet­te a dolgozók keresetét, s ez ki­hatott a dolgozók hangulatara és rontotta a munkakedvüket. Az üzem vezetői megoldást ke­restek. Ezért decemberben párt­taggyűlést tartottak, ezt követően pedig két aktívaülést, majd a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen kérték a dolgozókat, segítsenek a hibák megszünteté­seben. A felszólalók feltárták a szervezetlenség okait, az anyag- ellátás elégtelenségét, az egyes műszaki vezetők szakmai tudásá­nak, emberi magatartásának hiá­nyosságait. Sok szó esett a kere­setről. A gazdasági vezetők egyet­értettek abban a dolgozókkal, hogyha a veietés hibái megszűn­nek, a dolgozók keresete emelke­dik. A felszólalók maguk kö­vetelték, hogy az improduktív, sokszor a termelést akadályozó, szakmailag elégtelen tudással rendelkező vagy a munkafegyel­met rendszeresen, súlyosan sértő személyeket csoportosítsák át a népgazdaság más területére. Az első lépésként — 300 dolgo­zóval történt véleménycsere után — 56 személyt a már említett okok miatt más munkaterületre irányítottak. Az első negyedévben az eredményességnek még nem voltak meg a tárgyi feltételei. To­vábbra is fennállt az anyaghiány es a belső szervezetlenség. Ennek megszüntetésére a műszakiak vál­lalkoztak. Kettéosztották a szala­gok dolgozóit. Az előkészítő cso­port csomagban adja át a munka­darab részeit a törzsfolyamatot, összeállítást végző dolgozóknak, akik ezzel a módszerrel nagyobb begyakorlottságra tesznek szert, s így megszűnik az állásidő. A decemberi értekezleten részt vett a gyár vezérigazgatója is. ígéretet tett az anyagellátás meg­javítására. Az első negyedév vé­gétől az anyagellátás kifogásta­lan. Jelenleg minden szalag két­heti anyaggal rendelkezik. Ma már nincs különösebb zök­kenő a termelésiben. A dolgozók ismerik a feladatot, program sze­rint dolgoznak. A termelés-irányí­tási osztály napi szalagellátási tá­jékoztatót készít, melyet megkap­nak a dolgozók, művezetők. Min­den héten beszámoltatják a mű­vezetőket, összehasonlítják a sza- | lagok teljesítményét. Lemaradás esetén intézkednek. Nincs kap­kodás, megszűnt az állásidő, az ésszerűbb technológia fokozta a munka intenzitását, javította a munkakedvet és növelte az egy főre jutó termelési értéket. A normák karbantartása után is nőtt a dolgozók keresete. Meg­találják számításukat azok a dol­gozók is, akik a szakszervezeti taggyűlésein felszólaltak az anyag­hiány és a szervezetlenség okozta alacsonyabb bérek miatt. így Me- de Ferenoné és Styop Györgyné 150—200 forinttal keresett többet havonta a második negyedévben. Ösztönzi a dolgozókat a prémium is. A negyedik hónapban 8500 forintot fizettek ki célprémium­ként a szalagok dolgozóinak. Üzemi szinten is jelentősek az eredmények. Az április—május havi tervet 104,1 százalékra, a június havi első dekádot 107 szá­zalékra teljesítette a gyár. A vár­ható további teljesítéssel együtt a második negyedév terve 107 szá­zalék körül lesz. Jellemző adat: az első negyedévben napi 11 ezer darab termék készült el, a má­sodik negyedévben napi 13 ezer darab. Az első negyedévi 30 ezer normaóra-lemaradást a második negyedéri 18 ezer túlteljesítés nagyrészt már pótolta. R. L. —• Ott a kredencen a leveled — mondta végül az asszony. — Apádtól. A fiú föltépte a levelet, ráérő­sen elolvasta. Utána zsebregyűr- te és tovább hallgatott. Az anyja közben figyelte a fiút, de a kemény kőarcról sem­mit le nem olvashatott. Ismét ő adta fel a néma párharcot. — Mit ír apád? — kérdezte. Első férje sorsa rég nem érde­kelte, most .azonban, hogy a fia hozzáköltözött, tudni szerette volna, milyen sürgős közölniva­lója akadt. — Semmit — mondta a fiú. — Mégis: valamit csak ír?!... Hogy van? Hogy vannak? — Megvannak. —■ Nem kérdezi, hogy erzed itt magad? — Kérdezi. — És mit írsz majd neki? — Hogy jól vagyok. — És ... igazán jól érzed itt magad? — Jól. Hisz itt minden sokkal kényelmesebb. Mindez fájt az anyanak, kü­lönösen az utolsó mondat. Nem erőltette tovább a beszélgetést, öt óra felé járt az idő. — Nem mégy le Andiért? — Nem — felelte késve a fiú. — Miért nem? .. Van időd. — Egyedül is hazatalál. — Pedig hogy szeret téged az a gyerek! Nem érezted még meg, fiam? — De. — Hát akkor!? ... Nem gon­dolod, hogy viszonoznod kelle­ne? — Ö biztosan nem azért sze­ret. — Persze, hogy nem! Szeretni nem azért szeretünk valakit, hogy ... De mégis, fiam!... A fiú erre nem válaszolt. Rá­gyújtott, az anya kinyitotta az ablakot, szellőztetett, mert nem bírta az erős dohányfüstöt. Végzett a főzéssel, bement a nagyszobaba, előszedte az előző napról megmaradt vasalatlan ruhát. A fiú ide is követte, belezöty- tvent a fotelba, fáradtan elnyúj­tózott. Az anya meg indította a lemezjátszót, föltette az Eroica- szimfóniát, de nem azt a hatást kapta, amit remélt tőle, ezért leállította a lemezt. — Nem olvasna! föl nekem a tegnapi könyvből? A fiú elvette anyja éjjeliszek­rényéről a könyvet, kinyitotta a jelzőnél. Részvétlen, oda nem figyelő módon olvasott, hogy anyját nemsokára ideg r á len: kezdte a hangja. (Folytatjuk.) Tisztázzuk a feladatokat Ma igen sok gazdája van a mezőgazdasági feladatok propagálásának. Érthető ez, hi­szen ma a mezőgazdasági terme­lés fellendítése, a hozamok növe­lése került a munka középpontjá­ba. Van azonban valami, ami a mezőgazdasági propagandában nyugtalanítja az embert. A fel­adatoknál nincs kellően összehan­golva az egyes társadalmi szervek működése. Emiatt gyakran meg­esik, hogy egyik szerv a másik dolgát intézi. Mindenekelőtt két dolgot kelle­ne tisztázni: a nagyüzemi gazda­ságokban — állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetke­zelek — a műszaki feladatok meg­oldásának és a szakköri munká­nak a lényegét. A műszaki feladattervek megol­dására a tudományos felkészült­séggel rendelkező agrár- és gé­pészmérnökök, technikusok hiva­tottak. A termelés új módszerei­nek tájjellegű szelektáláséra, a helyi adottságoknak leginkább megfelelők kiválasztására pedig a mérnök és a technikus vezette szakkör, melyben szakmunkások dolgoznak. A tudományos igényű műszaki gondok megoldása tehát több a szakköri tevékenységnél! A mezőgazdasági szakkör ugyan­akkor a szakmunkások tovább­képzésére ad lehetőséget. A szak­kör-intézmény felügyeleti szerve a megyei és a járási, valamint a városi tanács vb mezőgazdasagi osztálya. A tudományos igényű feladatok megoldásán fáradozó gyakorlati szakemberek tovább­képzésére viszont a MTESZ hi­vatott. El kell mondanunk, hogy a me­gyei és a járási tanácsok, továbbá az egyes gazdaságok vezető szak- tekintélyei még mindig nem for­dítanak kellő gondot a MTESZ Békés megyei csoportjának műkö­désére. Jóllehet, a MTESZ agrár­fontos műszaki dolgokat szakköri igénnyel — a MTESZ kikapcso­lásával — társadalmi szervek va­lósítanak meg. A kellő elhatárolás hiányában foghatott hozzá a Hazafias Nép­front Békés megyei és gyulai já­rási bizottsága a szakkörben el­ért eredmények propagálásához. Bár a Hazafias Népfront tevékeny­ségét a mezőgazdasági dolgokban nehéz megfelelően definiálni, de ide kívánkozik, hogy a tulajdon­képpeni szakköri munkát a tudo­mányos tevékenységtől még ez a szerv sem határolta el. Bizonyítja ezt az is, hogy a mezőgazdasági szakkörök szervezőiét a megyei tanács mezőgazdasági osztályén nem tekintik olyan feladatnak, mint azt megérdemelné. A szak­körök szervezése, segítése, egyelő­re a Hazafias Népfront és a nő­mérnök szakosztálya sem tett az j tanács gyakorlati munkája. Érde- ügyben jelentősebb lépést. Mert mes lenne ezen elgondolkodni, nem határolták még el a felada- I tokát, történhetett meg, hogy igen J Ij módszer a borjai ne velésSie ii Bemutató Újkígyóson A szarvasmarhatenyésztés költ­ségeinek csökkentésére az Állat­tenyésztési Kutató Intézetben új módszert dolgoztak ki a borjak mesterséges nevelésére. A koráb­bi gyakorlat szerint az újszülött állatokat 8—10 napos korig az anya alatt szoptatták, vagy a ki­fejt föccstejet edényből itatták. Ezt követően fokozatosan áttértek a teljes tej itatásáról a sovány tej­jel való takarmányozásra. A ku­tató intézetben új tápszert állítot­tak össze. A kutatók célja az volt, hogy a borjúnevelés költségét csökkentsék. A kísérletek az el­gondolást igazolták. Bevált a bor­júnevelésben a koncentrált tejpor adagolása. Ezt a föccstej után ta- karmányozzák. Az összetétele a fejlődő állati szervezetnek meg­felelő: negyven százaléka sertés­zsír és növényi zsír porítva, 55 százaléka soványtejpor, 5 százalé­ka pedig vitamin és premix ható­anyag. A kísérleti eredmények állaton­ként 500—700 forintos költségmeg­takarítást eredményeztek. Me- gyénkban az újkígyósi Aranyka­lász, a dobozi Petőfi, a mezőko- vácsházi Oj Alkotmány és az oros­házi Törekvés Tsz-ben térnek át a borjak koncentrált tejporos takar­mányozására. Az első adag mes­terséges úton előállított takar­mányt június 16-án délután „tá­lalták fel” az űjkígyósi Aranyka­lász Tsz borjúnevelö telepén. Erre az alkalomra a Békés megyei Ta­nács Állattenyésztési Felügyelősé­ge tapasztalatcserével egybekötött ankétot rendezett, melyre az érde­kelt termelőszövetkezetek főállat­tenyésztőit, brigádvezetőit és bor­júgondozóit, valamint a járások fő- állattenyésztőit meghívták. A be­mutatót Ircz Gézáné, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa vezette. Az új módszer elterjesztése me­gyénk négy termelőszövetkezeié­ben összesen 700 borjút érint. Az érdekelt tsz-ekben egy év alatt ezzel a módszerrel 350—490 ezer forint megtakarítást érnek el. A munka kellő összhangba hozá ­sával végtére tisztázni kellene: hol, mikor, kinek, mit kell tennie a szakkörért, a műszaki fejleszté­si feladatok megvalósításáért. A szakköri munka szervezése a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának feladata. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a nőtanács így csak segítője, de nem a fő irányítója lehet. A szakköri munka végső soron tehát tanácsi funkció, társadalmi segédlettel. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása pedig a MTESZ agrár- és gépészmérnök csoportjának hatáskörébe tartozik. (A mérnökök közt helyet kapnak a technikusok is.) Ahhoz azonban, hogy ezt az egész beosztást, a rrí®* ködé^i területek elhatárolását rö­vid időn belül a gyakorlatban hasznosíthassuk, a MTESZ és a megyei tanács az eddiginél na­gyobb szorgalommal szervezhetné a tudományos igényű, illetve szak­köri munkát. Dupsi Károly íj eljárás a gabonarozsda ellen A Grúz Szovjet Szocialista Köz­társaság Tudományos Akadémiája Növényvédelmi Kutatóintézetében új módszert dolgoztak ki a gabo­narozsda ellen: a vetőmagot atom­reaktorban besugározták, s ezál- ial a mag megtisztult a betegsé­get okozó gombától. A kísérleti vetések jó termést hoztak, a kalá­szok teljes súlyúak maradtak, és megnőtt a gabona őrölhetősége. A Szovjetunió egy másik reaktorá­ban pedig a kukorica és a répa magvát sugározták be: a nö. vények terméshozama megnőve ■.edett. Takarmánykeverő üzemet létesítenek Kunágotán Kunágotán három évvel ezelőtt | — Milyen az évi „kapacitása” a alakult meg a sertés és szarvas- vállalkozásnak? marhahizlaló közös vállalkozás, j Főleg sertéshizlalással foglalko- Hat termelőszövetkezet határozta j zunk, csak erről érdemes beszéi- el, hogy ebben a formában pró- j ni. A férőhelyünk 3000. de ezt egy hálják meg a sertés és szarvas­marhahizlalást. Hogy az eltelt idő­szak alatt eredményesen gazdál­kodtak-e, erről Tóth Balázs igaz­gató a következőket mondotta: j kicsit túlléptük, hiszen jelenleg j 3200 sertésünk van, és a közei- i múltban szállítottunk le 400-at, j átlag 110 kg súlyban. Az idén vál- | laltuk, hogy a 6600-as tervünket Talán legnagyobb sikernek I túl teljesítjük, ezenkívül könyvelhetjük el, hogy csökken teni tudtuk a hizlalási költséget. Eddig a termelőszövetkezetek 1 kg húst 16 forinton alul nem tud­tak előállítani. Mi elértük, hogy ez a költség nem haladja meg a 12 forintot. Hogy mi a siker titka? — foly­tatta Tóth elvtárs. — Eddig a szö­vetkezetben egy ember 200—250 sertést gondozott. Nálunk 600-at, sőt a gépesítéssel az idén már 700- at is rábíztunk egy dolgozóra. Így sok bért megtakarítunk. M tg ez- : előtt 1 kilogramm sertésért 3—4 I 2200-at 110 kilogramm helyett 121 kilogrammos súlyban adunk át az államnak. Az idén a még olcsóbb hizlalás egyik fontos alapvető feltételét is megteremtjük. Eddig a darálniva- ló takarmányt 15 kilométer távol­ságra kellett hordani a termény- forgalmi vállalathoz. Ez rengeteg fuvarköltséget jelentett. Most j azonban megépítjük a takarmány- i keverő üzemet, s ennek üzembe (helyezése még olcsóbbá leszi - a ! hizlalást. Évente 30 ezer mázsa takar­formi; munkabért fizettek ki a tsz- j mányi használunk fel. A vállalko- ek, nálunk e? az összeg nem ha- ( zásnak 500 hold földié van. me­k az évi szükséges cukor- ( ladja meg az 1 forinioh Ezenkívül ) fren bizíosftju ! a takarmányt is úgy állítjuk ősz- eieséget — fejezte be Tóth elv- | sze, ahogy azt a korszerű hizlalá'i -®rs l technológia megkívánja. Jauiytk Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom