Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
S9CS. Mala? 29. 4 Vasárnap Utijegyzetek Abbáziától Crikvenicáig Régi útikalauzok Opátiját (Abbáziát), mint a Quarnero legelegánsabb és főleg magyaroktól látogatott fürdőhelyét szokták említeni és számontartani. Ez a meghatározás napjainkban új tartalmat nyer. önkéntelenül erre utal az a megjegyzés, amelyet vonatunk i mellett elhaladva, a zágrábi vasútállomáson az egyik jugoszláv vasutas tesz mosolyogva: „ma- darska suma ..„Magyar erdő”, vagyis átvitt értelmezésben: magyar sokaság, sokadalom. Abbázia az Isztriai-félsziget keleti partján, a Quamerói-öböl legészakibb részén fekszik, nyugatról a Monte Maggiore (1396 m), északról és északkeletről a Diná- ri-Alpok óvják a hideg szelektől, a Quarnero alacsony szigetei pedig szabad utat engednek a tenger felől érkező meleg légáramlatoknak. Ennek köszönheti buja, részben tropikus növényzetét, klimatikus gyógyfürdő jellegét, hogy hőmérséklete télen sem süllyed +5,6 .;.—5,7 Celsius fok alá. Világszinten álló szállodái, villái, panziói tucatjaival, nyüzsgő nemzetközi életével, pálmaligeteivel, babérerdeivel, a fürdőkörzet többi négy községét, Voloscát, Ideit, Icát és Lovranát is összekötő, a parti sziklák fölött mintegy nyolc moly tényezője lesz Abbázia életének ... Rijeka (Fiume) — újabban épült lakónegyedeitől eltekintve — szinte teljesen megőrizte a századfordulóig kialakult városképét. Valamikor az a mondás járta itt, hogy „csak az számít úriembernek, akinek színházi páholya van, meg kriptája a temetőben.,.”' kikötő. A mai Fiúménak nemcsak társadalmi struktúrája változott meg, de nemzetiségi kérdései is nyugvópontra jutottak. A sok nemzetiségi viszályt látott Fiu- mara-csatorna, amely valamikor a horvát lakosságú Susákot választotta el az olasz Fiúmétól, ma egyetlen százezres várossá köti össze a két városrészt, A fiumei kikötő mozgalmassága, amelyen keresztül Jugoszlávia tengeri áruforgalmának 50 százaléka bonyolódik le, modern városnegyedei, az Ulica Borisa Kid- rika (Corsia Deák) szédítő autó- forgalma, a volt kormányzósági palotában berendezett múzeum hajózási és történelmi tárlata, a Botanicski Vrt egzotikus növényvilága, az Ó-város, a Gomila — d fiumei Tabán — keskeny emeletes házaival, szűk utcáival, a szemben levő ablakok közti zsinegre kiakasztott száradó ruhaneműivel hamisítaüain olasz jelleget nyújtó városképe ejti csodálatba a látogatót. Az idén itt is állandóan esős idő egyik zivatara elől a közeli kapucinus templom kapuböito- zata alá menekülök. A falhoz támaszkodva egy idősebb férfi álldogál. Fürkészni kezdjük egymást, azután valami kétségbeejtő összetételű latin—román—olasz nyelvkeverék szavait kezdem magamban összerakosgatni, hogy társalgásba elegyedjem a vélt fiumei oilasz bennszülöttel, amikor beszélgetési szándékomat megelőzve, megszólal az én „olaszom”: — Maga is az IBUSZ-al van itt...? Én Szögedéből gyüttem, a téesszel..; Az Isztriái „Riviéra” legintimebb hangulatú, legbájosabb fürdőhelye kétségtelenül Lovrana, amelynek védett régióiba a bórának még a lehelete sem ér el és a babéron, mirtuszon kívül optimális körülmények között tenyészik itt a kamélia, narancs, az eucalyptus. A római eredetű Laurana modem hoteljei, villái, mosolygós kertjei, amelyek a tengerpartig húzódnak le, festői keretbe foglalják a regényes Ö-várost. Római eredetűnek tartják a városka őrtornyát, míg lapos tetejű házai, amelyek némelyikén még a doge- sapka és Szent Márk oroszlánja is ott díszük, velencei uralomról tanúskodnak. Szőkébb baráti társaságommal már másodízben járom az Ö-város apró tereit, az egymás fölé épített keskeny, emeletes házakkal szegett szűk sikátorait, amelyek egyik-másika olyan keskeny, hogy akinek testi térfogata a normálisnál bővebb, csak oldalt fordulva juthat át egy-egy szűkületen. A régi város itt-ott megmaradt kőfal-maradványai középkori hangulatot árasztanak, élénk kontrasztja ennek az egyik emeletről leszűrődő modern zongora- muzsika, valamint a Bácskából ideszármazott Juhász István szabómester magyar nyelvű cégtáblája ... Surányi Sándor (Befejező rész következő számunkban.) A Kijeka-i Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának meghívására Újkígyósra látogatott Tadeusz Pi- lát, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének attaséja, vezető konzulja. A kedves vendéget a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviseletében dr. Pankotai István, az MSZBT megyei titkára kísérte. A kedves vendéggel Újkígyósra érkezett dr. Árus Tibor, a megyei tanács vb-titkára. A helyszínen csatlakozott a magas rangú vendégekhez Szabó Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa. A lengyel vendég június 13-án délelőtt Békéscsabán, a Hazafias Népfront épületében találkozott megyénk vezetőivel, majd Újkígyóson határszemlén vett részt. Este a magyar—lengyel barátsági szerződés 17. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést tartottak az újkigyósi kultúrotthonban. Az évforduló jelentőségét Mizó Mihály, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára méltatta. Felszólalt Tadeusz Pílát elvtárs is. Az ünnepi gyűlés után a Balassi Népi Együttes adott műsort. A lengyel vendég szombaton Gyulára látogatott, majd a szarvasi ÖRKI és az Arborétum megtekintése után hagyta el megyénket. A dolgozók érdekében Január 27-én jelent meg a Munkaügyi Közlönyben 103 1965. (2) Mü. M. rendelet a területi munkaügyi döntőbizottságok _ és a munkaügyi döntőbizottságok megalakításának módjáról, valamint a döntőbizottságok tagjainak oktatásáról. A hivatalos rendelkezés végrehajtása során megyénk vállalatai, ktsz-ei, földinűvesszövelkezetei dicséretes gyorsasággal alakították meg a vállalati munkaügyi döntőbizottságokat. A rendelet határideje június 15 volt. Erre az időpontra minden vállalatnak jelentenie kellett a területi döntő- bizottságnak, hogy végrehajtotta- e a rendelkezést. Sok helyen a szakszervezeti bizottságok és a vállalatvezetők arra hivatkoztak, hogy nem találnak alkalmas embert vagy embereket ennek a feladatnak az ellátására. Nyilván így fordulhatott elő, hogy még mintegy 10—15 vállalat mindig nem alakította meg a döntőbizottságát, többek között a Délmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat és a pamutszövő sem. A vállalati döntőbizottságok megalakulása több tízezer embert érint, hiszen az elmúlt időszakban emelkedett a munkaügyi viták száma, erre jellemzésül anynyit, hogy még az elmúlt évben ; a megyei döntőbizottságnál 794 ügy volt, addig most alig vagyunk ! a félévben, máris 745 ügy van. I Ez arra hívja fel a figyelmet, I hogy az elbocsátások, a fegyelmi ügyek, az áthelyezések, a különböző munkaügyi viták elbírálása nehezen, vontatottan és sok esetben a dolgozókat hátrányosan érintően történik. Feltétlenül szükség van arra, hogy a vállalati szakszervezeti bizottságok és a vállalatvezetők saját munkájuk megkönnyítése érdekében támaszkodjanak jobban az üzemekben megválasztott munkaügyi döntőbizottságokra. Ehhez adják meg a megfelelő segítséget azzal is, hogy biztosítsák a működésükhöz szükséges feltételeket a hivatalos helyiségtől kezdve, a jegyző- könyvvezetőn keresztül a körbélyegzőig. A vállalati munkaügyi döntő- bizottságok szerepe nagy. Munkájuk eredménye az lesz, ha csökkennek a munkaügyi viták, ha a dolgozók érzik, hogy ügyükben gyorsan és igazságosan születik döntés. Ez nemcsak a vállalatvezetők és a szakszervezeti bizottságok, de legfőképpen az üzemekben dolgozók érdeke. (d. i.) Történet a 100 éves kórházról O kilométer hosszban húzódó csodálatos sétaútjával méltóan érdemelte ki a „Quarnero gyöngye” elnevezést. Ezekről a kérdésekről beszélgetek az egyik száUoda igazgatójával, aki az alábbiakban sommázza beszélgetésünk lényegét: — Reméljük, a kedves magyar fürdővendég nemsokára ismét kottlven ország vesz részt a moszkvai íilmíesztiváSon Ötven ország, valamint az ENSZ, a Nemzetközi Gyermekalap és az UNESCO közölte, hogy részt óhajt venni a július 5 és 20 között Moszkvában sorra kerülő nemzetközi filmfesztiválon. A fesztivál napjaiban a szovjet mozivásznakon öt világrész mutatja be filmművészetét. Tizenhét díjjal jutalmazzák a legjobb alkotásokat, ezenkívül a szovjet művészeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is tűztek ki tisztelet- díjakat. Dr. Bende Albert történeti vázlatában ezután a békéscsabai kórház első éveinek ápolási és gazdasági adatait ismerteti. A B. Csaba városi kórházban ápolt betegeknek kimutatása az 1865. évtől az 1870. évig: Ezen idő alatt összesen gyógykezeltetett 523 egyén; és pedig 321 férfi, 202 nő. Ezek közül gyógyult 399, javult 70, meghalt 54. haldokló állapotban behozatott 7. összesen 523. Mindez kárnemeket tekintve: Agyszélliűdés 1; Bélhunit 12; Bélférgek 1; Aranyeres bán tál om 2, Bujakór 87; Brightkór 1; Bővérű- ség 1; Cholera keleti 3; Csúzbán- talom 16; Csórvláz 29; Csonttörés 4; Csonthártyalob 2; Égés 3; Elmekór 11; Fültőmirigylob 2; Gümőkór 29; Görvélykór 6; Gyomorlob 1; Gyermekágyas 6; Has- hártyalob 1; Herelob 4; Himlő 1; Hányszékelés 2; Hörglob 4; Izzag 2; Kizártsérv 2; Külsérülés 21; Lábfekély 8; Lépdaganat 1; Kanyaró 1; Mérgezés 2; Méhszenv 1; j Májbetegség 3; Mellhártyalob 7; Mellvízkór 3; Méhlob 3; Nehézkor (eskór) 4; Orbáncz 9; Öregségi elgyengülés 4; Pokol var 2; Phimó- zás 1; Rákfekély 1; Rezgő res 1; Panaritium (körömfekély) 5; Szél- hűdés 1; Rüh 30; Tályog 6; Toroklob 6; Tüdőlégeny 3; Tüdőhurut 26; Tüdőlob 8; Typhus (hagymáz) 14; Tetanus (derme )1; Farzsába 2; Fekély 9; Sápkór 1; Szerviszívbaj 6; Szembetegség 13; Scorbut (süly) 1; Vizeleti baj 1; Váltóláz 31; Vérhas 7; Víziszony 1; Viszér- lob 1; Vízkor 45. összesen 523. Foglalkozásra nézve: Ács 4; Borbély 2; Bába 3; Asztalos 17; Csizmadia 27; Cseléd 121; B’öldész 21; Katona 6; Kömí- ves 5; Kötélverö 1; Kereskedő 2; Kerékgyártó 2; Dohány kertész 28; Kováts 6; Koldus 31; Kiszolgált katona 4; Kéjhölgy 36; Lakatos 6; Mészáros 3; Molnár 1; Magánzó 3; Napszámos 114; Oskolás fiú 2; Önkéntes katona 3; Pinczér 4; Pintér 1; Pék 1; Pénzügyőr 21; Szabó 36; Szűcs 2; Színész 1; Zenész 2; Sírásó 4; Takács 2; Tímár 2; Tanító 3; Festő 2; Üveges 1; Vasúti felügyelő 3. Összesen 523. Nevezetesebb sebészi műtétet mintegy 26 esetben vitetett véghez és pedig 2 alszárcsonkítás, 1 hüvelykujj kiízesítés, 1 láböregujj csonkítás, 1 kizártsérv műtété, 1 íelhasított hasbeleinek visszahelyezése, 24 hasviznéli szurcsapo- lás. Ezenkívül számos esetben varratok, dob és egyéb tályogok fölnyitása végeztetett, A szegények házában az 1869. évtől eddigelé 29 egyén vétetett fel, 28 férfi és 6 nő. Ezek közül meghalt 5 férfi, 1 nő. Eltávozott 3 férfi, 1 nő. Visszamaradt 13 férfi, 4 nő, összesen 17 egyén. Ez volna a B. Csabai kórház és szegénygyámoldának történeti vázlata, az intézetek berendezésének általános körrajza, a kórház és szegénygyámolda statisztikája keletkezésöktől az 1870. évig. Következik még ezen két intézet bevétele és kiadásainak kimutatása a legutóbb lefolyt 1869. évről. A kórház bevételei; A tőikéspénz utáni kamatokból 562 ír 6 1/2 kr, jótékony adakozásokból 456 fr 7 kr, a közbirto- kossági pénztárból 460 fr, táncz- vigalom és színi előadásból 218 ír 34 kr, földbirtok utáni jövedelemből 474 fr 26 kr, ápolásérti dij- jakból 49 fr, büntetésekből 129 fr. Összesen: 2.228 fr 72 1/2 kr. Engedje az ég, hogy ezen emberbaráti intézetek, melyek már eddig is áldásosán működtek a szenvedő betegek és elszegényedtek javára, ezután is necsak fennmaradjanak, de kedvező előmenetelnek is örvendjenek. Lejegyezte: Varga Tibor
