Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
W85. június 11, 6 Csütörtök A biológia forradalma a kapukon dörömböl Az enzimek szerepe a betegségek felismerésében — Straub F. Bruno akadémikus nyilatkozata A modern biokémia egyik köz- j ponti témája, az enzimológiai; alapkutatás mögött mintegy másfél évtizedes múlt áll hazánkban. A további programban az eddigi sikeres elméleti munkásság folytatásával most már a gyakorlati alkalmazás előtt is megnyílt a távlat. Erről nyilatkozott dr. Straub F. Bruno akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének és a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatója — munkatársunk kérdéseire. — Az avatatlanok az enzimku- tatás fogalmához valamiféle egyetemes orvostudományi csodát társítanak; indokolt-e ez a várakozás? — A közvélemény szerint orvosi kérdésekben a valóság és az ábránd sajátos ötvözete nyilvánul meg, amelyben az arányok, emberileg teljesen érthetően, gyakran nem a léhetőségéket, hanem a vágyakat fejezik ki. Ez az enzimekre vonatkoztatva úgy értelmezendő, hogy szerepük a szervezetben valóban egyetemes, de a jelenben aligha serkentik valamilyen orvosi csoda bekövetkezését. Alapvető jelentőségű serkentő hatásukat az élő szervezetben fejtik ki, részt vesznek valamennyi élettani folyamat előidézésében, lezajlásában, megszüntetésében. Az enzimkutatás ezért igen széles területre terjed ki, ennek megfelelően különböző törvényszerűségek megállapításához is sok kutatási területen ad támpontot. Az ugyancsak kétségtelen, hogy az enzimek szerkezetének és szerepéAz utóbbi húsz év alatt világviszonylatban forradalmat hozott az orvostudományban egy gyógyszercsoportnak a bevezetése és elterjedése. Régebben gyógyíthatatlan betegségeket rövid kezelés után meggyógyított, a tüdőgyulladás, különböző gennyes folyamatok, gyulladások gyógyításara szinte csodálatosnak bizonyult. A gyógyszercsoport összefoglaló elnevezése — antibiotikum. E görög eredetű kifejezés jelentése: bizonyos élő szervezetek elleni szer. Az első ilyen gyógyszer a penicillin volt, amely a második világháború véres pusztítása idején terjedt el. Felfedezése régebbi időkre nyúlik vissza. A. Flemming angol bakteriológus — nemrégiben volt halálának tízéves évfordulója — figyelt fel először arra a jelenségre, hogy egy penész- gombaféleség olyan anyagot termel, amely egyes kórokozó baktériumokra, főleg a gennyokozókra pusztító hatású. Dr. Straub F. Bruno akadémikus munka közben. (MTI-fotó — Mező Sándor feiv.) nek teljes felderítése a biológia tudományában a forradalom szenzációját jelenti majd. S ez a forradalom már a kapukon dörömböl. — Hol tart a kutatás, milyen tudományosan Penicilliumnak nevezett gombafaj, ezért az általa termelt baktérium-ellenes anyagot Flemming penicillinnek nevezte el. A második világháború idején a sebesültek ezreit, mentette meg a szer. Éppen ezért a már tisztított penicillin először csupán a katonáknak állt rendelkezésére és csak később a polgári lakosságnak. Flemming felfedezéséért 1945-ben orvosi Nobél-díjat kapott. Időközben újabb antibiotikumot fedeztek fel. S. Waksman ukrán származású amerikai mikrobiológus sugárgombákból állított elő antibiotikumot, amelynek hatása felülmúlja a penicillinét is. Ezt azután a különféle hatásosságé antibiotikumok hosszú serege követte. Az egész világon elterjedtek, és ma már több országban, a gyógyszerfogyasztás felét-két- harmadát adják. eredményeket mutathatnak fel az ön vezetése alatt álló intézetek? — A két intézet kutatási köre kiegészíti egymást. Az akadémiai intézetben enzimkémiai, fehérje- analitikai vizsgálatokat folytatunk, a kristályos szerkezet titkainak felderítésén munkálkodunk. Az egyetemi intézetben az enzimek dinamikus változásainak törvényszerűségeit igyekszünk megismerni, legújabb kísérleteink pedig már annak megállapítását tűzik célul, hogy az enzimek keletkezése miként szabályozható. Jelenleg algákban és baktériumokban kutatjuk a szabályozás módozatait, remélhetően hamarosan a növénykísérletekre is rátérhetünk. Dr. Straub F. Bruno, a nemzetközi hírű tudós-biokémikus Szent- györgyi Albert tanítványaként Szegeden, majd később David Keilin professzor mellett Cam- bridge-ben Rockefeller ösztöndíjasként végezte tanulmányait. A most ötvenegy éves professzor negyed évszázaddal ezelőtt, fiatalon aratta első tudományos sikereit: három enzim felfedezésével, az izmok összehúzódásában részes fehérjék, az úgynevezett aktin meghatározásával, továbbá oxidá- ' ciós fermen te k elkülönítésével. ' Elismert, népszerű kiválósága a magyar tudományos életnek: a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának titkára, a Magyar Atomenergia Bizottság Izotóp Alkalmazási Szakbizottságának elnöke. Tudományos munkássága két ízben nyert elismerést Kossuth-díjjal. Biokémiai tankönyve a Magyar Tudományos Akadémia kiadójának publikálásában magyar, német, cseh és orosz nyelven is megjelent. Az Egyesült Államok Biokémiai Társasága tiszteletbeli tagjává választotta. Magyarországot sorozatosan. képviselte hivatalos küldöttként a Pugwash-értekezleteken. — Dt. Straub akadémikustól végezetül az enzimkutatás távlatai iránt érdeklődtünk. — A kutatókat — mondotta — két „o”-betűvel kezdődő szó, az. objektivitás és az optimizmus összekeverése örökkön kísérheti. Mégis az a nézetem, hogy tárgyilagos vagyok, amikor hiszek az enzimeknek nem is nagyon távoli gyakorlati hasznosításában. Mai ismereteink szerint azonban az enzimek nem elsősorban. gyógyszerként lesznek hasznosíthatók, mert a sejtfal — kisebb méretű molekulákat nem számítva — áthatolhatatlan az enzimek számára. De az egészséges és a beteg szervezet enzim-rendszereinek megismerésével, ennék alapján az enzimek mennyiségének főleg a vérben történő megállapításából, úgynevezett enzimmeghatározással lehetővé válik különböző betegségek felismerése. A gomba útja a világhírnévig 4 „gyógyszerfogyasztás” fele antibiotikum A felfedezésben a tervszerű munka mellett szerepet játszott a véletlen szerencse is. Gennykeltő baktériumokat vizsgált, amelyeket megfelelő tápanyagokat tartalmazó edényben tenyésztett. Többször előfordult, hogy a nyitva felejtett baktéri umtenyészet megpenészedett, a levegőből penészspórák jutottak a táptalajra, ahol gyorsan elszaporodtak. Bosz- szantó dolog, hiszen tönkrement a kísérlet, s elölről kellett kezdeni. Egy alkalommal észrevette, hogy az elszaporodó penésztelep körül a tulajdonképpen vizsgált gennykeltő baktériumok elpusztultak. Nyilvánvaló, hogy ez a penészféleség valamilyen anyagot termelt, amely ártalmas a baktériumok számára. Kiderült: a penész a H. J. K. Gy. Fény — méterszámra Az újfajta fényforrás „Tape- Lite” magyarul „fényszalag”. Az elektrolumineseencia elvére épül, mely szerint, ha foszfort két vezető elektromos terébe helyezünk, fény jön létre. A foszfornéteget alumíniumfóliára viszik fel és az elektromos vezetővel együtt átlátszó műanyag- j védőrétegbe ágyazzák. A szalag ! legkisebb vastagsága egy milli- !méter, a legnagyobb szélessége 30 centiméter, hossza pedig akár 30— 40 méter lehet. Élettartama 3500 üzemóra körül van. Fényerőssége ekkor a felére csökken. A szalagok semmi hőt nem fejlesztenek. A fényszalagot egyelőre reklám-, dekorációs és közlekedési célokra használják, de — szakemberek véleménye szerint — rövidesen a hagyományos fényforrások versenytársa lehet. fi Fil/tfl t®l A kőszí rr vu ember fiai Jókai híres regénye színes, kétrészes magyar filmen. Ezúttal a gyulai Petőfi mozi vetíti .június 17-től 29-ig, A színház műsora | Június 17-én, este fél 8-kor Csa ba- csűdön: JEGYGYŰRŰ A MELLÉNYZSEBBEN A tv műsora JÚNIUS 17, CSÜTÖRTÖK Mozi JÚNIUS 17. Békési Bástya: A tárgyalás. Békéscsabai Brigád: A betörő. Békéscsabai Szabadság: A kém nyomában. Békéscsabai Terv: Nem. Gyulai Petőfi: A kőszívű ember fiai I—II. Mezőkovácsházi Vörös Október: Ének az esőben. Orosházi Partizán: Riói kaland. Sar- kadl Petőfi: A tizedes meg a többiek. Szarvasi Táncsics: Bakfis. Szeghalmi Ady: Ne sírj, Péter. 9.30 Filmmozaik. Kb: 11.00 Nevessünk! 11.30 A Tv-bébi postája. 17.43 Hírek. 17.50 Anyagbörze. 18.05 Az orvos válaszol. 18.20 Nagyok játékai. 18.50 Napló. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 A jövő hét műsora. 20.05 Tízen voltunk. Magyarul beszélő csehszlovák filmvígjáték. 21.30 Kubai metszetek. 21.55 Próza a pódiumon. 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás. A „Kék 1840-től, amikor rendszeres posta. és utasforgalmat létesítettek Anglia és Amerika között, a különböző társaságok hajói versenyre keltek egymással azért, hogy melyikük tudja gyorsabban szállítani az utasokat és a sürgős küldeményeket. A legnagyobb sebességet elérő hajónak ítélték oda a „Kék szalagot”. Ez nem más, mint egy diploma, tanúsítvány, amelyre kék szalagot festettek rá. Ennek a vándordíjnak a birtokosa jogot kapott arra, hogy a két kontinens között szállítsa a posta- küldemények zömét, ami igen jelentős jövedelemmel járt. A sebesség hitelesítésére a New York-i Ambrose világítótorony és az angol Bishop-Rock közötti út szolgált. A „Kék szalag” első birtokosa az angol Britannia vitorlás kerekes gőzhajó volt, 10,7 csomó (19,82 km) sebességgel, 14 nap és 8 óra alatt tette meg a kijelölt utat. (A csomó hajózási se. bességegység, óránként 1 mérföld, 1 mérföld 1,852 km.) A Britannia csak egy évig tudta megőrizni az elsőséget, 1841- ben az Accardia angol kerekes gőzhajó elhódította tőle a vándordíját. Attól pedig 1847-ben a Hibernia gőzös birtokába került a 11,7 csomó (21,67 km) sebesség jutalmaként. A századfordulóig egy hajó sem tudta három évnél tovább megtartani a diplomát, mert a sebesség egyre emelkedett, már 22—23 csomó (42—43 km) körül mozgott. 1912 áprilisában Írországban a világ akkori legnagyobb hajójának számító Titanic, az új sebességi rekordot döngető első útját nem tudta befejezni. Összeütköszalag” zött egy jégheggyel és elsüllyedt. 1513 ember vesztette életét a katasztrófa következtében. Híres hajók jöttek ezután, sorrendben: 1929-ig az angol Mauretania (27,8 csomó, 51,5 km), 1933- ig a német Bremen, majd az olasz Rex gőzhajó. 1942-ben a New' York-i kikötőben tűz ütött ki a Normandie francia turbóelektromos meghajtású hajón. A felborult és elmerült hajó 1937-től 1938-ig volt birtokosa a „Kék szalagnak”, 3 nap 22 óra és 7 perc alatt szelve át az Atlanti-óceánt. 1938-ban az angol Queen Elisabeth és a Queen Mary gyorsabbaknak bizonyultak, 35 csomó (64,8 km) sebességet tudtak elérni. 1952-től az amerikai United States a leggyorsabb tengeri hajó. A turbinás óceánjáró hossza 302 méter, a „Kék szalagért” folytatott versenyben 36 csomó átlagsebességgel haladt, 3 nap 10 óra és 40 perc alatt tette meg a kijelölt útszakaszt (csúcssebessége 37,5 csomó). Áttekintve a szentélyszállító hajók 125 éve tartó versenyét, több mint háromszoros sebességemelkedést látunk. Hol van a sebesség felső határa, nehéz lenne megjósolni. Kérdés, hogy a szárnyashajók elvét ilyen nagy tömegű hajóknál sikerül-e majd alkalmazni. Természetesen a „Kék szalag” ma már inkább csak szimbólum, a sürgős postaküldeményekkel repü. lőgépek emelkednek a magasba. Az utasnak pedig, aki repülőgép helyett hajóra száll, bizonyára nem sürgős az útja. BLahó István
