Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

lflttö. június 1(5.

2

Széria

II De Gaulle - Erhard találkozó sem hozott teljes megegyezést

Bonn

Míg Erhard kancellár és Schröder külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozataikban azt hangoztatták, hogy a múlt hét végén Bonniban tartott nyugatnémet— francia tanácskozás végeredményben kedvező mérleggel zárult, több nyugatnémet lap rámutat ar_ ra, hogy kormánykörökben — tekintettel a közelgő választásokra —• most ismét mesterséges derűlátást igyekeznek kelteni.

A Frankfurter Rundschau azt írja, hogy a nyugatnémet—francia kormányfői találkozó tulajdonképpen ismét kudarccal zárult, mert az utolsó pillanatban meghiúsult a megegyezés a legfontosabb témaként megjelölt közös piaci problémakör kulcskérdésében:

míg francia részről kitartottak amellett, hogy a közös agrárpiac finanszírozásának francia javaslatok alapján való új rendezése

végleges jellegű lesz, Bonn az utolsó pillanatban visszatáncolt a hozzájárulástól és csak arra mutatkozott hajlandónak, hogy a franciák által javasolt megoldást csak egy évig érvényes áthidaló rendezésnek tekintsék, a végleges megoldást pedig csak ezután dolgozzák ki. Ezt követte azután a francia szóvivőnek az a nyilatkozata szombaton délután, amelyben csak lehetőségnek minősítette a közös piaci csúcskonferenciát, holott előzőleg a nyugatnémet kormány szóvivője már közölte, hogy végleges megegyezés jött létre annak összehívásában.

Közgazdasági kérdésekről —; röviden

A külkereskedelem gazdaságossága

A külkereskedelem a nemzetközi munkamegosztás olyan eszköze, amely kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat biztosit. Érthető ezért, hogy a külkereskedelmi forgalomban nagy jelentősége van a gazdaságosságnak, hiszen hatása az eltérő árak miatt a belföldi kereskedelemnél fokozottabban jelentkezhet. Az exportra termelő vállalatoknak ezért elsőrendű feladata exporttermékeik gazdaságosságának rendszeres elemzése.

Az exportgazdaságosság mérésére régebben az egyszerű összehasonlítást használta .külkereskedelmünk, azt az egyszerű módszert, hogy arányosították a hazai előállítási költségeket a külföldi kereskedelemben használatos

árakkal. A módszer mutatott ugyan bizonyos arányokat, de pontos és biztonságos elemzést nem adott. Éppen ezért az utóbbi években — 1957 óta — többféle és tudományosabban megalapozott mutatót alkalmaznak az exportgazdaságosság mérésére.

A kivitel gazdaságosságának számításában nagy figyelmet kell fordítani a devizaforint bevételre. Mit jelent ez a devizaforint? Kissé leegyszerűsítve azt, hogy egy forint hazai munkaráfordítással mennyi tiszta devizabevételt érünk el az adott cikk gyártása és exportja esetén. A devizaforintot kétféle módon számolják: egyik álláspont szerint a termékekben levő importanyag csökkenti a bevételt, a másik álláspont szerint viszont ez is ráfordítás, amit hazai forintértékben kell számolni. Az első módszerben a gazdasági eredmény azonos az importértékkel csökkentett exportárral, a másodikban az eredmény egyenlő az exportárral.

Az exportgazdaságosság ponto. sabb elemzésénél sok tényezőt figyelembe kell venni, melyek az

egyes áruféléknek megfelelően változhatnak. Egy marógépre vonatkoztatva például számolni kell a gyártmány készsúlyát, a felhasznált közvetlen anyagok devizaárát, a termék világpiaci árát, a közvetlen anyagköltségeket, a felhasznált importanyagok árát, a gyártmány vállalati önköltségét stb. Elemezni kell például:

a) A gyártmány 1 kilóját menynyi devizáért lehet értékesíteni;

b) Egy dollár értékű alapanyagot hány dollárért adhatunk el;

c) Egy dollár eladási árra hány forint'önköltsége jut;

d) A tiszta dévizabevételt hány forint belső munkaráfordítással értük el ;

e) A termék forinttal számolt ára hogyan aránylik a rendelet szerinti devizaértékhez;

f) mennyi a devizanyereség. (Összehasonlítási alap a világpiaci ár.)

Még ezek a mutatók sem alkalmasak teljesen a pontos gazdaságossági számításokra, minden esetben figyelembe kell venni egyéb tényezőket is, mint például a technika gyors fejlődése, a sokféle anyag, főleg az importanyagok világpiaci árának állandó változása, a valutaárfolyamok alakulása. Legfontosabb azonban — amit látszólag mindennél köny- nyebben lehet megoldani — a szoros kapcsolat az exportra termelő üzemek és a külkereskedelmi vállalatok között azért, hogy pontos, megbízható adatszolgáltatással lássák el -gymást.

Iparvállalatainknál elsősorban azzal teremthetik meg az exportgazdaságosság jobb feltételeit, ha csökkentik a termékek előállítási költségét. A világszínvonalat ugyanis nemcsak a konstrukciók minőségével, hatékonyságával és egyéb jellemzőivel mérik, hanem a termékegységre jutó önköltséggel, a gyártmányok árával is.

Kovács András

A BÉKÉS MEGYEI TANÄCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT

felvételre keres, rövid időre szóló szei'ződéssel, helyhez kötött munkára is,

KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT,

1 Fö NEHÉZGÉPKEZELŐT,

1 FÖ KARBANTARTÓ VILLANYSZERELŐI»

1 FŐ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ TELJESÍTMÉNYBÉR-ELSZÁMOLŐT. Jelentkezni lehet a vállalat központjában. BÉKÉSCSABA, Kétegyházi út 1921/2.

264

A szovjet

igazságügyi küldöttség látogatásai

A szovjet igazságügyi küldöttség, amely A. Gorkinnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, kedden látogatást tett dr. Szalay Józsefnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél és dr. Szénási Gézánál, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészénél. A látogatásnál jelen volt dr. Markója lm. re igazságügyminiszter-helyettes. (MTI)

Tűzharc a Caamano*erők és a brazil AÁSZ-egységek között

Santo Domingo

Negyvenperces tűzharc volt hétfőn este az alkotmányos Caama- no-erők és a brazil AÁSZ-egysé- gek között Santo Domingóban, a külföldi megszállás alatt lévő negyed határán. Ez volt a második eset, hogy AÁSZ-erők is harcba keveredtek Dominikában. A brazil katonák közül nem sebesült meg senki.

Hétfőn este az imbertisták által elfoglalt városnegyedben pokolgép robbant. Az AFP jelentése szerint hét halálos áldozata volt a robbanásnak. Néhány órával azelőtt az imbertisták az egyik átkelőhelyen tüzet nyitottak egy UPI-tudósító és két másik amerikai újságíró gépkocsijára. Mindhárman megsebesültek. Egy hónappal ezelőtt két amerikai újságíró sebesült. meg súlyosan amerikai katonák gépfegyver-tü- zében.

Nem hivatalos közlés szerint hétfőn este repülőgépre ültették és ismeretlen lielyre szállították Dominikából Caonabo Javiert, a Dominikai Szocialista Forradalmi Párt titkárát, aki latin-amerikai körútját befejezve, előző nap érkezett Santo Domingóba, de Im- berték már akkor őrizetbe vették és azóta is fogva tartották. Javier az általa meglátogatott latinamerikai országokban az alkotmányos Caamano-kormány érdekében fejtett ki tevékenységet. (MTI)

IPozncrni Vásár — 1985

J. Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke meglátogatta a Poznani Vásár magyar pavilonját.

(Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat)

Új típusú generátort állítottak üzembe a Szovjetunióban \

A hőenergiát közvetlenül villamos energiává alakítja

Moszkva

Nyeporozsnyij miniszter, a szovjet Energetikai és Villamosításügyi Állami Bizottság elnöke nyilatkozott a sajtónak a szovjet tudomány és technika új nagy eredményéről, az úgynevezett MHD-generátorról, amely a hőenergiát közvetlenül alakítja át villamos energiává.

A miniszter nyilatkozatában rá- mutatdtt, hogy a Szovjetunióban az áramtermelés 80 százaléka hőerőművekre hárul, amelyek általában 30—32 százalékos, de maximum.’ 40—42 százalékos hasznos hatásfokkal dolgoznak. A most alkalmazott mágneses-hidrodinamikus módszer 50—55 százalékra emeli az erőművek hasznos hatásfokát. Az új berendezés lényege az, hogy a generátor szokásos forgó részét, rotorját, mozgásban lévő,velektromosan vezető gáz, plazma helyettesíti.

„Az Energetikai és Villamosításügyi Állami Bizottság a Szovjet Tudományos Akadémia irányítása , mellett megterveztette és megépítette az MHD-generá torral működő kísérleti energetikai berendezést. A Szovjetunióban nemrég üzembe állították a kísérleti modellt és a munka közben szerzett tapasztalatok alapján elvégezték rajta az utolsó simításokat” >— jelentette ki Nyeporozsnyij miniszter. (MTI)

Gergely Mihály:

IDEGENEK

Regény

5.

— A gyárrészlegről felküldték mar az újítási irodára?

— Tegnapelőtt.

— Majd szólok Schütznek, nézze meg, mi van vele.

— Inkább ne. Nem szeretem, ha közbenjárnak az érdekemben. Pláne a főnököd. Nem tehetek róla, de én mindig valami három lépés távolságot parancsoló kimértséget érzek benne.

— Mert nem ismered eléggé.

— Ébresztő, Bátyó! — hallatszott odabentről.

— Mi... mi van? — felelt egy morcos hang. — Aludni akarok.

— Mégis fölébresztette! — mondta idegesen az asszony. Hevesen nyitott be hozzájuk, a kisfiúra támadt. — Miért vagy ilyen tapintatlan, Andi? Máskor ne ébreszd föl, megértetted!

— Igazán én... Hallottam, már ti is — mentegetödzött a gyerek.

— De Géza ráér, hagyd aludni! — Kézenfogva átvezette Andit a nagyszobába.

— Csókolom, édesapa! — köszöntötte apját a gyerek, odafutott hozzá, s megcsókolta.

— Szervusz, kisfiam. Máskor vigyázz és ne költsd fel Gézát.

Az asszony kiment a konyhába reggelit készíteni.

Géza már nem aludt el, kisétált az előszobába, szájában ott füstölt a cigaretta. Az asszony rá akart szólni, de eszébe jutott férje esti megjegyzése.

Négyesben reggeliztek, mert a fiúk is felöltözködtek. Aztán ellátták őket tanácsokkal. Gézának pénzt adott az anya; délben menjen le az új lakótelep éttermébe, egyen egy A-menüt S lehetőleg itthon tartózkodjék: olvasson, rádiózzon, pihenjen, mert össze kell szednie magát.

Együtt mentek az acélgyárba, ahol mindketten dolgoztak. Az irodákban hétkor kezdődött a hivatali munkaidő, háromnegyed múlt öt perccel, hogy beléptek a gyárkapun. A csavargyár előtt elváltak, mert az asszony a hivatalában dolgozott, négy éve Schütz Frigyes főtechnológus mellett titkárnősködött, a férfi

pedig a hengerdei szerkesztésben önálló szerkesztőként új hangszereket, kisebb gépi berendezéseket, átalakításokat tervezett.

***

Fél nyolckor Andi iskolába ment, délután napköziben marad, így hát amíg szülei haza nem térnek, egyedül lesz. Tulajdonképpen jól viselte az egyedüllétet. Korán hozzászokott a lélek magányához, amely nem viseli meg túlságosan az embert, s nem itatja át menthetetlenül a közöny, az elvadultság, a ci- nikusság mérgeivel.

— Szia, öregfiú! Aztán gyere elém a suliba! — búcsúzott tőle öccse, kezet is nyújtott, erőlködve szorongatta az ujjait.

— Jó, eléd megyek — ígérte, el is mosolyodott a gyerek viselkedésén. Határozottan tetszett neki a fél testvére: új világában ez az érzéseit kendőzetlenül kimutató gyerek tetszett neki maradéktalanul. Mélyebb rétegekből felbukkanó emlékfoszlányok asszociációjaként az az érzése támadt, hogy ő is ilyen volt valamikor. Efféle élményeket vélt találni kusza múltjában, amelyekben becséhez hasonlóan nyílt volt mindaddig, míg a külvilág durva ütései óvatosságra, megfontoltságra nem intették.