Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A. MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. MÁJUS 14., PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Emberek fehér köpenyben | Májusi vizcsobogás | A rádió jövő heti műsora | Csak a szokás hatalma? Világ proletárjai, Párosuljon egészség a jóléthez Gúnyos mosoly, s jó esetben hi­tetlonkedés fogadta hosszú évekig sokak részéről azokat a gyakran ismételt szavakat, hogy a dolgo­zó parasztság jólétének, általános műveltségének egyedül biztosít­ható módja a közös gazdálkodás. A lehető legmagasabb jólét és ál­talános műveltség eléréséért még sok mindent kell ugyan tennünk, azonban azzal, amit eddig elér­tünk, nem kell szégyenkeznünk a fejlett, az úgynevezett gazdag or­szágok előtt sem. Miután dolgozó parasztságunk megszabadult az egyéni gazdálko­dás kora hajnaltól késő estig tar­tó, korszerűtlen, kézi szerszámok­kal és igás állatokkal végzett ro­botjától, lakóházaik nélkülözhetet­len kellékévé váltak az ismereteket gyarapító eszközök: a rádió, az újság, a szakkönyvek. Az új és a régi házak sokaságába is fürdő­szoba került, az udvarokba beköl­tözött a rend és a tisztaság. Vagy­is a növekvő jóléttel együtt kifej­lődött az egészséges körülmények között élés és munkálkodás igé­nye is. Ez egyre inkább megmu­tatkozik a szövetkezeti központok berendezésein, rendjén és tiszta­ságán is. Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy most már minden szövetke­zetben megtették az egészségvé­delemért mindazt, amit eddig megtehettek. Sok helyütt még nem vagy csak most kezdenek ál­dozni jó ivóvízű kutakra, zuha­nyozó fürdőre, orvosi rendelőre, s a komák megfelelő kulturált munkakörülmények biztosítására. A több ezer holdon elterülő közös gazdaságokban nehezebb az egész­ségvédelmi feltételeket biztosíta­ni, mint a néhány száz vagy né­hány ezer négyzetméter területű üzemek, gyárak kerítésein belül. Annál inkább, mert a gazdasagok­ban naponta termelődik a gyor­san bomló, bűzt, betegséget ter­jesztő és a legyek milliárdjait te­nyésztő szerves anyagok egész garmadája Azonban ezek fertő­ző hatása ellen már jó néhány szövetkezetben megtanultak vé­dekezni. Különösen azokban, ame­lyekben nemcsak megköszönték a Vöröskeresztnek, hogy tagjaik sorából egészségőröket képeztek ki, hanem függetlenített megbíza­tásnak adták az ilyen embereik­nek a renddel, a tisztasággal, az egészségvédelmi követelmények betartásával való törődést. Ha nem is sokat, de említhe­tünk olyan szövetkezeteket, mint a füzesigyarmati Vörös Csillag, ahol modern konyhával oldják meg a határban dolgozók étkeztetését, s ahol egész nyárom mutatóban is alig lehet legyet találni a tejhá­zak, az istállók és ólak körül. A szeghalmi járásban már mind több az olyan szövetkezet, ame­lyekben megkövetelt rend az, hogy az istállókból kikerülő szer­ves anyagot naponta kihordják a távoli földtáblák szélére. Az orosházi szövetkezetekben, az ecsegfaivi Egyetértésben, az újkí­gyós! Aranykalászban egyik üzemegység után a másikban építik már a zuhanyozó fürdőt. Egyik-másik szövetkezetben már arra is futja az erőből, hogy a földeken is építsenek illemhelyét, mert ez is egyik fontos feltétele a fertőző betegségek terjedése el­leni védekezésnek. Ezek a sorok aligha váltanék ki a kívánt hatást, ha csupán azok­nak a szövetkezeteknek a dicsé­retére szorítkozna, amelyekben a renddel, a tisztasággal, az egész­ségvédelemmel való törődés már olyan természetes, mint a nap-nap után végzett szorgalmas munka, a jövedelem fokozott növelése. Az új házat, a televíziót, az autót és a jólét más eszközét csak egész­séges emberek tudják élvezni. Ezért elsősorban a szövetkezeti gazdáknak kellene követelniük azt, hogy szövetkezetük műhelyei, majorjai körül legyen jó* ivóvíz, zuhanyozó fürdő, orvosi rendelő, jól felszerelt konyha, ezen túlme­nően mindenütt rend és tisztaság. Egyelőre sokan azonban még ivó­edényt is restellnek magukkal hordozni, ehelyett a kannafedő jár kézről kézire egész nap, bár­mennyien vannak is. A kutak egy része még most is olyan fe­detlen, s úgy szennyeződik, fertő­ződik, mint hosszú évtizedekkel ezelőtt, amikor a mindennapi ke­nyér biztosítása voit a fő gond, amikor az adóra sem futotta a jövedelemből, nemhogy az egész­ségvédelem filléres eszközeinek megvalósítására. A szövetkezeti gazdák egy része most is hajlamos arra, hogy a ve­zetőséggel megtakaríttassa a leg­kisebb összeget is az ilyen célok­ról, mert az egészségvédelmet a jövedelem után még hatodramgú- nak sem tartja. Éppen ezért azok­ban a szövetkezetekben hiányzik még sok elemi egészségügyi léte­sítmény, amelyekben a „régen sem volt ilyesmi, mégis nyolcvan- kilencven éves korukig éltek az emberek” szemlélet érvényesülé­sének enged a szövetkezet vezető­sége, s amelyekben a járási tanács illetékesei nem irányítják, s nem ellenőrzik a kulturális célokra tar­talékolt összegek hovafordítását. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága napirendre tűzte a szö­vetkezetek egészségvédelmét. Na­pirendre tűzeti ezt a járási és a községi tanácsokkal is, amelyek az egészségügyi szervekkel, az orvosokkal és a szövetkezetek ve­zetőivel összefogva már ebben az évben is sokat tudnak tenni a szövetkezeti gazdák kulturált, egészséges munkakörülményeinek megteremtéséért. Kukk Imre Megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák A szóbelire júniusban kerül sor Ülést tartott az MSZBT megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Tár*- sasáig Békés megyei Elnöksége csütörtökön Békéscsabán, a Balas­si Bálint Művelődési Otthonban kibővített ülést tartott. Dr. Pankotai István, az MSZBT megyei titkára beszámolt az el­múlt négy év munkájáról és is­mertette a további feladatokat. Ez­után megtárgyalták a magyar— szovjet barátság ápolásának ered­ményeit. Majd arról volt szó, ho­gyan alkuihat ki szarosabb együtt­A Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében csütörtökön kétna­pos országos ankét kezdődött. A tanácskozáson az építésügy társa­dalmi egyesületei, az Építésügyi Minisztérium és az építésben ér­dekelt más tárcák szakemberei és vezetői vitatják meg a legköze­lebbi tennivalókat. Az ankétem megjelent és üdvö­zölte a tanácskozás részvevőit Szurdi István, az MSZMP Köz­Csütörtökön fontos állomáshoz érkezett az 1964/1965-ös oktatási év: reggel az ország 376 gimnáziu­mában megkezdődött az írásbeli érettségi vizsga. Az írásbeli első napján magyar nyelv és irodalomból készítették el dolgozatukat a jelöltek. Az idén végző mintegy 30 000 gimna­zista két-két tétel közül választ­hatott mind a humán, mind a re­ál tagozatú osztályokban (e tagoza­tok még egy évig működnek). Pénteken a matematikával foly­zatai alapján elemezte az építő­ipar fejlődését és feladatait Az ankét ma folytatja munká­ját. (MTI) tatódik a gimnáziumokban az írásbeli érettségi vizsga. A mezőgazdasági technikumok nappali tagozatán szintén csütörtö­kön kezdődtek el az írásbeli képe­sítő vizsgák. Az ipari technikumokban ugyancsak a napokban kerül sor az írásbeli képesítő vizsgákra. A közgazdasági technikumok növendékei magyarból május 15- én, matematikából 17-én, könyvvi­telből 18-án, statisztikából 19-én, idegen nyelvből pedig 20-án írják meg képesítő vizsgadolgozatukat. A szakközépiskolákban a tanév végi kéthetes kötelező szakgyakor­lat után, május 27-én kezdődik az írásbeli érettségi, és június 2-ig tart. A szóbeli érettségi, illetve képe­sítő vizsgákra júniusban kerül sor. (MTI) Eseményekben gazdag lesz a gyermeknap megyénkben működés a tömegszarvezetekkel. Kétnapos országos építőipari ankét ponti Bizottságának titkára is. A tanácskozáson dr. Rados Kor­nél, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke tartott beszámo­lót, amelyben az MSZMP Közpon­ti Vezetőségének 1960. és 1964. év­ben megjelent építőipari határo­Május utolsó napján ünnepeljük ebben az évben a gyermeknapot. Az apróságok nagy örömére me­gyénkben minden eddiginél na­gyobb gonddal, szeretettel készül­nek az illetékesek e kedves napra. A nőtanács, a KISZ és a különbö­ző szervek képviselői arra törek­szenek, hogy egész napos vidám ünnepség, dús program tegye em­lékezetessé a napot. Békéscsabán például megren­dezik a legapróbbak részére a ha­gyományos roHervensenyt. Ezen a napon a gyermekek veszik birto­kukba a festői környezetben épült Sebes György KISZ-tábart. Vidám kacagástól, társasjátékok zajától lesz hangos a környék. Erre az al­kalomra rendezik meg az úttörő- szakkörök kiállítását, gyermsk író—olvasó-találkozókat rendez­nek több helyen. Úttörő- és kis- dofoosünnepségekre is sor kerül május 30-án. Kirándulás, . .j.badtéri társas szórakozás, sok vidámság várja legféltettebb kincsünket, gyerme­keinket május utolsó ünnepnap­ján. Csaknem kétszáz autó a május 18-i gépkocsinyeremény-betétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár május 18-án, délután a Danuvia Gorkij kultúrtermében rendezi a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 16. sorsolását. Ezen a húzáson csaknem kétszázzal gyarapodik az autónyertesek száma. Ezúttal a január 31-ig váltott és április 31-ig érvényben lévő be­tétkönyvek vesznek részt a sorso­láson. Minden ezer 10 000 forintos, illetve minden kétezer 5000 forin­tos gépkocsinyeremény-betét- könyvre legalább egy-egy személy- kocsit sorsolnak ki. A nyeremény­autóknak körülbelül a fele Wart­burg. (MTI) Segítik az árvízkárosultakat A békéscsabai Férfifehémeműgyár 131-es MHS szocialista bri­gádja az árvízkárosultak segítésére gyűjtést indított. Képün­kön a Béke szocialista brigád tagjai — Bádé Ilona, Marosfalvi Ilona, Szabó Anna és Leszkó Irén — felajánlást tesznek, csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom