Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

1965, május 13, 6 Csütörtök Jegygyűrű a mellényzsebben Zenés vígjáték bemutatója a Jókai Színházban Kellemes és a maga módján ta- színpadon találkoznak, hogy jól kítással ajándékozta meg a nézőt. wulságos szórakozást ígért Tóth Miklós—G. Dénes György—Viski összebonyolítsák a dolgot, és kike­FVL*1|ff|Vl4PÓ Elvtársak Olasz film, megrázó erejű drámai alkotás. Bemutatja a békés­csabai Terv mozi május 13—14-ig. MMMt* A tv műsora András zenés vígjátéka, a Jegy­gyűrű a melíényzsehben, melyet május 7-én este mutatott be elő­ször a Békés megyei Jókai Szín­ház. Nem csalódtunk, valóban így történt; és aki a darabot az érték­rend megfelelő polcára helyezte, az jól is szórakozott és még elgon­dolkozni valója is akadt arról, hogy miilyen fonák szituációk te­remtődhetnek, ha az embereik az alakoskodást választják inkább, semmint az őszinteséget. A történet hősei az „ingások”, a munkahelyükről naponta vagy he­tente, sőt kéthetente hazautazó embereik, akik — hogy úgy mond­jam — néha még a füllentést is (hogy finoman határozzuk meg a a dolgot) „harci eszközeik” sorába állítják, mert — például — alibér- letszerzésnól nincs annál jobb ajánlólevél, ha valaki nőtlen és nem nős. A jegygyűrű így kerül a mellény zsebbe; de hogy az ellen­pólus se hiányozzon, és ezzel a kitűnő szatíra lehetősége: a lakást igénylők számára viszont az a jó ajánlólevél, ha az illető nős, sőt egy vagy több gyermek atyja is; nosza, mit tesznek a darabbéli fi­atalok? Nősnek sőt atyának fül­lentik magukat, hátha sikerül? Ennyi bonyodalom kellős köze­pén szinte törvényszerű, hogy a Pestről le- és a Pestre felutazók a mű sora Május 13-án, este 7 órakor: JEGYGYŰRŰ A MELLÉNYZSEBBEN Mó ri cz-bérlet Május 13-án, este fél 3-kor Gyomán: NÓRA SZÖVETKEZETÜNK KŐMŰVESEKET, kőművesek mellé férfi segédmun­kásokat alkalmaz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti munka teljesít­ménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett vagy végző 16 éven aluli fiatalo­kat Budapesten lakással, Budapest környékéről bejárással szerződte­tünk kőműves, ács, asztalos, bá­dogos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő szakmákban. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés Bu­dapest, VIII., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. 1513 rekítsenek három felvonásra ele­gendő játékot, kacagást s némi ta­nulságot. Ki is kerekítik, a legjob­ban a második felvonásban, a harmadikban egy kis kifulladás észlelhető, de azért nincs semmi baj, mert a végén újból meglódul a történet, és mindenki megkap­ja azt, ami jár néki. Thurzó Margit, a darab rende­zője láthatóan arra törekedett, hogy sok-sok helyzetkomikum nószi munka egy-egy típus meg­felelő, sokrétű megformálására, érzékeltetésére is, tehát nem elé­gedett meg csupán a szituációk okozta derültséggel, alapos jel­lemformálást kórt, hogy ezek a szituációk miegalapozottalbbak le­gyenek, hogy ne csak derültséget keltsenek, hanem — a jóízű ne­vetés közben — egy-egy elgondol- kozásra késztető mondat is hang­súlyt kapjon a néző érzés- és gon­dolatvilágában. Rendezésében ez a jó, a legértékesebb, Elsősorban Bánffy Frigyes áradó komédiázó kedvét, fanyar humo­rának mesterkéletlen őszinteségét, Soltész jellemének szinte mara­déktalan megformálását kell di­csérnünk. A szerep és a művész egyénisége találkozott itt elsősor­ban és teljesedett ki alakításának művészi értékévé, ameEett, hogy mindezt nagy rutinnal párosítot­ta, úgy azonban, hogy a rutin­munka legkisebb jelét felfedez­hettük volna. A megszokottan jó Székely Tamás Csőri Antalja, lát­szólag terjedelmes szerepe azon­ban mégis szűkre szabott volt, bár a művész eredményesen töreke­dett arra, hogy kitágítsa,' egyéni­sége jegyeivel jobban gazdagítsa. A fiatal szerelmeseket — lehet-e nélkülük zenés vígjáték? — BaUa Olga és Vöröss Tibor alakította a szereptől függően váltakozó siker­rel és elhitető erővel. Kettőjük közül Bállá Olga volt a dinamiku­sabb, színesebb, de az író is „job­ban szerette”, mint a Vöröss Ti­bor által életre kelteit Barsi Pált; ennek ellenére szimpatikus, kel­lemes színészi munka a Vöröss Ti­boré is. Cseresnyés Rózsának lát­hatóan tetszett Ida, a feleség fi­gurája, ezt játékának közvetlensé­ge félreérthetetlenül elárulja, Gyurcsek Sándor Pálos Imire ki­sebb szerepét hasonló átéléssel és találó megfigyelésekkel tette hite­lessé. Dénes Piroska (Kartalné) ez­úttal kissé túljátszottá az író el­képzelését, sok külsődleges esz­közzel dolgozott, és egyet-egyet in­dokolatlanul sokszor ismételt; így történt, hogy nemcsak szalmasző­ke parókája, de játékmodora is kiütött az együttesből. A kis ifj. Bánffy Frigyes ügyesen mozgott, egyáltalán nem zavarta, hogy iga­zi színészek között igazi színház színpadán játszik, meg is érdemel­te a közönség tapsát. A zenekar jól muzsikált (zenei vezetője Holpert János), Viski András egy-egy kluigróbb számát különösen jól tolmácsolta; Suki Antal, a díszlettervező szerény le­hetőségekkel gazdálkodott fantá­ziadúsan és egyben hasznosan is. Sass Ervin május 13-án, csütörtökön 9.45 Alba Regia. Magyar űlm (ism.). (10 éven felülieknek). 11.15 A H. Mis­kolci Filmfesztivál filmjeibőL 1. Leg­erősebbek. 2. Űtikiépek Brazíliából. 14.20 A H. Miskolci Filmfesztivál filmjeiből: Tévé-kisfilmek. 1. Iskola- tv — Az üveggyártás. 2. Vadhajtások. 3. Érmek és érmesek (Rejtő Ildikó). 4. Árvíz után. 5. Alberto. 6. Vallomá­sok. 7. Pablo Casals. 11.10 Vasutasok városa. Közvetítés a hatvani pálya­udvarról. 17.40 Iskola-tv. Kémia a dol­gozók gimnáziuma I. oszt. számára. A periódusos rendszer V. oszlopa (ism.). 18.15 Hírek. 18.20 Házunk tája. 18.25 Napló. 18.30 A jövő hét műsora. 18.45 Esti mese. 18.55 FTC—Atletico Bilbao. Vásárvárosok Kupája labda­rúgó-mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. A közvetítés szünetében: Telesport. 20.50 Tv-hiradó. 21.10 Napi jegyzetünk. 21.15 Alkotóműhely: G. B. Tiepolo. 21.25 Viszontlátás. Magya­rul beszélő nyugatnémet kis játékfilm. 21.50 örökség. Magyarul beszélő fran­cia kis játékfilm. 22.15 Hírek. (MTI) MÁJUS 13. Békési Bástya: Az éjszaka világa. Békéscsabai Brigád: Ki volt dr. Sor­ge? Békéscsabai Szabadság: Cher­bourg! esernyők. Békéscsabai Terv: Elvtársak. Gyulai Petőfi: A tárgya­lás. Mezőkovácsházi Vörös Október: A kém nyomában. Orosházi Partizán: A színésznő szerelme. Sarkad! Petőfi: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Szarvasi Táncsics: Moszkvai séta. Szeghalmi Ady: Az aranyfej. A tavalyinál több szálláshellyel rendelkezik a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal A közelmúltban a Békés me­gyei Idegenforgalmi Hivatal felmérte Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason a fizető­vendég-szolgálat keretében ki­adható szobákat, és azokra a szerződésit már megkötötte. Így jelenleg több szálláshelyet biz­tosítanak a megyénkbe érkezők részére, mint az elmúlt évben. A megyénkbe érkező csopor­tos látogatók elhelyezésére má­jus 1-től szeptember 15-ig ötven- személyes, idényjellegű turista- ház tart nyitva Szarvason. Az iskolaév befejezése után Gyulán 3 diákotthonban szállásolhatják el a vendégeket. Orosházán na­gyobb csoportos szállásigény nincsen, Békéscsabán a diákott­honok, kollégiumok a tatarozá­sok és a különféle nyári tan­folyamok miatt nem vehetők igénybe. A megyeszékhelyre ér­kező csoportoknak a KlSZ-tá- borban biztosít szállást a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal. Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruba szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. 2475 A szereplőgárda jó össizeváloga- tása néhány remekbeszabott ala­Idős nénike kopogott be a szakszervezeti tit­kár szobájába. — Tessék leülni! Vala­mi panasz? — Az, kérem szépen. — Miről van szó? — Tessék mondani, jól olvastam az újságban, hogy a szakszervezetek­nek egyik feladata elő­segíteni az együttélés szociális szabályait? A titkár elmosolyodott. — Nem egészen így van. A szocialista együtt­élés szabályainak meg­tartását segítik elő töb­bek között a szakszerve­zetek. — Hát valahogy) így mondtam én is, csak egy kicsit felcseréltem a sza­vakat. De látom, fiatal­ember, hogy azért maga megértette. Na már most, a lányom is, a vöm is szakszervezeti tag, együttélésükkel néha mégis sok baj volt. Pél­dául megtörtént, hogy veszekedtek. — Drága nénike, ez családi ügy. Majd kibé­külnek. — Már kibékültek. Nem is azért jöttem, de ha már itt vagyok, a Jogos panasz munkakörülmények élet- körülményeit is megem­líteném. — Ügy érti, nénike, hogy a szakszervezet hi­vatott elősegíteni a dol­gozók élet_ és munkakö­rülményeinek megjaví­tását? — Igen, igen. Tetszik tudni, a lányom mindig hajnalban kelt, a vöm még aludt. Mire ő haza­jött, lányom, aki a korai felkeléstől álmos lett, gyakran már mélyen aludt. Más beosztást kér­tek, nem kaptak. Azon­kívül sok ideje megy el a vömnek a bírósági tár­sadalommal, izé, társa­dalmi bírósággal is. Ö bíró! Az üzem választot­ta meg — mondta büsz­kén a néni. — Biztosan szívesen csinálja. Nagy szükség is van rájuk. A szakszerve­zetek is segítik a társa­dalmi bíróságok munká­ját. — Akkor miért nem segítették a bírót is, mi­ért csak a. bíróságokat? Hányszor kért más be­osztást! Aztán baj van a vonatkozó szabályok túlmunkájával is. — A túlmunkára vo­natkozó szabályokkal? — Azzal. — Talán nem kapta meg a túlórapénzt? Ha vezető állásban van, ak­kor nem is kaphat! .— Nincs ő vezető ál­lásban. A túlórapénzt pe­dig megkapta! — Hát akkor, mi a baj! — Az, hogy nem volt örömük a. külön kereset­ből. Nem volt idejük el­menni se színházba, se­hová. Ha néha-néha a vöm ráért, pont a lá­nyomnak volt odahaza munkája. Tetszik tudni, lakásnyilvántartó köny­vet vezet társadalmi munkában. A tanács kér. te fel. — Szóval, az a konkrét panasza, hogy vője jobb beosztást kapjon? Olyat, amely lehetővé teszi, hogy egyidőben menjen lányával munkába és egyszerre legyen szabad idejük. Majd kivizsgál­juk! — Miért akarják ki­vizsgálni? Én csak elme­séltem, hogy milyen baj­ban voltak. Azóta már elintéződött a dolog. Együtt mennek már minden reggel. A titkár már türelmet. lenkedett: — De hát, akkor mit akar, kedves nénike? — Mondtam már az elején, hogy a szociális együttélés miatt jöttem. Olvastam azt is, hogy segíteni kell a nyugdíja­sokat. Én pedig most mint nyugdíjas jöttem ide. A lányom és a ne­jem között minden rend­be jött, a házunk táján már csak én szorulok segítségre. — Nagyon szépen ké­rem, mondja meg végre, mi a kívánsága? — Hát az, hogy a szo­ciális együttélésünk le­gyen valóban szociális. Tessék rábeszélni a lá­nyomat, hogy fogadjon el tőlem pénzt a háztar­tásra. Telik a nyugdíjból. Az lenne szociális, ha én is adnék pénzt az együtt, éléshez. Palásti László Cseresnyés Rózsa, Székely Tamás és Bánffy Frigyes egy em­lékezetes jelenetben. mellé jusson erő és alaposabb szí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom