Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

ttSS, május 13. Csütörtök Dons bornt üvek a szarvasi művelődési ház falán Simon Ferenc szobrászművész alkotásai A közelmúltban helyezték el azt az öt domborművet a szarvasi művelődési ház falán, melyet Si­mon Ferenc szolnoki szobrászmű­vész, az idei Békés megyei Mun­kácsy Emlékérem nyertese készí­tett. A domfoorművek egyéniként egy négyzietmóter nagyságúak, és mind az öt Szarvas jellegzetessé­geit örökíti meg. Az első a szarvasi Tessedik-kiul'tusszal kap- csodaítos, faültetést ábrázol (ké­pünk); hasonló bensőséges meg­oldású az is, mely a táncot és a zenét jelképezi vagy a tudományt szimbolizáló harmadik. A negye­dik a várost jelképező szárvast, az ötödik pedig az Európa-hírű arborétumot jeleníti meg. A művész valamennyi alkotása sikerült, színvonalas munka, a modem szarvasi művelődési ház díszére válik. Társastánc-klubok területi versenye Sarkadon Május 16-án, vasárnap délután fél 4 órai kezdettel területi társas­tánc-klub vetélkedőt rendeznek Sarkadon, a járási művelődési ott­honban. Ezen a vetélkedőn azok a klubok vesznek részt, amelyek a D/IV-es kategória versenyéből to­vábbjutottak. A szombati verse­nyen, tehát a D/III-as kategóriába került klubok mérik össze tudá­sukat. Részit vesznek: a szegedi városi művelődési ház, a hódmezővásár­helyi Ifjúsági Ház, az orosházi művelődési otthon, a gyulai Erkel Ferenc és Jókai Mór Művelődési Otthon, valamint a békéscsabai Balassi Bálint Művelődési Otthon táncklubjainak táncosai. A rendező sarkadi járási KISZ-bizottság és a járási műve­lődési otthon a legjobban szerep­lő csoportokat értékes díjazásban részesíti. Hasznos kirándulás az írásbeli érettségi idején A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium II/F osztályának 40 tanulója négynapos dunántúli ki­rándulásra indult tegnap reggel. Turnéjuk során valamennyi jelen­tős, gyáriparáról és műemlékiről híres várost megtekintenek. így a többi között látogatást tesznek a győri Wilhelm Pieck vagongyár­ban, megtekintik a Pannonhalmi Apátságot híres könyvtárával; a fertőrákosi kőbányát és Sopront, amely Dunántúl műemlékekben leggazdagabb városa. Az utazás költségeit a tanulók az őszi betakarítási munkák so­rán keresett pénzből fedezik. Anyagilag az iskola is támogatja a kirándulást. A dunántúli turné időpontját azért választották most, mart a végzős tanulók írásbeli érettségi vizsgálata ezekben a napokban történik, s az alsóbb osztályok ta­nulmányi szünetet kaptak. Úttörő-és ifjúsági találkozó lesz vasárnap Gyomán A május az ifjúság hónapja, frisseségével, üdeségével, kibon­takozásával. Igaz ugyan, hogy ami az idei májust illeti, .meglehetősen vegyes érzéseket keit, de az ifjú­ság mozgalmasságát nem sokban befolyásolja. Ha a megye ifjúsági szervezeteinek életét nézzük, azt tapasztaljak, hogy nap mint nap történik valami olyan esemény, ami nemcsak egy helység, de egy- egy környék fiataljai számára je­lent fontos, tartalmas, színvona­las megmozdulást. A sportvetélkedők, a színjátszó­fesztiválok után ilyen lesz, a má­jus 16-án Gyomán sorra kerülő járási úttörő- és ifjúsági találkozó is, mely gazdag programmal vár­ja a járásból érkező fiatalokat. Az egész napos program reggel nyolc órakor kezdődik, amikor o járásból összesereglő fiatalok fel­vonulással köszöntik a járási székhely dolgozóit, majd a sport­telepre vonulnak, ahol a VIT je­gyében ünnepi nagygyűlés lesz, melyen Petrovszki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. Ezt sport- versenyek követik, a kultúrott- hónban pedig délelőtti műsor szó­rakoztatja az érdeklődőket. Az ünnepre készült pavilonban fél 11-kor a nagy hírű békéscsabai „Napsugár” Bábegyüttes ad mű­sort, a ligetben pedig a békés­csabai honvédség zenekarának térzenéje szórakoztatja a fiatalo­kat és a pihenésre, szórakozásra vágyó dolgozókat. A délutáni műsorban filmvetí­tés szerepel („Az ifjúság édes ma­dara” — a kultúrotthonban), de a legnagyobb érdeklődés már most a sportpályán rendezendő sportün­nepélyre irányul, melyen váloga­tott sportolók, a Bp. Vasas, Bp. Előre és az Egyesített Tisztiiskola torna, akrobatikus torna és mű­vészi torna szakosztályai szere­pelnek. Hat órától vidám műsor szóra­koztatja a közönséget a piactéren, nyolckor pedig látványos vízikar­nevál lesz, melyet éjfél utam 2 óráig tartó utcabál követ. A gazdag program bizonyára sok fiatalt vonz a találkozóra, és minden bizonnyal szép, kedves emlékekkel térhetnek majd haza a résztvevők erről a tartalmas, mozgalmas, sok komolyságot és sok vidámságot jelentő találko­zóról. B. Z. Beszélgetés az utcaseprővel, a moziban Egyenruhában van. Talán azért, mert külsejével is bizo­nyítani kívánja a világ előtt, hogy büszke a mesterségéire, arra, hogy munkája nyomán utcák, terek ragyognak a tisztaságtól. Meg aztán, az ő esetében, jóleső érzés lubickolni a gondolatban, hogy lám, mi lehetett belőle, a „rongyosából”, a számkivetettjé­ből, amint módját adták, hogy Egészségügyi ankét, előadás Békéscsabán A Vöröskereszt békéscsabai szervezetének VI. kerületi alap- szervezete május 14-én, pénteken tartsa a levegőben a feldobott követ. S mintha csakugyan ezt kellett volna tennie, azt hitte, mindjárt megszakad: csődöt mondott ujjainak érzékenysége, nem észlelt semmit. De tudta, a dolog fordítva igaz. Nem az ide­gei tompultak el, hanem a halá­losan fáradt ütőerecske mondta fei a szolgálatot. Alig akarta el­hinni. Intett a kollégájának, hogy győződjön meg ő is. A mentőorvos, akire közben teljesen átragadt Zsupán el­szántsága, rekedten suttogta, miközben közömbösen az apára pillantott: — Morte... Zsupán megrándult. Nem mert az apára nézni.- Óriási erőfeszí­tés árán mégis képes volt meg­állítani a követ a levegőben, kö­zönyt tudott parancsolni magá­ra. — Csak klinikai. Injekciót! Dolgoztak, mintha minden a legnagyobb rendben lett volna. Zsupán már-már társalkodó hangon beszélgetett az apával. — Az első gyerek, ugye, Vik­tor? ^ — Igen . .. — Akkor szerelemgyerek. Szép kislány. Pulzus? . .. — Erősödik... — felelte a men­tőorvos. A fehér autó ekkor már a vá­rosi forgalomban szirénázott. A kórházi irodák egyikében ballonkabátban, útra készen nyúlt a sebész az esernyőért;. meg a kalapért, amikor csengett a telefon: — Főorvos úr! ...Sürgős mű­tét. — Megyek... Fél órával később egy másik, régimódi telefonkészülék ber­regett fel otthon a faluban, a tsz-irodán. Megbabonázva néz­ték a fekete dobozt, rajta a két gomba alakú fényes csengőt. Másodpercek teltek, de nem mozdult senki. Majd egyszerre öten rohantak rá, aztán megtor­pantak: hagyták, hogy a fiatal­asszony vegye fel a kagylói. Alig tartotta a füléhez, elejtette, aléltan az asztalra borult. Mel­lette hevert a kagyló, Viktor hangja kiabált belőle: — Halló...! Rózsikéin! Él! Hal­lod, Rózsikám, él!... Még el sem ült a szenzáció keltette zenebona, Zsupán már­is visszaérkezett. Jött végig a fa­lun. egy csapat ember tolongott a nyomában, ünnepelték, hálál­kodtak neki. Sietett, alig bírták mögötte szusszal az asszonyok. — Az isten küldte nekünk! Egy egész bank sem ér any- nyit, mint a keze! — magasz­talta az egyik öregasszony. — Be kellene aranyozni! — kontrázott a másik. — Micsoda ember... nagy ember! Zsupán annyira sietett, hogy az már menekülésnek is beil­lett. Felesége jött eléje, s szelíd kedvességgel fogadta. (Folytatjuk) este 7 órától a Gyulai úti pártiház kultúrtermében két, filmvetítés­sel egybekötött egészségügyi fel­világosító előadást rendez. A műsor keretében Gindele József városi főáUatorvos. a je­lenlegi állatmegbetegedésekről, dr. Hegedűs Gyula intézeti főor­vos pedig szívzavarokról, szív- megbetegedésekről és azok gyógy­módjairól tart előadást. A IV. kerületi Vöröskereszt­szervezet május 2I-én délután egészségügyi ankétot rendez az egészségügyi nap keretében. A Békési úti pártházban megszerve­zett ankéton érdekes előadásokat hallgathatnak az érdeklődők. Rátkay Ildikó vezető óvónő a ter­hes anyák életmódjáról, valamint a csecsemögandozásról tart elő­adást. Dr. Varga Géza főorvos „Amit a tbc-ről tudni kell” cím­mel ad tájékoztatást. A diétás éte­lek készítéséről, a gyakorlati ctié- tetikáról Nyíri Sándorné diétás­nővér beszél az ankéton a hallga­tóságának. Az ankéton dr. Gedos Iván és dr. Bácskai Béla körzeti orvosok is közreműködnek. megragadhassa a munka becsü­letes végiét. Sok-sok éve már annak, mikor gondtól, nélkülözéstől nyűtten, borostás arccal kopogtatott a hi­vatalba számon kérni a megélhe­téshez való jogát: — Demokrácia van kérem, jól tudom én azt, meg azt is, hogy nem mindenütt ülnek olyanok, akik csak félembert látnak a ci­gányban. De nekem, úgy látszik nincs szerencsém, a rosszatabik helyen kopogtatok mindig. Nem bántanak egy rossz szóval sem, az igaz, csupán kiszúrják a sze­memet azzal, hogy felírják a cí­memet: „majd meglátjuk”, „majd értesítjük”, „hej! ha előbb jött volna”, meg hasonlókkal, amik­kel nem etethetem a beteg fele­ségem meg a családom... Abban a hivatalban azon­ban, ahová fogyó reménységével és dagadó kétségbeesésével akkor fordult, nem az előítéletekkel megvertek, hanem az emberben csakis embert látó és a bajban nyomban segíteni készek képvise­lői ültek. És most, esztendők múltán itt áll az egykori reményt vesztett hajótörött a mozi előcsarnokában frissen borotválta«, magabizto­san feszítve a köztisztaságiak egyenruhájában. — A feleségem is jön — mond­ja. Én előresiettem a jegyek miatt. Szeretjük a mozit nagyon. A gyerekek a nagylány felügye­lete alatt otthon maradtak. Ök korábbira szoktak járni, meg matinékra. Aztán, miként ez a szakmáju­kat szerető emberek szokása, a munkájára tereli a szót: — Az utcaseprés nem olyan Ha felmegy a vásárra, NE FELEJTSE MAGÁVAL VINNI hibás óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül, eredeti alkatrészekkel megja­vít az Órások szövetkezete. Keleti pályaudvarnál, VIII., Rákóczi út 59. Nyugati pályaudvarnál, VI., Lenin krt. 99. (Béke-szálló mellett.) Déli pályaudvarnál, XII., Magyar Jakobi­nusok tere 7. 1257 egyszerű ám, mint sokan hiszik! Fortélya van annak is. Hogy egyebet ne mondjak, szárazon nem jó seperni, mert porzik. — Ezt tudjuk, azért kell locsolni —< mondanák a hozzá nem értők. Igen ám, de locsolás után sem helyes nyomban nekilátni, mert az csak maszatolás lenne, meg nehéz is olyankor. Ki kell várni az idejét, mikor az. úttest harma­tossá szikkad, akkor aztán ráme­het az ember a seprűvel. De hát a munkaidőnk nincs egybevetve a locsolóautó járásával, így aztán vagy a port szívjuk, vagy a sarat kenegetjük. Okkal emlegeti annyit a port. Idővel rámegy az utcasep­rőnek a tüdejére. Neki a gyom­rát gyötri. Olyannyira elvette az étvágyát, hogy enni sem tudott, csak soványadott egyre.-T- Beteg lettem. Párádra ke­rültem. Hát az Valami csoda hely! Mese! És micsoda koszt! Hat és fél kilót híztam. Ilyen mennyei dolgom még sosem volt az élet­ben ... Gondolatai. megint csak a munkája körül járnak: — Télen kutya dolog. Különö­sen a salakszóró autón. Állunk a szaladó kocsin, fúj a fagyos szél. Legjobban a lábunk fázik. De télen söprés közben sem álom. Időnként jólesne forró tea. Nem hordanak, csak a cukrot adják hozzá, ami nem melegít. — Ismerem a területem, akár a tenyerem, így aztán mindig rend­ben tudom tartani. Az újabbak már nem ilyenek. Mi alacsony fi­zetéssel kezdtük egykor, most 1300-nál tartunk. Ök nyomban megkapták, ahogy a seprű a ke­zükbe került. Mégsem becsülik. Azt nézik, mikor álljanak odébb. — Bocsánat — mondja és a kijárat felé fordulva, széles mosolyra derül az arca — itt a feleségem. Tisztaságtól ragyogó, takarosán öltözött asszonyka jön befelé, az emberére szegezett meleg tekin­tettel. Ez lenne hát az az emberpár, akik sok-sok évvel ezelőtt el- nyűtten, reményt vesztetten ko­pogtattak a hivatalban? Feiberreg vidáman a csengő. A közönség zsibongva árad befelé a nézőtérre. Mond iák, hogy na­gyon jó film, sokat lehet rajta nevetni! Üj Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom