Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

i#ö5. május 13. Csütörtök pi A tagdíjfizetés pontossága összefügg a pártcsoportok jó vagy gyengébb tevékenységével Gyrus Eaton Budapesten A nemzetközi Lenin-békedíjas amerikai nagyiparos és közéleti személyiség, Cyrus Eaton Budapestre érkezett. Képünkön: Cy­rus Eaton (balról) Bognár Józs ef, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és dr. Sík Endre, az Országos Béketanács alelnöke társaságában. (Bozsán Endre felvétele) Kádár János fogadta Cyrus Eatont Kádár János, a kormány elnöke rikal közéleti személyiséget és fe­CSAK NAGY RITKÁN FOR­DUL AZ ELŐ, hogy a pártbizott­ságok és különösen az alsóbb párt vezetőségek tárgyalásainak napirendjére tűzik a tagdíjfize­tés helyzetét. Igaz, általában sze­repelnek a pártépítési munkának — nyilvántartás, tag- és tagjelölt­felvétel, kiadványok terjesztése stb. — különböző kérdései terv szerint is a vezetőségi üléseken, s ezek így vagy úgy önkéntele­nül is felvetik a fenti problémát. De egyedülálló vitapontként csak nagy néha jön számításiba ilyen téma: feladataink a tagdíjfizetési elvek betartásában ... Ahogyan ezekről a dolgokról szó esik, az a havi jelentés összeállítása utáni megjegyzéseknél, néhány mon­datban fogalmazott megállapítá­soknál alig több... Pedig a pártmunka, egyáltalán a párttag­ság ott kezdődik, hogy a piros könyvecskével rendelkező embe­rek azzal is bizonyítják kommu­nista voltukat, hogy anyagilag rendszeresen támogatják a pár­tot, amelynek más pénzügyi for­rás nem áll rendelkezésére, mint a tagság önzetlen, de az egyéni jövedelmek alapján megállapított tagdíjfizetése. SOKAN AZONBAN a pártta­gok közül nem értik meg ez utób­bi lényegét. Ügy vélik, mivel az MSZMP vezető pártja az ország­nak — a tagdíjfizetés csak amo­lyan névleges, formai hozzájáru­lás a párt fenn tartásához. Ez nem így van. Tudni szükséges, hogy a párt éppen tagjai révén, anyagi­lag saját maga „tartja fent” ma­gát és semmiféle állami támoga­tásban, dotációban, s miegymás­ban nem részesül. Ezért, ha va­laki elfelejti kifizetni a tagsági díját, akaratlanul is a szervezeti munka gazdasági alapjait gyen­gíti. A fentihez hasonló téves né­zetek miatt sajnos, akadnak fo­gyatékosságok megyénkben a tagsági és egyéb díjak fizetésének a dolgában. NÉHÁNY JÁRÁSUNKBAN a megyei pártbizottság áprilisi ér­tékelése szerint visszaesés mu­tatkozik a tagdíjfizetésben a ta­valyi első negyedévhez képest. Igaz ugyan, hogy az idén csak­nem kétezerrel növekedett a tag­díjfizetők száma s az egy elvtárs- ra jutó átlag is valamivel, mint­egy 2 forinttal emelkedett. Ám a „nem fizetők” száma is nőtt. A Moszkva Szerdán délelőtt a szovjet kor­mány meghívására Moszkvába érkezett A1 Bahadur Sasztrd in­diai miniszterelnök és kísérete. A vnukovoi repülőtéren fogadására megjelentek az SZKP és a szov­jet kormány vezetői, élükön Alek- szej Koszi gin miniszterelnökkel. Az indiai kormányfőt Koszigin szovjet miniszterelnök meleg sza­vaikkal üdvözölte és biztosította a szovjet kormány, a szovjet nép vendégszeretetéről. Rámutatott, hogy az elkövetkező szovjet—in­diai tárgyalások minden bizony- nyál a kölcsönös megértés légkö­rében folynak majd és fontos eredményekkel zárulnak. mezőkovácsházi járásban 140-nel, Békéscsabán 150-nel, a gyulai já­rásban pedig 83-mal. Nem olyan nagymérvű ez a „növekedés”, s közrejátszik benne sok nelyen a fluktuáció, a nyilvántartások esetleges pontatlansága azért, mert itt is, ott is rontják még a kimutatást oiyan élvtársak, akik már réges máshova kerültek, de az átjelentkezésüket elhanyagol­ták. Ez azonban csak némileg változtat a statisztikán. Tény az hogy pillanatnyilag kedvezőtle­nebb a helyzet az említett járá­sokban a tagdíjfizetés terén most, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. És ez a tény nagyobb fi­gyelemre, a pártépítés mélyebb elemzésére kell, hogy késztesse a pártszervezetek vezetőit. ANNÁL IS INKÁBB SZÜKSÉ­GES EZ, mert ahogyan az értéke­lés megállapítja: ezeken a terü­leteken a pártfegyélem lazult, nem kielégítő a pártszervezetek politikai, nevelő, meggyőző mun­kája, illetve ez csak időközönként éled fél, s nem állandósul. Azt is megállapították, hogy azok az élvtársak nem fizetik rendszere­sen a tagdíjukat, akiket tényleges vagy vélt sérelem ért és akiknek panaszait, sérelmeit nem úgy in­tézték, ahogyan ők szerették volna. Mindebből kitűnik, hogy a tag­díjfizetés helyzetét nem lehet ön­magában szemlélni, annak állása (növekedése vagy csökkenése, pontossága vagy pontatlansága) szorosan összefügg a pártszerve­zetek és ezen belül is a pártcso­portok jé vagy gyengébb tevé­kenységével. Itt nem kizárólag arról van szó, hogy a pártcso­portvezető kötelessége minden hónapban felkeresni a párttagot a tagdíj miatt. (Hiszen a párttag kötelessége is, hogy rendszeresen fizesse a tagdíjat.) Hanem arról, hogy a pártcsoportok eleven, élettél téli politikai, nevelő mun­kája automatikusan elejét veszi a tagdíjfizetésben mutatkozó fo­gyatékosságoknak. Csak egy pél­dát említünk erre. NEM VÉLETLEN, hogy a szarvasi járásban rfincsenek prob­lémák a tagdíjfizetésben. Annak ellenére, hogy az egy évvel ezelőt­tihez képest most 215 elvtárssal gyarapodott a taglétszám, nem emélkedett a nem fizetők száma, hanem inkább csökkent, méghoz­Sasztri indiai miniszterelnök válaszában megköszönte a meg­hívást és a fogadtatást. Kifejezte azt a reményét, hogy e látogatás tovább erősíti a Szovjetunió és India népeinek és kormányainak barátságát, a két ország együtt­működését a béke és a társadal­mi haladás javára. Az indiai kormányfő a tervek szerint nyolc napot tölt a Szovjet­unióban. Moszkván kívül elláto­gat Leningrádba, Kijevbe és Taskentbe. A szovjet vezetőkkel folytatandó tárgyalásain a két ország kapcsolatainak időszerű kérdései mellett szóba kerül szá­mos nemzetközi politikai kérdés is. (MTI) zá negyvenkettővel. Magyarán: aki párttag, rendszeresen és el­maradás nélkül fizeti a tagsági díját. S ez összefügg a járásban örvendetesen javuló pártcsoport- munkával. Sok példát sorolhat­nánk fel arra, hogy miként segí­tik a pártcsoporttagok az üze­mekben, szövetkezetekben egy­aránt a gazdasági feladatok vég­rehajtását saját pártmegbízatá­suk teljesítésével. Békésszent- andráson például a háziipari szö­vetkezet pártcsoporttagjai mér­ték fel, hogy a bedolgozók meny­nyivel tudnának több termelést vállalni az idén a nem várt ex­portfeladat megvalósítása végett. Természetesen e felmérés közben felvilágosították a bedolgozókat, hogy mindezt miért kell csinálni. És eközben saját öntudatuk is erősödött, ami az aktivitás alap­ja. Kondoroson ugyancsak a párt- megbízatások széles skálája teszi a tömegek politikai vezetőjévé, tanácsadójává és nevelőjévé a pártcsoportok tagjait. S mivel ér­zik feladataik fontosságát, azt, hogy a szervezeti munka végre­hajtása rájuk hárul, s ezt ellátná magasztos, szép és emellett hasz­nos dolog, mert általa az embe­rek élete válik jobbá, könnyebbé — szinte természetszerű az is, hogy a csoportvezetőnek jófor­mán semmi dolga nincs a tagdí­jak összeszedésével, annak befi­zetését a párthoz való tartozás egyik megnyilvánulásának tart­ják a pártcsoporttagok. KÖVETKEZÉSKÉPPEN: ahol gondok vannak a tagdíjfizetéssel, ezeket a gondokat csak úgy lehet megszüntetni, ha a pártszerveze­tekben élővé és elevenné teszik a pártcsoportok tevékenységét. A Varsói Szerződés, az európai szocialista országok szövetségi rendszere annak a tételnek a meg­valósulása, hogy az imperializmus erőpoliiükájáva! az erőt kell szem­beállítani, mert annak mániákus hívei csak ezt a nyelvet értik iga­zán. 1955. május 14-én így egé­szült ki a hidegháború elleni érve­ink ereje erőnk új érvével: a szö­vetséggel, amely a politikai, gaz­dasági, társadalmi egységünket katonai vonatkozásban is teljessé teszi, A szocialista országok összetett hatalma e szerződés, de mert a történelem első és egyetlen kato­nai tömbje, amely a háború ellen és nem a háborúra irányul, ebből fakad, hogy az egész több a részek összegénél. A Varsói Szerződés e többlete: humanista tartalma és az a történelmi funkciója, hogy a há­borút győzze le. S mindezt épp­úgy bizonyítják születésének kö­rülményei, mint évtizede játszott szerepe Európa és a világ életé­ben. Akkor született a Varsói Szer­ződés, amikor az európai népi de­mokratikus országokban már kia­lakult a szocialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai. S hogy létre kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az ak_ szerdán délelőtt a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó Cyrus Eaton Lenin-békedíjas ame­Kairó A bagdadi rádió szerdán beje­lentette, hogy az iraki kormány úgy döntött: megszakítja diplo­máciai kapcsolatait Nyugat-Né- metországgal. Az iraki kormány nyilatkozata — amelyet a bagdadi rádió is­mertetett — rámutat: mivel az kori európai helyzet helyes felmé­réséből fakad. 1955, s főként a megelőző óv súlyos eseményeket hozott a háború utáni Európa éle­tében. 1954-ben ratifikálták a NATO-országok a hírhedt' párizsi egyezményeket, amelyek révén Nyugat-Nómetországot bevonták az észak-atlanti tömbbe és meg­nyitották a bonni militaristák előtt a korlátlan fegyverkezés lehető­ségét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megkötése előtt, 1955. május 5-én vált valósággá a ve­szedelmes elhatározás, az NSZK tagja lett a NATO-nak. Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas erők tüntettek Nyugat-Németor- szágban, egyben azt is jelentette, hogy a nyugatnémet imperialisták befejezetté , tették Németország kettészakítottságát: az NSZK-nak az agresszív NATO-tömbhöz való csatlakozásával hosszabb törté­nelmi időszakra ténnyé vált a két német állam egymás mellett élése. A Varsói Szerződés ily módon a demokratikus német állam védel­mezőjének szerepét is betöltötte; európai szükségszerűség volt és egyszersmind életbiztosítás a né­met nép számára. Nem vitás tehát, hogy a fegy­verkezési hajsza tetőpontján, a hidegháború e korszakában az európai béke fenntartása paran­leségét. A megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás pénzügymi­niszter. NSZK kormánya elhatározta a diplomáciai kapcsolatod?: felvéte­lét Izraellel és e döntése szerdán életbe lép, Irak az arab külügy­miniszterek március 14-én és 15- én Kairóban megtartott értekez­letének határozataihoz igazodva, megszakítja a diplomáciai kapcso­latokat Bonnal. (MTI) csolóan írta élő a szocialista orszá­goknak, hogy megteremtsék sa­ját védelmi szövetségüket és kö­zös katonai parancsnokságuk lét­rehozásával eleve elvegyék a pro. vokátarok és agresszorok kedvét a katonai kalandoknak még a gondo­latától is. A Varsói Szerződés lét­rehozásakor ráébresztette az im­perialista országok közvéleményét és vezető köreit a tényleges hely­zet felismerésére, azoknak a reali­tásoknak a figyelembevételére, amelyektől épp abban az időben az imperialista politika Dulles ‘irányításával és Adenauer bábás­kodásával egyre inkább eltávolo­dott. S e szövetség létrehozása — amint születésének körülményei bizonyítják — egyúttal két világ­háború tanulságainak levonása volt, akkor, amikor újra felütötte fejét két világháború kirobbantó, ja, a német imperializmus. Az elmúlt évtized nemzetközi fejlődése tökéletesen igazolta a szocialista országok akkori fel­ismeréseit. A Varsói Szerződés megnövelte nemcsak a szocialista országoknak magukat—és bennük a békét — védelmező erejét, de se­gített nemzetközi befolyásuk nö­velésében is. Márpedig e befolyás­nak a növekedése volt és marad a legfőbb záloga a béke megszilár­dulásának, a hidegháború enyhü­lésének. Hiszen a Varsói Szerző­dés nemcsak visszarettentően ha­tott az imperializmus politikájá­ra (ennek súlyos példáit említhet­jük, ha Szuezre, Magyarországra, a közép-keleti vagy a karib-tenge­Sasztri indiai miniszterelnök Moszkvába érkezett V. D. Szövetség a béke védelmében Irak megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Nyugat-Németországgal

Next

/
Oldalképek
Tartalom