Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
tS6ä. május 12. 3 Szerda Meddig lesz még fűzfavesszőhiány a kosárfonás őshazájában? Miért nem segítik elő az export növelését? Hessxe földön Ismertek a Békési Kosárfonó Htsz készítmé. nyel. Hírnevűket sok évtizedes dete&as munkájuk alapozta és öregbítette. Nemrég került elő a községi levéltárból egy megsásr- galt irat, amelyben ausztráliai rendelők érdeklődtek még az 1930-as években a békési fonott kosár szállításának lehetőségeiről. Aiklkor még a Hangya és a SALIX Rt. tömörítetté a békési kosárfonókat s látta el őket munkával. Lehet mondani úgy is; csak munkával, mert amit érte ellenszolgáltatásként kaptak, az éppen a máról-holnapra éléshez volt elegendő. A felszabadulás utáni években, pontosabban 1952-ben a kisiparosok önként határozták el, hogy egyesítik erőiket és megalakították a szövetkezetét. De ne menjünk olyan mesz- szire vissza, mert mai problémák akadályozzák a Békési Kosárfonó Htsz egészséges fejlődését. A hírnévvel most sincs baj. Az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig keresett cikk ma is a békésiek különböző készítménye. Az ARTEX útján tavaly csaknem 4,5 millió forintos exportforgalmat bonyol flottak le. Egész éves termelésüknek (8,4 millió Ft) több mini fele export. Főbb termékeik: a kutyakosár, a különböző típusú hajókosár, belga—japán kosár, a szép formájú fonott székek, s a más-más mintájú tálcák. — Mindezekből kétszer annyit is át tudnánk adni az ARTEX- nek. mint amennyit tavaly — mondja Nagy Mihály, a szövetkezet elnöke. Ám a szövetkezeti tagok is azt vallják, hogy sokkal többre lennének képesek, sokkal többel tudnának hozzájárulni a szabad deviza szerzésiéhez, mint ahogyan tavaly tették ezt. Űj gépeli, többek között két hántoló áll a rendelkezésükre. s a már 1906-ban is itt működő kosárfonó iskola biztosítja jelenleg is a fiatalok szakmai továbbképzését. ML akadályozza akkor a nagyobb volumenű exporttermelést? A fűzfavesszőhiány. Akut probléma ez Békése« és éppen ezért ideje lenne már gyökeres megoldást találni rá. Ha más nem. az kellene, hogy ösztökélje erre az illetékeseket, mindenekelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hogy ennek a jelentős szövetkezetnek a termelése évről évre csökken. Pedig, mint mondottuk, nópgazdaságilag igen hasznos exporttevékenységet folytat. Néhány évvel ezelőtt még 12 millió forintos terve volt. Ma már csak 8,4 milliós termelési érték előállítására vállalkozhat. Néhány évvel ezelőtt 750 tagot foglalkoztatott, ma már csaik 430 dolgozónak nyújt megélhetést. És éppen Békésen van ez, ahol a megyei átlaghoz képest igen alacsony a nők foglalkoztatottsága. Az OKISZ — a szövetkezetele felsőbb szerve — lehetővé tette, hogy az állandó nyersanyaghiányt saját telepítéseikkel enyhítsék a szövetkezetek. Erre az évre is mintegy 500 hold vessző telepítésére van a békésieknek anyagi fedezetük. Hadd tegyük hozzá: lehetőség is lenne erre a Körösök vizenyős árterületein, amelyek nem alkalmasak a mezőgazdasági termelésre. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság több mint 1500 hold ilyen lapályos területet jelölt ki és nem zárkózik el attól, hogy ezeken a résaeken fűzvesszőt ültessenek. Ehhez azonban engedély is kellene, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nem hajlandó kiadni. Sőt, mi több. A szövetkezet vezetői a Csongrád és Békés megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságával 1963-ban hasznosítási szerződést kötöttek egy parlagon heverő, mintegy 240 hold területű volt rízsföldire. A két szerv megegyezett, s kezdődhetett volna a telepítés, de a megyei tanács ehhez sem járult hozzá. A 240 hold azóta is parlagon hever. Nem tudjuk, miféle indítékok akadályozhatják meg azt, hogy az ország legnagyobb községének fejlesztési tervében is szereplő kosárfonó szövetkezet egészségesen, évről évre növelhesse termelését és mind több embert foglalkoztathasson. Ügy véljük azonban, nincsen semmiféle elfogadható ok arra, hogy a kosárfonás őshazájában van éppen ilyen probléma, ahol pedig száz és száz hold számra akad fűzfavessző-telepítésre alkalmas terület. Varga Dezső Két műszak Kétegyháza határában A kétegyházi Béke Tsz-ben az időjárástól függően jó ütemben haladnak a tavaszi munkálatok — közölte Juhász József főagronó- mus. A múlt hét közepén még 300 hold szántanivaló, és 850 hold kukorica vetése volt hátra. A tsz minden erejét a szántásra és a kukoricavetés befejezésére összpontosította. A szántótraktorokat két műsizakba állították, a vetőágy készítését is hót kultivá- torral ugyanígy szervezték meg. A traktorok nyergében szövetkezeti gazdák ülnek. Valamennyien jó munkát végeznek, közülük Purpur János és Szelezsán Demeter emelkedett ki. A helybeli gépjavító állomás két kultivátort adott a tsz-nek, melyet a tavaszi munkákban nyújtott műszakban üzemeltetnek a gépjavító emberei. A vetőbrigádba kilenc gépet osztottak be. Ezek reggel 5 órától sötétedésig járják a jól elmunkált földet. A traktorosok naponta 210—220 hóid kukoricát vetnek. A szövetkezeti gazdák munka- fegyelméről Balázs G yörgy tsz-el- nök elmondotta, hogy egy év alatt igen sokat változott. Tavaly 310 hold cukorrépát alig tudtak kiosztani, ezen a tavaszon viszont a 360 hold cu korrépa vetés bérnöveléséért a vezetőségnek nem kellett különösebb erőfeszítést tennie. Milyen termés várható az Mv—48-as hibridtől? I terméseredménye: 1 k-h-ra számított csöves termés súlya 43,62 q. (standart) 44,10 q. Morzsolási százalék 82, (standart) 82,3. 1 kh szemes termés súlya 36,77 q, (standart) 36,51 q. Csövek átlagos hossza: 30—32 centiméter. 1964-ben az Mv—48-as hibrid eredménye; bevetett terület .345 m?, 1 kh-ra átszámított csöves termés súlya: 47.87 q Morzsolási százalék 83.6. Szemes termés súlya 40.01 q. Víztartalom 28.4 százalék. Májusi morzsolt 14 száza- lékos víztartalommal 34.05 q. Csövek átlagos hossza 35—36 cen- ti méter. A fentiek alapján biztos termés- A termelőszövetkezetek, állami j eredmények várhatók az eddig i • •, .... _i WAO't’on u’lncsn Ir raioWji i c-i Szükség van-e a tsz-ek önálló építővállalkozására? í í gazdaságok és tsz háztáji gazdaságok földjein az Mv—1-es hibrid mellett Mv—48-as hibrid vetőmag is található. Megyénkben a kukorica vetése csak mast kezdődött (alig 1—2 helyen fejeződött be), sokakban máris felmerül a kérdés: milyen terméseredmény' és milyen időre várható az Mv—18- a® fajtától? Az Mv—48-as hibrid középkorai érésű kukorica. Tenyészideje 145—155 nap. Sárga lófogú, piros csutkájú. A hibrid értékes tulajdonsága, hogy címerezés nélkül is i előállítható a vetőmagja. Mivel tenyészideje rövidebb az Mv—1-es hibridnél, a talaj előbb készíthető elő az őszi kalászosok vetéséhez. Állóképessége igen jó. Kétéves kísérleti megfigyeléseik alapjan az a tapasztalat, hogy erős gyö- kérzetű, megdőlésre nem hajlamos fajta. Országos kísérletekben hosz- szabb ideje termesztik két változatát. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetének ne- mesítvónye, és államilag minősített fajta. A kétegyházi Béke Termelőszövetkezetben 1963-ban és 1964-ben már szerepelt a kísérletben. Az elég' mostoha időjárás ellenére az Mv—1-es fajtával csaknem azonos terméseredményt ért el. 1963-ban az Mv—í8-as hibrid megyénkben kevésbé ismert Mv— 4R-as hibridtől. Zielbauer György mg. szaktanár, ált. iskolai igazgató, Kétegyháza IGAZSÁG SZERINT KÖRKÉRDÉST KELLENE FELTENNI a járási és a városi tanácsok vezetőinek a mezőkovácsházi járás kivételével: hol vannak a termelőszövetkezetek közös vállalkozásai, melyeket az építkezések meggyorsítására évekkel ezelőtt FM-rendelet alapján kellett volna létrehozni? A mezőkovácsházi járás kivételével az ezzel kapcsolatos erőfeszítések — ha egyáltalán voltaik — nem hoztak kellő eredményt. A járások legfeljebb bizonyítványaikat tudnák magya- rázigatni, hogy ebben az ügyben miért nem csináltak semmit. Sarkadon nekibuzdultak. A járási tanács mezőgazdasági osztálya meg is bízott néhány embert, hogy a vállalkozást hozza létre, kutassa fel a szövetkezetekben kallódó kőműveseket és ácsokat, s alakítson belőlük komplex építőbrigádot. A megbízottak munkához láttak és már majdnem tető alá hozták az elgondolást, amikor egy „titokzatos fej” közbeszólt: „Igazgató akarsz lenni, azért csinálod olyan nagy lendülettel az egészet?” Akinek ezt mondták, önérzetes ember. Megsértődött, mert bársonyszékvadásznak titulálták, noha addig is kenyeret evett, amíg ilyen munkával az illetékesek nem bízták meg. A SARDADI JÁRÁSBAN TÖBBEK KÖZÖTT ezzel törték ketté azt, amire a holnapiba látó emberek vállalkoztak. Ma már félreérthetetlenül ismeretes, hogy a „titokzatos fej” tulajdonképpen nem a szervező munkával megbízottak jövőjét fúrta meg, hanem a tsz-építkezések üteme elé gördített nehéz akadályt. Csak a sarkadi járásiban. 1965-ben a tsz- ek — saját kivitelben. — li millió forint értékű beruházást kaptak. Ennek egy részét építkezési vállalkozás híján a sarkadi József Attila Tsz építőbrigádja valósítja meg. A termelőszövetkezetek házi úton kivitelezésre kerülő építkezései az évi beruházás tekintélyes hányadát adják. Ezek sajnos, nem valósulhatnak meg. mert egy kőműves és egy ács jelentősebb épületet nem tud készíteni. A kőművesek és ácsok ereje a szövetkezetekben a szétforgácsolod ás útján zötyög. Mindez azért lehetséges, mert járásonként az építőmunka szervezésére nem fordítottak kellő gondot. Ezért azonban mégsem okolhatók csak a Csakugyan elfelejtjük A mi világunk híva. tali ellenőreinek legtöbbje abban is különbözik már a fel- szabadulás előtti kollégáitól, hogy nemcsak a közérdek szigorú képviselője, hanem a szándéktalanul hibázókat segíti szakmai hiányosságaik leküzdésében. — Erre gondoltam, mikor egyik kereskedelmi vállalat fiókintézetében soromra várva megfigyelhettem egy ellenőr igyekezetét. Nagy buzgalommal magyarázta a könyve, lőnönek a hibátlan könyvvitel feltételeit. Valahogy így: — Higgye el, Mancikor, hogy a pontosság, vagyis a precizitás, itt is fontos. Viszonylag, akaronn mondani relatíve nincs baj a munkájával. Ezt annál is inkább lefixálhatom, mivel teljesen nyilvánvaló, azaz evidens a hirtelen, vagyis ex abrupto módon történő fejlődés, illetve evolúció a könyvelésben. Mert valójában miféle tudásbeli viszonylatról, akarom mondani... Ejnye, no! Viszonylatot mondtam reláció helyett? Látja, Mancika, az ember szinte teljesen elfelejt magyarul. Mikor az ellenőr idáig ért a beszélgetésben, azt vártam, hogy kacagni kezd saját vérszegény tréfáján, azonban csend volt. Odapillantottam és ámulatomra, derűs helyett dühös arcot láttam. Rádöbbentem, hogy ez az ember valóban abban a fixa ideában leledzik, hogy akkor beszél igazán magyarul, amilcor ad personam, akarom mondani személy szerint exstirpál, vagyis kiirtani igyekszik — mármint nyelvünkből — a magyar kifejezéseket. Az efféle „nyelvhelyességre törekvőkkel” szemben expressis verbis, azaz félreérthetetlenül le kell fixálnunk, tehát szögeznünk az igaz igazságot, hogy nyelvében él a nemzet per omnia saecula saeculorum, akarom mondani további századokon át. —új— járások mezőgazdasági irányítói. Azért, mert a megyei tanácsnál is, sőt feljebb is vitatják a közös építkezési vállalkozásoknak egyáltalán! szükségességét, A helyzetről a megyénél és feljebb olyan kép rajzolódik az ember elé, mdní- ha az ÉM vállalata, a Békés m - gyei Építő és Tatarozó Válla’ni. továbbá a ktsz-ek a termelőszövetkezetek építkezési igényét évről évre teljesen kielégítene-; Vagyis a járásoknál minden erőfeszítés felesleges- a társulásokért, a vállalkozásokért. Sajnos, a hely - zet nem így áll. Az ÉM, a tanácsi és a szövetkezeti ipar az egyéb elfoglaltsága miatt nem képes a tsz-ek összes építkezési igényének eleget tenni! Egyesek mégis kor - kurrenciát vélnek a termelősz '- vetkezetek építkezési vállalkozásaiban. MEGGYŐZŐDÉSEM, ha történetesen a sarkadi járásban sikerrel járna a József Attila Tsz építőbrigádjának átszervezése és a mezőikovácsíháziakéhoz hasonló közös vállalkozást létre tudnak hozni, a kőművesek és ácsok nem mennének Békéscsabára, hogy a ÉM szakembereinek kezéből kivegyék a malteroskanalat, hanem — és ez a döntő — az államfői kapott 11 millió forint beruházási a tsz-ek javára valósítanák mer Tervgazdálkodásunk különben — különösen az építkezések területéi. — kizárja a konkurrenciaharce. Egyesek szerint ezek a tsz-építJiezési vállalkozások csak átmeneti célt szolgálnának, a létrehozásuk átmeneti okból felesleges. Nem árt az ilyen és az ehhez hasonló nézetet vallókat arra inteni, hogy az az árubőség, melyet a lakosság érdeliében akarunk elérni, attól is függ. hogy jelen időszak lehetőségeit, így az árutermeléshez szükséges beruházásokat, falun milyen rövid idő alatt valósítjuk meg! Márpedig, aki adott időben tagadja a tsz-ek rendelkezésére bocsátott több 10 millió forint beruházás mielőbbi megvalósításának szükségességét, az akaratlanul is az átmeneti időszak elhúzását szolgálja. Vagyis útjában éli a soron lévő gazdasági intézkedések megvalósításának, az árutermelés fokozásának, meglévő lehetőségeink kihasználásának. SZERÉNYEN SZÁMOLVA ARRÓL VAN SZŐ. hogy egy 50 kut- ricás fiaztató évente 2 ezer világra jövő malacnak adhatna szállást. ami a. következő esztendőben 20 vagon vágósertést jelentene a népgazdaságnak. A 20 vagon sertéshúst csak azért nem szállítja a tsz, mert férőhely hiányában nem tudja a kocákat hol fialtatni. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai az építkezési vállalkozások vagy társulások szervezéséire/, bátrabban nyúljanak, mert megy eszerte egyre jobban érződik, hogy járásonként igen nagy szükség van s a jövőben talán az eddigieknél még fokozottabban szükség lesz. a tsz-ek önálló építő- i brigádjaira, vállalkozásaira. Dupsi Károly AZ ORSZÁGOS SERTÉSHIZLALÚ VÁLLALAT békéscsabai X-es es II-es számú telepe sertés etetőket vesz fel. Jelentkezés a fenti helyeken. 48018 ,
