Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

tS6ä. május 12. 3 Szerda Meddig lesz még fűzfavesszőhiány a kosárfonás őshazájában? Miért nem segítik elő az export növelését? Hessxe földön Ismertek a Békési Kosárfonó Htsz készítmé. nyel. Hírnevűket sok évtizedes dete&as munkájuk alapozta és öregbítette. Nemrég került elő a községi levéltárból egy megsásr- galt irat, amelyben ausztráliai rendelők érdeklődtek még az 1930-as években a békési fonott kosár szállításának lehetőségei­ről. Aiklkor még a Hangya és a SALIX Rt. tömörítetté a békési kosárfonókat s látta el őket mun­kával. Lehet mondani úgy is; csak munkával, mert amit érte ellen­szolgáltatásként kaptak, az éppen a máról-holnapra éléshez volt ele­gendő. A felszabadulás utáni évek­ben, pontosabban 1952-ben a kis­iparosok önként határozták el, hogy egyesítik erőiket és megala­kították a szövetkezetét. De ne menjünk olyan mesz- szire vissza, mert mai problémák akadályozzák a Békési Kosárfonó Htsz egészséges fejlődését. A hírnévvel most sincs baj. Az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig keresett cikk ma is a bé­késiek különböző készítménye. Az ARTEX útján tavaly csaknem 4,5 millió forintos exportforgalmat bonyol flottak le. Egész éves terme­lésüknek (8,4 millió Ft) több mini fele export. Főbb termékeik: a kutyakosár, a különböző típusú hajókosár, belga—japán kosár, a szép formájú fonott székek, s a más-más mintájú tálcák. — Mindezekből kétszer annyit is át tudnánk adni az ARTEX- nek. mint amennyit tavaly — mondja Nagy Mihály, a szövetke­zet elnöke. Ám a szövetkezeti tagok is azt vallják, hogy sokkal többre lenné­nek képesek, sokkal többel tudná­nak hozzájárulni a szabad deviza szerzésiéhez, mint ahogyan tavaly tették ezt. Űj gépeli, többek kö­zött két hántoló áll a rendelke­zésükre. s a már 1906-ban is itt működő kosárfonó iskola biztosít­ja jelenleg is a fiatalok szakmai továbbképzését. ML akadályozza akkor a nagyobb volumenű exporttermelést? A fűzfavesszőhiány. Akut probléma ez Békése« és éppen ezért ideje lenne már gyökeres megoldást találni rá. Ha más nem. az kellene, hogy ösztökélje erre az illetékeseket, mindenekelőtt a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyát, hogy ennek a jelentős szövet­kezetnek a termelése évről évre csökken. Pedig, mint mondottuk, nópgazdaságilag igen hasznos ex­porttevékenységet folytat. Néhány évvel ezelőtt még 12 millió forintos terve volt. Ma már csak 8,4 milliós termelési érték előállítására vállalkozhat. Néhány évvel ezelőtt 750 tagot foglalkoz­tatott, ma már csaik 430 dolgozó­nak nyújt megélhetést. És éppen Békésen van ez, ahol a megyei át­laghoz képest igen alacsony a nők foglalkoztatottsága. Az OKISZ — a szövetkezetele felsőbb szerve — lehetővé tette, hogy az állandó nyersanyaghiányt saját telepítéseikkel enyhítsék a szövetkezetek. Erre az évre is mintegy 500 hold vessző telepí­tésére van a békésieknek anyagi fedezetük. Hadd tegyük hozzá: lehetőség is lenne erre a Körösök vizenyős árterületein, amelyek nem alkalmasak a mezőgazdasági termelésre. A Gyulai Vízügyi Igaz­gatóság több mint 1500 hold ilyen lapályos területet jelölt ki és nem zárkózik el attól, hogy ezeken a résaeken fűzvesszőt ültessenek. Ehhez azonban engedély is kellene, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nem haj­landó kiadni. Sőt, mi több. A szö­vetkezet vezetői a Csongrád és Békés megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságával 1963-ban haszno­sítási szerződést kötöttek egy par­lagon heverő, mintegy 240 hold területű volt rízsföldire. A két szerv megegyezett, s kezdődhetett volna a telepítés, de a megyei ta­nács ehhez sem járult hozzá. A 240 hold azóta is parlagon hever. Nem tudjuk, miféle indítékok akadályozhatják meg azt, hogy az ország legnagyobb községének fej­lesztési tervében is szereplő kosár­fonó szövetkezet egészségesen, évről évre növelhesse termelését és mind több embert foglalkoz­tathasson. Ügy véljük azonban, nincsen semmiféle elfogadható ok arra, hogy a kosárfonás őshazájá­ban van éppen ilyen probléma, ahol pedig száz és száz hold szám­ra akad fűzfavessző-telepítésre al­kalmas terület. Varga Dezső Két műszak Kétegyháza határában A kétegyházi Béke Tsz-ben az időjárástól függően jó ütemben haladnak a tavaszi munkálatok — közölte Juhász József főagronó- mus. A múlt hét közepén még 300 hold szántanivaló, és 850 hold kukorica vetése volt hátra. A tsz minden erejét a szántásra és a kukoricavetés befejezésére össz­pontosította. A szántótraktoro­kat két műsizakba állították, a vetőágy készítését is hót kultivá- torral ugyanígy szervezték meg. A traktorok nyergében szövetke­zeti gazdák ülnek. Valamennyien jó munkát végeznek, közülük Purpur János és Szelezsán Deme­ter emelkedett ki. A helybeli gép­javító állomás két kultivátort adott a tsz-nek, melyet a tavaszi munkákban nyújtott műszakban üzemeltetnek a gépjavító emberei. A vetőbrigádba kilenc gépet osztottak be. Ezek reggel 5 órától sötétedésig járják a jól elmunkált földet. A traktorosok naponta 210—220 hóid kukoricát vetnek. A szövetkezeti gazdák munka- fegyelméről Balázs G yörgy tsz-el- nök elmondotta, hogy egy év alatt igen sokat változott. Tavaly 310 hold cukorrépát alig tudtak ki­osztani, ezen a tavaszon viszont a 360 hold cu korrépa vetés bérnöve­léséért a vezetőségnek nem kellett különösebb erőfeszítést tennie. Milyen termés várható az Mv—48-as hibridtől? I terméseredménye: 1 k-h-ra szá­mított csöves termés súlya 43,62 q. (standart) 44,10 q. Morzsolási százalék 82, (standart) 82,3. 1 kh szemes termés súlya 36,77 q, (stan­dart) 36,51 q. Csövek átlagos hossza: 30—32 centiméter. 1964-ben az Mv—48-as hibrid eredménye; bevetett terület .345 m?, 1 kh-ra átszámított csöves termés súlya: 47.87 q Morzsolási százalék 83.6. Szemes termés sú­lya 40.01 q. Víztartalom 28.4 szá­zalék. Májusi morzsolt 14 száza- lékos víztartalommal 34.05 q. Csövek átlagos hossza 35—36 cen- ti méter. A fentiek alapján biztos termés- A termelőszövetkezetek, állami j eredmények várhatók az eddig i • •, .... _i WAO't’on u’lncsn Ir raioWji i c-i Szükség van-e a tsz-ek önálló építővállalkozására? í í gazdaságok és tsz háztáji gazda­ságok földjein az Mv—1-es hibrid mellett Mv—48-as hibrid vetőmag is található. Megyénkben a kuko­rica vetése csak mast kezdődött (alig 1—2 helyen fejeződött be), sokakban máris felmerül a kér­dés: milyen terméseredmény' és milyen időre várható az Mv—18- a® fajtától? Az Mv—48-as hibrid középko­rai érésű kukorica. Tenyészideje 145—155 nap. Sárga lófogú, piros csutkájú. A hibrid értékes tulaj­donsága, hogy címerezés nélkül is i előállítható a vetőmagja. Mivel tenyészideje rövidebb az Mv—1-es hibridnél, a talaj előbb készíthető elő az őszi kalászosok vetéséhez. Állóképessége igen jó. Kétéves kísérleti megfigyeléseik alapjan az a tapasztalat, hogy erős gyö- kérzetű, megdőlésre nem hajla­mos fajta. Országos kísérletekben hosz- szabb ideje termesztik két válto­zatát. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetének ne- mesítvónye, és államilag minősí­tett fajta. A kétegyházi Béke Termelőszö­vetkezetben 1963-ban és 1964-ben már szerepelt a kísérletben. Az elég' mostoha időjárás ellenére az Mv—1-es fajtával csaknem azo­nos terméseredményt ért el. 1963-ban az Mv—í8-as hibrid megyénkben kevésbé ismert Mv— 4R-as hibridtől. Zielbauer György mg. szaktanár, ált. iskolai igazgató, Kétegyháza IGAZSÁG SZERINT KÖR­KÉRDÉST KELLENE FELTEN­NI a járási és a városi tanácsok vezetőinek a mezőkovácsházi já­rás kivételével: hol vannak a ter­melőszövetkezetek közös vállalko­zásai, melyeket az építkezések meggyorsítására évekkel ezelőtt FM-rendelet alapján kellett volna létrehozni? A mezőkovácsházi já­rás kivételével az ezzel kapcsola­tos erőfeszítések — ha egyáltalán voltaik — nem hoztak kellő ered­ményt. A járások legfeljebb bi­zonyítványaikat tudnák magya- rázigatni, hogy ebben az ügyben miért nem csináltak semmit. Sarkadon nekibuzdultak. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lya meg is bízott néhány embert, hogy a vállalkozást hozza létre, kutassa fel a szövetkezetekben kallódó kőműveseket és ácsokat, s alakítson belőlük komplex épí­tőbrigádot. A megbízottak mun­kához láttak és már majdnem tető alá hozták az elgondolást, amikor egy „titokzatos fej” köz­beszólt: „Igazgató akarsz lenni, azért csinálod olyan nagy lendü­lettel az egészet?” Akinek ezt mondták, önérzetes ember. Meg­sértődött, mert bársonyszékva­dásznak titulálták, noha addig is kenyeret evett, amíg ilyen munká­val az illetékesek nem bízták meg. A SARDADI JÁRÁSBAN TÖB­BEK KÖZÖTT ezzel törték ketté azt, amire a holnapiba látó embe­rek vállalkoztak. Ma már félre­érthetetlenül ismeretes, hogy a „titokzatos fej” tulajdonképpen nem a szervező munkával meg­bízottak jövőjét fúrta meg, hanem a tsz-építkezések üteme elé gör­dített nehéz akadályt. Csak a sarkadi járásiban. 1965-ben a tsz- ek — saját kivitelben. — li millió forint értékű beruházást kaptak. Ennek egy részét építkezési vál­lalkozás híján a sarkadi József Attila Tsz építőbrigádja valósít­ja meg. A termelőszövetkezetek házi úton kivitelezésre kerülő építke­zései az évi beruházás tekintélyes hányadát adják. Ezek sajnos, nem valósulhatnak meg. mert egy kő­műves és egy ács jelentősebb épü­letet nem tud készíteni. A kőmű­vesek és ácsok ereje a szövetke­zetekben a szétforgácsolod ás út­ján zötyög. Mindez azért lehetsé­ges, mert járásonként az építő­munka szervezésére nem fordí­tottak kellő gondot. Ezért azon­ban mégsem okolhatók csak a Csakugyan elfelejtjük A mi világunk híva. tali ellenőreinek leg­többje abban is kü­lönbözik már a fel- szabadulás előtti kol­légáitól, hogy nem­csak a közérdek szi­gorú képviselője, ha­nem a szándéktalanul hibázókat segíti szak­mai hiányosságaik le­küzdésében. — Erre gondoltam, mikor egyik kereskedelmi vállalat fiókintézeté­ben soromra várva megfigyelhettem egy ellenőr igyekezetét. Nagy buzgalommal magyarázta a könyve, lőnönek a hibátlan könyvvitel feltételeit. Valahogy így: — Higgye el, Man­cikor, hogy a pontos­ság, vagyis a preci­zitás, itt is fontos. Viszonylag, akaronn mondani relatíve nincs baj a munkájá­val. Ezt annál is in­kább lefixálhatom, mivel teljesen nyil­vánvaló, azaz evidens a hirtelen, vagyis ex abrupto módon törté­nő fejlődés, illetve evolúció a könyvelés­ben. Mert valójában miféle tudásbeli vi­szonylatról, akarom mondani... Ejnye, no! Viszonylatot mond­tam reláció helyett? Látja, Mancika, az ember szinte teljesen elfelejt magyarul. Mikor az ellenőr idáig ért a beszél­getésben, azt vártam, hogy kacagni kezd saját vérszegény tré­fáján, azonban csend volt. Odapillantottam és ámulatomra, derűs helyett dühös arcot láttam. Rádöbbentem, hogy ez az ember va­lóban abban a fixa ideában leledzik, hogy akkor beszél igazán magyarul, amilcor ad personam, akarom mondani személy szerint exstirpál, vagyis kiirtani igyek­szik — mármint nyel­vünkből — a magyar kifejezéseket. Az effé­le „nyelvhelyességre törekvőkkel” szemben expressis verbis, azaz félreérthetetlenül le kell fixálnunk, tehát szögeznünk az igaz igazságot, hogy nyel­vében él a nemzet per omnia saecula saeculorum, akarom mondani további szá­zadokon át. —új— járások mezőgazdasági irányítói. Azért, mert a megyei tanácsnál is, sőt feljebb is vitatják a közös építkezési vállalkozásoknak egyál­talán! szükségességét, A helyzet­ről a megyénél és feljebb olyan kép rajzolódik az ember elé, mdní- ha az ÉM vállalata, a Békés m - gyei Építő és Tatarozó Válla’ni. továbbá a ktsz-ek a termelőszö­vetkezetek építkezési igényét év­ről évre teljesen kielégítene-; Vagyis a járásoknál minden erő­feszítés felesleges- a társulásokért, a vállalkozásokért. Sajnos, a hely - zet nem így áll. Az ÉM, a tanácsi és a szövetkezeti ipar az egyéb el­foglaltsága miatt nem képes a tsz-ek összes építkezési igényének eleget tenni! Egyesek mégis kor - kurrenciát vélnek a termelősz '- vetkezetek építkezési vállalkozá­saiban. MEGGYŐZŐDÉSEM, ha törté­netesen a sarkadi járásban si­kerrel járna a József Attila Tsz építőbrigádjának átszervezése és a mezőikovácsíháziakéhoz hasonló közös vállalkozást létre tudnak hozni, a kőművesek és ácsok nem mennének Békéscsabára, hogy a ÉM szakembereinek kezéből ki­vegyék a malteroskanalat, hanem — és ez a döntő — az államfői kapott 11 millió forint beruházási a tsz-ek javára valósítanák mer Tervgazdálkodásunk különben — különösen az építkezések területéi. — kizárja a konkurrenciaharce. Egyesek szerint ezek a tsz-épít­Jiezési vállalkozások csak átme­neti célt szolgálnának, a létreho­zásuk átmeneti okból felesleges. Nem árt az ilyen és az ehhez ha­sonló nézetet vallókat arra inteni, hogy az az árubőség, melyet a la­kosság érdeliében akarunk elérni, attól is függ. hogy jelen időszak lehetőségeit, így az árutermelés­hez szükséges beruházásokat, fa­lun milyen rövid idő alatt való­sítjuk meg! Márpedig, aki adott időben tagadja a tsz-ek rendelke­zésére bocsátott több 10 millió forint beruházás mielőbbi megva­lósításának szükségességét, az akaratlanul is az átmeneti időszak elhúzását szolgálja. Vagyis útjá­ban éli a soron lévő gazdasági in­tézkedések megvalósításának, az árutermelés fokozásának, meglévő lehetőségeink kihasználásának. SZERÉNYEN SZÁMOLVA AR­RÓL VAN SZŐ. hogy egy 50 kut- ricás fiaztató évente 2 ezer világ­ra jövő malacnak adhatna szál­lást. ami a. következő esztendő­ben 20 vagon vágósertést jelente­ne a népgazdaságnak. A 20 vagon sertéshúst csak azért nem szál­lítja a tsz, mert férőhely hiányá­ban nem tudja a kocákat hol fi­altatni. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai az építkezési vállalkozá­sok vagy társulások szervezéséire/, bátrabban nyúljanak, mert me­gy eszerte egyre jobban érződik, hogy járásonként igen nagy szük­ség van s a jövőben talán az ed­digieknél még fokozottabban szükség lesz. a tsz-ek önálló építő- i brigádjaira, vállalkozásaira. Dupsi Károly AZ ORSZÁGOS SERTÉSHIZLALÚ VÁLLALAT békéscsabai X-es es II-es számú telepe sertés etetőket vesz fel. Jelentkezés a fenti helyeken. 48018 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom