Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

1965. május 7, 3 Péntek Patkányirtás KJ. Ribárszky János már több évtizede foglalkozik patkány- irtással. Köztudott dolog, hogy e rágcsálók évről évre komoly károkat okoznak, főleg a közös gazdaságok baromfiállományá­ban. s ezenkívül terjesztik a fertőző betegségeket is. Képünk az örménykúti Egyetértés Tsz baromfitelepén készült patkány­irtás közben. Békéscsabán készül az ország valamennyi gépjavító állomása számára a mezőgazdasági gépek komplett villamos vezeték hálózata Még 1964-ben támadt Komlód! István főmérnöknek és Stefanik András művezetőnek az az ötlete, hogy néhány emberrel előre elké­szíttetik s műanyaggal burkolják az erőgépek villamos hálózatának huzalait. Ez a helyi specialitás az­óta már túlnőtt a Békéscsabai Gépjavító Állomás keretein, ta­valy a 200 garnitúra helyi szük­ségleten felül néhány százat ké­szítettek a megye többi gépjavító állomásai számára is. Az FM Gé­pesítési Főiigazgatósága most úgy rendelkezett, hogy ezután az or­szág valamennyi gépjavító állo­mása részére Békéscsabán készí­tik el a műanyaggal bevont kü­lönböző mezőgazdasági géptípu­soknak megfelelő vüdamosvezeték- gamitúrát. A nylontasakba csórna, golt garnitúrák mellé egy-egy fénymásolatot is helyeznek el a vezeték helyes beszerelésé­nek módjáról, s így azt a trakto­rosok szükség esetén kint a föl­dön is pillanatok alatt be tudják szerelni. mann Hunke csoportjával ki akart törni Spandau felé. Ez nem sikerült, s úgy gondolom, Bor- mann Berlinben rekedt. Rib- beotrop ugyancsak a főváros­ban maradt. Utoljára április 30- án láttam a birodalmi kancellá­ria épületében. Görnyedten ku­porodott össze egy karosszékben, senki sem törődött vele. A rend­őrség több vezetője is a város­ban maradt. Ley és Rosenberg sorsáról sem tudok semmit, Koch Fiiadban van egy cirkáló fe­délzetén, nyilván Svédországba igyekszik... Hogyan értékeli a Berlint védő erőket és politikai, erkölcsi helyzetüket? — A szovjet csapatok villám­gyors előretörésére a berlini védel­mi terv úgy omlott össze, akár a kártyavár. Tudom, hogy Bertán védelmére komoly tartafléfcerő- ket vontak össze, de erősen érző­dött már a hadianyagok és fegy­verek hiánya. Páncélökölből még elegendő mennyiség állt rendelkezésre. Ami a politikai, erkölcsi helyzetet illeti, a volkss- lurmisták, néhány megrögzött náci kivételével, nem akartak már harcolni, ugyanígy az Ode­ránál szétvert egységek marad­ványai sem. Munke SS-legényei, miután nem maradt más válasz­tásuk, elkeseredett ellenállást fejtettek ki. Az az elképzelés, mely szerint csak az SS-ek lőtték agyon vagy akasztották fel a visszavonuló­kat és a katonaszökevényeket, nem áll helyt. Így cselekedtek a hadsereg minden egységének hitierjugendjai és nácijai is. Két ilyen akasztott embert közvetle­nül a kapituláció megtörténte előtt magam szintén láttam a Fried rich-Strassen, egyet pedigaz Unter den Linden-an. Kissé javult a hangulat, ami­kor a Reichstag épületénél ten­gerész légiegységet vetettek be, majd mikor elterjedt a hír, hogy az Elbától, miután az an­gol—amerikai csapatok nem kel. nek át rajta, elvonhatnak kato­nákat Berlin megsegítésére. Eh­hez járult az a hír is, mely sze­rint Dömitz a tengerészeivel el­indult Hamburgból Berlinbe. A hűek keltette remények azon­ban hamarosan elpárologtak. — Tudja-e, hogy a hitlerista propagandát világszerte a legha­zugabb propagandának tartják? Mi az ön véleménye a hitlerista propagandáról? — A náci propaganda ilyetén való értékelése előttem és a mi­nisztérium többi vezető munka­társa előtt, hogy úgy mondjam, hivatalból ismeretes. Többen kö. zülünk elismertük: ez az értéke­lés megfelel az igazságnak, azonban ahhoz nem volt erőnk, hogy változtassunk rajta. Minde­nekelőtt a Führer-élv akadályo­zott ebben. Göbbels abszolút diktátora volt a propaganda­ügyeknek. Senkivel sem tanács­kozta meg a dolgokat, nem tar­totta szükségesnek, hogy mások véleményét meghallgassa. Jó­magam soha nem gondoltam ar­ra, hogy a náci propaganda ha­zug voltának a náci eszme a for­rása, az a „nagy hazugság”, amit Idegen forgalmi prospektus Gyuláról Nemzetközi bársony pázsit „vetélkedő" Szarvason... Gyula Városa az Alföld délke­leti részén, közel az országhatár­hoz, a Körös partján fekszik. Vas­úton, országúton jól megközelít­hető. Igazi kertes város, tele vi­rággal, illattal, hangulattal... Ezzel a szöveggel kezdődik az a leporellószerűen hajtogatható legújabb kiadvány, mely Békés megye legpatinásabb külsejű városát, Gyulát mutatja be új beállítású képekben és rövid, de mégis minden jelentős tudnivalót magába foglaló szöveggel. A Gyula városát legfrissebben 'bemutató — igen időszerű kis ki­advány — a kivitelt illetően a gyomai Kner Nyomda ízlését di­csért. —u— Dr. Gruber Ferenc Európa-hírü fűnemesítő, a szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa — aki hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából kiváló mun­kássága elismeréséül megkapta a Munka Érdemrend ezüstfokozatát — eddig nyolc olyan fűfajtát ne­mesített, amelyik országos fajtael­ismerésben részesült. Különösen nagy érdeme a Gruber-íéle fűfaj­táknak, hogy öntözéssel szikes ta­lajon is jól díszük s nagy tömegű zöldtakarmányt ad. A fáradhatat­lan kutató újabb fűfajták neme­sítésén dolgozik, ezenkívül évek óta foglalkoztatja egy érdekes kérdés: hogyan lehetne városi parkokban és üdülőkben olyan pá­zsitfajtát meghonosítani, hogy ne kelljen kiírni „Fűre lépni ti­los”. Alacsonyra növő, bársonyos, a tiprást és a szeszélyes időjárást jól tűrő parkpázsitmag' előállítá­sára kísérleti telepet rendezett be. A szarvasi pázsittelepen való­ságos nemzetközi •. bársonypázsit vetélkedőt látni. Ötszázfajta pá­zsitból válogatják ki nagy gon­dossággal a hazai viszonyoknál! legmegfelelőbbeket. VÁLTOZÓ SÁRRÉT DÖCCen a gépkocsink, amint felér a hídra. Oldalra for­duló tekintetünket, mint kusza absztrakt vonalak, a látszólag to­vasuhanó hídmerevítők elmosó­dott képei metszik. A Szegedet Debrecennel össze­kötő 43-as út szeghalmi szakaszán járunk. A Berettyó folyó hídját elhagyva balra fordul a kormány, s máris a gát megszáradt kerék­nyomain himbálódzik gépkocsink. Az országút szürke sávja tovább­szalad, mintegy kilométeres szaka­szon hozzásimulva a gát aljához. De ez már nem a Berettyó folyó gátja, hanem a híd mellett beöm­lő Kutas-csatorna töltése. A helybeliek a Kutas-csatorna ezt a szakaszét is Ölyvösnek ne­vezik, holott az Ölyvös-csatoma a Kutas-csatornába csak Kérészi- getnél ömlik bele. A Kutas-csatornarendszernek Románia területén van a vízgyűj­tő területe. Hazánk határát Bi- harkeresztesnél éri el, s Szegha­lomig — ahol a Berettyóba öm­lik — számos csatorna vizét ve­Hitiler a Mein Kampf-ban fejtett ki. A propagandaminisztérium­ban működött egy iroda, mely­nek feladata a propaganda ha­tásának vizsgálata volt. A lakos­ság hangulatéról szóló jelentése, két azonban annyira megszűrték és megszépítették, hogy mi,re el­jutottak Göbbels íróasztaláig, teljesen megegyeztek Göbbels kívánalmaival és vágyaival. A hazugságokra jellemző a csodafegyverrel kapcsolatos kampány. 1943 nyarán Göbbels a főparancsnoksághoz fordult olyan imíormációért, amellyel javíthatta volna a hadsereg erő­sen leromlott hangulatát, Speer fegyverkezésügyi miniszter kö. zölte vele, hogy kidolgoztak egy új „csodafegyvert”, amely meg­fordítja majd a háború kimene­telét. A „csodafegyvert” már gyártják, de nem mondhat töb­bet, nehogy a tatok részletei ki­szivárogjanak. Göbbels ekkor hangos propaganda had járatat kezdett a „csodafegyver” dicsőí­tésére. Ilyen fegyver azonban nem került elő. Végül is kide­rült: Speer „csodafegyvere” épp olyan blöff, mint amilyent nem egyet megeresztett már a náci miniszteri kar. Ekkor Göbbels összehívta a legközelebbi mun­katársait és kijelentette: „Ura­im, tévedtünk, de nem vonulha­tunk vissza. Tovább kell szőni a fonalat!” A „csodafegyver”- kampány rövidesen odáig veze­tett, hogy „a legjobb csodafegy­ver a győzelembe vetett hit”. (Pető Miklós fordítása) szí fel, mentesíti ezeket a terüle­teket a belvizektől. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a tavaszi áir komoly mennyi­ségű vízzel érkezik február végén, március közepén a szeghalmi be- ömléshez. A május végi árvíz ugyancsak nagy mennyiségű vízzel tetőzik. A Berettyó folyó árhulláma időben egybeesik a Kutas-csator­na vízszintamelkedésével. Ezért a Berettyóba át nem emelhető víztömeg nemegyszer elöntéssel fenyegette már a 43-as út emlí­tett szakaszát. Ma is ott állnak az át­emelő szivattyú gépek ideiglenes állványzatukon. Pár méterrel odébb a délután lapos napfénye mély betonteknő bontakozó körvonalaira esik. Üj átemelő, korszerű szivattyú­telep épül itt. A frissen döngölt, kitermelt földpiramison állva belátjuk az egész építkezést. Buglyó József építésvezető is­merteti az új létesítmény szerepét és az egész Kutas-csatornarend­szer korszerűsítési munkálatait. — 1963 nyarán kezdődött el a munka. A Kutas I. és Kutas II. csatornarendszer korszerűsítésére 25 millió forintot fordítunk. A munkával 1966 de­cember végére leszünk kész. 1964-ben már elkészült a Kutas I. csatorna új, 15 kilométeres szakasza, amely a kődomfoszigeti szivattyúteleptől indul ki és elve­zeti a környező területek belvi­zeit. A Kutas I. csatornarendszer megépítésére azért volt szükség, mert a Kamádi alatti régi szivaty- tyútelep már nem bírt jelentősebb vízmennyiséget a veszélyeztett területről a Sebes-Körösbe átjut­tatni. A Kutas II. csatornarendszer­hez tartozik a 28 kilométer hosz- szúságlú szeghalmi főcsatorna. A főcsatornába Kórósziget alatt ömlik a Románia területén eredő Ölyvös-csatoma, melynek 12 és fél kilométeres szakaszát már ko­torták. Négy húzóköteles kotró­gép most is folytatja a munkát. A Kutas II. csatornarendszer vízgyűjtő területe Darvas, Zsáka, Fúrta, Komádi, Csökmő és Szeg­halom Csökmő felőli területére terjed ki. A főcsatornán egy híd építése és három hídpillér-meg- erősítés, az Ölyvös-csa tornán pe­dig három hídpillér-megerősítés folyik. A kisebb csatornákon több át­eresz épül. A főcsatorna és a Berettyó ta­lálkozásánál építik a legnagyobb beruházást igénylő szivattyútele­pet, amelyhez gátőrtelep is épül. Az árvízvédelmi töltés alatt már elkészült a két 230 centiméter magas beömlőnyílás. Készen áll a szivattyútelep alap­lemez betonváza is. A Berettyóba a két beömlő- nyíláson három gépegység má­sodpercenként 12 köbméter vizet fog átzúdítani, ha a főcsatorná­ban a víz szintje túl magasra ta­lálna emelkedni. — Mennyiben használható öntö­zésre a csatornarendszer? —Egyelőre a víz átemelése a csatornák töltésén nehézkes, hisz ezek a belvizek levezetésére épül­tek. De távlati tervben mér szerepel egy Berettyót és Sebes-Köröst összekötő csatorna, amely telje­sen az öntözést fogja szolgálni. Hangos zajú légkalapács veri egyre lejjebb a talajvizet elzáró vastag deszkalapokat. Egy táj változik előttünk. Az egykor szél járta víztükrű Sárrét vadvizei engedel­mesen hajtják majd fodros fejü­ket az emberi akarás és munka szolgálatába, hogy csak oda jus­son el a víz, ahol szükség van rá. Esztergály Ke ve ÁLLAMI GAZDASÁGOK! MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK! SZARVASON, AZ ÖRKI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEI­BEN 1965. MÁJUS 10-TÖL MÁJUS 16-IG börze napol TARTUNK: A BÖRZENAP KITERJED VALAMENY- NYI MEZŐGAZDASÁGI ERŐ- ÉS MUN­KAGÉP ALKATRÉSZEKRE. Ügyintéző: Kovács Barna. Telefon: Szarvas 214, 37-es mellékállomás. ■> 181

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom