Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
« Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG MÁJUS CSÜTÖRTÖK Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM I szervezés dicsérete | Csak a nyugalmát ne veszítse el az ember | A megyei II. osstály eredményei Lakkozatlan számvitelt A íermelőszövertíkezetelk gazdálkodásáról készült összesítik bevezetője vagy utómegjegyzése a járási és a megyei fórumokon rendszerint az, hogy >,az adatokat fefmrtartássafl. kéö fogadná, mert vegy kisebbek, vagy nagyobbak a valóságban elérteknél”. Több mint egy évtizeddel ezelőtt kapott lábra a lakkozási betegség. Abból az időből származik, amikor a szövetkezetek igyekeztek rózsaszínű számokat jelenteni a döcögős, lassan haladó szántásról, vetésről, növényápolásról, hogy minél kevesebb dörgedelmet kapjanak a járásiaktól, a megyeiektől és „Isten óvj bennünket”, a központiaktól. Rz a betegség máig sem szűnt meg teljesen, sőt újabb „vírussal” gyarapodott. Amikor az állam dotációval, takarmánnyal és egyéb hathatós eszközökkel igyekezett segíteni a gyenge tsz-éket, itt is, ott is kibillentették helyéből a gazdálkodás év végi valós mértegét, de a következő év üzemtervóben is a várható terméseredményeket és bevételeket. Tavaly js előfordult több szövetkezetiben, hogy a valósnál jóval kevesebb termést tüntettek fél a kapósabb növényekből, vagyis a búzából, kukoricából, szálas takarmányból s a bevételezett ösz- saegbőd is, azért, hogy minél kevesebbet kelljen tartalékalapra helyezni az ez évi gazdálkodáshoz, s minél többet lehessen kiosztani. Érdekes módon, ez a törekvés leginkább azokban a szövetkezetekben nyilvánult meg erőteljesebben, amelyekben a dolgozó tagok évi átlagos részesedése meghaladta a 14 ezer forintot. Ezt a törekvést az diktálja, ha több jut a dolgozó tagoknak, akkor több jut a vezetőknek és az alkalmazottaknak is. S ez így is történt. A szövetkezeti alkalmazottak részesedése az 1963. évi 23 millióról tavaly 40 millió forintra növekedett. Az igaz, hogy növekedett szövetkezeteinkben az agronómusok, a technikusok és a könyvelők száma, de még messze van a szükségestől. Egy megyei összesítés szerint közös gazdaságainkból többek között 394 agrármérnök, 155 állattenyésztő mérnök, több mint 1300 különböző szakképzettségű technikus és 205 mérlegképes könyvelő hiányzik. Ennyi szakember kiképzésének és alkalmazásának gondja közben egyre jobban motoszkál az a kérdés: vajon megfelelő számú szakalkalmazott esetén megbízhatóvá válik-e a gazdálkodás tükre, barométere, avagy csak az alkalmazotti bér növekszik-e majd? Szándékosan élezzük mondanivalónkat. Azért, mert tisztelet a kivételnek, néhány szövetkezetben runes gazdája, ha úgy tetszik, olyan felelős irányítója, a számvitelnek, aki következetesen fellépne a csellengési, a hanyagság és minden haszontalan jelenség éllen, amely bizonytalanná teszi a könyvelés adatait. Nincs és nem is lesz addig, amíg egyes szövetkezetek vezetői maguk is kérik az irodistáktól a számokkal való manipulálást, a tényék takargaitását, elferdítését. Valamilyen oknál fogva a járási tanácsok számszaki emberei sem érezték eddig kötelességüknek, hogy fellépjenek a könyvelési tételekkel manipulálok ellen. Ha ilyesmit észrevesznek, dohognak, kijavítják, aztán megy minden a maga szokásos útján. Kijavították a tévediésefctől és hibás tételektől hemzsegő ez évi sok rossz üzemtervet is, amelyeket egy sor szövetkezetiben nagyon hanyagul készítettek ed. Pedig nem csökkent, hanem növekedett a hozzáértők száma, hiszen a 106 agrár-, kertész, és állattenyésztő mérnök, a csaknem 400 különböző szakképzettségű technikus, a több mint 600 mérlegképes és képesített könyvelő jó része legalább 3—5 évvel ezelőtt került a szövetkezetekbe. Csakhogy jó néhány helyen olyan gyakorlat alakult ki, hogy a szövetkezeti gazdákat egy-egy kisebb mulasztásért is felelősségre vonják, megbüntetik, a szakembereket, a könyvelőket még nagyobb hibákért sem. Hogyan is vonja felelősségre őket az az elnök, aki előzőleg azt kérte tőlük, hogy az állatnevelésre fordított takarmány egy részét könyveljék el a hizlalásnál, a búzatermesztésre fordított költség egy részét a kukoricánál vagy a lucernánál, mert akkor a járás „nem zörög” a magas önköltség miatt. Ideje véget vetni a számokkal való labdajátéknak, a lakkozásnak, mert ez nem szül jót sem a szövetkezetnek, sem a népgazdaságnak. Az ágazati könyvelés bevezetését nem azért szorgalmazzák a járási és a megyei szervek, hogy lakkozott képet kapjanak a terméseredmények s a ráfordított költségek alakuláséról, hanem azért, hogy a számvitel híven tűk. rözze a gazdálkodást, s hónapról hónapra riasztócsengőként figyelmeztesse a szövetkezet vezetőit, ha eltérés mutatkozik a terv teljesítésében, a költségek felhasználásában. A könyvelés termesze, tesen csak akkor tudja betölteni megfelelően nélkülözhetetlen hivatását, barométer szerepét, ha az ott dolgozóktól nem a számokkal való manipulálást kéri és követeli a szövetkezet vezetősége, hanem azt, hogy valamennyien becsületesen, gondosan dolgozzanak meg a nap minden órájában a biztos megélhetésüket jelentő javadalmazásukért. Kukk Imre Május végén kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken Befejezéshez közeledik a tanulmányi óv az egyetemeken és főiskolákon: általában május végén tartják az utolsó előadásokat. Az Építőipari és Közlekedési Bolgár főiskolások ! látogatása Szarvason | Bolgár főiskolások és óvónőkép- ’zősök ötvennégy tagú csoportja érkezett május elsején Budapestre, ahol részt vettek az ünnepségen, — majd a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZBT megyei titkársága, valamint a Szarvasi Óvónőképző Intézet meghívására Békés megyébe is ellátogattak. Első útjuk Szarvasra vezetett, ahol május 4-én a helyi állami és tömegszervezetek vezetői és az óvónőképző tantestülete ünnepélyesen fogadták őket. Műszaki Egyetemen május 22-én * fejeződnek be az előadások. Ezt S követőem mind a három karon \ megkezdődnek a vizsgák, amelyek ! június végén zárulnák. A nappali ■ tagozaton az utóvizsgák augusztus ■ 30 és szeptember 11-e között, az : esti és levelező tagozaton június : 28 és július 31 között, illetve au- • gusztus 30 és szeptember 11 kö- ■ zött lesznek. A mérnök, építészmérnök és j közlekedési kar mintegy 500 má- í sodéves nappali hallgatója június : második felében, iüetve júliusban • tesz szigorlatot. A budapesti Műszaki Egyete- ■ men május 29-én tartják az idei ■ tanulmányi év utolsó előadását s : máj. 31 és június 30-a között vizs- i gáznak a fiatalok. A másod- és • harmadévesek a tanulmányi év ! végén, júliusban szigorlatoznak. Az Eötvös Loránd Tudomány- ; egyetemen május 22-én fejeződik jj be a tanulmányi év, ezt követően j kerül sor a vizsgákra. A tömé- : szettudományi karon május 30-án • ér véget a rendes vizsgaidőszak, az « államvizsgák július 15-ig zajlanak • le. A Marx Károly Közgazdaságtu- i dományi Egyetemen is májusban ■ fejeződik be a tanulmányi év, a j vizsgák május 24—június 26-a kö- ■ zött lesznek. Az államvizsgáikra : június 3-a július Í5-e között ke- ; rül sor. Az idén csaknem 700 vég- ■ zős hallgatót bocsát ki az egye- ■ tem. (MTI) A tanulmányi osztályon Szűcs Gyula igazgatóhelyettes az indexeket mutatja be. Fotó: Malmos Befejezték a kukorica vetését, egyelik a cukorrépát A békéscsabai Szabadsáe Tsz üzemgazdásza, Vidovenyecz György arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy május 5- én 2062 holdon, a termelőszövetkezet egész területén befejezték a kukorica vetését. Tizenegy traktoros és tizenegy ló- fogat-hajtó május 1-én, 2-án egész nap a határban volt. A kedvező idő jó kihasználásával tettek eleget a szövetkezet iránti kötelességüknek. A silókukorica vetését is 154 holdon a Szabadság Tsz szintén befejezte. A közös gazdaság Petőfi és Kossuth növénytermesztő brigádja 300 holdon megsarabolta a cukorrépát, sőt 80 holdon, május 5-ig, az egy elést is befejezték. Túl vannak a takarmányrépa sarabolásán is 32 holdon. A kertészetben a tervezett 70 hold paradicsomból tegnap estig 10 holdat kipalántáltak. Elvetettek 20 hold uborkát is, melyet konzervgyári rendelésre termesztenek. A földművesszövetkezet megbízásából 15 holdba köztesként babot vetettek. A tsz növényvédő brigádja 200 holdon — szerda estig — befejezte a búza vegyszeres gyomirtását és karbamidos levéltrágyázását. Ebben a tsz- ben 69 holdon a takarmányborsót, 15 holdon pedig a hagymát is vegyszerrel védték a gyomo- sodástól. A munkák torlódása miatt a szövetkezet szakvezetése a kukorica első kapálását csaknem az egész gazdaság területén Dikonirt felhasználásával— vegyszerrel — oldja meg.
