Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
\ 1965. május 27. 5 Csütörtök Május 31-ig kötik meg a vállalatok, tsz-ek a nyári munkaszerződést az általános és középiskolásokkal Szervezettebbé teszik a fiatalok nyári foglalkoztatását A Művelődésügyi Közlöny május 1-i 'számában jelent meg a munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes utasítása a tanulóifjúság szervezett szünidei foglalkoztatásáról. Az utasítás első részében megállapítják, hogy a népgazdaság munkaerőszükségletének biztosítása szükségessé teszi, hogy a nyári és az őszi idényjellegű munkák végzésében a tanulóifjúság az eddigieknél szervezettebben és hatékonyabban vegyen részt. Ilyen szükséglet elsősorban a mezőgazdaság, az építő- és élelmiszeripar területén mutatkozik. Az utasítás hangsú- lycízza, hogy a szakképzést nyújtó iskolák nyári kötelező gyakorlata, illetve az önkéntes KlSZ-építőtá- borok mellett az egyéni kezdeményezésen alapuló spontán munkavállalás helyett a tanulóifjúság a nyári és az erre engedélyezett őszi tanítási szünetben minél nagyobb számban szervezetten vállaljon részt az egyes idényágazatok munkacsúcsai feladatának elvégzésében. A szünidei foglalkoztatás megvalósítása érdekében elsősorban az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek, az építőipari és élelmiszeripari vállalatok szükségleteit mérik fel és szervezik meg a KISZ tevékeny közreműködésével a fiatalök nyári munkáját. Ha a ínunkéra jelentkező tanulók száma lehetőivé teszi, akkor az előbbi igények kielégítésén túl a szervezett foglalkoztatást a megyei tanács vb engedélye alapján más vállalatokra is kiterjeszthetik. Az utasítás ugyanakkor előírja, hogy az őszi időszakban a mezőgazdaságon kívül (a helyi mezőgazdasági munkaerőigények kielégítése után) csak a mezőgazdasági termékek és termények felvásárlása és élelmiszeripari feldolgozása körében felmerülő idénymunkában lehet a tanulókat foglalkoztatni. A vállalatok munkaerőigényeit elsősorban a legközelebbi iskolákhoz juttatják el az arra illetékes szervek, de a szükséges feltételek biztosítása (szállítás, szállás, étkeztetés stb.) esetén nem zárják ki a távolabbi foglalkoztatás lehetőségét sem. A lényeg azonban az, hogy a fiatalok lehetőség szerint olyan munkára kerüljenek, amely leginkább megfelel az iskola szakképzési feladatának és a tanulók életkori sajátosságainak. Az utasítás határozottan leszögezi, hogy a szakképzést nyújtó iskolák tanulói részére mindenekelőtt a nyári kötelező szakmai gyakorlaton való akadálytalan részvételt kell biztosítani. Az előírás szerint a nyári szünidei foglalkoztatásra vonatkozóan a vállalatok legkésőbb május 31-ig az iskola székhelyén megkötik a tanulókkal az idénymunkára szóló munkaszerződést és a munka során olyan körülményeket teremtenek, hogy ez a foglalkoztatás egyben a fiatalok munkára való nevelését is szolgálja. Az iskoláknak a tanulók jelentkezésekor, illetve .a szerződések megkötésekor figyelembe kell venniük azt, hogy a tanulók a nyári szünidőbeni legalább 4 heti időt tölthessenek pihenéssel, és a munkavállaláshoz valamennyi általános iskolai tanuló írásbeli szülői engedélyt tudjon felmutatni. A két miniszter közös utasítása a továbbiakban még azt is tartalmazza, hogy az általános iskolák VII—VIII. osztályos tanulóinak munkaideje napi hat, heti 36, a középiskolai tanulóké legfeljebb napi nyolc, heti 48 óra lehet és a nyári foglalkoztatásban részt vevők étkeztetését á többi dolgozókhoz hasonló módon az alkalmazó vállalat, tsz köteles biztosítani. Lényeges, hogy a tanulók részére a munkabért egyénenként, a vállalatnál érvényben lévő bérezési szabályok szerint, teljesítménybéres munkák esetén az elért teljesítmények alapján kell elszámolni és kifizetni. A ké&zpénzdí- jat fizető tsz-ekben a tanulók bérét azonos teljesítmények esetén azonosan kell megállapítani a tsz- tagok mumkadíjavai; a munkaegységet alkalmazó tsz-ekben viszont — a munkaegység előírásai alapján elért teljesítmény esetében — lehetőség szerint 3 forintos órabér alapulvételével állapítják Jeszenszky Árpád: Gyümölcstermesztés képekben Jeszenszky Árpád legújabb könyvét — Gyümölcstermesztés képekben — elsősorban a kertészeti dolgozók és kertészkedők részére írta. Műve a íilmszalag'hoz hasonlóan pergeti a gyümölcstermesztés alapvető ismereteinek összefoglalását. A film kockái — mintegy 700 ragyogó felvétel — szinte megelevenítik a tartalmat, s ezzel - könnyebben érthetővé, sokkal színesebbé, élvezetesebbé is teszik. A könyv 12 fejezete az év tizenkét hónapjának felel meg. Kezdődik októberrel és szeptemberrel fejeződik be. Egy-egy hónapon belül — célszerűen csoportosítva — a gyümölcstermesztés főbb munkái, jelentősebb tennivalói, „mesterfogásai” találhatók. A megfelelő helyekre „beépítve” írja le az oltványok ültetését, a gyümölcsszüretet, az árukikészítést, a faápolást, a metszést, a permetezéseket, a gyümölcsritkí- tást, az ápolási mimikákat, az oltást, a szemzést, a dugványozást stb. A képek azt mutatják, hogy mit mikor csináljunk és hogyan. A miértre az egyes hónapokat követő összefoglaló szöveg ad rövid gyakortati. választ. Kertészek kézikönyve Szerkesztette: Katona József A harmadik átdolgozott kiadásban megjelenő Kertészek kéziAbody Béla: A téma nem Ismeretlen előttünk; jó néhány műfajban és változatban dolgozták máin fel a szerzők mind a szocialista országokban, mind pedig Nyugaton azoknak az értelmiségieknek — többnyire orvosoknak, feltalálóknak, tudósoknak — egyéni és társadalmi vonatkozású konfliktusait, akik humanisták ugyan, de tudományos fölfedezéseik vagy egyéb szellemi termékeik és értékeik miatt a reakciós erők kiszolgáltatottjai a polgári társadalomban. Vagy engedik, hogy szellemi értékeiket az embertelenség társadalomellenes céljai szolgálatába állítsák s akkor óhatatlanul szembekerülnek humanista énjükkel, vagy pedig ellenszegülnek s ez esetben alkotó- tevékenységüket bilincsbe verik, súlyosabb esetben fizikai megsemmisítésük is bekövetkezhet. Abody drámájának hőse, Milté- nyi Károly egyetemi tanár és tudós feltaláló és humanista, aki hazájában és Európában mindjobban elhatalmasodó embertelenséget befelé fordulása, mimikája és családi köre határain belül tartózkodása miatt alig érzékeli. Csak akkor eszmél, miikor az embertelen háború elindítói a minden eddiginél gyorsabban száguldó repülőgépének tervét követelik tőle. Megtagadja, mert találmányát nem tömeggyilkölási eszköznek szánta, hanem, hogy valóra- váltásával még közelebb kerülhessenek a népek, nemzetek egymáshoz. Unokaöccse, a Hor- thy-randőrség nyomzója sem képes terve átadására bírni. Ekkor elfogják nagyobbik fiát és börtönbe vetik azon a cíkönyve alapfokon tárgyalja azt az ismeretanyagot, amelyre a jó szakembernek feltétlenül szüksége van, s egyúttal népszerű tájé- jkoztatással is szolgál az érdeklődők széles rétegei számára. E kettőssége tette oly népszerűvé, hogy a harmadik kiadás is szükségessé vált. A könyv megtartotta az előző kiadások jól bevált felépítési módját. Az általános ismeretet tárgyaló részekben (növénytan, talajtan stb.) említésre méltó átdolgozás nem történt. A zöldségtermesztési részben új az esőszerű öntözés, a gépi palántázás és a korszerű zöldséghaj tatás ismertetése. A gyümölcstermesztés a zöld- trágyázás bevezetésének és a termesztésben bevált új koronaalakok kialakításának taglalásával bővült. A szőlőtermesztés a Mo- ser-féle magasművelést, a dísznövénytermesztés az egyes növények újabb .szaporításmódját tárja népszerű, olvasmányos stílusban az olvasó elé. dr. Erdélyi Tibor — Tengerdi János: Permetezés, porozás ötödik, átdolgozott és bővített kiadásban jelenik meg ez a népszerű kézikönyv. A bővítés során a szerzők szem előtt tartották, hogy a kialakult és jelenleg kialakuló mezőgazdasági nagyüzemeinknek alkalmas technológiai, szerválaszték jelentősen eltér a magángazdaságok, kiskertek szükségleteitől. Közületek munkaerőigénye meg. Ünnepi könyvhét—1965 Az ÉM 44. sz. Építőipari vállalati azonnal telvesz — budapesti munkahelyekre — térti és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkás- szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, iöldA Békés megyei Gabonafelvásárló Vállalat istván-malom üzeme Békéscsaba, 1965. június 1-től felvesz állandó munkára 2 fő férfit lezsákolónak, 2 fő férfit vállazónak, valamint 2 fő női munkaerőt szerződéssel raktári munkához. 48253 Teljesen új részek a műben a Vegyszeres gyomirtás c. fejezet és a függelékben tárgyalt kötelező növényvédelmi tennivalók. Az ismertetett és ajánlott szerek a kereskedelemben kaphatók, illetőleg elkészítésük házilag megoldható. men, hogy forradalmár. Az apát azzal fenyegetik, hogy ki is végzik a fiút, ha nem változtat álláspontján. Mil.tényi canossa-jáxásba kezd. Olyan fórumoknál könyörög gyermeke megmentéséért, mégis frissen ható művészi eszközeivel. Meggyűlöltette Tarczal Pál nyomozót, kinek képmutató, ravasz akcióit ugyanakkor mégis izgalommal figyeltük. — Trimme! rendőrtanácsos tipikus figurájaf Körösztös István és Cserényi Béla a darab egyik jelenetében. ahol ügye eleve kilátástalan. Csupán akkor döbben arra, hogy az 'ember télén ség erőinek a megszelídítése gyermeki próbálkozás, amikor fia meggyilkolásának a hírét hozzák. Abody mélyen emberismerő. Tartalmas gondolatokkal telített, sok helyütt szellemi párbajszerű, villámgyors rí posztokkal tarkított dialógusaival értelmünkhöz és szívünkhöz szólón tolmácsolja a mondanivalót. Ott zavar azonban bele időmként a színpaddal való együttélésünkbe, együttját- szásuinkba, ahol az író elnyomja benne a drámaírót. Néha mintha elfeledné, hogy a dráma és a színház elválaszthatatlan ugyan egymástól, de nem azonosak. Ily módon kerülhetett a jeleneteik sorába például olyan „kilógó” rész, mint a cselekménnyel szorosan össze nem függő szerelmi háromszög, vagy az „egyetemi jelenetnek” pedelussal variált anekdotá- zó része és még néhány — emezeknél jelentéktelenebb — „reszt- li”. Máté Lajos, a rendező, akinek mindezek ellenére sikerült üstökön ragadni és a maga drámai súlyával színpadra vinni a művet, igyekezett a hepehupás részeken a jelenetek gyors pereg- tetésével és színpadtechnikai fogásokkal átsegíteni színészeit. Mégis elmondhatjuk, hogy a szokványos téma és a meglévő dramaturgiai hiányosságok ellenére, Abody drámájának előadása megrázó dokumentálása a fasizmus embert faló természeténék és hatásos erősítőszer a békéért, boldogságért folyó küzdelemhez. Bizonyította ezt a nyíltszíni és függöny előtti gyakori taps. Körösztös István elismert jeliem ábrázoló művészetével ajándékozta meg a közönséget. Együtt aggódtunk a főhős fiáért és a találmány sorsáért. A mi mai eszünkkel olyan szívesen segítettük volna ellenfeleivel szemben méltó állásfoglalásra bírni. Játéka különösen a végjelenetben volt nagy hatású. Még négy kitűnő kamaraalakításra került sor. — Szoboszlai Sándor, a Horthy-idők nyomozótisztjének intellektuális, erőszakot alkalmazó típusán, vagyis a nehezebben megszemélyesíthetőt állította elénk, a tőle megszokott és Cserényi Béla elevenítette meg. Olyannyira élethűen képviselte £ színen az uralkodó osztály erö- szakszervének ezt a finomkodó, simulékony, de velejéig kegyetlen alakját, hogy amikor Mittenv i professzor nyíltan sértegette, füle hegyéig elpirult. — Dánffy Sándor helyébe pedig ny ugodtan oda - állhatott volna Peyer Károly vagv bármelyik egykori korrumpált szocdem-funikcionárius. Egyszerű és mégis hatásos módon varázsolta elénk az osztályát és minden becsületes ember ügyét lelkiisme- retfurdalás nélkül elárulj, semmibe vevő, kifelé azonban a nagy emberbarátot játszó, mélyen ellenszenves figurát. — F. Nagy Imre hús-vér elevenséggel vitte színre Misinai egyetemi rektor személyét. Légkört teremtett maga körül. Tetszett ízes beszéde. Déry Mária, Edit, és Mikes Ferenc, a professzor fia szerepében a szerző „jóvoltából” menet közben kénytelenek voltak a maguk külön kis darabját is eljátszani. A hendikep ellenére csüggedetler kedvvel játszottak, méltán kapta1: tapsot. Jablonkay Mária egysíkú, színtelen, suta szerepében nem tehetett egyebet, mint megpróbálni életet lehelni a figurába, pedis mennyivel többre képes egy jó szerepben! Bende Attila sem ludas abban, hogy András szerepében. pedellusiként csupán illusztrációul szolgált egy elcsépelt kis történethez, mely szerint az egyetemeken megöregedő hivatalsegédekre professzori tudás ragad. — Attól az egyéhként lényegtelen apróságtól eltekintve, hogy két egyetemi hallgató egykori polgárista diáksapkát viselt, Valkay Pál és ifjú Csécsey József híven elevenítették meg a negyvene« évek egyetemistáinak szélsőjobb- oldali típusát. — Suki Antal modem felfogásban is a korabeli lakásberendezés stílusát tükröző — és könnyen variálható — díszletei jól szolgálták az előadást. A Jókai Színház a „Családi kör' bemutatásával méltó módon járult a szándékhoz: művészi eszkö zökkel is figyelmeztetni az embereket az embertelenség még létező veszélyére és további éberségre serkenteni az élni és békében alkotni akarókat. Huszár Rezső
