Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
1965. május 23. 6 Vasárnap Befejeződtek az Erkel Díákünnepek kulturális szemléi Tublökép a békéscsabai közgazdasági technikum irodalmi színpadának műsorából. A gyulai Erkel Diáikünnepek második és harmadik napján, pénteken és szombaton az énekkarok szemléjének kivételével valamennyi művészeti ágban befejeződtek a versenyek. A különböző zsűrik 16 aranyérmet, 27 ezüstérmet és 23 bronzérmet osztottak ki. Pénteken az esti órákban ért véget a szólóhangszeresek versenye, melyen tízen nyertek aranyérmet, tizenhatan ezüst- és tizennégyen bronzérmet. Aranyéremmel tüntették ki Jermendy Györgyöt (Szeghalom), ezüstéremmel be az irodalmi színpadok bemutatói. Ezen egyetlen csoportot tüntettek ki aranyéremmel:- a szegedi Radnóti Gimnázium együttesét, ezüstérmet négyen szereztek, bronzérmet három csoport, közöttük az orosházi Táncsics Gimnázium irodalmi színpada kapott. Este az aranyérmesek bemutatójára került sor az Erkel Művelődési Otthonban, a Jókai Művelődési Otthonban pedig nagyszabású ifjúsági bált rendeztek. S. E. Fotó: Kocziszky Ibos Gyula gyulai gimnazista, azüst- érmes. Márffy Gabriella (Szeged) aranyérmet nyert. A mezöhegyesi tánczenekar. Ibos Gyulát, a gyulai gimnázium tanulóját, Borgulya István szarvasi gimnazistát, Kovács Eszter békéscsabai gimnazistát és a Ság- vári Judit—Kovács Eszter békéscsabai duót. A zenekarok és a hangszeres kamaraegyüttesek szemléjén aranyérmet a Fóti Gyermekváros, a kecskeméti Katona József Gimnázium, a szegedi Tömörkény Gimnázium, ezüstérmet az orosházi Táncsics Gimnázium, a gyomai gimnázium, bronzérmet a szarvasi és a békési gimnázium együttesei kaptak. Nagy közönségsikere volt a tánczenekarok vetélkedőjének, ezen a szolnoki Verseghy Gimnázium és a gyulai Erkel Gimnázium zenekarai nyertek aranyérmet. Szombaton délben fejeződtek A társastáncverseny győztesei. Középen az aranyérmesek között legnagyobb pontszámot elét i Deák—Csáki békéscsabai, balról a Cseltó—Tóth kecskeméti, jobbról a László—Vass szentesi páros. ELNÉZÉST KÉREK... Mi is az a turizmus? Röviden talán így lehetne megfogalmazni: Olyan utazások, melynél az ésszerű pihenés mű. velödési szándéklcal, vagy tudományos feladatokkal van összekapcsolva. Ennek tisztázása ma feltétlenül időszerű, amikor honfitársaink százezrei — fáradságot, pénzt, valutát nem kímélve — hosz. szabb-rövidebb időre kirándulásokat tesznek külhonokba. Ez a nagy utazni vágyás persze nem újkeletű a magyar nép történetében. Már őseink is tettek kisebb-na- gyobb kiruccanásokat idegen népekhez, nem kimondottan művelődési szándékkal és természetesen vízum nélkül. Ugyanilyen alapon hozzánk is jöttek később németek, tatárok, törökök. Ez utóbbiak pihenéssel kötőt, ték egybe utazásukat, többször meghosszabbítva tartózkodásukat, élve, sőt visszaélve a magyar vendégszeretettel. Igaz, ők is lehetővé tették, hogy magyar gyermekek és nők részt vegyenek a török nemzeti és nemzetközi vásárokon. Mint rabszolgák. Ezután a szabadságharcot kivéve már csak a huszadik században Voltak nagyobb méretű külföldi utazások. A Hor- thy-rendszer nemcsak az uraknak tette lehetővé a külföldi utazást, hanem biztosította több százezer kétségbeesett magyar kivándorlási lehetőségét is. Turizmus Az eddig felsoroltak távolesnek a turizmustól. Ami viszont az utóbbi években bontakozott ki, az már igen. Azt már nevezem turizmusnak. Ezen a té. ren forradalom van. Sőt, járvány. Nem akarom rontani az IBUSZ tervteljesítéseit, de ennek a lassan krónikussá váló, sőt fokozódó utazási láznak vannak káros tünetei is. Most nem i hiúságból adódó vetélkedőre gondolok, hogy ki hova megy nyaralni, vagy ki hova utazik, mert az vé. giii is pénz kérdése, hogy az ember Szana- zugban tölti-e a szabadságát vagy az Adriai-tenger partján. Inkább arra gondolok, „amiért” megy az ember külföldre. Mert kérem, az emberek több okból kifolyólag kérnek útlevelet: a) pihenési szándékból, b) rokonlátogatási céllal, c) hivatalos út miatt stb. Ez mind rendben is van. Az is rendben van, ha valaki nagyobb darabot akar látni ebből a sártekéből. Az meg egyenesen dicséretes dolog, ha valakit a kultúr- szomj, a művelődni vágyás hajt különböző országokba, hogy megtekinthesse az ember alkotta műemlékeket, műkincseket, vagy éppen a huszadik század csodáit. De milyen véleménynyel legyek azokról az emberekről, akiket nem érdekel Nápoly, Vele nce, a Louvre, Drezda, az Ermitage, vagy Prága csodálatos műemlékei, hanem csupán egy dolog érdekli őket; az üzlet (magyarul csencse- lés)? Jó dolog az, ha hazánk fiai nem hódítóként, hanem békés szándékkal mennek külföldre. Feltétlen híve vagyok a békés egymás mellett élésnek, a kereskedelem fokozásának ide. gén országokkal, de nem maszek alapon. Negyvenötben — a feketézés idején — csak sejtettem, hogy a magyar nemcsak lóra termett, hanem rendelkezik bizonyos fokú üzleti érzékkel is. Ez a korábban szunnyadó tulajdonsága ma „erényévé” vált „néhány” magyar turistának. Csodálatos módon „megsejtik”, hogy melyik országba mit érdemes vinni cserealapnak. A turizmus révén így válik a téliszalámi, a gyapjúkardigán és a barackpálinka külföldi orkánra, fény képezőgépre, nylon holmikra és más egyébre, kiiktatva a bonyolításból c külkereskedelmet. Dobra Sándor Békés megyei hallgatói is lesznek a miskolci nemzetközi nyári egyetemnek ízléses kiállítású, öt nyelven szerkesztett prospektus kíséretében Békés megyei érdeklődőknek is elküldte már a Borsodi Nyári Egyetem rendezősége a jelentkezési lapokat. A július 13-tól 23-i;g tartó és igen változatos, tartalmas programban szerepel például a 600 esztendős Miskolcról szóló előadás, továbbá múzeumlátogatások. hangversenyeik. Az érdeklődésre jellemző, hogy már június elsejét, a jelentkezés határidejét jóval megelőzően nemcsak megyénkből és hazánk más vidékéről, hanem Moszkvából, Helsinkiből, Stockholmból, Varsóból, Londonból, Koppenhágából, Párizsiból, Brüsszelből, Prágából, Bécsből, Belgrádiból, Berlinből, Rómából, Athénből is érkeztek részvételi szándékot nyilvánító levelek. Egyébként a Borsodi Nyári Egyetem bel- és kül- | földi résztvevőit az Egyetemváros kényelmes diákszállóiban helyezi el a rendezőség. —új— Gazdag műsorral készülnek Vésztőn az érettségizők báljára A vésztői művelődési otthon valamennyi öntevékeny művészeti csoportja fellép azon a műsoros rendezvényen, amely- lyel az érettségizőket búcsúztatják június 4-én. A művelődési otthon felnőtt énekkara erre az alkalomra egyesül a diákok kórusával, s népdalcsokrokkal, klasszikus kórusszámokkal kedveskedik a végzős gimnazistáknak. A művelődési ottj hon színjátszói s a diákok hu- ' moros jelenetekben elevenítik fel azokat a történeteket, amelyeknek valóságos szereplői voltak az iskolai évek során. A szólisták közül a művelődési otthon és a gimnázium versmondói, énekesei, hangszerszólistái vesznek részt a műsoron. A műsor után reggelig tartó bálban szórakozhatnak a fiatalok.
