Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

1963. májas 19« 4 3 Szerda Tavaszi növényápolás Az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben a napokban kezdték meg 11« hold tavaszi árpa Dikomrttal való permetezését. Ké­pünkön a permetezőgép tartályának fel töltése. (Fotó: Demény) •«a • MUM-*««« a-a a mm m i.hvm«i • •• ■ •••••aase Ülést tartott tegnap a megyei tbc társadalmi bizottság Vetési hajrá Gyulaváriban Tegnap délelőtt a Vöröske­reszt megyei titkárságán ülést tartott a Békés megyei tbc tár­sadalmi bizottság. Első napiren­di pontként az 1964. évi mun­kát értékelte és az 1965. évi progr amot ismertette dr. Közé- pessy László főorvos, a bizott­ság titkára. Többek között el­mondta, hogy milyen nagy eredményeket értek el a BCG- oltásokkal és a szűrésekkel az előző évivel szemben. Ezután dr. Keliger Lajos me­gyei vezető szakállatorvos a megye tehénállományának je­lenlegi fertőzöttségéről beszélt. Tájékoztatta a bizottságot a je­lenlegi helyzetről és a jövő fel­adatairól. A bizottság tárgyalt a megyé­ben élő tbc-rehabilitáltak át­Szansekrit eredetű. Nagyon iz­gatja a fantáziámat. A hölgy fecseg, fecseg. de Zsupán már egy szavát sem hallja. Keserűen figyel a saját gondolataira. — Ezt is megiértem. Szanszkráf gyűrűt láthatok Tanganyika- ban. Itt ragyog egy tibeti ima- malom fonnyadt ujján. és nekem fogalmam sincs, hogy mi végre hagyom rohanni a drága időt ezek között a szörnyű idegenek között... Csakugyan úgy érzi most. hogy valami jóvátehetetlen iféireértés áldozata. Valóban nincs semmi létjogosultsága az ő idealizmu­sának? Valóban dr. Jász Tibor­nak lenne igaza, aki az élő em­berben csak a biológiai halmaz- állapotot ljitja, és minden tragédiát egyszerű kóresetnek tekint? Ül a fotel mélyén, s igyekszik, hogy barátságtalan gondolatai mögül udvarias képpel mered­jen a vendégszerető háziasszony­ra. * Egy csoport ünneplőbe öltö­zött fiatalember ragyogott az Orvostudományi Egyetem kapu­jában. Ügy tekintettek ki az ut­cára, mintha egy diadalmas ha­jó fedélzetéről pillantották vol­na meg az ígéret földjét. Friss diplomájukat a hónuk alatt képzéséről, foglalkoztatottságá­ról. A vitában többek között felszólalt a Vöröskereszt Orszá­gos Központjának képviselője új járda épül, ötszáz méteren pe­dig a már meglevőt szélesítik. A herésú részben tovább fejlesztik a villanyhálózatot. Átalakítják, bő­vítik az iskolát és a tanyai gyer­mekek elhelyezésére szolgáló kol­légiumot. Űj politechnikai mű­helyt alakítanak ki. A Lenin Tsz­szel közösen klubházat építenek az új telepen. Ugyanitt társadalmi szorongatták. Kamaszos jóked­vük megilletődöttsé'ggé lá­gyult, ahogy elválás előtt összenéztek. — Hát akkor... ká merre, srá­cok? — kérdezte az egyik. Meg­szokott kérdés vol t ez, öt, éven át naponta gépiesen ismétlődött, de most egyszerié rájöttek: most hangzott el utoljára. Zsupán tétován dobolt a kar ­tonhengeren. — Még nem tudóim... — Én tudom! — kiáltott közbe a társaság egyetlen bajuszos tag­ja, aki legkevésbé mutatott haj­landóságot a meghatódásra. — Gyerünk egy konyakra ide a Deákba. El keil búcsúzni Miss Andaxintól. — Szegény presszósmő — mór- j fondírozott az egyik szemüve­ges, satnya alakú cimbora. — Nem ejtem többé zavarba az oroszlán pillantásommal. Nevetve tolongtak a presszó felé. Zsupánt váratlanul a nevén szólították. — Sándor! —Megfordult, s a professzorával találta magát szemben. — Egy pillanat... — Jó napot kívánok! Tessék parancsolni, professzor úr — le­pődött meg az újdonsült orvos. A professzor egészen szükség­telenül a zsebébe nyúlt, majd rövid tétovázás után a fiatalem­ber szemébe nézett. (Folytatjuk) Sajtótájékoztató a csehszlovák pavilon Kedden a Csehszlovák Kultúra helyiségében Frantisek Hála, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagykövetségének keres­kedelmi tanácsosa sajtótájékozta­tót tartott. A sajtótájékoztató ke­retében A. Lenard, a BNV cseh­szlovák pavilonjának igazgatója elmondotta, hogy a BNV-n első­sorban gépipari termékeket mu­tatnak be. A Technoexport Kül­kereskedelmi Vállalat egy 200 me­gawattos óriás turbina modelljét állítja ki. A Strojimport Külke­reskedelmi Vállalat számos modem szerszámgép mellett kiállítja a W—100 típusú horizontal fúrógé­pet. A csehszlovák pavilon egyik érdekessége az új Skoda 1000 MB személygépkocsi. Bemutatnak továbbá néhány Jawa motonke- rékpártípust, Zetor traktorokat és gépjárműtairtozéknklat. A KOVO Külkereskedelmi Vállalat a cseh­szlovák könnyűipart cikkekkel is­merteti meg a magyar- közönsé­get. Az idei kiállításon a csehszlo­vák ipar ismét igazolni akarja, hogy egy esztendő alatt sokat fej­lődött és új termékekkel léphet a nagyiközönség elé. (MTI) is létesül. A bölcsődei felszerelést 50 ezer forint költséggel kiegészí­tik. Felújítják a házasságkötő ter­met, a mázsaházat, rendbe hozzák a sportpályáikat. Elkészül a község távlati rendezési terve is. A kitűzött célok megvalósításá­ra a tanács 558 ezer forintot ter­vezett, amihez a lakosság előre­láthatólag 60 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá Jövőre a tanácsháza felújításá­ra, a bölcsőde (50 százalékban ál­lami támogatással történő) jelen­tős bővítésére, valamint a vizmű fejlesztésére kerül sor. Ez utóbbi­hoz ugyancsak jelentős állami tá­mogatást kap a község.------------------- —— ........................7T K özületek munkaerőigénye Az ÉM 44. S2. Építőipari Vállalat azonnal felvesz —- budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunka* sokat, valamint kubikosokat. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. # 217 A Békéscsabai II, számú Téglagyár férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig. 48104 SZÖVETKEZETÜNK KŐMŰVESEKET, kőművesek mellé férfi segédmun­kásokat alkalmaz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti munka teljesít­ménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett vagy végző 16 éven aluli fiatalo­kat Budapesten lakással, Budapest környékéről bejárással szerződte­tünk kőműves, ács, asztalos, bá­dogos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő szakmákban. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés Bu­dapest, VIEL, Auróra u. 23. Április 4. Ktsiz. 1573 — Hol kezdjük a munkát? — ezzel állított a minap Boross Péter főagronómus D. Nagy Ká­rolyhoz, a 3-as üzemegység vezetőjéhez. D. Nagy egy pilla­natra meghőkölt. Az előző nap ki­adós eső volt, arcán talán ezért ültek ki az érthetetlen Kérdések vonásai. Nem is tudta hirtelenjé­ben, mit válaszoljon és főleg ho­gyan. — Vetni kell! — emelte rá te­kintetét a főagronómus. — Vetni? — kérdez vissiza D. Nagy. — Nem lehet! Eső volt, vi­zes a föld, elmerülünk. — Vetni! — ejtette ki határo­zottan a szavakat Boross. — Vet­ni kell, itt az ideje, sőt el is kés­tünk vele. Biciklire ülnek, de csakha­mar leszállnak, s otthagyják az egyik tábla szélén. Bejárják az üzemegység központja körüli táb­lákat. A föld teteje már megpir- kadt. Az embert jól elbírja. Alul viszont nedves. A felmarkolt föld úgy adja ki magából a vizet, mint a frissen mosott ruha. — Menjünk a tábla túlsó végé­re — indítványozta Boross — ott partosabb, hátha ... Elmentek. Átló irányában jár­ták be a Mező határrészt s alig találtak 25—30 hold vetésre al­kalmas területet. Ide viszont nyomban küldték a vetőbrigádot. Verner Sándor, Szatmári Antal és Szilágyi Károly indult el, hogy a 3-as üzemegység 400 hold ku­korica vetéstervéből valamit tel­jesítsenek. Három vetőgéppel két és fél nap alatt 35 holdat vetet­tek. A harmadik nap a vetőgép vív a gyomai járás pártbizottsá­ga és a járási tanács végrehajtó bizottsága egy határesetben. A hadállás a következő: Békés me­gye területén két vízügyi igaz­gatóság is működik. A Körösök felső szakaszán, a Hármas-Kö­rös bal partján, a körös vidéki — egészen Endréd határáig. A megye itt még nem ér véget, hi­szen a Körös szarvasi és békés- szentandrási szakasza több tíz kilométeren át csak -ezután kö­vetkezik. Ezt a részt viszont a szegedi Alsó-Tiszavidétai Víz­ügyi Igazgatóság alá rendelték. Ott, ahol a két vízügyi igazga­tóság határvonala találkozik— senki földje —, egy hóit ág nyúj­tózik, amit az Alsó-Tiszavidóki Vízügyi Igazgatóság azért nem tölt fel, mert abból a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság terü­letét öntözik. Hogy a járási szervektől mennyi értékes munkaórát ra­bbit el a határvonal rendezése, legjobban bizonyítja az immár másfél év óta tartó feneketlen vita. A tsz, amelyik innen ön­tözne, belefáradt a küzdelembe és már azt is-vállalta, hogy sa­ját vízkiemelő berendezésével a tavaszi magas vízállásból átemel néhány ezer köbmétert, ha jön a nyár, tudjon mit elöntözni. Május 12-én, amikor az öntö­kereke agyig ült, a lovak pedig térdig merültek. Kötéllel, lánccal húzgálták ki egymást a sárból. Küzdelemmel telnek a na­pok Gyulaváriban. Sok még a vé­letlen född. A mélyfekvésű táblák partosabb részeit lófogatú vető- gépekkel járták és járják, a la­posabb részekre a növénytermesz­tő brigád tagjai sorvonalzóval és kukoricavető puskával érkeznek, hogy pótolják a vetést. A fogatosok a reggeli munká­ba indulástól napok óta félnek. Egyikük sem akarja a jószágot kí­nozni, magát mérgelni vetés köz­ben. Május 17-én is szinte egytől egyig pihenőt adtak a lovaknak. Ök maguk pedig feleségeikkel a cukorrépa egyelésénél foglalatos­kodtak. Az üzemegységvezető ki­melegedve, indulatoktól hevülten, ingujjban járta aznap a határt. Ak­kor még 240 hold kukorica vető­magja volt zsákban. Kereste a ve­tésre alkalmas táblát, mert május 18-án ismét próbát tesznek a lófo­gatú vetőgépekkel. — A föld azonban még mindig nyers — mondja D. Nagy lehangol tan. A talajvíz 80—90 cen­tire van, a traktorok elülnek, a lo­vak patájának nyomában pedig kiül a víz. Még egy-két nap, és azután majdcsak „május” lesz. So­kat ígérő tavasz vagy talán egye­nesen nyár következik? Ki tud­ja? Én csak azt tudom, hogy má­jus 17-én a 3-as üzemegység­ben még 240 hold kukorica vetet­ten. Ha géppel nem megy a vetés, vetünk fogattal, ha a lovak is ki­dőlnek, vetünk puskával, de vet­nünk kell, mert sok az állat a kö­zösben is meg a háztájiban is. Kell a takarmány! mai járási tanács öntözéses felügyelője ismertette a vitát, a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság képviselője nem tudott a csodálkozástól hová tenni! Más­fél év óta ugyanis a vízügyi igaz­gatóság csak ott és akkor érte­sült az esetről. A megbízott nyomban az értekezleten közöl­te, hogy a holt ágba vizet ad­nak. Az egész üggyel kapcsolatban a gyomaiakat jogoson érheti né­mi szemrehányás. Egy hónappal ezelőtt ők ugyanis azt ígérték, ha Szegeden nem tudnak meg­egyezni, felkeresik a megyét. A megyéhez viszont ebben az ügy­ben nem jöttek. Miért? Ugyan­akkor a megyei tanács mező- gazdasági osztálya sem mentheti ki magát. Ugyanis az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére beru­házást kapott szövetkezetét leg­alább egyszer megkérdezhette volna. De legalább egyszer il­lett volna az illetékes járási elő­adót is beszámoltatni — másfél év óta —, hogyan is mennek a dolgok. Ez elmaradt azon egy­szerű gyakorlatnál fogva, aho­gyan eddig a megyei mezőgaz­dasági osztály, mint szakirányí­tó szerv dolgozott: ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy nem (árasztja magát Mo­hamedhez. D. K. munkában még gyermekjátszótér is. Ötszázötvennyolcezer forint községfejlesztésre Eleken Eleken az idén másfél kilométer Dupsi Károly Mohamed és a hegy Mástél éve kemény küzdelmet zési proghwn vitatásakor a gyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom