Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
W*s. «Bájos 16. Vasárnap Interjú A Központi Sajtószolgálat Bniunkatársa felkereste dr. Tímár Mátyás pénzügyminisztert s a népgazdaság helyzetével, az elmúlt hónapok takarékossági intézkedéseivel, valamint a gazdasági építőmunkában előttünk álló feladatokkal kapcsolatosan néhány kérdést tett fel neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket s a miniszter válaszait; *— Mi jellemzi a* állami vállalatok első negyedévi gazdálkodását? — Az 1965. évi népgazdasági terv fontos elhatározásokat tartalmaz, amelyek legfőbb feladatként a munka és termékek minőségének, korszerűséglének, a gazdálkodás hatékonyságának javítását tűzték ki, s a népgazdaság minden területén szigorúan megkövetelik az ésszerű takarékosságot. E célkitűzések a gazdálkodás vezérfonalául szolgálnak és meghatározzák az állami vállalatok tevékenységét. Az állami ipar első negyedévi termelése 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban; a termelésnek ezt a szintjét 1,1 százalékkal nagyobb munkás- és alkalmazotti létszámmal érte el az ipar. A termelési többlet tehát mintegy 80 százalékban a munka termelékenységének javulásából származott. Ebből is kitűnik: helyesek és indokoltak voltak azok a határozatok, amelyek a létszám- gazdálkodás kérdésében láttak napvilágot. Megfelelő lépések történtek a normák felülvizsgálatára és korszerűsítésére is. A vállalatoknál intézkedések történtek a szükségletre termelés, / az export-import arány kedvezőbbé tétele érdekében. Kedvező jelenség, hogy az import anyagtakarékossági intézkedések jó része nem adminisztratív jellegű, hanem a műszaki fejlesztési tevékenységbe illeszkedik. Mindez kedvezően hat a vállalatok költséggazdálkodására, nyereségének alakulására is. Az intézkedések hatékonysága természetesen csak a gazdálkodás hosszabb időszaka alatt, a végrehajtás során bontakozhat ki. Több területen még nem eléggé javulnak az eredmények, nehézségekkel küzdenek a vállalatok. Szükséges, hogy ezt a munkát ne kampányfeladatnak tekintsék, hanem folyamatosan szerezzenek érvényt e célkitűzéseknek a gazdálkodás minden mozzanatában. — Milyen intézkedések támasztják alá a beruházások koncentrálását? Hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban? Történt-e valami az állóeszközgazdálkodás megjavítására ? — Az 1965. évi állőeszközfej- lesztési terv kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb népgazdasági célok elérésére koncentráljuk. A terv az eszközöket a már folyamatban lévő, befejeződő beruházásokra összpontosította, s csak kisebb mértékben kerül sor új beruházások megkezdésére. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézkedés történt, hogy a végrehajtás igazodjék a terv célkitűzéseihez. Ezek közül a következők emelhetők ki: Az építmények határidőre történő megvalósítása és a rendelkezésre bocsátott eszközök koncentrálása céljából az építőipar elszámolási és finanszírozási rendszere átalakul: megtettük a kezdő lépéseket afelé, hogy az építőipar finanszírozásában a „befejezett építmény” szemlélet érvényesüljön. Ez annyit jelent: á kivitelező vállalat csak a létesítmény dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel — Népgazdaságunk helyzetéről — A takarékossági intézkedések eredményeiről üzemelésre kész átadása után jut hozzá tevékenységének ellenértékéhez. Az idén az 5 millió forint alatti építési szerződések finanszírozása már ebben a rendszerben történik. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé tette a túlszerződési és túlteljesítési igények elbírálásának megszigorítását. Ilyen engedélyek kiadására — gondos vizsgálat után — akkor kerülhet csak sor, Iva a túlteljesítéssel a tervben meghatározott feladatok megvalósítását, gyorsítását segítik elő. Ezek között fontos helyet foglalnak el a külkeres- kedelmileg fontos beruházások. — Mi a véleménye miniszter elvtársnak arról, hogy a felújítási eszközöket nem mindig megfelelően használják fel a vállalatok? •— A tapasztalatok szerint a felújítási forrósból végzett munkák ellentmondásos képet mutatnak. érthetően — elsőnek a rendelések törlésével foglalkoztak. A tapasztalatok szerint számos helyen éltek is ezzel a lehetőséggel. A kohó- és gépiparban például március 31-ig a vállalatok 248 millió forint összegű rendelést bontottak fel. Több helyein a március 31-i határidőt meg is kellett hosszabbítani. A felesleges készletek értékesítésére eddig főleg az előkészítő munkálatok folytak. A vállalatok hozzáfogtak készleteik részleges feltárásához, megkezdték eladásra szánt készleteik hirdetését, ún. börzék alakultak ki. Ilyen jellegű találkozókra került sor a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban, a Metalloglobusz Színesfémkészítő Vállalatnál, továbbá — egyebek között — az építőiparban is. Dicséretes módon segíti ezt a munkát a sajtó, ;? televízió is. A gazdasági minisztériumok, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank élénk figyelemmel Egyes helyeken a felújítási alap kíséri a vállalatoknak a felesleberuházásokra történő igénybevétele a- műszakilag szükséges nagyjavítások elhanyagolásához veze^. Másutt — pótlási lehetőségek hiányában — elavult gépeken végeznek nagy ráfordítást igénylő, de minimális hatékonyságú felújítást, vagy elmulasztva a nagyobb költséggel járó esedékes felújítást, kisebb javításokkal igyekeznek ideig-óráig fenntartani az ilyen gépek üzemképességét. Sokszor az állóeszközök fenntartására igen sok erőt fordítunk, ugyanakkor végeredményben csak a technikát konzerváljuk. Ésszerűnek látszana a rendkívül munkaigényes fenntartási tevékenység csökkentése, részben a gyors leromlást akadályozó rendszeres karbantartással, részben az erkölcsileg elavult és fizikailag elhasználódott állóeszközök kicserélésével. — Az áüóeszközcsere mértékét természetesen a rendelkezésre álló erőforrásaink határozzák meg Egyébként előrehaladott stádiumban lévő vizsgálódás folyik olyan finanszírozási rendszer kialakítására, ami az állóeszközgazdálkodásnak — ezen belül a szóban forgó témáknak — a korszerű követelményekhez igazodó tovább- f elvesztésére törekszik. — Milyen eredményeket hoztak eddig a felesleges készletek csökkentésére tett rendelkezések? Folyik-e és milyen ütemben aa egyes vállalatoknál feleslegessé vált készletek kedvezményes értékesítése? — A rendelet, amely a felesleges készletek hasznosítását szabályozza, februárban jelent meg. Így a végrehajtás Sok helyütt még csak a szervezés időszakában van. Az eltelt rövid idő alatt teljes kép még nem alakulhatott ki, néhány tapasztalat azonban már figyelemre méltó és jelzi az elgondolás helyességét. A rendelkezésben megszabott lehetőség kétirányú. Lehetőség nyílott egyrészt arra, hogy a vállalatok a maguk által feltárt felesleges készleteket az eddiginél kötetlenebb feltételek mellett szabadon értékesíthessék. Az eladási ár szabad megegyezés tárgya, és az árveszteséget a költségvetés az 1965-ös évben megtéríti. Másrészt az újabb feleslegek képződésének megakadályozása érdekében az elmúlt évben rendelt, de időközben szükségtelenné vált termékek szállítási szerződéseit a rendelkezés megjelenése után pár hétig kötbérmentesen fel lehetett bontani. A vállalatok—a határidő miatt ges készletek leépítésére irányuló tevékenységét. Bízom abban, hogy a vállalatok vezetői, műszaki és pénzügyi dolgozói élnek a lehetőséggel és biztosítják a kívánt eredmény elérését. — Milyen hatása mutatkozik az idén bevezetett takarékossági intézkedéseknek? — A vállalati gazdálkodással kapcsolatban már eddig több takarékossági vonatkozású kérdést is érintettünk. A további intézkedések általában a reprezentációs költségek csökkentésére, a kiküldetések alaposabb elbírálására, az improduktív költségek (bírság, kötbér, kocsiálláspénz, büntetőkamat, reprezentatív irodaberendezések beszerzése stb.) csökkentésére, illetőleg megakadályozására irányulnak. A népgazdasági hatást itt ma még nehezen mérhetjük le, de előbb-utóbb feltétlenül jelentkezik a pénzügyi mutatók javulásában. A közületi kiadások mérséklésére irányuló intézkedésekre az a jellemző, hogy azokat valamennyi szervnél egységes elvek alapján hajtották végre és kötelező jellegűek. Legnagyobb részüket az 1965. évi állami költségvetés már érvényesíti és a végrehajtást a pénzügyi apparátus folyamatosan ellenőrzi. Az intézkedések elősegítik a gazdálkodási keretekben meglévő tartalékok feltárását, ugyanakkor a költségvetési szervek biztosítani tudják a szociális és egészség- ügyi, valamint kulturális ellátás elért színvonalát. A fő feladatunk, hogy a takarékossági szemléletet, gondolkodásmódot a mindennapi munkában megszilárdítsuk és az eddigi eredmények megtartását, továbbfejlesztését a következő évek folyamán is biztosítsuk — mondotta befejezésül dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter. Egészséges elégedetlenség — Jói dolgozik, de hibája, mindig morog... — Számtalanszor elhangzik ez a vélemény az életben, a különféle munka- területeken. Vegyük górcső alá, vajon kinek van igaza: a „morgónak-e” vagy annak, aki kifogásolja a morgást. Ismerek egy javakorabeli szakmunkást. Rá szokták mondani a brigád tagjai: — „Ahogyan ő csiszol, nem csiszol úgy senki... ahogyan ö morog, nem..stb. Igen, Jóska bácsi morog, ha: — a szalagban valahol szűk a keresztmetszet, ha mások miatt tétlenül topognia kell, ha mások elnagyolt munkadarabot adnak keze alá. S a termelési értekezleten is sző esik arról, hogy a „Józsi bácsik” jól dolgoznak, de — mindig morognak... Ezelőtt tizenkét-tizenöt évvel ezekre a „morgókra” a röpgyű- léseken azt fogták rá, hogy reakciós, elégedetlen a rendszerrel, sőt olyan is előfordult, hogy imperialista bérencnek titulálták az illetőt. Mert morgott. Hatoljunk mélyebbre! Ha megkérdezzük az embereket, mi a véleményük mostani életünkről, többségük ezt válaszolja: sokkal jobban élünk, mint a múltban, de élhetnénk jobban is, mert ez meg ez nem megy még zökkenőmentesen. Mert késik az anyagszállítás valakinek a jóvoltából, a részmunkák folytonossága megszakad a szalagban a munka szenvedélyét nem ismerő dolgozók jóvoltából. És aztán úgy jönnek a Józsi bácsik a morgással. Azzal a morgással, amely kellemetlen zene azoknak a füleknek, melyeknek viselői reprezentatív ünnepségen temetnék a munkát. Azok, akik csak kiáltani tudják, hogy „vesszenek az imperialisták!” és éppen azt felejtik el, hogy ezektől a hangoktól nem lesz gyengébb az imperializmus, azaz a kiesett munkaórákat számítva inkább erősitik azt. S a Józsi bácsik morogtak, hogy meg kellett szakítani a munkát. — De annak ellenére, hogy ők száz százalékon felül dolgoztak — rájuk dörrentek, amiért nem szerették az olyan embereket, akik csak beszéltek, ahelyett, hogy dolgoztak volna... Leszögezhetjük konklúzióként: az emberiség történetének hosszú évezredein át azok voltak a fejlődés, az emberiség feljebb és mind feljebb emelkedésének legnagyobb gátlói, akik állapotában szemlélték az életet, akik rettegtek mindentől, ami új, akik rettegtek azoktól a bírálatoktól, amelyek többet, jobbat akartak nyújtani az embereknek. Kellenek nekünk azok az emberek, akik megszállottjai a munkának, akik nyughatatlan alkotni vágyással, folytonos kutatással keresik a tökéletesebbet! Ésszerűsítéssel, a mindig jobb technológia alkalmazásával. Akik morognak a felesleges időpazarlás láttán, akik egészséges elégedetlenségükkel előbbre viszik az emberek felemelkedésének ügyét; azokét is, akik sokszor indokolatlanul leintik őket — a morgókat. Ternyák Ferenc Cikkünk nyomán — Válaszol az illetékes — Lapunk április 30-i számában Felesleges áruk — hiánycikkek címmel cikket közöltünk, amelyben a többi között kifogásoltuk, hogy a komzervféleségek közül hiánycikk a tasakos leveskonzerv, a különféle hús- és májkonzervek. A bolgár befőttekkel kapcsolatosan szintén a bírálat hangján szól. tunk. A Szolnok és Békés megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat válaszolt a cikkre. írják, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a konzervek iránt, olyannyira, hogy a hazai termelés az igényeket egyelőre nem tudja kielégíteni. A kereskedelem külföldi konzervek fokozott behozatalával igyekszik pótolni a hiánycikkeket. A boltokban egyre több importból eredő konzervféleség kapható az említett hús- és májkonzervekből is. A SARKADI ÉPÍTŐIPARI KTSZ 3,5 TONNÁS JAVÍTOTT OPEL-BLITZ GENERÁLtehergépkocsiját SÜRGŐSEN ELADJA. Érdeklődni személyesen Sarkadon vagy telefonon. Telefon: Sarkad 73. 210 A forgalomba hozott mennyiség évről évre körülbelül 10—15 százalékkal emelkedik, azonban e cikkekből az igények kielégítéséhez — hangzik a válaszban a többi között — véleményünk szerint a jelenlegi mennyiségnél lényegesen többre lenne szükség. A (bolgár befőttek szintén azért kerültek behozatalra, mert a hazai konzervipar egyelőre nem tudja kielégíteni a belkereskedelem igényeit. Egyébként e cikkek közül a szőlő, és körtebefőtt május 1-től két forinttal olcsóbb lett. Ami az üveg vissza nem váltását illeti, a bolgár üveget a hazai konzervgyárak nem tudják felhasználni, mert alakja, zárási módja, befogadóképessége eltér a hazai szabványtól. Ha a vásárlók összehasonlítják a hazai és a bolgár befőttek árait, megállapíthatják, hogy az üveg nem drágítja a bolgár- befőtteket, mert azzal együtt is olcsóbbak, mint a hazai befőttek — azonos töltősúlyt véve alapul. A tasakos leveskonzervefeből a speciális importtasak hiánya miatt nem tud eleget gyártani a Szegedi Faprikafeldolgozó Vállalat. A vállalat olyan tájékoztatást kapott, hogy a harmadik negyedévre megoldódnak a tasak importjánál jelentkezett problémák, s újra lesz elegendő leveskészítmény. A szerkesztőségünkhöz érkezett levélből kitűnik, hogy a nagykereskedelmi vállalat szívügyének tekinti a közönség minél jobb áruellátását. Ha kell, • importárukkal enyhíti a hazai áruellátás gondjait.
