Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

1ÍKÍ5. május 16. 5 Vasárnap Ma érkezik megyénkbe az NDK-beli Szorb állami népi együttes Magyarországi tartózkodása so­rán ma, előreláthatólag a délutáni órákban megyénkbe érkezik az NDK-beli Szorb állami népi együttes. A több mint ötventagú nemzetiségi tánc- és énekegyüttes öt napig tartózkodik majd Békés megyében. Az . együttes tagjai megérkez­tükkor Battonyára látogatnak el, ahol este 8 órakor a művelődési otthonban lépnek fel. Ezután má­jus 17-én délután Orosházán, este pedig Méhkeréken mutatják be műsorukat, majd 18-án Eleken, 19-én Szarvason vendégszerepei­nek. Békéscsabai programjukhoz vá­rosnézés is tartozik, és május 20- án este 7 órától a ligeti szabadtéri színpadon tapsolhat nekik a bé­késcsabai közönség. Előadás a szocialista nevelésről Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel előadás hangzott el Közösségi ne­velés, mint a szocialista nevelés útja címmel Békéscsabán, a Ba­lassi Bálint Művelődési Otthon­ban. Az előadáson dr. Ágoston György egyetemi tanár, docens adott gyakorlati tapasztalatokon alapuló útmutatást a megye vala­mennyi középiskolai, általános is­kolai igazgatója, valamint a nap­közi otthonok vezetői és a kollé­giumi igazgatók számára. Előadásában a többi között han­goztatta, hogy régen csak növen­dék volt a diók; a ma pedagógu­sának közvetlen kontaktust kell teremtenie valamennyi tanulójá­val. A Balassi Művelődési Otthon­ban megtartott előadáson me­gyénk iskoláiból több miint négy­száz an vettek részt. Nem lehetünk mi sem közömbösek — Egy vallásos ember vallomása — A napokban Hatvanhárom liter vért adtak Kondoroson A Vöröskereszt és a Békés­csabai Vérkonzerváló Állomás május 13-án és 14-én térítés nélküli véradónapot rendzett Kondoroson. A jól sikerült Vér­adáson összesen hatvanhárom liter vért adtak díjtalanul. A község lakói közül sokan szép példáját . mutatták önzetlensé­güknek, hiszen a térítés nélküli véradás senki fámára sem volt kötelező, s mégis az első na­pon, május 13-án, csütörtökön •13-an jelentkeztek önként vér- adásra, s 24 liter vér volt az eredmény. A második napon, pénteken, még jobban sikerült: huszon­eggyel többen, 104-en adtak vért, 39 litert. A kétnapos vér­adáson különösen sokan jelen­tek meg a helyi Dolgozók Ter­melőszövetkezetből. A Békéscsabai Vérkonzervá­ló Állomás dolgozói legközelebb május 17-én Mezőberénybe utaznak, s ott tartanak hétfőn és kedden térítés nélküli vér­adónapot. meglátogat­tam egy családot, akikről az a hír járta, igen vallásosak, s a gyerme­keiket is erősen ebbén a szellem­ben nevelik. Olyasmit mondtak róluk, hogy valamiféle különleges szekta tagjai. Az közismert, hogy a szekta szótár szerinti meghatá­rozása a következő: „Felek^zet, egy felekezetitől elszakadt vallási csoport, szorosan összetartó, azo­nos nézetű, a külvilágtól elkülönü­lő szűk közösség.” Ennélfogva ért­hető kíváncsisággal néztem talál­kozásunk elé, mert az idézetből is világosan tűnik élő a szekta tag­jainak elfogultsága, közömbössége a társadalom dolgai iránt, a „csak a vallás mindenekelőtt” szemléle­te. Az ilyen szemlélet számos eset­ben igazolja káros voltát, béklyót vet a haladás elé, elvakulttá tesz. Annál is -inkább kíváncsi vol­tam, mert hiszen annak ellenére, hogy hazánkban immár húsz éve építjük a szocializmust, nyilván ez nem maradhatott hatás nélkül még a szekta tagjaira sem. nem múlha­tott el nyomta­lanul, de még ma is sok azoknak a száma, akik alig vesznek tudomást a körülöttük A húsz év lezajlott változásokról. A szótár így fogalmaz: a külvilágtól elkü­lönült szűk közösség. Azt hiszem, az ilyen közösségek ténylegesen szűkültek, mert mellettük új tör fel, amely elhomályosítja a vallá­sos fanatizmust, .áttöri, a sötét kö­Elkezdődnek Békéscsabán a tanácstagok első félévi beszámolói Első félévi beszámolójukat május 20 és június 20 között tartják meg Békéscsabán a tanácstagok. A beszámolókon előreláthatólag 125 tanácstag menyek, de már nem volt ere­jük. Valahogy a helyemre ta­láltam. És akikor sorra fölboly­gattál bennem mindent. Újra fölrajzoltad a nagy kérdőjelet, holott ravaszul átengedtem a döntést az időnek. Most vissza kell venni tőle. Maradt még annyi' a fiatalságunkból, hogy újra fölszaggassuk a gyökere­ket?., Az asszony magához ölelte az orvost, szerelemmel simogatta. — Miért őrlöd magad? Túl so­kat moralizálsz. A tépeüődés he­lyett inkább hallgass rám. Nincs neked más bajod, csak az, hogy félsz a szerencsétől. Ügy gondo­lod, ellensége egymásnak a sze­rencse, meg a becsület. Az orvos sokáig hallgatott, mintha a szél kinti zajongására figyelt volna. Közbén mohón kutatta felesége arcát a sötét­ben. — Még nem értjük egymást egészen pontosan. *** Másnap felkeresték a sógorék nyaralóját Balatonalmádiban. A derűs kertben, amely egy ki­csit pompásabban virított a kel­leténél, vadonatúj, modern há­zikót fogtak közre a gondosan ápolt rózsa bokrok, virágágyak, törpe gyümölcsfák. Tipikus kis­polgári „Imád-lak” volt, amely az édenkertet próbálta utánozni. Zsupánná nyugágyon heverészett a rózsabokrok között, az orvos pedig érett meggyet keresgélt az egyik fán. — Látod, itt szívesen élnék száműzetésben — mondta sóvá­rogva az asszony. —■ Télen is? — Akkor is szép a Balaton. — Nekem jobban tetszik a sá­tor. Nyisd ki a szád — Zsupán megcélozta egy szem gyümölcs­csel. — Gyere ide. Hadd köszönjem meg. Az orvos a nyugágy tViellé térdelt, megcsókolta feleségét. Zsupánná tréfás szemrehányás­sal bökött ujjával férje orrára. — Látod, már nekünk is lehet­ne ilyen házikónk. — Gipsztörpékkel. Farkasku- tyával. — Csak ne gúnyolódj. A hú- godékhoz képest ágrólszakadtaik vagyunk. — Fáj? — Nem. Csak furcsa. Elvég­re..: Ebben a pillanatban gladiá­tor termetű, szőke aranyitjú húzott el hanyagul a rózsalugas alatt. Kifelé tartott a házból, bi­zalmatlanul, szinte sértődött pil­lantást vetett a házaspárra, majd unottan a levegőbe nézett, s mi­közben kilépett a kapun, fütyü- rászni kezdte a „Reszket a hold a tó vizén” című slágiert. (Folytatjuk) közül 123 ismerteti az eddigi vb- és tanácsüléseken tárgyalta­kat, így például többek között foglalkoznak majd a tanyai népműveléssel és a mezőgazdá­sági szakmunkásképzéssel is. Beszámolnak első félévi mun­kájukról, szólnak az elmúlt évi költségvetésről és a község- fejlesztési alap felhasználásá­ról, foglalkoznak az 1965. évi költségvetés jóváhagyásával. Ezenkívül ismertetik az idei községfejlesztési és költségve­tési tervekben szereplő társa­dalmi munkát igénylő felada­tokat, és a szükséges társadal­mi munka elvégzésére felhív­ják a választók figyelmét. döt, mely jelenleg még sokakat fogva tart. Nos, én is egy ilyen szűk kö­zösség felé fordultam, hogy be­tekintést nyerjek életükbe, egy olyan családéba, melyet előzetes ismereteim szerint fogva tart a vallás fanatizmusa. Beszélgetésünk a szokásos hét­köznapi gondok, problémák ele- mezgetésévei indul. Különöskép­pen nem hangsúlyozom jövetelem célját, ismervén a vallásos embe­rek zárkózottságát, óvatosan kö­zelítek a tények felé. Először a gyerekek iránt érdeklődöm. Köz­ben beinvitálnak. Szerényen, de ízlésesen berendezett lakás fogad. A bútorok egyszerűek, a falakon kevés kép, azok is jobbára szent- kepék. A könyvszekrényben kü­lönböző könyvek, szépirodalmi és műszaki, főleg verseskőtetek, elő­térben azonban ott a biblia. Rög­tön feltűnik, hogy az egyik szobá­ban ott a televízió is. Kicsit eltű­nődöm, s arra gondolok, amit a szótár mond: elzárkózva a külvi­lágtól. Nézelődésre 08 eUnélke es désre alig máris kórdések­193 jut időm, kel ostromolnak. Főleg a gyer­meknevelés problémáját vitatjuk. A családfőnek úgy látszik, ez okoz legnagyobb gondot, nem is indo­kolatlanul. Közben a háziasszony frissen sült pogácsát tesz az asz­talra, s kedvesen kínál, nem lehet ellenállni. Még bor is kerül, de azt elhárítom. Beszélgetésünk során a gyerekek kíváncsian gyűlnek körénk, de később tisztelettudóan félrevonulnak. Ketten maradunk. És okkor ragadom meg az alkal­mat, hogy feltegyem az első ké­nye^, kérdést- Milyen vallásúak? 'Meáriríré vallásosak? Én ugyanis azt hallottam, hogy teljesen elzár­kóznak a társadalom problémái­tól, a közélettől, s a gyerekeket is a legnagyobb. fanatizmussal neve­lik. Nem engedik meg, hogy a gyerekek részt vegyenek,a külön­böző társadalmi lehetőségekben, moziba, színházba nem járnak, a legszigorúbb vallási önmegtartóz­tatásban élnek. A kérdések elhangzása után meglepetést fedezek fel a család­fő arcán, de aztán nevetve vála­szol. —" Azt egy pillanatig sem ta­gadom, hogy istenhívők vagyunk. Azzal azonban nem értek egyet, hogy bigottak vagyunk, még azt sem mondanám, hogy elfogultak vagyunk. Az igaz, hogy a biblia állandóan forgatott könyv nálunk, s rendszeresen járunk összejöve­telre, de ez elsősorban jénrám és a hiszem, baráti köre mindenkim van, s ez nem ' elítélendő. Azt mondják,, hogy a gyerekeket elzá­rom a társadalom elől, ez nem így van. A társadalmi áramlatok, ha akarom, ha nem, betörnek a családba. Ezért még azt sem til­tom meg — hiszen ez oktalanság lenne —, hogy moziba járjanak, televíziót nézzenek, sőt a KISZ tagjai legyenek. Nem véletlen, hogy két éve televíziót vásárol­tunk, azóta is rendszeresén néz­zük, ha nőn is minden műsort. Hangversenybérletünk van, szín­házat nézünk, olvasunk. Nehogy azt higgye, hogy nálunk csak a biblia létezik. Számos szépirodal­mi kötetünk van, köztük Petőfi, Arany, Jókai. A lányomnak pél­dául kedvenc olvasmánya Szabó Lőrinc Azt sem mondhatják rám, hogy én mindenkit vallásos hitre akarok téríteni. A munkahe­lyemen sokan évekig nem is tud­ták, hogy vallásos vagyok. Az vi­szont igaz, szeretem a rendet és sok dologban nem értek egyet az­zal, ami körülöttünk történik, de úgy vélem, e téren nemcsak egye­dül én vagyok így, hanem sokan pártemberek is. Hogy vegyünk példát,. kérem, itt van a huligán nizmus. .Lehet ezzel egyetérteni? Azt hiszem nem. Ettől gyermekei­met is óvom. Hazudozás. Elítélem. Arrogancia, felelőtlenség, kinek jó ez? Felelőtlenkedés a munkában, az életben, lehet ezt dicsőíteni? Azt hiszem nem. Ha ebből ítélik meg vallásos mivoltomat, hát ítél­jék. Kérem, én ebben nevelked­tem, őszinte híve is vagyok. A gyermekekre viszont már- nem^ kényszpritepi rá.. Hogy van-e ösz- szeütközég a. gyerekekkel, én azt hiszem nincsenek ilyen nézetelté­réseink. Ügy vélem, azért, mert nem kényszerítem rájuk vallásos nézeteimet, nem fordítom szem­be őket a társadalommal. Az vi­szont erkölcsi kötelességem, hogy óvjam őket a veszélytől és ezt meg isi teszem. Feleségemmel együtt szívós küzdelmet folytatunk gyer­mekeink boldogulásáért. S hogy eddig ez eredményes volt, annak csak nagyon örülünk. Őszinte vé­leményemet mondom akkor, ha úgy fejezem ki magam: mi, vallá­sos emberek sem lehetünk közöm­bösek a körülöttünk lezajló dol­gok iránt, hiszen itt a tudomány bizonyít, s törvényeik vannak, az élet törvényei. . Ha ezt nem látnánk. elismerném, hogy béklyóba ver- , tek, sötétségben élők, s a vallás felesegemre vonatkozik. A gyere- , fanatilBus. rabjai vagyunk. Megál­kekre már ilyen kötelezettséget j lítáini e törvényszérű folyamatot nem'rovunk — úgyis hiábavaló lenne. Ha akadnak, velünk jönnek, ha nem, hát nem. Hogy miért mondanak szektásöknaik, nem tu­dom. Lehet, hogy azért, mert az egyházon belül nekünk is kiala­kult egy baráti körünk, akikkel gyakrabban együtt vagyunk, ahol számos problémát megvitatunk, beszélgetünk erről-arról, a ben­nünket érdeklő kérdésekről. Azt nem lehet. S én úgy érzem, mi nem tartozunk azok közé, vallá­sosságunk ellenére sem, akik a történelem kerekét visszafelé akarnánk forgatni. * * * Egy évtizeddel ezelőtt azért, úgy vélem, másként vélekedtek minderről ebben a családban is. Háló Ferenc MÉHÉSZEK, FIGYELEM! Most biztosítsa kaptárszükségletét „Hunor rakodók” (vándor­lásra alkalmas, jó minőségű kaptárak) rendkívül olcsón kaphatók > az OMSZK orosházi telepén. VASÜTÁLLOMÁS: OROSHÁZI TANYÁK. 44540

Next

/
Oldalképek
Tartalom