Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
1965. április 9. «iw»» 4 Péntek Gazdasági alapfogalmak Az önköltség Naponta 14—15 személygépkocsi érkezik szervizre Garanciális javítás A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz korszerűen berendezett autószervize 1964. október 7-én nyílt meg. A jól fűtött műhelyekben ősszel és télen Is sok volt a munka, s ez tavasszal még szaporodott. Jelenleg naponta 14—15 személygépkocsi érkezik szervizre, a javítórészlegmek pedig két hónapra előre biztosított a munkája. A megyében rövid idő alatt ismertté vált autószervizben igen jó szakemberek dolgoznak. Hármat kiválasztottunk közülük, akiket olvasóinknak is bemu tatunk. Mit mondanak ok? Bankó Mihály autószerelő: „Nagyon sok a munkánk, és igyekszünk jól dolgozni, hogy ne is csökkenjen. A minőség a legfontosabb. Garanciálisán javítunk. Ha mégis hibát követünk el, díjmentesen rendbe hozzuk. Persze azért már nekünk sem jár munkadíj. Ilyen azonban még nem fordult elő.” Szimacsek Ferenc fényező: „Még egy íényezőműhely épül, mert az én munkámhoz tiszta, pormentes helyiség kell. Már most annyi a dolgom, hogy egymagám alig győzöm. Mi lesz akkor, ha a motorszerviz is megnyílik? De hát majdcsak kapok segítséget. Néha a festék beszerzésével is baj van. Nem könnyű a színkeverés. Arra törekszem, hogy elfogadható legyen a munkám.1: Szimacsek Ferenc fényező. Ki«jc*ovics András esztergályos. (Fotó: Malmos) 20. Lett is belőle nagy feljajdulás, az asszonyokat alig lehetett lecsendesíteni. Csak későn este, amikor az emberek a cövekásás- ból hazatértek, hallgattak eL A hír kapóra jött a parasztoknak, erre hivatkozva nem jönnek közmunkára a szentnek se. Hiába dobolnak nap nap után, s hiába megy értük a kisbáró. Ha a közbiztonságiaknak mégis sikerül néhányat összeszedni utat javítani, árkokat tisztítani, nincs abban semmi köszönet. Csak lötyögnek az emberek egy-két óra hosszat, mímelik a munkát, és az első adódó alkalommal eltűnnek Na, mindegy. A holnapi harminc embert előteremtik azok, akik szolgálatban lesznek. Nekik éppen elég ez a határjárás, átfázik itt a lélek is. Sajnos, menni kell, mert az elnök nem ismeri a tréfát. Hogy mennyire komoly államérdek ez, amit most csinálnak, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Molnár Anti, a „százados” vezeti az őrjáratot. Legnagyobb boldogságukra már közelednek a kövesútihoz. Az utolsó száz métereket bukdácsolják a havas tarlón. Szántáson jönnek keresztül, aminek egyáltalán nem örülnek, mert a hó belepte a gödröket, sima a föld, mint a nyújtódeszka, s Krajcsovics András esztergályos: „A szövetkezet alapító tagja vagyok. 1952 óta óriásit fejlődtünk, én pedig világot látott ember lettem. Tavaly Brümnben (az ipari vásáron), tavalyelőtt Prágában, Berlinben, Brünnben voltam, méghozzá repülőn. A szövetkezet jutalmazott meg. Sóba többé nem lennék „maszek”, pedig valamikor néhány gépem is volt és két segéd dolgozott a műhelyemben. Akkoriban — az évek során — 26 ipari tanulót neveltem, akik közül többen itt dolgoznak. És nem is akármilyen szakemberek!’: Mindhármuk közös véleménye: az autószervizben igen jók a munkaviszonyok. Reprezentatív hely. — És várják a megrendelőket. P. Gerő János: így nem tudja az ember, mikor esik hasra egy gödörben vagy vakbarázdában. Az utolsó métereket különösein szaporázzák, s megkönnyebbülten érnek ki a kövesúthoz. Itt nincsen semmi baj. Helyén van a tepsiforma, újonnan felállított helységjelző tábla; Topognak, megdörzsölik eL gémtoeredett kezüket, és kigombolt kabát mögött cigarettára gyújtanak. Alig szusszannak azonban egy kicsikét, máris készültséget kiált Molnár Anti, mert fekete autó közeledik féléjük az úton. Orosz tisztek szoktak ilyen kocsin utazni. Most is azok lesznek, úgy gondolják, ezért félreállnak az útból. A kocsi, ahogy közeledik, lassít. A helységjelző táblánál fékez, s megáll. Két civil ruhás száll ki az autóból. Odamennek a táblához, csodálkoznak. A magasabb, fekete képű ember megszólal, méghozzá magyarul: — Hát ez mi? — Köztársaság, valódi, összkomfortos köztársaság — mondHányszor halljuk, olvassuk, hogy egyes termékeink nem eléggé versenyképesek a világpiacon, mert drágák! Sokszor elhangzik az a megállapítás is: ennek vagy annak a cikknek a fogyasztói ára magasabb, mint más országokban. Olykor valóban így igaz; de arra már kevésbé gondolunk, hogy ennek oka az említett termékeink magas önköltségében keresendő. Milyen tételek alkotják egy-egy termék önköltségét? A termelés során felhasznált sokféle anyag és az energia költségei: a termelésben hosszabb időn keresztül elhasználódó eszközök, gépek értékének az elhasználódás mértékével arányos része (amortizációs leírás), a munkások, alkalmazottak bére és a bérek különböző járulékai; az igazgatási, adminisztrációs stb. költségek, a vállalat által felvett hitelek után járó kamat. A felsorolt tételek a különböző termelési ágakban, iparágakban, termékeknél eltérő arányban részesednek az önköltségből. A műszeriparban például viszonylag kevesebb az anyagköltség és nagyobb a bérköltség, míg például a textiliparban nagyjából fordított a helyzet. A munka termelékenységének (vagyis az egységnyi idő alatt, ugyanannyi munkával előállított termékek mennyiségének) növekedése azt jelenti, hogy csökkennek az egy-egy termékre eső bérköltségek és ezzel csökken az egész önköltség is. De csökkenti A Bolgár Közlekedéstudományi Kutató Intézet és a várnai kikötő tervezőirodájának közreműködésével létrehozták a több ágazató bolgár rakodógépet. A kísérleti üzemeltetés során megmutatkoztak az új gép kiváló műszaki tuja az alacsonyabb és nevet. Elolvassák a feliratot háromszor is, és egyre jobban nevetnek. Ismétlik a szöveget egymással szembefordulva. „Itt kezdődik a Biharberettyói Köztársaság területe”. Molnár Anti szigorú tekintettel nézi őket. Amikor tisztán érti, hogy magyarul beszélgetnek, int a többieknek. — Kéznél legyen a puska, s nem megijedni! A figyelmeztetés éppen jókor történik. A civilek elindulnak feléjük a túlsó oldalról. Mielőtt megszólalhatnának. Molnár Anti előlép és rájuk szegezi a géppisztolyt. — Sztoj! Hová tartanak! A két idegen nem lepődik meg. Barátságosan mosolyognak. A fekete képű a tábla felé int, s mondja: — Engedelmével Debrecenbe tartunk. De most már megnézzük ezt a köztársaságot közelebbről. Molnár Antira hiába mosolyognak, nem lehet kedvességgel az önköltséget a felesleges adminisztráció leépítése is. Az anyag- és energiaköltségek csökkentése hazánkban különösen fontos. Nyersanyagokban, energiaforrásokban nem bővelkedünk, importra, behozatalra szorulunk. Az importált anyagokért viszont jórészt éppen a belőlük készült árukkal fizetünk. Ha a termelésben nem takarékoskodunk az anyagokkal — főleg az importanyagokkal — a készáru árából éppen csak a felhasznált anyag költségeit tudjuk fedezni. Az anyag- és energiatakarékosság fontosságát jól szemlélteti, hogy míg 1957-ben egész iparunk termelési költségeinek 68 százalékát tették ki az anyagköltségek, ez a szám 1961-re már 72 százalék fölé emelkedett! Másképpen szólva termékeink önköltségének átlagosan majdnem háromnegyed része anyag- és energiaköltség! Ha ennek csak 1 százalékát is megtakarítjuk, akkor évenként több mint 1 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. Az önköltség Olyan gazdasági tényező, amelynek alakulása döntő hatással van egész népgazdaságunk további fejlődésére. Ahogyan minden gondos háziasszony a jő ebéd kellékeinek minél olcsóbb beszerzésére törekszik — hogy ne legyen magas annak „önköltsége” —, úgy kell mindannyi- unkraak ügyelni a termelés önköltségére, mert itt nagy összegek forognak kockán. . (B. Gy.) lajdonságai. Főleg nagyszemcsés ércek rakodásánál emeli majd kétszeresére a bolgár kikötői munkások munkatermelékenységét. Alkalmazása egyedül a várnai kikötőben évi 50 000 leva megtakarítást jelent. levenni a lábáról. Durván kérdezi: — Van dekument? — Igazolványt gondol? — kérdés a kisebbik civil és előhúzza az iratait. A magasabbik, a fekete képű úgyszintén. Az mutatja először a papírjait a „százados”-nak. — Én vagyok az Ideiglenes Kormány belügyminisztere — mondja csendesen és szúrósan nézi Molnárt. Olyannyira, hogy a „századosinak borsózik a háta ettől a nézéstől. Még jó, hogy nála van a géppisztoly, és az emberek a háta mögött állnak. Így marad bátorsága még egy kicsi. Megnézi az igazolványokat. Rendben van mindegyik: a fekete képű csakugyan belügyminiszter, a kisebbik meg képviselő. Most mit tegyen? Most lenne jó okosnak lenni. Az utasítás úgy szól, hogy el kell fogni minden idegent a falu területén. De ez még nem az, s a fekete képű mégiscsak miniszter. Egy eleven, valódi miniszter, amilyet ő még sosem látott. Az autója is bizonyítja, hogy az. Miniszterrel kikezdeni pedig sosem volt jó dolog. Hej, Kicsi Bi- ri, erre nem adtál utasítást. Mi most a teendő? (Folytatjuk) iCUsi Biti ULcáttysáfya Szatirikus kisregény Új bolgár kikötői rakodógép
