Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
IMS. április 6. 4 rti Keäd Kitüntették a szakszervezeti mozgalom kiemelkedő munkásait Gazdasági alapfogalmak A termelékenység Széles körökben ismert LeninA Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége április 4-én, hazáink felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán, az építők Trefort utwaá munkásszálló jónak nagytermében a szakszervezeti mozgalomban kiemelkedő munkát végző aüolirvistólk tiszteleténe ünnepsége* rendezett, melyen megjelenít Vas-Witteg Miklós, a SZOT aiéLnöke, a megyei pártbizottság képviseletében pedig Huszár Mihály, az ipari osztály helyettes vezetője. Az ünnepi beszédet Lipták Pál, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára tartotta. Ebben, méltatta azt a hatalmas fejlődésit, amj a hős szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán hazánkban az elmúlt húsz esztendő alatt végbement. Munkásosztályunk, dolgozó népünk a párt vezetésével nagyszerű munkával kialakította a maga új életét, megteremtette a szocializmus alapjait. Magyarországon ma munkáshatalom van. A gyárak, a termelőeszközök a nép kezébe kerülitek, a kultúra és a művelődés már nem a kiváltságos osztályok privilégiuma. A továbbiakban a mai feladatokról beszélt tápták Pál. Rajtunk múlik, hogy okos, józan vezetéssel, odaadó, becsületes munkával biztosítsuk további felemelkedésünket — mondotta. Szocializmust: építeni csak öntudatos, szervezett munkásosztállyal lehet. Ennek a kialakításában tevékeny szerepe* töHtemek be a szakszervezeti aktivisták. Újítás, amely háromszorosára növeli a Warszawa gépkoesik első teleszkópjának élettartamát Búzás László, a XI. számú autójavító békéscsabai telepén dolgozik mint szerelő. Az elmúlt években sok panasz volt a Warszawa gépkocsik első teleszkópjára. Búzás Lászlónak újításával sikerült megoldást találnia, és ezzel a teleszkópok élettartama mintegy háromszorosára növekedett. (Fotó: Malmos) Az ünnepi beszéd után került sor a jutalmak kiosztására. Vas- Witteg Miklós, a SZOT alélnöke 33 dolgozónak nyújtotta át a Szakszervezeti Munkáért jelvény arany, ezüst és baronz fokozatát Tízen előzőleg Budapesten, a szakmai központoknál vették át a kitüntető jelvényt Arany fokozatot kaptak: Beck György, a Békés megyei Jókai Színház, Kovács Máté, a posta, Pagyoga Lajosné, a megyei tanács, Kosznál János, az SZMT dolgozója, továbbá ViztKIOSZ nagytermében ünnepelték meg a Kner Nyomda dolgozói a felszabadulás 20. évfordulóját. Sándor István szakszervezeti titkár megnyitó beszéde után Gera Lajos, a vállalat párttátkára meg- errüékezeAt a nyomda fejlődéséről, az elért eredményekről és ismertette a további feladatokat, célkitűzéseket. Ezt követően BoA felesleges készletek értékesítéséről hozott rendelkezésre a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóságán úgynevezett árufeltáró brigádot alakítottak. A brigád bevonta munkájába az összes vidéki TÜZÉP-tele- pet is. A brigád első tevékenységeként levélben kérte fel az ország valamennyi építő- és építőanyagipari vállalatát, hogy küldjenek értesítést a felesleges készletekről, az elfekvő, de az építőanyagkereskedelemben felhasználható cikkekről Ezen túlmenően azonban nem várják meg a vállalatok ajánlkozóját, hanem „házhoz” felé a csepp emberre, Birire, mint ahogy a liba szokott a csirkére. Felülről lefelé, kissé oldalvást. Kicsi Biri elvörösödik. Érti a pillantást azon nyomban. Kihúzza magát, a hogy nagyobbnak tetsszen, a hangjával segít. — Hogy értsülk ezt? Mondja csak, hogy értsük ezt!? •—Ügy, hogy abból nem lesz semmi — feleli a helyi Nemzeti Bizottság elnöke csendesen. Kicsi Biri csodálkozva látja, hogy ezek nem túlságosan ijedtek meg. Pedig innen nem mehetnek haza eredmény nélkül, örökre elvész az elnöki tekintély, ha kudarcot vallanak. Ezért hát erélyesen kezdi: — írást kérünk a terület azonnali átadásáról. Körül van fogva az épület, innen addig nincs távozás, amíg papírt nem kapunk a Liesthein-birtokról. Kuruc csodálatraméltó nyugodtsággal válaszol: — Láttam én, komám, már nagyobb legényt is tenálad, mégse ganéztam be. Hát mit gondolsz, te? Nem volt nekünk elég a méltóságos úr, most te akarsz a helyébe lépni! A földet mi dolgoztuk meg, & most nyiczai János, Lázók Béla, Takács Pál és Belarika Pál nyugdíjasok. Az ünnepség után baráti ebéden vettek részt a meghívottak. Április 4 alkalmával kormány- ki tüntetésben részesült Lipták Pál, az SZMT vezető titkárra, aki a Munkaérdemrend ezüst, Molnár László, a szarvasi óvónőképző és Vérásztó János, a Csangréd- Békés megyei Vas. és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozója pedig a Munkaérdemrend tyánszki Pál igazgató jutalmakat osztott ki. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt Birkás Lajosnak, Horváth Gézának, Petócz Káraíynak és Szász G. Pálnak adta át. Huszonegyen kapták meg a Szakma Kiváló Dolgozója jelvényt és oklevelet, húszán pedig pénzjutalomban részesülitek. Az ünnepség után a nyomda dolgozói baráti vacsorán vettek részit. mennek a brigád tagjai. Felkeresik az ország jelentős építkezéseit, s a helyszínen azonnal átveszik a használható anyagokat, ha az így megszerzett építőanyag mennyisége meghaladja a helyi TÜZÉP vállalat igényét, a felesleget a brigád diszpécser-szolgálat irányítja más ellátatlan területekre. A brigád tagjai, a vidéki TÜZÉP vállalatok képviselői feltáró útjukon eddig szerencsével jártak. Munkájuk nyomán már az első napokban mintegy 2,5—3 millió forint építőanyag gyűlt össze a vállalatoktól, került a kereskedelembe. (MTI) a miénk lesz! Aki ellenünk szegül, azt eltapossa a nép! — Tegnapelőtt már megadtuk a választ. Majd, ha a saját nincstelenjeinket kielégítjük, akkor majd lehet szó a maradék terület átadásáról. De csak arról. Ezt a másik helybeli mondja, s igyekszik szintén nyűgöd ínak mutatkozni. — Maga kicsoda? — formed rá Biri, miközben egy pisztollyal az orra alatt kaparász. Kuruc a társa mellé lép. ö felel Birinek kurtán-furcsán: — Az, aki. A birtokot majd ő méri ki a parasztoknak, ha a kormány rendelete megjelenik. Kicsi Birinek igen sérti a fülét a Kuruc beszéde. Gondolkodik kicsit, aztán int Kérésznek, hogy a géppisztollyal jöjjön közelebb. Az „ezredes”-t nem is kell biztatni, biztatja a minapi megszégyenítés meg a hintóbán felkortyolt pálinka eléggé. Dön- gő léptekkel közelebb megy és nek az a megállapítása, hogy a munka termelékenységének növekedése a legdöntőbb az új társadalom, a szocializmus győzelme szempontjából. A munkatermelékenység a termelőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra — alatt a korábbi egy darab termék helyett ugyanannyi élőmunka-ráfordítással kettőt állítanak elő, a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munkaerővel vagy az adott termék termelését növelik vagy más termékek — például új dkkek — előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadalmi termék és így a nemzeti jövedelem nagyságára. A termelékenység ilyen általános megközelítésben talán nem is tűnik túlságosan bonyolultnak, de amikor megpróbáljuk kiszámítani, egy sor probléma bukkan elő. Ha például megszámoljuk az egy gépen egy óra alatt előállított munkadarabok számát, ez pontosan tükrözi a termelékenységet. De hogyan hasonlítsuk össze mondjuk egy vasesztergályos munkájának termelékenységét a kohó mellett dolgozó munkás teljesítményével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen egymástól eltérő jellegű termelékenységi mutató összegezésével az egész népgazdaság termelékenységét? Ez bizony így nem sikerülhet. Mérhetjük azonban a termelékenységet úgy is, hogy kiszámítjuk, mennyi az egy munkás által Az általános és középiskolákban hétfőn megkezdődött a tavaszi szünet, amely április 20-ig tart. A diákokat országszerte gazdag program várja a szünidőben. Sok úttörőcsapat indul több napos kirándulásra vagy rövidebb túrára, táborozásra. Egyes iskolák diáknekiszegzi a géppisztolyt Kuruc Andrásnak. A Nemzeti Bizottság elnöke megemeli a kezét, s abban a pillanatban óriási pofont ken le Kérész képére. Az „ezredes” átbillen egy széken, leüti Kicsi Birit, azután csúszik néhány métert a padlón. Végül pedig kiköt a fal mellett, a lóca alatt. Takaros ütés volt. Akár így számította Kuruc, akár nem, ritka szép pofonnak sikerült. Mintha ló rúgta volna meg az „ezredes”-t, úgy nyújtózkodott el a lóca árnyékában. Szótlanul, csendesen. Az épségben maradt közbiztonsági előbb az elterülő Kérészt nézte, aztán a feltápász- kodó Birit. Kicsikét még segítette is az elnököt a talpraállás- ban. Majd amikor már Biri függőleges helyzetben volt, csak akkor jutott eszébe, hogy neki is tenni kellene valamit. Hát ami azt illeti, tett is. Megeresztett egy sorozatot a saegy óra vagy egy nap alatt előállított termékek értéke. Ez a számítás sok nehézségen átsegít, hiszen így összehasonlíthatjuk az öntői inunkájának és például a gyógjrszergyári munkás munkájának termelékenységét. Amikor pénzben számolunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert például,, ha az öntvénybe valamilyen ok oaiatt olcsó hazai ötvözőanyag helyett drága külföldi anyagot használnak, ez a termelékenységen "valójában nem változtat, de az íirtékben számított termelékenység mégis növekedést mulat: az egy munkásra számított termelés értéke a szóban forgó termékből üt korábbinál nagyobb lesz. Csek egy töredékét soroltuk fel a termelékenység kiszámítása körüli problémáknak, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Pedig*nekünk termelékenység-nö- vekeldés valóságos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Ügy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzek, hogy az adott területen mel;fík számítási mód tükrözi leg- jóbfcian a valóságot, s ezt segítségül használva keressük a technika fejlesztésének, a munka ésszerűsítésének, a termék jobbátételé- nek útjait és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyökhöz juss;mak a mutatószámok körüli mesterkedések révén, a látszat- eredmények helyett mindenütt a termelőmunka valóságos hatásfokának a növelését helyezzük a figyeltem központjába. B. Gy. jajunk kisebb kollektívái hazai és külSSlcli utazásokat is tervbe vettek. Az általános iskolák napközi otthonaiban a szünidő alatt is pedagógusok gondoskodnak a gyermekiek felügyeletéről. (MTI) ját géppisztolyából. Ettől pedig Kuruc András fejéről a haj úgy nySsszantódott le, mintha éles borotvával csaptak volna él a haja között. Odakapott a fejéhez, elsápadt és megmerevedett. Még moccani se mert. Most mér nem ellenkezett tovább, mukka- nás nélkül aláírta a papírt, amit Kicsi Biri oda tett elébe az asztalra. — Pecsétet is rá, és írja oda a nevét maga is — parancsolt Biri a másik békésházi emberre. Megtörtént ez is. Az „ezredes” a lóca alól kifelé mászva, mór csak azt látta; hogy az elnök gyömöszöli zsebébe a papírt. Bambán nézett szét a szobában, mintha azon gondolkodna, mikor került ide? Amikor pedig látta, hogy nincs semmi baj, mert Kuruc András tehetetlenül áll, a géppisztoly agyával fejbe koccintotta a Nemzeti Bizottság elnökét. Kuruc aztán nem is szólt egy szót sem, csak lekucorodott a földre, és eldőlt, mint a krumpliszsák. Ezek után, mint akik jól végezték a dolgukat, kitárolták a szobából. Az ajtót becsukták maguk mögött, még a kulcsot is ráfordították, és visszasiettek az emberekhez. (Folytatjuk) bronz fokozató* kapta meg. Mcgjutalmaziák a Kner Nyomda legjobb dolgozóii Ápffitis 3-án, Békéscsabán, a Elfekvő készletek felkutatásával javítja a lakosság építőanyagellátását a TÜZÉP n. — Az baj — feleli Kuruc G&tŐ áöílOS: András kurtán, és úgy néz leKicsi Bid U Szatirikus kisregény Megkezdődött az Iskolákban a tavaszi szünet
