Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
1963. április 1. 5 Csütörtök 20 tonnás új hűtőgépkocsik Emlékeit régi vetélkedőkről A magyar teherszállító gépkocsik ma már egész Európát bejárják. Az elmúlt esztendőben teNegyvennégy év egy munkahelyen Kiss Endre főművezető negyvennégy éve dolgozik a Pamuttextilművek mezőberényi gyárában. Munkájában, magatartásában példamutató. (Fotó: Malmos) Amerikai tudós a szovjet tudomány helyzetéről William Drummond amerikai tudós szerint az oroszoknak tíz év előnyük van az Egyesült Államokkal szemben a termonukleáris fúzió megvalósítása terén. A Szovjetunió jelenleg 300 millió frankot áldoz évente kutatásaira, tehát ötször annyit, mint az Egyesült Államok; az atomenergia „megszelídítésén” tízszer annyi orosz tudós munkálkodik, mint ahány amerikai. (MTI-fotó — Kácsor László feiv.) 'bérautókon 110 ezer tonna különféle árut szállítottak a nemzetközi útvonalakon. Ebben az évben tovább nő feladata a teherautóparknak. Ezért az idén 32 darab •új, 20 tonnás hűbőkocsit állít üzembe az 1-es számú Autóközlekedési Vállalat. Az új járműveket már bemutatták a vállalat telepén, s megtekintette dr. Csanádi Gyöngy közlekedés- és postaügyi miniszter is. Képünkön: az új 200 lóerős „termosz-autó”, amelynek belső hőmérséklete tetszés szerint —29 és +27 Celsius fok között állítható be. M egyénk oktatási intézményeiben az utóbbi két évben, de különösen az Iskolatelevízió adásainak megkezdése óta jelentősen megnőtt a televízió- készülékek száma. Közép- és általános iskoláink, diákotthonaink 120 televíziókészülékkel rendelkeznek, melyek közül a legtöbbet társadalmi erőforrásból vásároltak. Az Iskolatelevízió adásai óta a saját készülékek használatán kívül, sok helyen megszervezték külső készülékek (társadalmi szervek, párt, nőtanács, KISZ, tsz, művelődési házak) használatát is. Pedagógusaink, oktatási intézményeink vezetői nagy örömmel és érdeklődéssel fogadták az Iskolatelevízió adásait, mivel felismerték a bennük rejlő nagy lehetőségeket, amely megkönnyíti, kibővíti és eredményeiben növeli az iskolai oktató-nevelő munkát. Az adásokat tartalmilag jónak tartják; általában megfelelnek a tantervi követelményeknek. Különösen jónak tartják a sokoldalú szemléltetést, mely sok esetben az iskolában be nem mutatható dolgokat közel képes hozni a tanulókhoz. Az ilyen módon történő szemléltetés leköti, fokozza a gyermekek érdeklődését, szórakozva, élmények sorát nyújtva oktatja, neveli a tanulókat. Egyéves tapasztalatunk az, hogy az Iskolatelevízió minden iskolatípusban nagy segítséget nyújt nevelőknek, tanulóknak egyaránt. Az átalános iskolákban különösen az orosz nyelv és a környezetismeret adásai jelentenek nagy segítséget. Az idegen nyelv oktatásában tudvalévőén elsősorban az értő- és beszéd- készség kialakítása lényeges. A tv-adások éppen ebben nyújtanak nagy segítséget. A hang és a kép kapcsolódása ébren tartja a gyermekek érdeklődését. A tv-adások a tanulók nyelvi készségeinek fejlődésén túl a szaktanárok A Magyar Televízió sikeres műsora a „Ki mit tud?” sorozat. Nem is műsor ez, hanem mozgalom. Alkotni vágyás fűti a sok résztvevőt. Az önbizalom megszerzésének egyik lehetősége. Térhódítás és bizonyítás az ifjúság részéről, amely alkotni kíván és tettre kész. És ez nem is új dolog, de jó dolog. Az ifjúságban mindig is megvolt ez, csupán az a kérdés, hol és mikor, kitől kapott teret tehetségének, alkotni vágyásának bizonyítására. Emlékszem, középiskolás koromban, az irodalmi önképzőkörben tartott műsor keretében, egymást lepipálva akartunk feltűnni. Nem is feltűnni, inkább produkálni, alkotni valamit. A kiis Varjú Lali először paródiákkal lépett fel. Parodizált verset, színészt, képviselőt, de végül is abba kellett hagynia, mert bátorságában az egyik tanárt parodizálta. A következő évben már csak maszkban lépett fel, de itt is volt egy határ: a bohóc maszkja. Nem kedvetlenedért öl: a következő ön- képzőköri összejövetelen önálló elbeszélésével jelentkezett. Ráadásul szabadon előadva, mintegy rögtönözve — cenzor nélkül. Amikor fellépett a dobogóra, a padsorokból kuncogás, nevetés hallatszott. Mindenki a bohóc fintorát várta. Ő egy darabig zavartan állt, keshedt válla közé húzta nyakát, vértelen száját összehúzmódszereinek korszerűsítését is szolgálják. Az egyre tökéletesedő adások sokoldalúan hatnak. A tanuló lát, hall, ír, olvas és beszél, lehetősége van a legteljesebb aktív közreműködésre. Az orosz nyelvi adások a helyes kiejtés terén is segítséget nyújtanak a szaktanároknak. A környezetismereti órák adásairól nevelőink véleménye az, hogy nagyon jók és eredményesen fel tudják használni az új tárgy tanításánál. A tanulók érdeklődéssel vesznek részt a közvetítéseken, a feltett kérdésekre egymással versenyezve válaszolnak. E tárggyal kapcsolatos adásoknak nagy segítsége abban van, hogy az iskolában nem szemléltethető tárgyakat, jelenségeket életközeibe képes hozni. Pl.: a mi megyénk iskoláiban hiába van képanyag a vaskohó szemléltetésére, a vaskohó működésének megértéséhez ez nem elegendő. A tv-közvetítés után a tanulók ismerete teljessé vált. 1/ özépiskoláinkban is szerve- zik az Iskolatelevízió adásainak felhasználását, a rendszeresség azonban itt kevésbé megoldott. Ezekben az iskolákban, a sokféle egyéb probléma miatt nehéz az órarendet egyeztetni az adások időpontjával, az adások azonban így is felhasználhatók részben ismétlés, részben pedig olyan tananyagként, amelyekre a későbbiekben a tanár hivatkozni tud. A középiskolák igazgatói a félévi értékelések során a jobb eredményeket = többek között ta, mintha szólni sem akarna, szürke arccal nézte a szemközti falat, majd a kíváncsiság pillanatnyi csöndjében, fakó hangon bejelentette: az elbeszélésem címe: „Nyomor”. Űja.bb kuncogás, pisszegés, mindenki frappáns fordulatot remélt, várta a poént. A szürke kisdiák beszélni kezdett: egy kisfiúról, aki lyukas felemás cipőben kilométereket gyalogol be az őszi cuppogó sárban a tanyáról. Kietlenség és éhezés a nincstelen zsellértanyán. Fakó hangja, mint a novemberi eső, monotonon koppant a pukkadásara hízott diákarcokon. A füligszájak összehúzódnak, zsugorodnak. Varjú Lali már rég a helyén ült, de a d'iákszemek még mindig a dobogó feletti szürke levegőt nézték. De jött a zsűri... Ruszka irodalomtanár úr és kiigazít, bírál: ez pesszimizmus, sötétenlátás. Volt azután másfajta irodalmi öntevékeny egyesület is. Ez már a második világháború idején működött. Kis városunk segéd-lelkésze szervezte. Ezt amolyan vasárnapi iskolának szánta, hétköznapi estéken. Főleg az iskolát végzett, süldő ifjúság részére. E végből rövid zsoltáréneklés és bibliai magyarázat után az ifjúság szabadon választott verset, vagy prózai részt adott elő, vagy olvasott fel. Utána esetleg megvitatása és főleg „megmagyarázása” következett. Történt egyszer, hogy Gömöri — az Iskolatelevízió adásainak is tulajdonítják. Igen színvonalasak a középiskolai adások keretében a fizika-, kémiaórák, illetve ezek kísérletei, bár véleményünk szerint a legtöbb középiskolában bemutatható kísérlet helyett célravezetőbb lenne, ha a tv üzemekbe vinné el nézőit. Ott mutatná be a fizikai, kémiai törvények gyakorlati alkalmazását, hiszen erre a pedagógusoknak kevésbé van lehetőségük. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időben igyekszik az Iskolatelevízió szerkesztősége kielégíteni az ilyen irányú igényeket is. Amint már említettem is, az iskolák vezetői megértették az Iskolatelevíziónak, mint az oktatás eredményes segédeszközének jelentőségét, elősegítik a tv-órák megnézését. Több helyen figyelnek arra, hogy az órarendet ennek megfelelően készítsék. Nem egy esetben munkarendjükbe tűzik a tv által közvetített órák meglátogatását, és az ott szerzett tapasztalataikat nevelőtársaikkal megbeszélik. Ugyanezt lehet elmondani megyénk szakfelügyelőiről is, akik közül többen nagyon is szívükön viselik az Iskolatelevízió adásainak minél eredményesebb felhasználását, többek közt Reményi István és Soós István szakfelügyelők. Egyébként megyénk területén “ 40 iskolában szervezték meg az Iskolatelevízió adásainak rendszeres figyelését, értékelését. A tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségekben is megvitatják. Magi JáImi, a nyomdásztanuló, meginvitálja a kis Varjú Lalit, néznének el egy este ebbe a körbe. Ügy is történt. Szépen mentek a dolgok: Petőfi, Arany egy-egy alföldi verse — mert hiába, alföldi gyerekek mindenkinél büszkébbek e két alföldi óriásra ... Egy bátor ifjú még Gyóni Géza: „Csak egy éjszakára” című versét is elszavalja. A tisz- teletes úr élvezi a maga szervezte 'elkes gárdát... Gömöri Imi egyből ugrik: — József Attilát lehet? — Lehet, lehet. És mondta: .., Mondd, mit értol annak a sorsa, akinek öt holdja terem, lompos tyúkja kárál a torsra s gondjai fészke a verem, s igája nem zörög, sem ökre nem bőg elnyújtva — nincs neki s mélyéről párolog a bögre, ha kis családját eteti? ... Néma csend. Az arcok értetlenül néznek. Nem tudják, jó ez, vagy rossz. — Na látod Gömöri, az ilyen verset kár elolvasni, nem érti sen ki, zagyvaság ez, fiam. Gömöri csak áll, de mindent-: érzi, történt valami. Most jön a zsűri, a kispap: ..Rossz a versválasztás, nem az élet szépségeit tükrözi, nem felemelő, nem eszményi, nem a magyar sajátosságból fakad”. nos okányi nevelő tapasztalatait a tv-ben is közreadta. Az Iskolatelevízió egyéves munkáját értékelve megyénk pedagógusai több hasznos javaslattal éltek, melyeket az adások eredményességének fokozása érdekében az Iskolatelevízió szerkesztőségének tudomására is hoztunk. Nevelőink többek között javasolják, hogy az Iskolatelevízió egész évi programját már júniusban hozók nyilvánosságra, hogy azt a pedagógusok időben beépíthessék terveikbe. Szükségesnek látszik adások végén az új fogalmakat, jelentéseket még egyszer összegezni és kiemelni, mint ahogy az a földrajzi adásokban történik. Az eddigi jó tapasztalatok azt a kívánságot érlelték meg pedagógusainkban, hogy az Iskolatelevízió adásait ki kellene terjeszteni más tantárgyakra is. Szinte általános kívánság, hogy hetenként egy-két alkalommal közvetítsen a televízió a napközis gyermekek számára alkalmas filmeket. 1/ értük a televíziót arra is, hogy a nevelési tervvel, a munkára neveléssel kapcsolatos feladatok megvalósításához szervezzen a fiatalok nyári munkájáról rendszeres műsort. Ennek keretében mutatnák be a nyári KISZ-táborokat, a mezőgazdaságban, iparban végzett munkát. Véleményünk, hogy az Iskola- televizió nagyon hasznos munkát végzett egy év alatt. Tervünk, hogy Békés megyében egy-két éven belül minden iskola rendelkezzék legalább egy televízió- készülékkel. Azt is tervezzük, hogy a következő iskolai évben a pedagógusok szakmai továbbképzésébe beiktatjuk az Iskolatelevízió felhasználásával kapcsolatos jó módszerek kialakítását, illetve ismertetését. Nagy Ferenc a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője Varga Lajos Egyéves az Iskolatelevízió
