Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1063. április 14 Vasárnap SPORT* SPORT Megyénk testnevelési és sportmozgalma a számok Már hagyományossá vált, hogy min­den év első hónapjaiban statisztikát készítünk és ismertetjük olvasóinkkal megyénk sportmozgalmának helyze­tét — a számok türókben. Ezt tesszük most is. Békés megye különböző sportegye­sületeinek taglétszáma 32175, köztük a nők száma 9 721. A szakosztályban foglalkoztatott tagok száma 16 719. Ezek .között 4705 a női versenyző. Te­hát a nők száma a férfiakéhoz viszo­nyítva mintegy egyharmadrész. Sport­köreinkben 678 szakosztály működik a következő sportáganként! megosz­tásban: 89 asztalitenisz, 51 atléta, 11 birkózó, 3 cselgáncs, 1 kajak-kenu, 3 kerékpár, 89 kézilabda, 16 kosárlabda, 141 labdarúgó, 11 lovas, 6 ökölvívó, 2 háromtusa, 61 röplabda, 86 sakk, 7 sportlövő, 3 súlyemelő, 16 teke, 5 te­nisz, 22 természetjáró, 24 tornász, 12 úszó, 1 vízilabda* 8 vívó és 10 általá­nos szakosztály. A szakosztályokban foglalkoztatott 16 719 versenyző a következőképpen oszlik meg: 1125-en asztaliteniszeznek, az atlétikának 2079-en hódolnak, 263 fiú birkózik, 50-en cselgáncsoznak, 25-en űzik a kajak-kenu sportot, 40-en kerékpároznak, a kézilabdázók száma 2271, a kosárlabdázóké 619, a labdarú­gást 4120-an űzik. A lovásszá«osztá­ly okban 79-en, az ökölvívóknál 127-en, a háromtusázóknál 24-en, a röplabda- soknál 889-en, a sakkozóknál 1177-en versenyeznek. A sportlövők száma 141, a súlyemelőké 53, a tekézőké ?35, a teniszezőké 238, a tornászoké 607, az úszóké 305, a természetjáróké 1189. A vízilabdázók száma 31, a vívók száma 197, az általános szakosztályok foglal­kozásain részt vevők száma 835. Nézzük, hogyan alakul e pillanat­ban edzőink számaránya. A sportágak utáni első szám a képesített edzők, tehát a segédoktatók, oktatók, szak­oktatók, a második szám pedig a gyakorló-oktatók számát mutatja. Asz­tükrében talitenisz: 3, 10, atlétika: 38, 19, bir­kózó: 10, 4, cselgáncs: 1, 0, kerékpár: 1, 0, kézilabda: 32, 47, kosárlabda: 9, 34, labdarúgó: 47, 68, lovas: 1, 0, ököl­vívó: 3, 2, röplabda: 7, 25, sakk: 1, 4, sportlövő: 2, 0, súlyemelő: 1, 0, teke: 1, 2, tenisz: 3, 3, természetjáró: 6, 12, torna: 21, 0, úszó: 7, 6, vízilabda: 2, 0, vívó: 7, 0. A játékvezetők, versenybírák és túra- vezetők száma I., n., m. osztályú minősítéssel 712. Gyakorló minősítés­sel 435-en rendelkeznek. A megyénkben meghonosodott 24 sportágat 21 megyed és 77 járási, városi szakszövetség segíti szakmailag, és több sportág tartozik az MHS köte­lékébe. Az úttörő sportolók az eddig ismer­tetett adatokban nem szerepelnek. A rendszeresen sportoló pajtások száma 51 716. Ezek a gyerekek 148 sporttevékeny­séget folytató úttörőcsapatra oszlanak meg. A sportolók közül 10 351 leány. Az úttörők 388 sportlétesítményt hasz­nálnak megyénkben. Megyénk területén jelenleg 349 sport- létesítményt találhatunk. Ebből be­kerített labdarúgó-pálya 46, bek erí tét­len labdarúgó-pálya 61, futópálya 30, (ezek jelentős része, sajnos, alig hasz­nálható, de nemcsak a futópályák­nál, hanem több más létesítménynél is ez a helyzet). Kézilabda-pálya 54, kosárfabda-pálya 14, röplabda-pálya 57, tekepálya 15, teniszpálya 14, uszo­da 6, csónakház 2, játéktér 18, sport- terem 23. Ahhoz, hogy megyénk testnevelési és sportmozgalmáról teljes képet kap­junk, meg kell jegyeznünk, hogy az 1964-es évben a falusi spartakiád ver­senyein 8288, az üzemi bajnokságokon 4116, főiskolai bajnokságokon 100, a középiskolás bajnokságokon 2372, az iparitanuló-versenyeken 634, a Kilián Testnevelési Mozgalom versenyein 33 225 sportoló vett részt. —ny. Mátrai Sándor köszönti Békés megye sportolóit &!>JbíettiP*<>un£ M í-vCo Aé 1 '***& , IfloiiC- /**?&i‘,***A^ 4 éfwctoúf- fi'cfL­M éniéfí*,. * ' fp%ol*Y T,T£ „Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából sok szeretettel üdvözlöm Békés megyei ismerőseimet, sportba- rátáimat, a sportoló fiatalokat és az elkövetkező években sok sikert, nagyszerű eredményeket kívánok” t— üzeni Mátrai Sándor élsportoló, a Ferencváros hatvanháromszoros válo­gatott labdarúgó-hátvédje, az Oros-. házi Kinizsi egykori labdarúgója. Húsz esztendő a sport szolgálatában Különös emberek a sport aktívái. Fáradhatatlanok, mintha szervezetük­ben egy külön, ezt a célt szolgáló motor dolgozna, s a sport szó halla­tára ez nyomban üzembe lépne. Évti­zedeket tudnak e nagyszerű — sok esetbe- pedig nehéz, balsikerekkel tűzdelt — munka szolgálatában tölte­ni. Csak egyet nem tudnak: csügged­ni, kioltani szívükben a sport iránti szeretedet. Ilyen ember Soós Sándor is, a Pusz- taszőlősl Viharsarok Tsz SK elnöke. Korát megcáfoló fiatalos lendülettel dolgozik még ma is, a lassan hetven felé közeledő Sándor bácsi. Hogy mi­kor jegyezte el magát a sporttal, azt nehéz lenne megállapítani, de a fel­szabadulás utáni első hónapokban már ott volt a pusztaszőlősi uradalmi birtok két góréja között kinevezett futballpályán. Persze, akkor még nem volt szerve­zett sportélet, de Soós bácsi lelkes munkája nyomán már egyre többen látogattak ki a pályára — játékosok és nézők — s kialakult egy olyan gár­da, amelyre a későbbiek során szá­mítani lehetett. — Először 1947-ben váltunk „igazi” csapattá, amikor az MLSZ meghirdet­te a mezítlábas bajnokságot, — sorol­ja tovább. — A tét nem volt kicsi, hiszen . az a csapat, amelyik meg­nyeri a bajnokságot, ‘egy teljes felsze­relést és kétezer forint jutalmat kap” — szólt a felhívás. Akkoriban Puszta­szőlősi SE néven indultunk, s nagy küzdelem után megszereztük az első helyet. A hőn áhított felszerelésből és a kétezer forint jutalomból azonban sajnos semmi nem lett, mert mások kapták meg a felszerelést, s nekünk csupán 490 forint jutott. Ez azonban korántsem törte le a csapatot, hiszen akkoriban annak is örültünk, hogy futballozhattunk. Csapatunkban azon­ban nem kizárólag a lelkesedés volt a határtalan, hanem néhány kiemelke­dő tudású játékos is szerepelt. Emlék­szem, 1948-ban a megyei ifjúsági váló. gatottba — amely a budapesti 'fi vá­logatottal mérkőzött — négy labdarú­gót adtunk, s akkor szerepelt először Mátrai Sándor, a ma már sokszoros válogatott jobbhátvéd. A kezdeti sikerek nem voltak tisza­virág életűek, a pusztaszőlősiek lelkes csapata a későbbiek során is megállta helyét. 1948-tól 1952-ig bajnokságon kí­vül játszottak ugyan, de 1952-ben ME- DOSZ néven két csapatot indítottak a járási bajnokságban, s itt is jól sze­repeltek. — Arra, hogy minden esetben elöl jártunk, jellemző az is, hogy a me­gyében az elsők között alakult meg nálunk a tsz csapata. 1955-től Puszta­szőlősi Előre Tsz SK néven a megyei n. osztályban szerepeltünk, ahonnan 1958-ban estünk ki. Azóta a járásiak táborában rúgja csapatunk a labdát, s eredményeinkkel nem kell szégyen­kezni. Persze, rég volt már az az idő, ami­kor a két góré között rúgták a lab­dát, s ahogy fejlődött a csapat, úgy nőttek a jogos igények is. Az évtized­del ezelőtt kialakított futballpálya ma már nem felel meg a követelmények­nek, s évek óta folyik a vita arról, vajon mikor építenek megfelelő szer­tárt, öltözőt és mosdót. — Sok utánjárással sikerült megsze­rezni az építési engedélyt, a tervraj­zok is a megyénél vannak, de a mun­kát, sajnos, még nem kezdhettük meg — mondja látható bosszúsággal. — Pedig nagy szükség lenne az öl­tözőre és a szertárra, hiszen a ven­dégcsapat — bármennyire is humoro­san hangzik — az erdőben kénytelen öltözni, vetkőzni . .. Arról akartunk írni, hogy milyen ember is Soós Sándor? ö azonban magáról csak annyit mondott: . .dol­gozom, és nem sértődöm!” Hogy ez mennyire igaz, azt az elmondottak bi­zonyítják. De, bár ő nem mondta, mi tegyük mégis a róla készült íráshoz azt is: húszéves munkájáért joggal kapta meg a múlt év november 7-én a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség Országos Tanácsának díszokleve­lét! Sportmozgalmunknak sok olyan emberre lenne szüksége, mint Soós Sándor ... —t—c# 1 4» Az IBUSZ és az FMSZ értesíti a lakosságot, hogy a társasutazások még szélesebb körben történő propagálása és a falusi dolgozók szervezett utaztatásának érdekében. társasutazási kirendeltségeket nyitott az alább felsorolt községekben: (A helység mellett feltüntetett név az fmsz-nél megbízott ügyintéző neve). Békés FMSZ Jenei Sándor .Gyoma 99 Dr. Vincze Lajos Kondoros f# Márta Józsefné Mezőberény 99 Plesovszki György Mezőhegyes 99 Oláh István Mezőkovácsháza 99 Csóti János Sarkad 99 Fésűs Mária Zsadány 99 Szőke László FELHÍVJUK A LAKOSSÁG, A TSZ-EK ÉS INTÉZMÉNYEK FIGYELMÉT, HOGY BÁRMILYEN TÁRSASUTAZÁSI PROBLÉ­MÁJUKKAL BIZALOMMAL FORDULJANAK A KIRENDELTSÉGEK DOLGOZÓIHOZ, TOVÁBBÁ, HOGY EZEN KIRENDELT­SÉGEK UGYANAZON BEL- ÉS KÜLFÖLDI TARSASUTAZAS1 PROGRAMOKKAL ÉS HELYEKKEL RENDELKEZNEK, MINT AZ IBUSZ UTAZÁSI IRODÁK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom