Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
IMS. április l. 3 Csütörtök Kétszázötvenezer forint nyereségrészesedés A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz március 27-én tartotta mérlegzáró közgyűlését. Az egész napos közgyűlésen megvitatták a ktsz elmúlt évi munkáját. A délelőtt folyamán a szövetkezet elnöke és az ellenőrző bizottság elnöke a küldöttek előtt számolt be az 1964. évi munkáról. A vita, valamint a válaszadás után elfogadták az 1964. évi mérleget, valamint a nyereség felosztásaira vonatkozó javaslatot. Délután 5 órakor bensőséges ünnepség keretében búcsúztattak öit nyugdíjast, s átadták huszonkét dolgozónak a 10 éves, negyven dolgozónak pedig az 5 éves törzsgárda jelvényt; V____________________________________________J Á fra Gyula, a szövetkezet elnöke átadja Farkasvölgyi Györgynek, a forgácsolórészleg vezetőjének a 10 éves törzsgárda jelvényt. Vidovenyecz György, Skumáí János, Lipták János, Unyatinszki Mihály és Gedó István, az országos versenyt nyert kismotor- javító brigád tagjai derűs hangulatban a jutalom kiosztása után. (Fotó: Kocziszky) ezret. A gépesítés hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy dolgozó kevesebb munkaráfordítással több terméket képes előállítani. Csökkent az egyes munkák elvégzésének időtartama, ami enyhíti a munkacsúcsok, például a szántás, vetés időszakában jelentkező — korábban sokszor leküzdhetetlen — feszültséget. Vannak gazdaságaink, ahol a gabonatermesztésben a termelékenység már világszínvonalon mo. zog, hiszen a gépesítéssel együtt a jó agrotechnika, a gondos növény- ápolás és a talajerőutánpótlás elősegíti a hozam növekedését, ami kedvezően befolyásolhatja azt, hogy egy dolgozó mennyi idő alatt mennyi gabonát termel. Ezekben az üzemekben azonban általában nemcsak a szántás, vetésit és a gabona levágását gépesítették, hanem a közbeeső munkákat is: a trágyázást, a szalmabegyűjtést, a szállítást, sőt esetleg a raktározást is. Az ilyen komplex gépesítés emeli a munka termelékenységét a legmagasabb fokra. A gépesítésnek ez a módja hatalmas beruházásokat igényel. A KGST keretében nemrég kidolgozták a komplex gépesítés néhány formáját. Már ennél is kiderült, milyen költségesek ezek a megoldások. Még inkább megmutatkozik ez az egész mezőgazdaság komplex gépesítésénél. A Szovjetunióban ehhez 1145 különféle típusú gépre és szállítóeszközre lenne szükség. Csehszlovákiában 643, az NDK-ban 560 féle gép kellene ahhoz, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés munkafolyamatait teljesen gépesítsék. Hazánkban is hasonló a helyzet. A termelékenység növelése azonban nem várhat sokáig. És nem is vár, hiszen sok lehetőségünk van arra, hogy más eszközökkel érjünk el eredményeket. Az, amit a „többet ésszel, mint erővel” közmondásunk kifejez, sokszor a gépnél is értékesebb. Olyannyira, hogy bizonyos értelemben a termelékenység mércéi között is szerepel. Lengyelországban például a szczeczimi vajdaság területén összehasonlító vizsgálatokat végeztek a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége és a termelékenység alakulása között. Kitűnt, hogy ahol az emberek szakmailag műveltebbek, ott a termelékenység — egyébként azonos feltételek mellett — magasabb. A tudás, a gyakorlottság tehát jelentős szerepet játszik a termelékenység javulásában, s elősegíti azt, hogy a ■ munka szervezettebben gördüljön. Sok gazdaságunkban például nagy gondot fordítanak a gépek jobb kihasználására. A nehéz traktorokhoz több munkaeszközt kapcsolnak, így gazdaságosan dolgoztatják őket, igénybe veszik teljesítőképességük maximumát. Olyanról is hallottunk, hogy szüretkor géppel hordják lei a sző-. Mérlegen a gyomai járás népi ellenőrzése A Népi Ellenőrző Bizottságok vizsgálatai a társadalom és az egyén érdekeit szolgálják. így van ez a gyomai járásiban is. Erről tájékoztatott Bukva Pál elvtárs, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, aki csaknem hót év óta irányítja ezt a fontos munkát. Először a múlt év gazdag programjának a sikeres lebonyolításáról beszélt. Arról, hogy a gyomai járásban a 160 népi ellenőr közül — néhány kivételével — még a legnehezebb körülmények között is teljesítette megbízatását. Ez a magyarázata annak, hogy az 1964. évi munfcaitervük nem maradt írott maiaszt. így került „terítékre” a múlt évben a különböző tartós fogyasztási cikkek ellátási problémáinak a vizsgálata. Különösen a női és gyermekruházati cikkek és cipők választékosságát vették szemügyre. Ezt követően Gyomán. a Kner Nyomdában, a járása tanácsnál, a Győzelem Termelőszövetkezetnél, Endrődön. az Űj Barázda Termelőszövetkezetnél és több más helyen ankétot rendezett a járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Amint Bukva Pál elvtárs elmondta: e kezdeményezésről elismerően nyilatkoztak a járás asszonyai. Örömmel fogadták, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság kikérte véleményüket. Megvizsgálták a népi ellenőrök 1964-ben a fogyasztók bolti kiszolgálását, az előre csomagolt áruk súlyát és a szavatossági idő betartását is. Ez az általános ellenőrzés szintén elismerésit váltott ki a lakosság körében. Ugyanakkor a NEB megállapította, hogy csökkentek a gyomai járásban a súly- csonkítások, a vásárlók szándékos becsapása. Jelentős helyet foglalt el 1964- ben a járási NEB munfcatervé- ben a balesetvédelmi vizsgálat, amelyre a gyomai Dózsában, az endxődi Békében, a hunyai Hunyadiban, az ecsegfalvi Egyetértőt a tábláról és ezzel sok drága, na meg fárasztó munkát takarítanak meg. Vagy, hogy pótkocsik oldalára házilag készített magasító- faiakat szerelnek és ezzel szóródás nélkül több terményt szállítanák. Ez különösen fontos, hiszen a szállítás igen sok gondot okoz országszerte; minden hasznos újítás, ötletes megoldás jelentősen előmozdítja a termelékenység és gazdaságosság javulását. A termelékenység és a gazdaságosság ikertestvérnek tekinthető. Ezért is fontos előtérbe állítani a munkaszervezést, a szakszerűséget, az újításokat és termelékenység növelésének más eszközeit, mert a nagy befektetések nemcsak a munka eredményeit, hanem a költségeket is fokozzák. A fejlettebb tőkés országokban éppen az utóbbi az egyik oka annak, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége az elmúlt tíz évben csökkent. Ezért helyes, ha a gépesítést megfelelő ütemben, kellő körültekintéssel, az anyagi adottságainkat és az önköltség alakulását szemmel tartva bontakoztatjuk ki. Ha ez párosul a leleményességgel, a jó szervezőkészséggel és a szaktudás növekedésével, aikkor az elkövetkező években jelentősen emelhetjük a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztésben a munka termelékenységét. Eck Gyula tósben, a dévavanyai Lenin Termelőszövetkezetiben és a Körösi Állami Gazdaságban került sor. A több hétig tartó ellenőrzés számtalan olyan hibát fedett fél, amelyek nemtórődömségbőa vagy éppen nagyfokú hanyagságból eredtek. Megállapította az ellenőrzés, hogy az említett nagyüzemi gazdaságok ipari és mezőgazdasági tevékenységében nem éri el a balesetvédelem azt a szintet, amelyre a jelenlegi gépesítés és villamosítás idején szükség lenne. Legtöbb helyen még a munkavédelmi felelősök kijelölését is elhanyagolták a nagyüzemi gazdaságok vezetői. A hunyai Hunyadi és a gyomai Dózsa Tsz-ben például árammal telítve lógtak alá az istállókban és a műhelyrészekben a villanyvezetékek. Más helyeken védőrács nélkül találták a darálók forgórészeit, az esztergapadok csiszolókorongjaif. A gyomai Űj Élet Tsz darálóhelydségében is a földhői 60 centimeter magasan kiálló, árammal telített vezeték azonnali eltávolításához a Népi Ellenőrzési Bizottságok közvetlen beavatkozására volt szükség. E nagyarányú balesetvédelmi vizsgálat alapos feldolgozása után a Népi Ellenőrzési Bizottság meghívta ülésére a termelőszövetkezetek elnökeit. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a termelőszövetkezeteik vezetői előtt összegezte azokat a nagyfokú gondatlanságokat, amelyek súlyos balesetet rejtettek magukban. Nem sokkal a bizottság ülése után a NEB a jórészt időközben kijelölt munkavédelmi felelősöket tanácskozásra hívta. Ezen a tanácskozáson nemcsak arról beszélték, hogy az emberek testi épsége a munkavédelmi felelősökön is múlik, hanem arról is, hogy az idén újabb ellenőrző vizsgálatot tart a Népi Ellenőrzési Bizottság azokban a gazdaságokban, ahol a múlt évben baleseti veszélyeket tárt fel. Nem feledkezett meg a NEB a dolgozók szociális és kulturális helyzetének a vizsgálatáról sem. Az 1964. évi programnak megfelelően a Körösi Állami Gazdaságnál, a Dévavanyai Gépjavító Állomáson és a Gyomai Sütőipari Vállalatnál került sor ilyen vizsgálatra. A népi ellenőrök elismerően nyilatkoztak a sütőipari vállalat dolgozóinak szociális helyzetéről, mig az említett állami gazdaságnál és gépjavító állomásnál két irányú fogyatékosságot állapított meg a NEB. Egyrészt a gazdasági. vezetőket marasztalta el, akik kulturáltabbá tehették volna a műhelyeket. Mint ahogy a legelemibb tisztálkodási feltételek elhanyagolásáért sem a dolgozókat bírálta a Népi Ellenőrzési Bizottság. Másrészt azt is szóvá tette vizsgálati jegyzőkönyvében, hogy az állami gazdaság és a gép_ javító állomás műhelyeiben dolgozók is többet tehetnének a mór meglevő szociális és kulturális be rendezések megóvásáért. Csak néhány jellemzőbb vizsgálatot említettünk itt azok közül, amelyek a gyomai járás népi el lenőreinek önzetlen tettrékészség példázzák. Amint Bukva Pál elv- társ elmondta: ebben az évben 1. szakemberrel tervezik növelni n népi ellenőrök számát. Ezzel s r munka jobb megosztásával az akarják elérni, hogy évünkén: csak két esetben vegyenek rész1 ellenőrzésben a szakemberek. Majd az idei első fél év feladatairól hallottunk a Népi Ellenőrzési Bizottság járási elnökétől. Féléves tervük programját a póri Központi Bizottságának határoz1 tából adódó tennivalók egész sora képezi. Tervbe vették és hamarosan sorra kerül a járás földműves - szövetkezeteinél az általános vagyonvédelem helyzetének vizsgálata, ezen belül a leltárhiányéi számszerű alakulása. Hamarosa; körútra indulnak a NEB szakem herei a tavaszi munkákra való felkészülés ellenőrzésére is. E esetben azt veszik szemügyre, hogy a járás termelőszövetkezete' a tervükben foglaltakat betart ják-e. Vagyis kijavították-e gépeiket, jól tervezik-e a kapott műtrágya felhasználását, beszerezték-e a vegyszeres gyomirtásho szükséges szereket és gépeket, tö- rekednek-e a szövetkezetek vezetői a terület személy szerinti feloszlására és az ösztönző premizálásra. Arra is kiterjed a népi ellenőrök figyelme az idén, hogy a járás 9000 hold legelőjét hogyan tervezik gyomirtamá, műtrágyázni és öntözni. Szerepel idei tervükben a lakosság szolgáltatási igényének kielégítésére való törekvés vizsgálata is. Ennek alapján a szabói, az építő és a fodrász kisipari szövetkezetek ilyen irányú tevékenységét is vizsgálják a járás népi ellenőrei. Arról ismereteket akarnák szerezni, hogy az évről évre. jelemtől beruházási költséggel megépítésre került istállók és egyéb gazdasági épületek mennyire vannak kihasználva. Ugyanis a Népi Ellenőrzési Bizottságnak vannak olyan ismeretei, hogy nem mindegyik termelőszövetkezetben használják ki a jelentős összegbe került gazdásági épületeket. Az első fél év tervezett vizsgálataiból említettem néhányat, amelyek jól érzékeltetik: a gyomai járás népi ellenőrei az idén is becsülettel helyt akarnak állni Amint Bukva elvtárs mondotta, erre képesek is ma már a járás népi ellenőrei. Évek során gazdag gyakorlati és módszerbeli ismeretekre tették szert. Megismerték munkájuk népgazdasági és termelési kihatását, s ami különösen örvendetes: mind többen vannak a gyomai járásban js olyan gazdasági vezetők, akik nemcsak elfogad, ják a NEB vizsgálatait, hanem igyekeznek a feltárt hibákat megszüntetni. Balkus Imre Ajándékozzon húsvétra könyveit VÁSÁROLJON KÖNYVET A GYOMAI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET KÖNYVESBOLTJÁBAN! Bőséges választék mezőgazdasági és szépirodalmi szakkönyvekben. Vegye igénybe kedvezményes részletakciónkat! Részletes felvilágosítást a bolt vezetője ad. Figyelmes és előzékeny kiszolgálással várja kedves vevőit A GYOMAI FMSZ IGAZGATÓSÁGA x
