Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA őszinte számvetés I R muronyi „gépesített osztag0 | Igaztalan túlzások? | Nagy kamarás i helyzetkép 19«. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Tettek és szavak Ezekben a napokban dől el 2500—3000 hold gabonavetés sorsa: kiszántják-e vagy meghagyják. A múlt év őszén a kedvezőtlen időjárás ellenére 3000 hőid búzái csak azért vetettek el, hog# a felsőbb szervek- a megye statisztikájából a terv teljesítését kedvezőbben láthassák. A kenyérgabona vetésterv ilyen áron való teljesítésének — e töredék háromezer holdnak — ma szerte a megyében érezzük hangulati hatosát. Az emberek jogosan vetik fel, vajon az a búza menti-e meg a népgazdaságot a gabonaimporttól, a- melyet az optimális időn jóval túl vetettek, azaz kentek a talajba? Mert ilyesmi történt. Helyenként a kukoricaszár lehordása után szórták a vetőmagot és harminc centire alászántották. Magyarbán- hegyesen nagyon sok jó egyéni gazdálkodó volt évekkel ezelőtt. Tavaly ősszel ezek az emberek miért engedték meg, bogy becsületükön ilyen módon csorba essék? A jelentés tehát — amely a gabona vetéséről a felsőbb szervek asztalára került —, szépséghibás, mégpedig annyira, hogy helyére kell igazítani. A 180 ezer hold vetésből 177—178 ezer hold lesz, amelyről termést takaríthatunk be. Bárki felvethetné, miért tesz- szük szóvá ezt a 2000—3000 holdat, amikor meglévő búzavetéseink többsége bő termést ígér? Ebben elsősorban elvileg kell állást foglalni, mert helytelen az a felfogás, amely a minőségben valótlan dolgokat minőségben valókká nyilvánítja s ezzel a felsőbb szerveket félrevezeti! Nincs szükség önmagunk ámítására még abban az esetben sem, ha megyei szinten többek között kenyérgabonából néhány száz hold tervezett vetés elmaradásával kell számolnunk. De egyáltalán miért is beszélünk erről, Íriszen életünk formálásában, gazdasági eredményeink szervezésében a párt immár két évtizede az őszinte szót, a becsületes tetteket követeli a kommunistáktól, s kéri a pártonkívüliektől. Éppen azért beszélünk róla, mert az utóbbi években, sajnos, a hamisság itt-ott egyre többször felütötte a fejét. Az orosházi járás néhány termelőszövetkezetében a zárszámadási eredmények azt tükrözték, hogy az abrakhiányt saját erőből megoldották. A napokban mégis 200 vagonnál több abrakigény kielégítését sürgették a megyei tanácsnál! A járás élén álló mezőgazdasági osztály miért tévedhetett a takarmánymérleg ellenőrzésekor? De visszakanyarodhatunk az őszről tavaszra maradt szántanivalóhoz. is. A járások 1964. évi zárójelentéséből az tűnt ki, hogy 104 000 hold szárítatlan maradt a valóságban. Hónapokon át egyesek mégiscsak 60 ezerről beszéltek. De felületesség volt a tavaszi vetésű növények magvainak igénylésénél is. A tsz-ek lényegesen kevesebb vetőmagot igényeltek, mint amennyit már eddig is felhasználtak. Miért lehetséges ez? Egyrészt a járási és a szövetkezeti vezetők nem ismerik kellően az irányításuk alatt álló mezőgazdasági üzemek termelésszervezését, némely mezőgazdasági osztályon a Szakmai irányítás színvonala a kívántnál alacsonyabb, következetlenebb, másrészt a felkészültség hézagosságát egyes kvalifikált tsz-vezetök meg nem engedhető reprezentálassal előnyök szerzésére használják. Ezek után azt is felvethetnénk: mi viszi előbbre mindennapi életünket, a gazdasági eredményeket nélkülöző szócsép- lés, vagy a fegyelmezett terv- és ésszerű munka? Lehetséges, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben, irányító szervekben a felszabadulás huszadik esztendejében sem döbbentek rá, hogy az ország népének szép szavak helyett élelmiszerre van szüksége, hogy éljen s dolgozni tudjon? A hamis, a megtévesztő jelentések csak ámítanak ■és gyengítik a népgazdaság, s mindannyiunk erejét. Láthatjuk ezt a napokban beérkezett végleges gabonakiszántási jelentésbe is, amely a három héttel ezelőttinek csaknem másfélszeresére nőtt. Egyáltalán: gazdasági életünk irányítói saját soraikban miért engednek még csak rést is a nemtörődömségnek, a fegyelmezetlenségnek? Helyenként bizony nagyon mélyre került a munkával szemben évekkel ezelőtt támasztott igényesség. Talán ez is úgy járt, mint az a búza, melyet 30 centire vetettek s így az megfogyatkozott erejével nem tud a napfényre tömi? Tudjuk, hogy a becsületes szándékú emberek sokaságának erőfeszítéséből oly sok emberséget adott az életnek az elmúlt hús? esztendő, de mennyivel adhatott volna többet, ha gazdasági életünk felemelkedésének útjába egyesek nem raktak volna megtévesztő köveket! őszinte tettekre, szavakra van szükség, hogy az 1965-ös évben jelentkező mezőgazdasági gondokat együttes akarattal minél hamarább megszüntethessük, hogy az esedékes termelési és költségvetési terveket az egyes emberek és az ország javára időben megvalósíthassuk. Dupsi Károly Ülést tartott az Elnöki Dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tartott előadást Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, a városi tanács dísztermében, a Közalkalmazottak Szakszervezetének rendezésében dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tartott előadást A tanácsok feladatai az állam igazgatásban címmel. Az előadáson részt vettek a községi vb-titkárok, a járási tanácsok függetlenített vezetői, a megyei tanács vezetői, osztály- vezetők. Dallos elvtárs előadásában részletesen szólt a vezetés módszereiről, az államigazgatási munka tömegkapcsolatáról és társadalmasításról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a tanácstagok megüresedett helyének betöltésével kapcsolatos jelentőszolgálat egyszerűsítésére és az időközi választásokról szóló adatszolgáltatás csökkentésére. Az Elnöki Tanács elrendelte Sárospatak és Végardó, valamint Nagybátony és Maconka községek egyesítését. Az Elnöki Tanács honosítási és visszahonosítási, valamint a magyar állampolgársági kötelékből történő elbocsátási egyéni kérelmek ügyében hozott határozatokat. • Tanács Az Elnöki Tanács elutasította Gyuris Miklós kegyelmi kérvényét, akit a Legfelsőbb Bíróság különösen kegyetlen módon, nyereségvágyból és visz- szaesőként elkövetett emberölés bűntette miatt ítélt halálra. Ugyancsak elutasította Páhi Károly kegyelmi kérvényét, akit előre kitervelt, különösen kegyetlen módon, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítéltek halálra. Tettestársának, Karácsonyi Jenőnek a halálbüntetését az Elnöki Tanács kegyelemből 20 évi szabadságvesztésre változtatta. A MÉK felkészült a primőr áruk szállítására Ütést tartott a Megyei Szállítási Bizottság vaslattal egészítették ki a vitáFomtos és időszerű feladatokról tanácskozott csütörtök délutáni ülésén a Megyei Szállítási Bizottság. Csepregi Pálnak, a megyei tanács vb-eOnökhelyettesónek, a bizottság elnökének megnyitója után Jakab Sándor, a MÉK munkatársa tájékoztatta a jelenlevőket a primőr áruk szállítására tett intézkedésekről. Amint elmondotta, eddig sikerült eleget tenniük e feladatuknak, bár a kis tételeket a vidéki kirendeltségeknél gyűjtötték össze, majd Békéscsabán rendezték a szállítmányt és indították útnak. A jövőben jóval több feladat hárul a MÉK-re, de ennek is igyekeznek úgy eleget tenni, hogy a primőr árut gyorsan, romlás nélkül továbbítsák rendeltetési helyére. A primőridőszakban többek között gépkocsival mintegy 1300 mázsa uborkát szállítanak. Korai karalábéból mintegy 9 vagonra számítanak, aminek felét vasúti hűtőkocsdkban, felét pedig gépkocsival juttatják el a fogyaszban, majd a munkatervet a bizottság tagjai elfogadták. Ezután a májusra igényelt TEFU-gépko. csik elosztásáról döntöttek a fuvarozási tervék alapján. Figyelembe véve a MÉK és a Békéscsabai Konzervgyár nagyobb igényeit is, a szállítási kapacitás elegendő, s így az igényeket ki tudják elégíteni. Végül a bizottság ülésén bejelentésekre és előterjesztésekre került sor. Többek között elhangzott, hogy a megye egyik-másik útvonala szinte járhatatlan, s emiatt igen nagy a baleseti veszély. Ilyen többek között a Mezőhegyes—Mezőkovácsháza, a Szarvas—Endréd, a Körösladány —Gyoma, valamint a Gyula— Kétegyháza közötti útszakasz. A bizottság eljár az ügyben, hogy ezeket az útszakaszokat lehetőleg még az ősz beállta előtt felújítsák. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott az Építők Szakszervezetének központi vezetősége Pénteken ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Reszegi Ferenc, a szak- szervezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Kovács Pál osztályvezető terjesztette elő az elnökség beszámolóját az alapszervezeti választásokról. A tanácskozáson Gyöngyösi István főtitkár a szakszervezet múlt évi pénzügyi gazdálkodásáról ösz- szeállított jelentést ismertette az értekezlet részvevőivel. Tavaly a befizetett tagdíjakból több mint kétmillió forint rendkívüli segélyt, szociális célokra az üzemi bizottságok 4,5 millió forintot fizettek ki. A szakszervezet kulturális munkájának fejlesztésére mintegy 5,5 millió forintot költöttek. A központi vezetőségi ülés végül szervezeti kérdésekről tárgyalt. (MTI) lókhoz. Amint elmondotta, nagyobb gondot a korai káposzta szállítása okozhat Ebből mintegy ötezer mázsára számítanak, s a szállítási gondot a hűtővagon hiánya okozhatja júniusban. Ezért kérte a MÁV és a szállítási bizottság segítségét, hogy ekkor se szenvedjen késedelmet a szállítás. A beszámolóból kitűnt, hogy az AKÖV a primőridőszakban riég gépkocsit biztosított a MÉK- nek. Az ülésen ezután Szántay János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának közlekedési főelőadója terjesztette elő a Megyei Szállítási Bizottság idei munkatervét és a bizottság áltálé, nos feladatairól szóló tervezetet. A tervezetet néhány módosító jaMegkezdődött a pecsenyekacsa feldolgozása Orosházán Rekord súlygyarapodás A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységében megkezdődött az idei pecsenyekacsa-feldolgozás. Az első szállítmány — háromezer-száz zsenge kacsa — Szarvasról érkezett. A Holt-Körös partján fekvő Kísérleti Halastavak víztükrén a kedvezőtlen kora tavaszi hetekben szinte szemlátomást nőttek az apró víziszámyasok. A helyben kikísérletezett kacsatáppal etetett aprójószágok rekord idő alatt ér2 szarvasi halastavakon ték el az átadási súlyt. 53 nap alatt 270 dekás átlagsúllyal adták át az első szállítmányt. Ilyen gyors fejlődésre ezen a vidéken nem volt még példa. A Kísérleti Halastavak a saját törzsállomány tojásaiból helyben keltetik a kiskacsákat. Egyébként ezentúl hetenként rendszeresen adnak át pecsenyekacsát a feldolgozó üzemnek. 1965-ben összesen mintegy százötvenezer halastavi pecsenye- kacsát nevelnek fel Szarvason, főleg nyugati exportra.
