Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
1965. április 23. 5 Péntek Washington „halandzsa“ mögé rejti a vietnami helyzet tényeit • * Örökös lakó lesz a boldogság • London „Nyilvánvaló, hogy az Egyesük Államok (koreai típusú háború szakadékéinak szelére ikerült Dél-Vietnamban” — jelenti csütörtökön a Times washingtoni tudósítója az amerikai katonai vezetőik honolului értekezletéhez fűzött hü-magyarázatában. A továbbiakban rámutat, hogy az amerikai kormány nem őszinte szövetségeseihez és igyekszik az amerikai nép előtt is eltitkolni a vietnami helyzet „kijózanító fejleményeit”. Az amerikai lapszerkesztők is panaszolják, hogy Washingtonban és Saigonban „ellentmondásos magyarázatok, féligazságok és közönséges halandzsa” mögé rejtik a való helyzetet. „Az amerikai fővárosban valójában senki sem tudja, hogy mi történik Vietnamban” — állapítja meg a tudósító. A két legtekintélyesebb angol napilap, a Times és a Guardian csütörtökön washingtoni jelentésében megerősíti: Johnson elnök azért tanácsolta el Sasztri indiai miniszterelnököt és Ajub Khan pakisztáni elnököt az amerikai látogatástól, mert mindkét ázsiai vezető nyilvánosan bírálta az Egyesült Államok vietnami politikáját. Az angol politikai köröket rendkívül aggasztja, hogy a Brit Nemzetközösség két legnagyobb tagállamának durva megsértése messzemenő politikai következményekkel jár. (MTI) Odakint I szemePííel “ __ _J eső, olyan az é g, mintha valami szürke fátyollal vonták volna be. A falu, Füzes- gyarmat, olyan, mint a szüntelenül nyüzsgő hangyaboly. Emberek sietnek, traktorok száguldanak az utcán, vezényel a tavasz és az emberek követik vidám és szigorú parancsait. A határban puha a föld, de a találékony emberi elme mégsem maradhat nyugton, alkot az időjárás diktálta kényszerű szünetben is. A tanácsházán most ért véget egy megbeszélés. A végrehajtó bizottság elnöke, Szőke István, éppen most oltja el a ki tudja hányadik cigarettavéget, egy pohár vízzel megnedvesíti a Amit nem lehet szavakba önteni Egy niegifjodó község jelképe Évek óta itt él a megyében, szobrász, rajztanár a békési gimnáziumban, és mesterei közül szívesen beszél Fátzay Pálról, aki A művész es a budapesti Lenin-szobráért Kossuth-díjat kapott. Feltétlenül szerény ember, néha túlzottan is az, gondjait-bajait, művészi töprengéseit éveken át mintha csak önmagával osztotta volna meg, így történt, hogy békési évei során mindeddig keveset alkotott. A műteremben, ahol körben a falipolcokon vázlatfigurák tömege áll, a mintázóállványon kecses leányalak hívja fel magára a figyelmet. A művész szól helyette: — A Képzőművészeti Alaptól kaptam megbízást, hogy a békési tanácsháza előtt felállítandó, a községet mintegy szimbolizáló szobrot készítsek. Több tervvázlat elkészült már, rengeteg kisebb vázlatot formáltam, míg eljutottam ehhez a leányalakhoz; úgy érzem a legkifejezőbb ez lesz. A tavaszi tanítási szünetben kerestem fel Miadonviczki Bélát, akiről olyan keveset hallottunk azóta, hogy megyénkbe került, és tanári állást vállalt a békési gimnáziumban. A különös hallgatás, sokszor visszahúzódás okait firtatni talán már nem is lenne a legjobb módszer, hiszen a művész számára mindezek túlhaladottak, a múlt jellemzői; alkotókedve visszatért, és ez olyan életharmóniát teremt számára, mely semmivel mással nem pótolható, ha az ember igazi művész. Nem mi mondjuk, a művek és a pályatársak véleménye, hogy Mladonyicz- ki Béla az, és sokra hivatott. — A mélységeket megjártam, kifelé lábalok — mondja, miközben a még sápadtan sárga tavaszi fény átvergődik az ablakon, és a készülő figura kecses vállára ül. készülő szobor. Az alkotó elégedetlen pillantással vizsgálja a számomra máris emberien őszinte, egyszerűségében sokatmondó plasztilinsizobrocs- kát, és amikor megemlítem, hogy „egy megifjodó község jelképe nem is lehet más, csak ez a bájosan mai lány” — elmosolyodik: — Remélem, az is marad, mert a zsűri — ezt csaik mi, képzőművészek tudjuk — kiszámíthatatlan. Egy kissé olyan ez, mint a filmforgatókönyvek sorsa vagy legalábbis olyan, ahogy ezt kari- kírozzák: mire film lesz belőle, az alkotó rá sem ismer az eredetire... Tény. hogy első elképzelései, vázlatai sokat változtak, ezek azonban szerencsés változások voltaik. Amíg eljutott eddig a leányalakig, hosszú utat tett meg a mű alapgondolatának fői-mába öntése, az út viszont gyümölcsözőnek látszik. Most már ott tart, hogy hamarosan az alkotás második fázisába lép: elkészíti a zsűri elé szánt gipszfigurát, majd pedig készülhet a 2,20 méteres bronzba öntött szobor, mely a község főterén kap helyet. Sokan tudnak a készülő műről és sokan sürgetik, hogy mielőbb a község közkincse legyen. A tanács vezetői szeretettel, szívvel viselik ezt az „ügyet” is, és segítik megvalósulását. Hosszú ideig vonzza a szemet a készülő figura. Így adódik, hogy percekig csendben maradunk, és ekkor a mű beszél. Egy régi, de mégis új, egy öreg, nagy múltú, de mégis fiatal községről, melyet megragadóan szimbolizál; az egészséges, kicsattanó erejű, az élet továbbvitelének csodálatos asszonyiságát is sejtető lány, a kor gyermeke, a merész tettekre kész, szolgaságot nem ismerő ember méltósága — mind ott tükröződik már ezen a kis plasztilin- szobrocskán; méltó ahhoz a helyhez, ahol született, ahol a művész teremtő tehetsége megalkotta. Tavaszi, sápadt nap jár sorba a műterem apró szobrocskáin. A művész számára jelentős ez a tavasz, Szegedi Kis Istvánt ábrázoló köbe vésett domborművét napokkal ezelőtt leplezték le a békési gimnázium falán, a VIII. Alföldi Tárlaton is bemutatta egyik alkotását, Szegedi Kis István fej szobrát. — Űj tervek foglalkoztatnak, a békési megbízás után sorra kerítem valamennyit,.; Bízik és már nem beszél régebbi vívódásairól. Alkot, és művész számára az élet ez. Evek óta itt él a megyében, keveset tudtunk róla, pedig művészetét elsősorban ennek az országrésznek, az itt élő embereknek szánja. Adni akar; kérjünk tőle. A műterem, látszólag hidegA Békést szimbolizáló leány alak első vázlata. rideg; valami mégis melegíti. Hogy mi, azt csak érezni lehet, megírni, szavakba önteni már nem. Sass Livin torka*, és beszélget tovább velünk a múltról, a jelenről és a jövőről. Harcok és sikerek, küzdelmek és gondok otthona a mi községünk, régen a bánat és a nyomor is itt lakott, ma már a józan megfontolás, a boldogság fog velünk kezet a munkás hétköznapokon. a bevezető szavai, de az arcán válami különös ragyogás bizonyítja, hogy sokat, nagyon sokat tud beszélni erről a földről, amelyen született, él és munkálkodik fiatal kora ellenére több mint egy évtiziede. — A felszabadulás előtt 27 000 holdja az okányi Schwarcz csaiád- rületbő'l gróf Blankenstein Pál 3500 katasztrális holdat birtokolt, Orczy báró 1200 holdat mondotta magáénak, Weisz Manfred úr pedig keréken 1000 holdról gyarapította jövedelmét, de volt 1100 holdja az okányi Schwarcz családnak is; a Weinokheim gróf 1400 holddal. Farkas György pedig 800 kaitaszbráiis holddal csatlakozott a nagybirtokosok listájához. — Az egyházközségek kezén is mammutterületek voltak. Az összterület 10 %-a volt csak a kisemberek kezén. Hogy hegy an éltek az urak földjén légen az emberek, arról pedig már elég jelmondat is: „látástól vakolásig”. És erre is „deáztak”, ha kellett a csendőrtollak. | Ezek | A felszabadulás után 145 gazdasági cseléd jutott földhöz, 1218 hold kerüli a birtokukba, a mezőgazdasági munkások 4428 katasztrális holdat kaptak kézhez, a törpebirtokosok pedig 1107 holdat kaptak meglévő birtokuk kiegészítéseként. Ez volt az indulás képe. 1949- ben megalakult a Vörös Csillag Tsz 850 katasztrális holddal és 85 belépővel, ma a tsz közel 10 000 holdat birtokol, taglétszáma 1033 fő, 176 bedolgozó családtaggal. A közös jövedelemből 1964 zárszámadása után egy tsz-tagra 19 704 forint esett, ha azonban a premizálást is figyelembe vesszük, húszezer forintot is számíthatunk. Az Aranykalász Tsz 1952-ben alakúit meg 1900 holdon. 180 taggal. Jelenleg 9459 katasatrálls hold birtokosa, s taglétszáma 885. De 199 öregségi járulékos is segít közbe-közbe a munkában. Egy tagra eső jövedelem a tsz-ben 11 909 forint volt a múlt évben. íme egy villanás a jelenből, de lássuk csak tovább a jelent és nézzünk a jövőbe is. A Vörös Csillag országos hírű tsz, munkamódszerei, gazdálkodása és vezetése elismertek az egész országban. A Vörös Csillag | vőre gondolnak, amikor egyre inkább a belterjes gazdálkodás felé fordulnak. A kapási ucema termelése magfogásra, a 255 kataszt- rális holdnyi hagyma, az uborkamag-, zöldbab-, paprika-, paradicsomtermelés megannyi merész és sikeres kísérlet itt a Sárrét területén. A 400 holdnyi gyümölcsös telepítése pedig azt bizonyítja, hogy megirigyelték a „hírős város”, Kecskemét hírnevét is a fü- zesgyarmaitdak és ha minden jól megy, egykor versenytársai is lehetnek hazánk gyümölcstermelő tájainak. A tsz állattenyésztése is jó, hiszen hozama megközelíti a növénytermesztés hozamát és egyre jövedelmezőbbnek bizonyul. De van itt egy közös programúja a község két tsz-ének, s ez az, ami talán a legtöbb jövedelmet ígéri a tagoknak: A Keleti főcsatornából négy és fél ezer holdat akarnak öntözni. Ha ez valóra válik, olyan lesz a két tsz, mint két legyőzhetetlen hadsereg, így szól bele majd itt is hatékonyan az ember a természet dolgaiba, így lesz munkával miénk a jövő. Aki a lalu ., . .---------------------- nyilván észreveszi, hogy mór csak emlékként jár vissza a községbe a múlt, új épületek, kultúrház, könyvtár, isk olák, új arcú emberek küzdenek együtt a jövőért, és a közös harc nem lehet eredménytelen. Ha nem is csodákat, de munka höstetteket sremt az itteni nép is, ha megértik, segítik és szívvel, léiekkel irányítják. örökös lakó lesz itt a boldogság. Leszkó András Es akkor Miniszteri nagy díj a BJXV legjobb nehézipari termékének jutalmazására A nehézipari miniszter dijakat tűzött ki a Budapesti Nemzetközi Vásár nehézipari kiállításán részt vevő vállalatok, illetve Kiállítási egységek jutalmazására. A nehézipar kiállítása évről évre egyik legértékesebb és legérdekesebb része a BNV-nek, s még nem volt olyan év, hogy *. a- lamelyik kiállított nehézipari termék díjat ne kapott voina a vásár bíráló bizottságától. A nehézipari miniszter most alapított dijainak célja az, hogy fejlessze a nehézipari vállalatok arra irányuló egymás közti nemes versengését, hogy minél több kiváló új termékkel járuljanak hozzá a vásár sikeréhez. A miniszter vásári nagydíját, egy 30 centiméter magas ezüstserleget, az a kiállított nehézipari tennék nyerheti el, amelyben magas színvonalú műszaki munka valósul meg, kiemelkedő gyártmányfejlesztési tevékenység eredménye, műszaki jellemzői elérik vagy megközelítik a világszínvonalat és exportálha- tóságukkal, vagy importhelyettesítő tulajdonságaikkal jelentősen előmozdítják az ország fizetési mérlegének előnyös alakulását. Az elbírálás elsőrendű szempontja a lakosság áruellátásának javítása is. Hasonló feltételekkel nyolc vásári díjat — egy-egy 20 centiméteres ezüstserleget — is kitűzött a nehézipari miniszter a kiállító vállalatok jutalmazására. A díjakat a Nehézipari Minisztérium kereskedelmi főosztályának és műszaki főosztályának szakembereiből összeállított zsűri ítéli majd oda, (MTI)
