Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai wes. Április 23.. péntek Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM a gép önmagától nem működik... | Amit nem lehet szavakba önteni | A rádió jövő heti műsora | Sport Együtt, vállvetve Folytatódnak a tiltakozó gyűlések Battonyai Földműves&zö vetkezet A tavaly őszi sok eső miatt elmaradt szántás és melléktermék betakarítás, az immár második hete tartó „özönvíz”, a takar- mánygondot súlyosbító, helyen­ként fellépő fertőző állatbetegsé­gek — alaposan próbára teszik az idén szövetkezeti és állami gaz­daságaink vezetőinek, szakembe­reinek, dolgozóinak hozzáértését és kiüzdőkópességét Szándékosán használjak a hozzáértés és a küzdőképesség meghatározást, azért, mert e két emberi tulajdonságon múlik a gazdálkodás sikere, s azért, mert éppen e két tulajdonság egyesí­tése hiányzott eddig évről évre szövetkezeteink jó részében. A korábbi évekhez képest növeke­dett ugyan a képzett és a képzett­séget napjainkban vagy ezután megszerezni akaró emberek szá­ma, de még mindig kevés a szak­ember. Helyenként egy-egy agro- nómus kénytelen irányítani a nö­vénytermesztést és az állatte­nyésztést, s ezért fáradtak, inger­lékenyek. Nem csoda, hiszen haj­naltól késő estig tart a nap mint nap ide, oda, gyakran kevésbé fontos értekezletre futkorászás. Az ilyen túlságosan elfoglalt, a majorokba, földekre csak rö­vid látogatásra érkező agrcaió- musről joggal mondják a szövet­Vamnak olyan fóagronómusok is, akik megfelelő számú „szárny­segéddel”, vagyis állattenyésztési, növénytermesztési, öntözési, ker­tészeti agronómussál, technikus­sal rendelkeznek. Az eredmények mégiscsak lassan növekednek, mert a beosztott szakembereknek nem hagy időt a főmezőgazdász az önálló gondolkodásra és cse­lekvésre. Hány meg hány helyen kérdezik a szövetkezeti gazdák a beosztott szakembereiktől, hogy miért keli ezt, vagy azt éppen fordítva csinálni, mint ahogy azt ők évtizedek óta csinálták, az a kurta válasz, hogy a főagronómus utasítására. Ha a főagronómus- nak szegezik a kérdést, az felsőbb- ségesen, mondhatnánk, szakmai gőggel telten azt vágja oda: Nem kisparcellán, hanem gépesített s kérni zált nagyüzemben gazdálko­dunk, bátyám! Senki sem kételkedik egyetlen szövetkezeti főmezőgazdásznak és ott dolgozó szakembernek a jó szándékában, hozzáértésében, a többre és olcsóbbra törekvésében. Nem, mert hiszen az élet rostája a szövetkezeteikben is jár. Az öt évvel ezelőtt háromszáz vala­hányból immár 157-re egyesült szövetkezetben meg tudják vá­lasztani, hogy kikre bízzák az ala­posan megnövekedett gazdaság irányítását A hozzáértés és a jó szándék mellé azonban egyre sürgetőbb követelmény a szövet­kezeti gazdák részéről az, hogy a szakemberek közvetlenebbek és közlékenyebbek legyenek a terme­lés hogyanját mikéntjét illetően. A szövetkezeti gazdák többségé­ben már nem él a korábbi eszten­dők „tudunk mi nagy havi fizetést igénylő agronómus nélkül is gaz­dálkodni” szakember-eiUenesség. Ha nem is mindnyájan, de zömük már forgatja a szakkönyveket a folyóiratokat aztán meg az ezüst- kalászos tanfolyamok és az elmúlt évek termelési tapasztalata is sok nyomot hagyott gondolkodásuk­ban. Ezért egyre kevesebb az olyan motyorgás, hogy „minek a sok drága vegyszer és műtrágya?” Ezek a motyorgások is elcsitul­nak, elmaradnak mielőbb, ha a szakemberek, néhány elnök és brigádvezető gazdálkodást irányí­tó stílusából elmaradna az igen elharapódzott „ennyi ember ide megy, és azt csinálja, annyi em­ber amoda, és azt csinálja” kurta utasítás, mi több, panancsolós ízű munkaelosatás. Véget kell vetni — amíg jobban meg nem csontoso­dik — a „csendes”, vagyis a vita nélküli közgyűlésre való törekvés­nek is. Mert ilyen is akad: az el­nök és a főagronómus elmondja, hogy mit, hány holdon s hogyan akarnak termelni, aztán elvárják, vegye tudomásul és lásson hozzá a feladatokhoz jókedvűen. A kurta-furcsa „nem érünk rá vitatkozni”-val kísért feladatis­mertetés helyett iktassák be szö­vetkezeti elnökeink, szakembere, ink az emberséges megmagyará­zást, a megérttetést. A serdülő gyermek önérzete, munkakészsége is másként reagál a rövid „eredj ide, így csináld, úgy csináld” uta­sításra, mint a kérő és magyará­zó „menj kisfiam, ezt ezért meg azért kell megcsinálni” megért- tető szavakra. A szövetkezeti gaz­dák közt akadnak még megcsonto­sodott gazdálkodási módszerek­hez ragaszkodók, de az ő számúk nem az ossz szövetkezeti gazdá­kat jelenti. Éppen ezért nem sza­bad az „úgyis csak a kisparceü- lás módszereiket védik” legyintés­sel elejét venni a vitatkozásnak, a hogyan és miként megérttetósónek. Elöljáróban szóltunk a szövetke­zeteikre és az állami gazdaságok­ra ez évben váró sok, a gazdálko­dás sikere elé tornyosuló nehéz­ségről. Ezeket le lehet és le is tudják küzdeni mindenütt, ha az önérzetet sértő, a munkakedvet csökkentő utasítás és parancsolga­tása stílust a megmagyarázás és a megérttetée lelkesedést kiváltó, akaraterőt sokszorosító vezetés váltja feL Kukk Imre Ünnepi est Lenin születésének 95. évfordulóján Tegnap este Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában em­lékestet rendeztek Vlagyimir II- jics Lenin születésének 95. évfor­dulója alkalmából. A megemléke­zésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Baukó Mihály elv­társ, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára, és Szabó Ferenc alezredes. Jelen voltak a megye- székhely üzemi, termelőszövetke­zeti és hivatali dolgozóinak kép­viselői. Götti Judit, a Balassi Irodalmi Színpad tagja előadta Maja­kovszkij: Beszélgetés Lenin elv- társsal című költeményét, majd Babák György elvtársnak, a váro­si tanács elnökhelyettesének megnyitója után Bácsmegi Gábor őrnagy, városi rendőrkapitány mondott ünnepi beszédet. Ezután levetítették a Vlagyimir Iljics című filmet, amely bemu­tatja Lenin életét és munkásságát. Elsősorban a harisnyagyárban, de városszerte is nagy örömet keltett az a híradás, hogy a gyu­lai üzem ismét a kitüntetettek között szerepel. Az ellenforrada­lom után először 1957-ben, aztán 1964-ben került az üzembe a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaja, amit múlt évi eredményeik alapján további egv évre most is sikerült itt tartani. Megyénk járási és városi nép­front-titkárainak részvételével teg_ nap délelőtt Békéscsabán tanács­kozásra került sor. Rusznák elv­társ, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára is­mertette az idei helsinki béke­világkongresszus jegyében és a második világháború befejezésé­nek 20. évfordulója alkalmából rendezendő Békehónap prog­ramját. Ezután részletesen meg­beszélték az előkészületekkel kapcsolatos tennivalókat. A Békehónap, amelynek jel­szava „A békéért, a nemzeti füg­getlenségért és a leszerelésért”, eseménydús programot ígér. Május 5-én Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban aktívaülést tar­tanak. Itt Lukács Tibor, az Or­szág—'Világ szerkesztője tájé­koztatja a hallgatóságot a béke­mozgalom soron következő felada­tairól. A Békehónap megyei megnyitó ünnepségére május 7-én Szeghalmon, a Móricz Zsigmondi Országszerte folytatódnak a til­takozó gyűlések sorozata, a váro­sok és falvak lakói mély felhábo­rodással bélyegzik meg az ameri­kai imperialisták újabb vietnami provokációit. A Miskolci 15. szá­mú Autójavító Vállalat dolgozói, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt gyöngyösi üzemének dolgozói, a Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívá­sára Szirmai Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön magyar pártküldött­ség utazott Rómába. A küldöttség búcsúztatására a Nincs még három hete sem, hogy felszabadulásunk 20. év­fordulója alkalmával a gyár 100 dolgozója részesült „Kiváló Dcl- gozó”-jelvény vagy oklevél kitün­tetésben és 130 ezer forint került jutalomkiosztásra. A gyár dolgo­zói 30 és fél nap nyereségrészese­dést értek el tavalyi teljesítmé­nyük alapján, amiből 4,4 százalé­kot áthoztak erre az évre. Művelődési Otthonban kerül sor, ahol Dr. Dezséry László, az Or­szágos Béketanács főtitkára mond beszédet. Majd a Sárréti Népi Együttes szórakoztatja az egybe­gyűlteket. A népek közötti béke és barát­ság elmélyítéséért barátsági este­ket, élménybeszámolókat szervez­nek — többek között Nagybán- hegyesen, Okányban, Kaszaperen —, amelybe bekapcsolódnak a csehszlovák nagykövetség, a bol­gár, az NDK és a Lengyel Kul­túra munkatársai. Ezen túl békenagygyűléseket is rendeznek: Békéscsabán a ruha­gyárban és a Barneválban, Oros­házán az üveggyárban, Gyulán a harisnyagyárban, Mezőberényben a pamutszövőben, Békésen pedig a kosárfonó vállalatnál. A többi üzemben, kisipari termelőszövet­kezetben röpgyűléseken emlékez­nek meg az évfordulóról. tagjai, a Szabolcs-Szatmár me­gyei kisiparosok és az esztergo­mi városi tanács munkatársai, a Herendi Porcelángyár dolgozói együttérzésükről biztosítják a vietnami népet és feleme­lik szavukat az amerikai provoká­ciók ellen. (MTI) Ferihegyi repülőtéren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára, Garat Róbert és Ga- ramvölgyi József, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyettesei. (MTI) Az újabb kitüntetés kapcsán Gallai György, a harisnyagyár vezetője elmondotta, hogy a je­lentős eredmények mögött sok aprólékos munka van. Tavaly úgy érezték, a kitüntetés kötelezett­séggel is jár, ezért a múlt év ele­jén intézkedési tervet készített a vezetés közösen a párt-, a szak­szervezet és a KISZ-szervezettel, amelynek pontjai a további ered­mények növelését célozták. A közös jó munka következménye, hogy a zászlót sikerült itt tartani. A vándorzászló harmadszori el­nyerését az tette lehetővé, hogy az üzem dolgozói 2,9 százalékkal növelték a termelést, ennek 80 százalékát a termelékenység nö­veléséből érték el és csak 20 szá­zalékot a létszámemelésből. A tervteljesítés mellett jelentő­sen túlteljesítették az exportter­vet, amelyre különösen nagy gon­dot fordítottak, miután ez nép- gazdaságilag igen lényeges kér­dés volt. Túlteljesítették a minő­ség javítására és az önköltség csökkentésére vonatkozó terveiket is. Mindezek az eredmények rész­ben a párt-, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés jó összmunkájából, döntően azonban az utóbbi két évben rendkívül megerősödött munkaverseny-moz- galomból és a brigádok lelkes munkájából adódtak. Május 1-én újabb jutalomosz­tásra kerül sor, a gyár dolgozói pedig ismét úgy tekintik a mos­tani kitüntetést, mint ami to­vábbi jó eredmények elérésére kötelezi őket a vándorzászló megtartásához. kezeti gazdák, hogy nincs látszata a munkájának. hogy azt mindenki vita nélkül Harmadszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját a Gyulai Harisnyagyár Május 9-től június 9-ig: Békehónap Nagygyűlés Békéscsabán, Gyulán és Orosházán i MSZMP-küldöttség utazón Olaszországba Cd. &)

Next

/
Oldalképek
Tartalom