Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

TOTS, április 18. 3 Vasárnap Főagronómusok értekezlete Gyomén Védekezzünk a fertőző állatbetegségek ellen hogy — a saját munkájuk gazda­ságosabbá tétele és máé vállala­tok munkaerő hiányának enyhíté­se érdekében — a felesleges lét­számot leépítsék. Az adminisztrá­tori létszám csökkentésénél már korántsem észlelhető ilyen buzga­lom és gyorsaság. Pedig kétség­telen, hogy tüzetes felmérés és összehasonlítás az adminisztráci­ós munkahelyek tájékán is hason­ló tapasztalatokkal szolgálna, mint a műhelyek környékén. Nem titok, a vállalatok össze­vonásával sokhelyütt a tervezett­nél magasabbra duzzadt az irodai létszám, elsősorban azért, mert az átszervezést nem követte minde­nütt az ügyvitel ésszerű meg­szervezése is. Néhány példa jól szemlélteti ezt. A KG M-vállalatok száma kevesebb, mint a harma­dára csökkent, miközben az ága­zati döntőbizottságokhoz 1964-ben is lényegében ugyanannyi ügy ér­kezett, mint 1963-ban. Az építő­ipari vállalatok száma csak ne­gyede a réginek, s 1962-ben 1875, egy év múlva 2477, majd a múlt év harmadik negyedéig 1927 vitás ügy futott be a döntőbizottsághoz. Ez azt jelenti, hogy bár a régebbi „vitatkozók” közül sokan már egy vállalatba kerültek, az ügyek száma gyakorlatilag nem csök­kent. Ennél m jobban „fölön csípte” a felesleges ügyintézést a népi el­lenőrzés egyik vizsgálata a Csepel Vas- és Fémművekmé]. (Bár meg keil jegyeznünk, az itt tapasztal­tak töbtoé-kevésbé más vállala­tokra is vonatkoztathatók.) Kide­rült, hogy a központi irodákban és hal üzemegységnél egy év alatt hozzávetőleg 120 ezer órát töltöt­tek el bizonyíthatóan felesleges adminisztrálással. Mintegy 100 ezer órát kötött le olyan kimuta­tások készítése, amelyeket a kö­telező előírásokon felül dolgoztak ki. Beszámolók íródtak például a Nemzeti Bank részére, noha a tröszt ezeket már nem is továb­bította, mert a banknak az anyag­ra nincs szüksége! Összesen 3872 féle jelentés, statisztika készült a vizsgált üzemrészekben és a köz­pontban egy év alatt. A Vörös Csillag Traktorgyárban összege­zett adatok szerint, évente 1700 féle jelentést „állít elő” az Ü2em. Figyelmet érdemeli az a jellegze­tes tünet is, hogy hasonló üze­mekben, iparágakban rendkívül eltérő az irodai létszám. — Ez pedig azt bizonyítja, hogy java­részt az ügyvitel jó vagy kevésbé nól nagyobb felelősségérzetre van szükség. A főagronómusok megegyeztek abban, hoa a következő hetek­ben fokozottan szorgalmazzák a kenyérgabona vegyszerezését, kar- banádos levéltrágyázását, és a kukoricavetés április 30-i befeje­zését. örvendetes — amint azt Varga Lajos is megállapította —, hogy a megye termelőszövetkezetei 1965 tavaszán többségükben jól kezd­ték a munkát. A műit év őszéről maradt vágatlan kukoricaszárat és a 90 ezer hold körüli szántást helyenként igen jó ütemben szá­molják fel. Ennek az ütemnek to­vábbi fokozását kérte. Szó volt az üzemszervezési és egyéb fogyatékosságok miatt vár­ható pénzbevótéli kiesések pótlá­sáról is. 20 között jó szervezésétől függ az adminisz­tratív létszám is. (A bányászatból említve példát: Tatabánya 31, Borsodban 13 a 100 munkásra ju­tó alkalmazottak száma.) A szükségtelen ügyvitel csök­kentésében természetesen az irá­nyító hatóságoknál is sok a teen­dő, de a vállalatonként eltérő ará­nyok jelzik a helyi, üzemi lehető­ségeket. (Hiszen azonos irányítá­sú vállalatoknak — azonos meny- nyiségű adatot kell „felfelé” je­lenteniük, ez tehát nem indokol­ja a nagymérvű létszámeltéróst.) Számolni kell a vállalati lehető­ségek mérlegelésekor egyebek kö­zött az irodai munka növekvő gé­pesítésével is. Évente hozzávető­leg 50—60 millió devizaforintért hozunk be külföldről irodagépe­ket, s noha az igényekhez képest ez még kevés, azért ennek a ki­adásnak tükröződnie kellene az alkalmazottak számában is. Mindez képet ad arról, hogy az irodai létszám az ügyvitel jobb szervezésével, korszerűsítésével nem „fedezett" csökkentése alig­ha hozhat tartós eredményeket. A sort tehát a munka egyszerűsí­tésével, a bürokrácia kiiktatásá­val, de végül is el kell kezdeni. Tábori András A megye területén háziállata­ink között egy ritkán előforduló, de komoly gazdasági kárt okozó betegség jelentkezett. Előfordul a nagyüzemi állományban, de nem kíméli a háztáji udvarok állomá­nyát sem. A betegség okozója vírus, mely igen fertőzőképes, s megbetegíti a fogékony adatokat, melyekkel érintkezésbe kerül. Bár a vírus igen veszélyes, könnyen elpusztít­ható, mert a meleg, különösen a forralás, lúgos oldatok (fahamu- lúg, 2 százalék Hypó, 3 százalék Trisó-oldat stb) elpusztítják. A betegség elleni “védekezést szolgálja a klórlúg vagy formalin 2 százalékos oldata is. A betegség állatról állatra köz­vetlen érintkezéssel, tejjel, nyál­lal, trágyával, vizelettel terjed és terjeszti minden tárgy, mely a fertőzött anyagok bármelyikével érintkezett. A beteg állat nyálá­val fertőzött takarmány vagy ra- gályfogó tárgyak nagy szerepet játszanak a betegség' terjeszté­sében. A fertőzött helyről szár­mazó takaimányoszsákotokal vagy ilyen helyekről származó tejes- kanákíkal mór nemegyszer to­vább vitték. Különösen nagy szerepet játszik a betegség terjesztésében az álla­tokkal foglalkozó ember, aki ke­zén, lábbelijén, ruháján a vírus leggyakoribb hurcoiója. A beteg­ségben szenvedő vadon élő álla­tok (őz) vagy ragályanyagot test­felületükön tovahurcoló állatok, például patkányok, sertéstelepek környékén nagy számmal talál­ható madarak (veréb, vadgerle) szerepét sem lehet lebecsülni. A vírus, különösen beszáradt ál­lapotban hosszú ideig életképes maradhat és nemegyszer a beteg­ség újabb fellobbanását eredmé­nyezheti. Ilyen állapotban egyes tárgyakhoz, takarmányhoz tapad­va messzire elkerülhet. Fentiekből értelemszerűen kö­vetkezik a betegség elleni véde­kezés is, mely népgazdasági jelen­tőségén felül minden állattartó­nak egyéni érdeke. Tartsuk be tehát a védekezés szabályait! Állattartó udvarokba feleslege­sen ne menjünk, állatainkhoz még jó barátot se engedjünk! Állata­ink etetése előtt erre a célra, nünt munkába öltözzünk át, vált­sunk cipőt és fertőtlenítő folya­dékba mossunk kezet! Etetés után a ruhát vessük le és kezünket ismételten mossuk meg! Állatainkkal forralatlan te­jet vagy savót, írót ne etessünk! Sertések moslékját forró vízzel készítsük (forrázott takarmány). Hús mosólevét nyersen moslékba ne öntsük, minden konyhai moslékot forraljunk fel! Minden gyanús megbetegedést azonnal jelentsünk a tanácsnak vagy az állatorvosinak, lehetőleg küldönc útján! A kiadott hatósá­gi rendelkezéseket maradéktala­nul hajtsuk végre és tartsuk bei A zárlatos helyeket kerüljük, onnan járvány terjesztésére al­kalmas anyagokat (alom, takar­mány stb.) ne hozzunk ki! Fenti rendszabályok következe­tes betartása biztosítja a járvá­nyos betegség elkerülését, csök­kenti a gazdasági kárt, biztosítja állataink egészségben való meg­tartását. Hr. Keliger Lajos megyei vez. szakállatorvos Az immár havonta rendszeressé vált föagranörmiai értekezletet Gyomén, a párt járási bizottságá­nak vb-bermében rendezték meg. A kollégiuma ülésen megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, SarkcuH István és Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának munkatársai. Bu­gyik András, a párt gyomai já­rási bizottságának első titkára, a megye és a járások mezőgazdasá­gét irányító agrármérnökök, fő- agronómusok. Varga Lajos megyei főagronó- mus megnyitó szavai után a fez­ek eddig végzett munkájáról szá­moltak be a járási főagronómu­sok. A megbeszélésből kitűnt, hogy a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai sok segítséget adtak a szövetkezeti gazdaságok­nak, hogy időben főidbe kerülje­nek a tavaszi magvak. Többen szóvá tettek néhány fogyatékossá­got, melyeket a gépjavító állomá­sok: munkájában tapasztaltak. Az is napvilágot látott, hogy a járási főagrooómosoikaak és » szövetkezetek szakembereinek nem kettő a kapcsolata. Povássai Gábor agrármérnök elmondta, hegy a járási főagronómusok jó része gondolkodás nélkül vette tudomásul a tsz-ek 1965. évi ve­tőmagigénylését. Borsóból 22, lu­cernából 9, vörösheréből pedig másfél vagon vetőmagot igényel­tek a tsz-ek. A megyei mezőgaz­dasági osztály alaposan felülvizs­gálta ezt aiz igénylést s ápr. 12-ig 56 vagon borsát, 26,5 vagon lucer­nát, 4,5 vagon vöröshere vetőmagot juttattak a szövetkezeti gazdasá­goknak. Szembetűnő a 160—170 vagon kukorioavetőmag-igénylés is, mely jelenleg 232 vagon konk­rét vetőmagfeihasanálásnái tart. A megye mezőgazdaságát irányító agrármérnökök a tsz-ek f6ag.ro- nómusattól és a járási mezőgaz­dasági osztály szakembereitől a helyi gazdálkodás alaposabb ta­nulmányozását sürgették. Csatári Béla ezt úgy fejezte ki, hogy a járásért és az üzemért az eddigi­Június 15— járási szántóversenyek Évek óta hagyománya van me­gyénkben is az üzemi és a járá­si szántóvecsenyéknek. A trakito­Müirágyázzák a legelőt Az évtizedek óta mostoha gon­dozási körülmények közé szorí­tott iegelógazdáükodádban egy­két év óta jelentős előbbre lépés tapasztalható. Az állam az utóbbi években több mWliós dotációval segíti a közös gazdaságokéit a le­gelőgazdálkodás fellendítésére. Tavaly mintalegeäöket jelöltek ki, melyekre az állam holdamként át­lagosan 1000 forint vissza nem té­rítendő segítséget nyújtott. Az ál­lam ebben az évben — megyei szinten — több millió forint dotá­ciót ad ismét azoknak a szövetke, zete&mek, melyek a legelőgazdáL kodásban a terveik megvalósításá­ból részt vállalnak, Ecsegfalván, Kétegyházán, Ele­ken, Gyulaváriban, Dobozon és még több községiben a szövetkeze­tek egyre több figyelmet fordíta­nak a legelőgazdálkodás javításá­ra. A kótegyháai Béke Tsz-ben április 15-ig kereken 100 hóid le­gelőt szórtok meg műtrágyával. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben a tervezett 200 hold helyett, a ta­valyi jó tapasztalatok alapján, eddig 400 hold legelőt műtrágyáz­tak. Holdanként átlagosan 6 má­zsa vegyes műtrágyát használtak fel. Ebben a gazdaságiban a lege­lőt öntözik is. rosok közül tavaly 30C-an indul­tak a vetélkedőkön s közülük tíz­nél többen kerülték a megyei dön­tőbe. Ebben az évben a tavalyi­nál nagyobb érdeklődésre számí­tanak, hiszen nemcsak a szövet­kezetek traktorparicja növekedett, hanem a traktorosok száma is, no meg az e8ső helyezett 14 napos NDK-befc útja sem lebecsülen­dő. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya mellett működő szantovenseny bizottság maris cssc- szeáUMtotta az 1965. évi verseny- naptári. Ezek szerint az üzemek­ben mágus végéig, a járásokban pedig június 20-ig rendeztük meg a szántóversenyéket. A megyei versenyt augusztus 1 és 15-e kö­zött tartják. i • mm KÖZÖLJÜK VEVŐINKKEL, HOGY 1965. MÁJUS 1-TÖL MÁJUS 15-IG ALKATRÉSZ, MŰSZAKI ÁRU ÉS GOLYÓSCSAPAGY SZAKMÁKNÁL leltározást tartunk A LELTÁROZÁS IDŐTARTAMA ALATT AZ ÁRUKIADÁS SZÜNETELNI FOG. ÁRUKIADÁST A CSONGRÁD MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT (AGROKER, SZEGED) bonyolítja 47773

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom