Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
1965. április 15, 4 Csütörtök „Víz, hó, jég ugyanaz, r>r> mégis más Emlékezés Lomonoszovra Lomonoszov Kétszáz évvél ezelőtt halt meg Mihail Vasziljevics Lomonoszov, akiről elnevezték a moszkvai egyetemet, amelyet 1755-benö alapi tett. Moszkva város képihez ma már éppen úgy hozzátartozik a 39 emeletes • egyetemi épület a magja égbenyúló tornyával, mint a , régi Kreml sokat látott óratornya. M. V. Lomonoszov 1711-ben született Denjiszovka falucskában az Északi-Dvina partján, egyszerű halász-paraszt családból. Már kisgyermek korában megmutatkozott tudományos érdeklődésé. Mindennek az okát kereste és addig nem nyugodott, amíg kér- déséhie elfogadható magyarázatot r:cm kopott. Édesapja azt akarta, hogy a fia gazdag halász-kereskedő Hegyen és korán beavatta a legnehezebb fizikai munkába, valamint a gondolkodást igénylő, téraíezgetésbe, szervezésbe. Életének legjobb jellemzője a tu'démániyszomj, a gondolatgaz- "ciagsag és a saját elképzelésének íhindenáiron való megvalósítása. .Különleges egyéniségére jellemző, hogy 11—12 éves korában hrfeg. jOlvasni sem tud, de 15—16 éy^igfiiöíEá'ban már jó néhányszor «ßÄÄ Szmottiokij Grammati- ílía^j'át és Magnickij Aritmetikáját. Ezek; a könyvek határozták ’'iSSsöBbi nagy tudós élet- p'a^áíjá’t. Családi környezetéből hamsait mert úgy látta, hfflgti sbk iriánjjú érdeklődését csak .arckor tudja 'kielégíteni, ha lantit és elj.ut azokra a helyekre, améivek .ánlSani az időben a tudomány íor-rásái. voltak. ijpkoláit Moszkvában és, Péter- váüo^t végezte. Kiváló tanulmányi ere^taéByere való tekintettel Németországba küldték bányászati és kőháSzatí ismeretek szerzésére. Ma Aurában Wólff professzor meíjfe került, akitől sokat tanult és $gti iíánt’ késö&b is tiszteletet érzsft, cte iífca'ldsztikus magyarázatait néni volt ’hajlandó magáévá lenni.. Ezért .kellett hamarosan tóvá® mennie. Fkeibergben rövid ideife tartózkodott, mert rájött, " Űítöroparlament Sarkadon Április 16-án, pénteken délelőtt 9 diaikor a sarkadi járás valamennyi úttörőcsapatának vezetői, e a- pajtások legjobbjai találkoznak Sarkadon a járási művelődési otthonban. Ez mintegy megelőzi az országos úttörő találkozást, amely májusban Budapesten lesz. A (kezdeményezés lényege az, hogy a járási KISZ-bizoltságok — így a sahkadi járási KlSZ-bizott- ság is — meghallgatják az yt törővezetők és az úttörőik javaslatát, Hogyan lehetne még jobbá, áfEjdekesebbó tenni az úttörőmoz- gjaimat. A járási találkozók után a legjobb javaslatokat, ötleteket a" KISZ Központi Bizottsága elé terjesztik1 a p^iriamenterdk. hogy többet tud, mint mesterei. Bejárta Hollandia városait és gyűjtötte az anyagot további terveihez. Ismerősei nem voltak, pénze hamar elfogyott, de a természettudományok mesterei, valamint a bányászok és kohászok szakmabeliként fogadták és ellátták a legfontosabbakkal. Mire 1741-ben visszakerült hazájába, kész programmal és 276 megvalósítandó tervvel foglalta ei adjunktusi, majd később professzori áldását a pétervári akadémián. Sokrétű munkásságára jellemző, hogy szívesen foglalkozott a költészettel, nyelvészettel, régészettel, irodalommal, földrajzzal és történelemmel. Ezeknek a tudományágaknak nemcsak kedvelője volt, hanem aktív ép magas szintű múnkása is. Ódát írt Ho- tyin bevételéről, amely költeményt joggal tartják az új orosz költészet első müvének, Lotno- noszovot ma is az „orosez költészet atyjának” nevezik. Retorika című munkájában irodalommal, esztétikával és a szép beszéddel foglalkozik. Részletesen kidolgozta az Európából Amerikába vezető tengeri út tervét. Nevéhez fűződik az ércbányászat és fémöntés tudományos fejlesztése, valamint az üvegmozaik- gyártás megteremtése. Legnagyobb volt azonban a természettudományokban és azokon, belül is a fizikában és a kémiában. Lángelméjével felfogta korának minden problémáját és kereste bennük a közös vonást. Elvetette a világ ..célszerűségének” gondolatát és helyette az anyagisáéban és a ..minden mozog” elvben vélte felfedezni az egységet. Kidolgozta a korpuszkuláris filozófia rendszerét, amelyet azonban nyilvánosságra nem hozott, mert a sok új nézet 'ellenkezett a fennálló ideológiával. Az ebből származó vitatkozások korántsem voltak tudományosak és így mindig Lomonoszov húzta a rövidebbet. (Jogok meg nem adása, anyagi feltételek megtagadása, felfüggesztés, szabadságvesztés stb.) Hogy abban az időben mit jelentett a megszokottól eltérő tanok hirdetése, elegendő Galilei esetére gondolni vagy arra, hogy a párizsi parlament 1626-ban halálbüntetést szabott ki az atomok tanításáéit. Lerakta a kinetikus hőelmélet és gázelmélet alapjait. Kísérlettel döntötte meg a hőtan fluidum elméletét és már 1756-ban igazolta a iömegmegmaradés törvényét. Megállapította, hogy a fény és elektromosság között kapcsolat van. Foglalkozott a légköri elektromossággal és Franklinnal csaknem egyidőben védelmi és kísérleti céllal alkalmazta a villámhárítót Fénytani munkásságának egyik eredménye volt annak kimondása, hogy minden szín három alapszínből tevődik össze. Első volt, aki mikroszkóppal végzett kémiai vizsgálatokat, és bármennyire is furcsának tűnik már nekünk, elsők között volt, aki bevezette a mérleg használatát a kémiában. A kémiát Lomonoszov emelte a tudomány rangjára. Munkásságával és elképzeléseivel hosszú időre programot adott utódainak, akiket egy évszázaddal megelőzött. Lomonoszovot valójában csak a XX. század tudta értékelni, amikor megérett a helyzet a tudomány erőteljesebb kibontakozására. Csak a mostani távcsövekkel vesszük észre, hogy ő is ott csillog a természettudósok óriásai között. Tehát nem csoda, hogy a Newton utáni természettudományos korszakot az ő nevével • szoktuk kapcsolatba hozni. Lomonoszovra emlékezéssel tisztelettel hajtjuk meg az elismerés zászlaját az utolsó polihisztor és egyben a tudományos ismeretterjesztés első úttörője előtt. Sziráki László a TIT Fizikai Szakosztályának megyei elnöke A társadalmi szervek jobban segítsék a családi ünnepségek szervezését Egyre nagyobb az igény évről évre a családi események társadalmi megünneplésére. Főként a fiatalok körében tapasztalható ez, akik már nem nagyon ragaszkodnak az egyházi szertartások ceremóniáihoz, nem tartják célszerűnek ezeket, de ugyanakkor szeretnék ünnepélyessé, emlékezetessé tenni a házasságkötés magasztos pillanatait vagy az újszülött gyermek névadását. A szarvasi járásban is egyre nagyobb tért hódít a családi események társadalmi megünneplése. Bizonyítja ezt az elmúlt néhány év statisztikája is. A házasságkötések közül 1957-ben még csak 18-at rendeztek egyházi szertartás nélkül a járásban. Az elmúlt évben már jóval százon felül volt a társadalmi esküvők szánta. Ezek megrendezését elősegítették a különböző szervek, a községi tanácsok, a KISZ-szervezetek, a Hazafias Népfront. Névadó ünnepséget 1957-ben egyet sem rendeztek. 1963-ban viszont már 25-öt, tavaly pedig még többet. Hasonlóan egyre több azoknak a száma, akik hozzátartozóik temetését kívánják a mai formának megfelelően rendezni, ezzel megadva a tiszteletet annak. aki a mi társadalmi rendszerünkben munkálkodott. Az igények növekedése következményeként szinte magától értetődően spontán létrejöttek az olyan kis csoportok, bizottságok, melyek elősegítették az ilyen ünnepségek megrendezését. Ezt látva a községi tanács elsősorban Szarvason és Békésszentandráson az 1962-ben megjelent rendelet alapján megalapította a tanács mellett működő állandó bizottságot. Kondoroson, tirménykúton és Csabacsüdön továbbra is társadalmi bizottságok működnek, ezeknek tagja egy-két községi tanácstag is. Sajnos, Szarvas és Békésszentandrás kivételével ezek a bizottságok nem kapnak kellő segítséget sem a községi tanácstól, sem a különböző társadalmi és gazdasági szervektől. Nagyobb támogatásra lenne szükségük a szakszervezetek részéről is. A nehézségek ellenére külsőségekben is egyre szebbek és színvonalasabbak lesznek az így megrendezett ünnepségek. Különösen Szarvason értek el jó eredményeket, ebben fő érdeme van Jánovszki Mihály igazgatási csoportvezetőnek, aki fáradságot nem ismerve vesz részt az ünnepségek megszervezésében. A családi események társadalmi megünneplésének szebbé tételében sokat segíthetnek a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront és egyéb társadalmi és gazdasági szervek, valamint a dolgozók munkahelyeinek üzemi bizottságai. Igen helyes lenne, hogy ha állandóan figyelemmel kísérnék az ilyen igényeket, és a tanácsokkal szorosabb kapcsolatot tartanának, hogy valóban széppé, emlékezetessé tegyék a házasságkötéseket, névadó ünnepségeket, valamint a mi társadalmi rendszerünknek megfelelő formában rendezzék meg a temetéseket is. K. J. III. Az előkészítő munkálatok — mint már említettük — 1961-ben megkezdődtek és az építők megfelelően felkészültek a következő esztendő hajrájára. Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat műszaki gárdája és dolgozói mór addig is bebizonyították, hogy számos nehéz feladat megoldására képesek, lehet rájuk számítani. Mindenesetre üveggyárat még nem építettek, s az új, nagy szakértelmet, fokozott figyelmet igénylő munka varázsa csak fokozta valamennyiük felelősségérzetét. Hegedűs Lóránt elvtárs, aki fiatal kora ellenére már akkor is gazdag tapasztalatokkal rendelkezett, az építkezés műszaki ellenőre volt. Feladata nem volt könnyű, hiszen szinte centiméterről centiméterre figyelemmel kellett kísérnie a munkát. — Nehéz és felelősségteljes beosztás volt ez — mondja a rendkívül szerény, szimpatikus fiatalember —, de egy olyan emlék maradt, amire mindig szívesen gondolok. Amikor magamban visszapergetem az eseményeket, sokszor eszembe jut, hogyan is tudtunk annyi nehézséget leküzdeni. A magyarázat persze az emberek áldozatkészségében, lelkesedésében rejlik. Úgy dolgoztunk ott, mint egy nagy család tagjai, közösek voltak örömeink, munkasikereink, bánataink. S hogy ideig-óráig tartó kudarcok,’bosszúságok voltak-e, arra Tarján József elvtárs szavai szolgálnak bizonyságul, aki 1962 január 1-től az MSZMP Békés megyei és városi bizottságának megbízásából mint pártszérvező került az építkezéshez. — Az Í962-es év első hónapjaiban már megtörtént a terület fel- térképezése, koordinálása — mondja, mintha csak tegnap történt volna. — A terep egy csemetefákkal beültetett gyümölcsöshöz hasonlított, annyi volt a karó. hogy el lehetett tévedni köztük. — S mi volt az az emlékezetes bosszúság? — A koordinálással egyidejűleg megindullak az alapozási munkák is — folytatja a gondolatsort. — Emlékszem rá, 1962. március 14- én már tucatnyi gödör állt készen, amikor másnap reggelre az éjszakai erős havazás és szélvihar következtében hótengerré vált minden. Csaknem azonos volt a felvonulási épületek és a hóbuckák magassága, s azt csak gondo- lomra tudtuk, merre vannak a kiásott gödrök. No, természetesen ez azért nem fogott ki az építőkön, bár jó néhány napos többletmunkát okozott, pedig kár volt minden percért, hiszen a Minisztertanács a kiemelt beruházások közé sorolta az üveggyár építését, s az ott dolgozók is bizonyítani akartak. A kezdeti nehézségek leküzdésével azután rohamosan megindult a munka. Gomba módra szaporodtak az épületek, s 1962 végén az állványerdők között már látható volt a gyár egyre inkább kibontakozó képe. Még a tárgyalt esztendő tavaszán kezdődött az öntött huta feldolgozó üzemrészének építése, majd a keverőépület, a nyersanyagtároló és a víztorony következett. Közben folyamatosan haladt a munka az 1-es és a 2-es öblös huta kialakításánál, hozzáláttak a trafóház, valamint a fedett tároló első részének építéséhez is. Az esztendő végén álltak már az irodaépületek, s ahol megvolt erre a lehetőség, ott megkezdődött a felvonulási szerelvények bontása. Az építkezés monumentálissá- gára jellemző, hogy a csúcsidő- szakban az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat, a gépeket szerelő ÉM Gép- és Felvonószerelő Vállalat, valamint az alvállalkozók létszámában mintegy 700 munkás dolgozott. Összesen 220 ezer köbméter földet mozgattak meg, másfél millió téglát, 80 ezer mázsa cementet, 32 ezer köbméter folyami kavicsot, 6 ezer mázsa égetett meszet, 18 ezer mázsa betonacélt és még számos nagy mennyiségű anyagot használtak fel. A gyár 65 katasztrális holdon épült, 3 kilométer hosszúságú iparvágánnyal és 2 kilométeres úthálózattal rendelkezik. A beépített csővezeték hossza 16 kilométer, a beruházás teljes költsége 531,3 millió forint! A munka legintenzívebb időszaka tehát 1962 volt, s az esztendő végén már bizonyosnak látszott, hogy 1963-ban elhagyhatja a gyárat az első kon- zervüveg-szállítmány. Az építőkön ez nem múlott, most már inkább a kooperáló, a termelőberendezéseket és üveggyártó automatákat importáló üzemrészek megértésére, gyors segítségére volt szükség. S ekkor lépett akcióba a KISZ-védnökség vállalás bejelentésével egyidejűleg alakult operatív bizottság. A fiatalok akadályt nem ismerő lendületének, ambíciójának az eredménye sem maradt el. Scleszt Ferenc (Folytatjuk)
