Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

1965. április 14. 5 Szerda Egy kötet és ami azon túl van A magyar irodalom magától ér­tetődően az egész ország irodal­mát jelenti és hazánk bármely tá­ján született alkotások beletartoz­nak irodalmi kincsestárunkba. Ennek az elvi igazságnak értékéből mit sem von le, hogy az alkotások ismertebb táj-műhelyei szerint földrajzi meghatározásokkal is élünk, városokat, megyéket emlí­tünk, vagyis szűkebb területen is vizsgálódunk, szemlélődünk és időnként felmérjük a termést, bő­séges-e vagy sem és hát nines-e baj a színvonallal s azzaL a segít­séggel — erkölcsiekkel, anyagiak- íkal —, mely nélkül, akár a mele­gítő napfény s a tavaszi esők és nyári záporok nélkül, nincs bő és jó termés. Békés megyében sem felesleges egy kis alkalmi irodalmi határ- szemle. Ismétlem, alkalmiról van szó, inkább csak figyelemfelkel­tésről és semmi esetre sem olyan alapos, mélyenszántó vállalkozás- női, ami irodalomtörténészekre, esztétákra váró szakfeladat lenne. Mindössze egy olyan itt született irodalmi eseményt kívánunk em­líteni — és vele kapcsolatban bi­zonyos következtetésre jutni —, mely gyakorlati bizonyítéka an­nak, hogy a Tiszántúlnak ebben a részében írók, költők, szociográ- fusok élnek, tevékenykednek és szorgalmukkal, ' tehetségükkel méltó módon szolgálják a szocia­lista irodalom és kultúra egysé­ges ügyét. Űj, friss termés A mi időnk című antológia, melyet békéscsa­bai írók, költők alkotásaiból vá­logatva Békéscsaba városi tanácsa adott ki hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére. Az ország valamennyi könyvesbolt­jában megvásárolható szerény kö­tet, az abban szereplő ver sek, el­beszélések, irodalmi riportok, sza­tirikus írások méltatását, bírála­tát majd elvégzi az arra hivatott kritika; mi csupán a kötet tény­beli jelentőségére szeretnénk fel­hívni a figyelmet. Békéscsaba vá­ros tanácsa ezzel az antológiával, melyet a nagyszerű évforduló al­kalmából a magyar irodalom asz­talára helyezett, bebizonyította, hogy mindjobban védőszárnyai alá veszi irodalmunk helyi kép­viselőinek ügyét is. Arra törek­szik, hogy kultúrtorradalmunk- nak ez a területe se heverjen a közöny, a nemtörődömség par­iagaként. Mind nyilvánvalóbbá válik Békéscsabán, de az egész megyében is, hogy az irodalmi tö­rekvések, erőfeszítések erkölcsi és anyagi támogatása politikai, gaz­dasági és kulturális célkitűzéseink segítésének szerves része, köz­hasznú ténykedés. Ügy vél jük, most már arra van szükség, hogy sem az írók részé­ről, sem hivatalos részről ne csök­kenjen a törekvés, hogy még jobb együttműködéssel újabb irodalmi eredmények születhessenek. A tíz­tizenöt esztendővel ezelőtti hely­zethez mérten, jelentős eredmény ez a kötet. Most látjuk csak szem­betűnőbben, hogy kultúránknak ezen a területén is vannak ered­mények Békés megyében, van mit megbecsülnünk és tovább gazda­gítanunk! Huszár Rezső Április 24-én tartják meg az MHS megyei küldöttértekezletét Két járás kivételével megyénk­ben már mindenütt megtartották a járási, illetve a városi MHS küldöttértekezleteket, s végleges­sé vált az MHS megyei küldött- értekezletének időpontja is: ápri­lis 24-én, szombaton délelőtt 9 órától rendezik meg a 'békéscsabai Lenesési úti KISZ-táborban. A megyei elnökség kétéves munkájáról Dobra János, az MHS megyei elnöke számol be, majd újjáválasztják a megyei elnöksé­get, az ellenőrző és az intéző bi­zottságot. Moziüzem-vezetők napja Orosházán Április 22-én Orosházán, a Par­tizán filmszínházban rendezi meg a mozi üzemi vállala t megyei igaz­gatósága az orosházi és a szarvasi filmszínházak üzemvezetőinek to­vábbképzési napját. A tovább­képzési napon a résztvevők meg­vitatják filmszínházaik tevékeny­séget, a látogatottság alakulását, a közönségszervezés eredményeit, módszereit, további feladataikat. A továbbképzési napolt általá­ban nagy érdeklődésnek örvende­nek, elsősorban azért is, mert eze­ken a mozáüzemi vállalat megyei vezetői közvetlenül felmérhetik a tennivalókat, és segítséget nyújt­hatnak a hiányosságok megszün­tetéséhez. IBékés megyei fiatalok a szegedi „Semmelweis" kollégiumban A hazai híreket mindannyian szívesen olvassák. Képünkön Abonyi Er­zsébet, Kígyósi Zsuzsanna és Nagy Klotlld orvostanhallgatók a kollé­gium előcsarnokában. Abonyi Erzsébet Füzesgyarmatról, Kígyósi Zsuzsa Gyuláról, Nagy Klotlld pedig Békéscsabáról került a szegedi egyetemre. (Fotó: Malmos) Egyetlen házsor köti a városhoz Orosháza VIII. kerülete inkább olyan, mini egy önálló település, távol a központtól, s csak egy ol­dalon sorakozó házak kötik vé­kony szalagként a városhoz. E kettősség nem hagyható fi­gyelmen kívül, ha Rákóczitelep lakosságának kultúrheiyzetét, mű­velődési, szórakozási lehetőségeit vizsgáljuk, s ha a fiatalság falu­hoz. földhöz, tsz-hez való viszo­nyáról beszélünk. Rákóczitelepen, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben aránylag sok fiatal dolgozik. A tsz biztosít olyan lehetőségeket, hogy a fiata­lok nem vágynak más munkahe­lyekre, itt is megtalálják számítá­saikat. A kultúráiét ki alakí tásá­ban és fejlesztésében a település egységes segítsége, a városi mű­velődési ház támogatása a moz­gató rugó. Gombkötő Lajos, a tsz főköny­velője így beszél: — A fiatalok munkán kívüli foglalkoztatottsá­gáért, azaz műveléséért és szána­kozásáért minden lehetőt megte­szünk. Eddig minden télen (ez már nálunk hagyomány) szilvesz­teri mulatságot rendeztünk, kaba­réval, műsorral, vacsorával, tánc­cal. Az év hátralevő részében oly­kor két-három darabot is megta­nul színjátszó csoportunk. Eljá­runk a környező falvaikba: Gádo­rosra, Szentetomyána, Szőlősre. A betanítást az iskola pedagógusai végzik: Lengyel Pál, Kővári Jó- zsefné, Plenter Lajosné. A városi művelődési háztól is kapunk se­gítséget, élénk a kapcsodat a vá­ros és a tsz között. A kultűrház- zai szerződésünk van, ennek na­gyon sokat köszönhetünk. A fiatalok, ahogy Gombkötő, majd Ludányi, az üzemgazdász hangsúlyozottan bizonyítják, szán. te egymással versengenék egy- egy szerepért. A kellékeket Békés­csabáról kölcsönzik. A TIT-előadások, melyeket a Kultúrház patronál, látogatottak. Növénytani, állattani jellegűek. Az ifjúság nevelésére külön elő­adásokat, oktatásokat szerveznek. Ludányi János később ezeket mondja: — Ha valaki tanfolyamra megy, munkaegység-jóváírással segítjük. Ennek mértéke attól függ, meny­nyi időre hagyja itt a termelő­munkát. Rövidebb időre napi egy munkaegységet, hosszabb időre 24. Mindez világosan mutatta: a falusiak nem bíztak Biri ország - nagyobbítusában és másképpen gondolták a földreform megva­lósítását is. A rebellisségben odáig merészkedtek, hogy há­rom ember — Mihályi sógora, aki szintén kovács és kezdetben fedjároga/tott a Kommunista Párt helyiségébe, Süket Kábái fia, aki Molinói- Antiéfcnak osz­totta az igazságot, és még egy paraszt elindult Biri ellen pa­naszt tenni az Ideiglenes Kor­mányhoz, Debrecenbe. A járőrök érdeme volt a terv meghiúsítása. Visszazavarták a három lázadót a vasútállomás­ról, ahol hangosan dicsekedtek, hová indultak. Nem csukták börtönbe egyiket sem, de alapo­san rájuk ijesztettek. A pofono­kat egyelőre nem felejtik él — Molnár törlesztett a múltkori vereség miatt —, így aztán ko­moly remény van rá, hogy mos­tanában még egyszer nem indul­nak útnak. Baj azért mégis van, méghoz­zá elég nagy. Nehéz lenne kide­ríteni, miképpen, de elterjedt a faluban a híre annak is, amitől Kicsi Biri a legjobban rettegett. Mihályi Debrecenben szervezke­dik a Biharberettyói Köztársa­ság ellen. Szemtanúk látták a kormány épületében járkálni. Az illetők nevét senki nem árul­ta el, nehogy az elnök letartóz­Gerő János: líicsi Bid UicáttyS'áfya Szatirikus kisregény tassa őket. Újságokról is suttog­nak, amit rendszeresen becsem­pésznek a köztársaság területére és kézről kézre adnak, mint va­lami kincset. Az örökös elnök ennek tudatá­val hányta-vetette a lehetősége­ket és jutott arra az elhatáro­zásra, hogy a saját politikáját jobban hozzáidomitja az orszá­goshoz. Ennél okosabbat nem tudott kitalálni, azt számította: ezekkel a módosításokkal átvé­szeli az időt, amíg jobbra vagy balra fordul a világ kereke. Most már bebiztosította magát mindenfelé; ha a több pártos, nemzeti bizottságos rendszer győz és fél kell adni az önálló köztársaságot, akkor is csak egyedüli diktátor marad a falu­ban, hiszen tőle függ minden vezető ember. Ha pedig sikerül megtartania az önálló köztársa­ságot, akkor meg éppen fenékig tejfel. Természetesen az lenne a legjobb, az önállóság, csakhogy ez nehéz ügy, látja naigyon jól. A földreform nem sikerült, hiá­ba dolgozott ki nagyszerű terve­ket, nem tudta a szegényparasz- tokat maga mellé állítani. A fe­ne se érti, mi lelte őket, de nem akartak a nagygazdaságról hal­lani sem, különösen a régebbi földtulajdonosok. Már tízholdan­ként sem kell a föld. Majd öt­ven család hasított ugyan magá­nak a Liesthei n -birtokb ó 1, de jutna még vagy háromszáznak, s nincs jelentkező. Azt mond­ják, nem bíznak Biri földjében, mert, ha nem is jönnek már vissza az urak meg a németek, akkor is visszaveszik a békéshá­ziak a birtokot, mert törvény szerint az ő határukhoz tarto­zik. Kicsi Biri, mint az ócska ci­pőt, ezért próbálta toldozni, tol­dozni politikáját. Az események­ből és jelekből azonban még egy fontos következtetést vont le. Azt, hogy nem lehet megbízni a lakosságban, csupán abban a pár emberben, aki életre-halál- ra mellészegődött. Megmutat­ták az események, hogy aki nincs vele, az ellene van. Ezeket persze legjobb lenne kiirtani, de ez lehetetlen, mert akkor nagyon megfogyatkozna a köztársaság. Nincs tehát más kiút, erősíteni kell a közbiztonsági alakulatot, illetve most már a rendőrséget. Ha tavaszig sikerül elfojtani minden megmozdulást, akkor nyert ügye van, mert, ha meg­jön a tavasz, és megindul a munka, akkor nem érdekli az embereket a politika. Ezért hajtotta végre Kicsi Bi­ri a köztársaság átszervezését, s határozta el a fegyveres testület erősítését. Hogy mennyire elő­relátó volt, azt az események rövid időn belül igazolták. * * * * Pár nappal a nagy átszervezés után, Debrecenből két fiatalem­ber érkezett. Sípos Imre kor­mánybiztos egy Nagy Dániel nevű ifjúval. A jövevények nem sokat teketóriáztak, megérkezé­sük után mindjárt közölték, hogy az Ideiglenes Kormány megbízásából jöttek, és szót akarnak nézni a faluban, mert a belügyminiszter jelentése alapján tűrhetetlen állapot van itt. Kicsi Biri először arra gon­dolt, le kellene csukni őket a pincébe, a többiek közé. Ott az­tán vizsgálódhatnának meg pa­rancsolhatnának kedvükre. Még mielőtt azonban meggondolatla­nul cselekedett volna, a jobbik eszére hallgatott, és letartózta­tás helyett székkel kínálta a lá­togatókat. Utána pedig nyája­san megkérdezte: (Folytatjuk) pedig átlagos keresetének 70—75 százalékát fizetjük ki. Van olyan eset is, amikor rendeletileg nem kötelességünk egy tanfolyamon levő tagunkat segíteni, mi mégis megtesszük, s így elérjük azt, hogy szívesen tanulnak tovább a fiatalok. A Vörös Csillagban tehát álta­lában elégedettek a fiatalok mun. kajával. Sok fiatal házas is eljár a KISZ rendezvényeire, együtt szerepelnek, hisz itt ismerkedtek össze, ez a közösség volt „házas­ságközvetítőjük”. A tsz biztosíta­ni igyekszik a szórakozást „házi­lag”, s az elmúlt esztendőkhöz ha­sonlóan akarnak tovább dolgozni. Vajon elegendő-e mindez, ami­lyen mértékben önállósult a tsz a féladatok megvalósításában; kér­dezhetjük azt is, akarja-e, tudja-e a szövetkezet vezetősége saját ere­jéből továbbvinni ezt a progra­mot, s a település kulturális, poli­tikai arculatát további ormain i ? Erre a kérdésre a tsz vezetősége igenlő választ adott. Mit mond er. ről a falu kulturális életét irányí­tó pedagógus? Győré János igazgató és mun­katársainak szavain érződik, hogy feladataikat nagymértékben érin- . tő problémáról beszélnek. Évek óta dolgoznak — tanári munkáju­kon kívül — a település helyes, okos népművelése érdekében. — Ha azt nézzük — mondja az igazgató —, hogy Rákóczitelep se nem falu, se nem város, nagyon könnyű belátni, milyen nehéz a mi munkánk. Az itteni fiatalok félig városiak, félig falusiak. Be­járnak dolgozni, szórakozni (a vá­rossal nem tudunk versenyezni), ugyanakkor itt laknak, s ha itt­hon vannak, esetleg eljönnek kö­zénk. — Az idősebb nemzedék kultu­rális életének kiteljesítése köny- nyebb. Előadásokra, rendezvé. nyekre szívesen eljárnák. Gyopár­halmán olvasókör működik, s a dolgozók általános iskolája két ' agozattal, 28 hallgatóval kezdő­dött meg az idén. A könyvtár a városi fiók lerakata, vasárnapon­ként elég jó forgalmat bonyolít le... Augusztus 20-ra már most ké­szülnek. Idén a hagyományos műsoron kívül — sportesemények, Kövérek—Soványak mérkőzés, közös ebéd a tsz udvaaún, tánc stb. — szeretnék meghívni a Ba­lassi Táncegyüttest. Mindezek azt mutatják, hogy bár van még probléma, a nép­művelés kiteljesítése reális lehe­tőség és tömegigény, s ehhez a hittel és szeretettel dolgozó nép­művelők adják a legtöbb bizto­sítékot. Vágási Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom