Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja ' IMS. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér Világ proletárjai, XX. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM A békési olajmezők krónikája | Akik újra tudnak örülni... | Tudomány—Technika | Sport Tenni is yalamit... Van nekem egy ismerősöm, akiről meg lehetne mintázni az Örökös felháborodás szobrát. Nem is pontos kifejezés jellemzésére a felháborodás. E szó tartalmából némi aggodalmaskodó, tenni akaró jó szándék is kicsendül. Márpedig az én ismerősöm örökös elégedetlenségében, ,.hibákat ostorozó” szavaiban inkább a káröröm a hangadó a kétségtelenül meglévő fogyatékosságok felett. Erre nemrég jöttem rá, amikor találkozásunk során már harmadszor fakadt ki, eleinte őszintének tetsző szavakkal, ugyanazon, általa s,roppant felelőtlenségnek” jelzett hiba ellen. S mikor türelmetlenül megkérdeztem: no, és végül is szóltál miatta az illetékeseknek? — felvonta a vállát és csodálkozva kérdezte vissza: „Én?? Hát mi közöm nekem az egészhez!?” Ügy fest, mintha egyeseknek csak annyi közük volna a környezetükben észlelt hiányosságokhoz, hogy azokat felháborodott hangon szóvá tegyék. Igaza van Kékeséi Gyula kollégának, aki a minap azt a megállapítását tette közzé a Népszabadságban, hogy „mostanában a felháborodások korát éljük”. Az emberek, ha valami hibát látnak, kizökkennek a nyugalmukból — és tisztelet a kivételnek — világgá kiáltják „felfedezésüket” anélkül, hogy módszeresen kutatnák a hiba okát, s foggal, körömmel és legalább olyan lendülettel, amellyel megállapítják a fogyatékosságot, küz- denének is annak megszüntetéséért. A decemberi párthatározat pedig a hibák ilyetén való feltárását és kiküszöbölését mozdítja elő. Kétségtelen, hogy ez a határozat, s a februári országgyűlési vita nagyban hozzájárult mindenütt a demokratizmus teljesebb kibontakozásához. Talán soha azelőtt nem voltak az üzemekben olyan viharos gyűlések, termelési tanácskozások, mint napjainkban. S ez nagyon örvendetes dolog. Igaz, hogy néhol demagog hangok is vegyültek a szócsatákba, amelyek egyesek szája íze szerint szerették volna befolyásolni a tömeghangulatot, de a dolgozók döntő többsége az igazi gazda felelősségével nem engedett elcsúszást sem jobbra, sem balra. Nemcsak rendre utasította és utasítja a meglévő hibákból a maguk pecsenyéjét sütő néhány demagógot, hanem teret és lehetőséget nyit azoknak, akik őszintén hadakoznak a fogyatékosságok ellen és megszüntetésükre is készek összefogni. Nem véletlen, hogy Békéscsabán éppen az egyik legviharosabb ilyen munkásgyűlés után, a felvonógyár telepén, a felelősségtől áthatva indítottak versenyt a dolgosok a termelés fokozására, a minőségi munka javítására. Exportra készített termékeik, az elektromos festékszóró berendezés minősége nem mindig felelt meg a kívánalmaknak, és ezért sok reklamációt kapott a gyáregység. Hogy kik, hol követték el a hibát a minőségi munkában, ezt a gyűlésen sem tudták kikutatni, de a legfőbb tanulságot levonták. Azt, hogy mindenkinek a maga posztján lelkiismeretesebben szükséges dolgoznia, hogy ne ismétlődjenek meg a panaszok, ne szenvedjen csorbát miattuk a hazai ipar becsülete. A felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére indított verseny méltán fejezi ki a gyáregység kollektívájának felelősségérzetét és tudatos törekvését a fogyatékosságok felszámolására. Természetes dolog, hogy minden ember, aki egészséges légkört, zökkenőmentes, folyamatos munkalehetőséget, harmóniát szeretne tudni maga körül, kifakad, ha azt valami újra és újra akadályozza. Aki azonban a tulajdonos szemével, a masáénak is érez mindent maga körül, az nem állapodik meg a kifakadásnál, hanem teljes erejével azon van, hogy ne legvenek ilyen akadályozó tényezők, flottul haladjon minden a rendes kerékvágásban. Még akkor is, ha az észlelt hanyagság nem közvetlenül a maga munkáját akadályozza. Szép példája ez utóbbinak a Békéscsabai Faipari Szövetkezet múlt szombati közgyűlése, amelyen a munkások élesen kikeltek az ellen, hogy egy év óta értékes gépek hevernek kihasználatlanul a raktárban. Igaz, helyben ezekre már nincs szükség, modernebbeket állítottak helyettük a termelésbe. Am a kisebb szövetkezetekben, esetleg mezőgazdaság tsz-ekben nagy hasznát vennék ezeknek a gépeknek is. A munkások ezért felszólították a vezetőségüket, hogy sürgősen gondoskodjanak a szóban forgó gépek igénylőiknek való átadásáról. Régi ismerősöm is kifakadt egyszer ehhez hasonló ügyben, hogy nagy értékek, gépalkatrészek hevernek szanaszét az egyik üzem udvarán. Többen javasoltuk neki, tegye szóvá az illetékeseknél is észrevételeit, sőt javasoljon egyúttal megoldást, amit. nekünk is elmondott. Jóval később kérdeztük tőle: szóltál a kallódó értékek miatt? Azt felelte, semmi köze hozzá, hisz nem is dolgozik abban az üzemben. Hetek múltán, mikor az inkriminált üzemben jártunk, már nem hevertek az udvaron gépalkatrészek, valaki mégis szólt miattuk. Olyan valaiki, aki nemcsak felháborodni tud, hanem tenni is va lamit a hiányosságok megszüntetéséért. Varga Dezső Szigorúbb tervfegyelmet, ésszerű gazdálkodást kíván mindenkitől az ez évi költségvetési terv teljesítése Ülést tartott a Békés megyei tanács Tegnap délelőtt tartotta ülését Békés megye tanácsa, a békéscsabai városi tanács nagytermében. A tanácsülés elnökévé Hesz- ler József megyei tanácstagot választották meg. Az ülésen részt vett Szobek András elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője, az Elnöki Tanács tagja és Gere- benics Imre, a Pénzügym'nisz'é- rium osztályvezetője. Először az 1965. évi költségvetési, tanácsi, helyi iparpolitikai és községfejlesztési tervek megtárgyalására került sor, amelyet Csepregi Pál, a vb elnökhelyettese ismertetett a tanácsülésen. — Az 1965. évi terv teljesítésével a cél az, hogy a fejlődés ütemét és arányait az eddigieknél határozottabban össze kell kapcsolni a népgazdasági tervekkel. meg kell szüntetm az aránytalanságokat és meg kell teremteni a termelés és a szükségletek jobb összhangját. Megyénk ez évi költségvetése meghaladja a 697 millió forintot. Ennek megvalósítása szigorúbb tervfegyelmet, de nagyobb rugalmasságot, ésszerű gazdálkodást kíván mindenkitől — mondotta Csepregi elvtárs. A tanácsülés a költségvetés ismertetését tudomásul vette és azt Bontakozik a nagyüzemek mezőgazdasági felszabadulási elfogadta, majd meghallgatták a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság tájékoztatóját az 1964. évi munkáról és az 1965. évi feladatok ismertetéséről. versenye Kétmillió forintnál Megyénk állami gazdaságai közül elsőként a Szőlősi Állami Gazdaság tartatta meg — kedden — első negyedévi termelési tanácskozását. Ebben a hónapban mindenütt sor kerül a tavalyi eredmények elemzésére, az idei feladatok ismertetésére, s az egész éves munkaverseny vállalások megtételére a mezőgazdasági nagyüzemekben. A MEDOSZ megyei bizottságán tegnap elmondották, hogy a jubileumi év versenye előreláthatóan 18—20 ezer embert mozgat meg Békésben, az ■ állami gazdaságokban, gépjavító állomásokon, a megyei erdőgazdaságban, a talajjavító vállalatoknál, a vízügynél és a kisebb üzemekben. A Felsőnyomási Állami Gazdaság versenyvállalásában az áll, hogy az idén hozamtöbbletből, költség-, any:*?- és munkabérmegtakarításból 1 millió 656 ezer forint pluszt akarnak elérni a munkaverseny segítséggel. A tervezetthez viszonyítva kenyérgabonából holdanként 85 kilogrammal akarnak többet termelni, s 17 mázsa 85 kilogrammos termésátlagra számítanak. Mivel 3276 holdon termesztenek kenyérgabonát, 2785 mázsa terméstöbbletet vár- ! nak, ennek az értéke meghaladja [ a félmillió forintot. Vállalták, j hogy őszi árpából 17 helyett 18 mázsát, kukoricából 22,7 mázsás átlagtermés helyett 23 mázsát, lucernából 26,2 mázsás átlagtermés helyett 27 mázsát takarítanak be. Többletbevételt igyekeznek kimunkálni a sertéstenyésztésben, baromfitenyésztésben is. Jobb munkaszervezéssel, gyorsabb gépi munkával 3 százalékkal akarjáK csökkenteni az alkatrészfelhasználást. Ez 110 ezer forint megtakarítást jelent. Hasonló szellemű és tartamú versenyvállalást tett eddig a Sza- badkígyósi Tangazdaság. Ebben a gazdaságban a különféle munka- területek dolgozói, brigádjai egy- emberként tettek vállalást munkájuk javítására. Az 1-es és 2-es számú kertészeti ifjúsági brigád versenyre hívta egymást. A növénytermesztők 243 ezer forint értékű hozamtöbblet elérését tűzték ki célul, az állattenyésztők 112 ezer forint értékű hozamtöbbletért munkálkodnak. A Töviskesá Állami Gazdaság dolgozói 1 millió 615 ezer forint értékű többletjövedelem elérését vállalták, a Dombegyházi Állami Gazdaság dolgozói 2 millió forint értékű többletet akarnak versenyükkel elérni. több jövedelem pecsenyekacsából A gyulai Erkel Ferenc Termelő- szövetkezetben négy évvel ezelőtt honosították meg a kacsatenyésztést. Ez az üzemág azóta minden évben jelentős jövedelmet hoz a közös kasszába. Az elmúlt évben 52 ezer pecsenyekacsát neveltek fel a termelőszövetkezet asszonyai, lányai és ezzel kétmillió 200 ezer forint jövedelmet hoztak a szövetkezet részére. (pallag) Üvegekbe kerül a Unom barackíz Tíz vagon finom barackíz készült a közelmúltban a oeK«- csabai Konzervgyárban. Képünkön a gyár egyik dolgozója tölti az üvegeket,
