Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

IMS. március 14. 7 Vasánias A Munkatörvény módosítása IV. Anyagi felelősség Ä dolgozók anyagi felelősségére vonatkozó korábbi rendelkezések általában sem, <Je különösen a gondatlMi károkozás körében nem voltak alkalmasak a társadalmi tulajdon megfelelő védelmére. Szükség volt tehát mind a mun­káltatóra, mind pedig a dolgozók­ra vonatkozóan olyan felelősségi szabályokra, amelyek alkalmasak a társadalmi tulajdon védelmére és gyarapítására, a selejtcsökken- tésre és a minőséget szem előtt tartó termelékenység fokozására, amely egyben módot ad a kárt okozó dolgozó személyes adottsá­gainak kellő súlyú értékelésére. E követelmények szolgálatában állanak az új szabály következő rendelkezései: Vétkességen alapuló felelős­ség esetei. > Gondatlan károkozásnál az ál­talános felelősség változatlanul a havi alapbére 15 százalékáig ter­jed. A társadalmi tulajdon védelme mellett ugyanis azt az elvet tart­ja szem előtt, hogy továbbra sem kell súlyosbítani a becsületes, de a munkavégzés során gondatlan- sápból alkalmilag kárt okozó dol­gozók felelősségét. Üj rendelkezés viszont az, hogy a kártérítés mér­téke annyiszor 15 százalék, ahány károkozás történt, esetleg ugyan­abban a hónapban. A dolgozó a havi átlagkerese­tének 50 százaléka erejéig felel akkor, ha a kár a foglalkozási sza­bályok, valamint a gyártásra, a műszaki átvételre vonatkozó elő­írások súlyos megsértésének ered­ménye, vagy ha a károkozást meg­előző 30 napon belül már több íz­ben okozott kárt Heti átlagkeresete erejéig felel a vezető állású dolgozó, ha a kárt az ellenőrzés elhanyagolásával, vagy a kárt felelősség érvényesí­tésének elmulasztásával okozta. Egyévi átlagkeresete erejéig fe­lel a dolgozó, ha a kánt gondat­lansággal okozta. IWWVWVWS Végül a teljes kárért felel az esetben, ha a, kárt szándékosan okozta. Indokolt esetben a kár összege az előírtnál alacsonyabb mérték­ben is megállapítható. Itt ki kell hangsúlyozni, hogy á jogszabály­ban eseteftként megállapított fe­lelősségi mérték a dolgozó átlagos személyi, családi és egyéb körül­ményeinek figyelembevételére épült, tehát ezek a körülmények további mérséklésre csak az eset­ben szolgálhatnak alapul, ha az átlagostól a dolgozó javára eltér­nek. PL: átlagos körülmény (és ezek miatt mérséklésnek nincs he­lye), ha a dolgozó nős, családos, vagy jól dolgozik: viszont az átla­gost meghaladja (és ezért mérsék­lésnek van helye), ha a dolgozó­nak nagy családja van, vagy ki­emel kedden jól dolgozik. Nem lehet szó mérséklésről ak­kor sem, ha a károkozásból a dol­gozó előnyhöz jutott, vagy a kár- , okozás egyébként szándékosan történt Vétkesség nélküli felelős­ség. Teljes anyagi felelősség terheli a dolgozót a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséget átvett olyan dolgokban (szerszám, termék, áru, anyag stb.) keletke­zett hiányért, amit állandóan őri­zetében tart, kizárólag használ, vagy kezet Ez a kötelezettség terheli az ál­tala kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgyak tekintetében a pénztárosokat, a pénz. és érték­kezelőket. A dolgozónak a fogyasztási árat, ennek hiányában a beszerzési árat kell megfizetnie. Q A munkáltaid felelőssége. Valamennyi felelősségi alakzat (esetén mentesül a dolgozó a fele- Eősség alól, amennyiben a kár lét­rejöttében a vállalat közrehatott. A polgári jogban már élő kár­enyhítési kötelezettség elve most kiterjesztést nyert a munkajog te­rületére is. Vagyis a vállalat nem nézheti tétlenül a károkozást, ha­nem mindent meg kell tennie a kár csökkentése céljából. Ennek megfelelően a dolgozónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból állt elő, hogy a vállalat a kár csökkentése és a további károsodás megelőzése ér­dekében elvárható intézkedéseket elmulasztotta. A munkáltató által, a dolgozó­nak okozott kárért a felelősséget korábban a Nyugdíjtörvény sza­bályozta. Ennek lényege szerint a munkáltató csak a vétkesen oko­zott kárért felel. Az ezt módosító és most már a Munkatörvény­könyvbe foglalt felelősségi szabály alapvetően abban tér el a koráb­bitól, hogy a munkáltató vétkes­ség nélkül is felel azért a kárért, amely a dolgozó életének, egész­ségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatosan ke­letkezett. (Folytatjuk) KISZ-tag avatás a Békéscsabai Ruhagyárban A Férfifehémeműgyár békéscsa­bai gyárában a napokban ünne­pélyes taggyűlésre került sor, amelyen megjelentek az alapszer­vezetek tagjai, a gazdasági veze­tők és Zsilinszki András, a KISZ Városi Bizottságának titkára. Vaszkó Margit KISZ-titkár a külpolitikai események ismerteté­se után a fiatalok szervezeti éle­téről, és társadalmi munkájáról szólt. A legjobbaknak könyvju­talmat nyújtott át. Ezután tizen­két tagjelölt ünnepélyes keretek között fogadalmat tett, s így már ők is az ifjúsági szervezetbe tar­toznak. ELNÉZÉS7 Lehet, hogy sema­tikus dolog, de én az újságot mindig a ve­zércikknél kezdem el olvasni és úgy hala­dok az apróhirdeté­sig. Teszem ezt azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy a fontosabb dolgok az újság elején foglalnak helyet. Ez persze re­latív, mert vannak, akik a kongói hely­zetnél szívesebben ol­vasnak el egy jó kis gyilkosságot, annak ellenére, hogy Kongó­ban is fordulnak elő gyilkosságok. Van­nak, akik egy dél-vi­etnami katonai pues- csot sem tartanak annyira érdekesnek, mint egy jól megszö­vegezett házassági ap­róhirdetést, és ha vé­letlenül nincs az új­ságban gyilkosság vagy izgalmas rend­őrségi hír, akkor az ilyen olvasók üresnek találják az egész la­pot. Valahol itt tart « kislányom is. Őt per­sze megértem, mert nem lát tisztán a lao­szi és a dél-vietnami kérdésben, s így nem köti le a figyelmét. Én sem tudok eliga­zodni persze az e tér­ségben zajló esemé­nyekben, de pont azért olvasom, hogy megértsem. Jelenleg még nem tudom átte­kinteni a dél-vietna­mi helyzetet, sőt az utóbbi időben a kor­mányfők neveit sem jegyzem meg, de ér­dekelnek a puccsok. melyek annyira di­vatba jöttek dél-viet­KÉREK... A tej namban, mint nálunk az orkánkabát. Szóval én elölről kezdem olvasni az új­ságot. így a kislá­nyom figyelmeztet két hete, hogy az új­ság utolsó lapján ar­ról van szó, hogy pa­lackozott tejet hoznak forgalomba. Nem uj­jongtam, de határo­zottan örültem a hír­nek. Megdicsértem magamban a tejüze­met. A palackozott tej higiénikus, tárolá­sa, szállítása, kiméré­se praktikus, könnyű és kényelmes. Első­sorban persze a hi­giénia szól mellette, kevesebb a lehetőség, hogy a tej különböző settenkedő, munka- nélküli baktériumok­tól szennyeződjön. Mondanom sem kell, hogy elolvastam a híradást. Utána vala­melyest visszaesett a lelkesedésem, ugyan­is a palackozott tej li­terje hatvan fillérrel drágább. Lehet, hogy így egypár tanyasi vagy falusi baktéri­ummal kevesebbet veszek meg egy liter áráért, de végered­ményben ugyanazt a tejet kapom, mint ko­rábban. A nem pasztőrözött termelői tej négy fo­rint, házhoz szállítva, igaz, hogy abban vi­dáman lubickolnak a baktériumok, de egy forralással harckép­telenné lehet őket tenni. Ennek ellené­re a palackozott tejet választottam, mivel zsírszegény ételeket szabad ennem, meg aztán nem kell kan­nát, vagy fazekat hur­colni a tejért. Nagy volt viszont a megle­petésem vasárnap. Gyanútlanul, fazék nélkül mentem tejért és kiderült, hogy va­sárnap nincs palacko­zott tej, csak a hagyo­mányos kimért tej. Azt megértem, hogy vasárnap munkaszü­neti nap van, csak kérdés, hogy a bakté­riumok tudják-e, vagy egyáltalán tartanak-e pihenő napot. Ha tar­tanának is, jó lenne tisztázni, hogy me­lyik napon. Ez függ­het, gondolom attól is, hogy melyik vírus, vagy baktérium mi­lyen vallási szektához tartozik. Effelöl egye­lőre nem vagyok fel­világosítva, s addig fokozott figyelemmel őrködök a reggeli ká­vénak való tisztasága felett. Az is megol­dás lenne azonban, ha vasárnap is lenne pa­lackozott tej. Dobra Sándor , * Egy védőnő délutánja K ormányos Andrásné medgyesbodzási védő­nőt a községi tanácshá­zán ismertem meg. Egy „veszélyeztetett” körülmények között nevelődő kislány ügyében járt ott, mint hallottam, nem elő­ször. Legutóbbi látogatása a ta­nácsnál 500 forintos segélyt ered­ményezett a kislány szüleinek. De most másról van szó: Arról, nem volna-e jobb, ha a kisgyereket állami gondozásba vennék ..: „De rólam ne' írjon” — kér Kormányos Andrásné, mikor meg­kérem, engedje meg, hogy vele tartsak ezen a délutánon. Meg­nyugtatom: nem róla írok, ha­nem társadalmi ügyről, melynek ő is részese. Tizenöt éve védőnő. Hét eszten­deje dolgozik ebben a községben. Ennyi idő óta járja a medgyes­bodzási földes utakat, mert köves- útról nem nagyon lehet itt beszél­ni. Ilyen időben jó, ha csak bo­káig lesz sáros az ember lába. Hét éve viszi a szekér a tanyákra is. Sok cipőt elkoptatott már. Sok gyerek nőtt iskoláskorba a szeme láttára. Ahogy J. Gy. lakása felé tartunk, az utcán mindenki kö­szönti. J. Qy.-ékhez, vagyis ahhoz a családhoz megyünk, amelyről a tanácsházán is szó esett. De csak a szomszédokkal tudunk beszélni, aztán nagysokára előkerül a fia­talasszony is. Üj lakók a község­ben. A szobájukat bérlik. Egy pil­lantás oda meggyőz, hogy nem alaptalanok a védőnő kifogásai. A gyerek, akiért a látogatás törté­nik, a másik szomszédban van. Aranyos, ijedt szőke kis baba, riadt kék szemekkel. Csak ne len­ne olyan elhanyagolt szegényke. Egy sámlin ül, csendben és sze­rényen. Megszokta már, hogy sze­rénynek kell lennie. (Csak az anyja panaszkodik, hogy néha in­dokolatlanul vad, hisztériás.) Még nem beszél, pedig a kora után már illenék. De hát foglalkozni kéne vele... Elbúcsúzunk. — Az a mi munkánk legkénye­sebb része, amikor tiltakozón be­leszólunk a nevelésbe, és gyakran új, jobb környezetet javasolunk. Nemrég állami gondozásba vettük egy sokcsaládos asszony egyik gyerekét. Nagyon rosszul esett, mikor az illető ezért nem magát hibáztatta, hanfm — engem okolt. Nem értem, miért hitte, hogy ko­moly indíték nélkül gondozásba vették volna a kicsit, hiszen az államnak ez havonta ezer forint­ba kerül. — Milyen változást, fejlődést tapasztalt az elmúlt 15 év alatt a falusi, tanyai gyerekek családi kö­rülményeiben? — Még kezdő gondozónő vol­tam, amikor meglátogattam egy tanyai családot. Benyitottam a konyhába. A helyiség közepén egy ló állt, körülötte félmeztelenül játszadozó gyerekek... Hát ilyen ma már elképzelhetetlen. A ki­csik többsége megfelelő környe­zetben fejlődik, növekedik. S ha van is kifogásolható otthoni kör­nyezet, hibáztatható bánásmód — a szomszédok beavatkoznak. Fel­hívják a védőnő, az orvos, a ta­nács figyelmét. És helyes is az, hogy az emberek, ha szükséges, túlnéznek a saját kerítésükön s a más gyerekével szemben is fele­lősséget éreznek. A védőnő felelősségéről kérde­zek. Kiterjed az ő felelőssége, tö­rődése a baba táplálására, a téli levegőztetésre, a szoptatási idő pontos betartására, a tisztaságra, de lehetne még folytatni. Részlet- kérdések ezek, de a kisbaba fej­lődéséről, súlyából szinte pontosan vissza lehet következtetni ezekre a „részletekre”. Sok évtizédes szemlélet, állapotosán, szülés után is aratni, kapálni járó béresasz- szonyok kényszer szülte gyerekne­velése, szegénység teremtette régi gyakorlata küzd ma még a falu­ban a modern csecsemő- 'és gyer­mekgondozással. Ezután a községi egészségház­ban folytatja munkáját a védőnő. A tiszta fehér előszobában gyüle­keznek az asszonyok. Ki még vá­randós állapotban jön, ki már a kicsivel. Varga Ildikó egyéves kis­baba. Olyan egészségesen, erőtel­jesen sír, olyan tiszta és jószagú, hogy szinte feleslegesnek tűnik a vizsgálat. Azért mégis a mérlegre teszik, megmérik, mennyit gya­rapodott. Azután Kormányos And rásné kiszól: Jöhet a következő! Padányi Anna .Űj íz! Kóstolja meg Uj zamat! Ön is a Körítésnek, szósznak, rétesbe remekül használható. S3 FIGYELEM! A lakosság együttesen kezelt adói, valamint a juttatot- tak által fizetendő megváltási ár félévenként, FÉLÉVI EGYENLŐ részletekben esedékes. A félévenként fizetendő adó a félév első napján esedékes és március, illetve szeptember hó 15. napjáig fizethető adópótlékmentesen. FIZESSE BE első félévi adóját március hó 15-ig, mert későbbi fizetés esetén a pénzügyi szervek adó­pótlékot kötelesek felszámítani. MEGYEI TANÁCS VB PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom