Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

március 6. 3 Szombat Megjelent a mezőgazdasági szakmák képzési jegyzéke Intézményes továbbképzést 9 szakmán belül 21 szakon szerveznek A Mezőgazdasági Értesítő teg­Az élet követeli a háztáji bizottságokat utóbbi számában megjelent a me­zőgazdasági szakmák, szakmun­kás-továbbképzési szakok és be­tanított; munkás-munkakörök képzési jegyzéke A jegyzék 16 mező- és erdő- gazdasági szakmunkát tartalmaz. Ez valamivel kevesebb az eddi­ginél, mivel a most önálló szak­mák közül néhányat, mint például a kertimagtermesztést, csak to- j vábbképzéssel elsajátítható speci-f ális szaknak ménösítettek, egyesi szakmáikat pedig összevon lakj Mezőgazdasági gépszerelőket ezentúl ipari tanuló-intézetekben es szakiközépiskolákban, növény­védő gépészeket pedig csak szak­középiskolákban képeznek. A me­zőgazdasági szakmunkás-képzés 2 gépészeti-rwvénytermesztö és ön­tözéses növénytermesztő gépész, továbbá 7 állattenyésztési, 4 ker­tészeti és erdészeti szakmára ter­jed ki. A felnőtt dolgozók az ál­lattenyésztési és kertészeti szafe­Növekszik a fíbahizlalásí kedv Megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdasága] az 1963. évi | 12 ezer helyett tavaly 41 ezer hí­zott libára kötöttek szerződést a baromfifeldolgozó vállalatokkal. Ez a szám előreláthatólag az idén növekszik. Az eddigi kézi helyett minid iöbb közös és háztáji gazda, ságiban térnek ált a gépi tömésre. A MÉK a tél folyamán többek kö­zött Orosházán, Békésen és Gyulán tartott tömőgép bemutatót, szak­előadással egybekötve. Az eddig legjobban bevált kézihajtású tö­mőgépből a föddművesszövetkeze- tek útján kilencvenet igényeltek a libát hizlalni akaró háziasszonyok. A földművesszövetkezetek összeír­ják a további igényeket is. jón az agitációs és propaganda- munka mellett. A kiképzés színvonalának eme­lésére is sok lehetőségünk, illet­ve feladatunk van. Elsősorban a sorköteles fiatalok politikai-erköl­csi nevelését kell javítani. A 18 éves bevonulási korhatár beveze­tésével párhuzamban növekedett a fizikai felkészítés jelentősége is. Néphadseregünk legmodernebb technikával való ellátása sem je­lenti azt, hogy csökkent a hadse­reg személyi állományának fizikai igénybevétele, illetve a fizikai ál­lóképesség fontossága. Ellenkező­leg: csak a fizikailag, szellemileg, politikailag és szakmailag jól fel­készült harcosokkal lehet a kor­szerű védelem követelményeit el­látni. Ez az igény 'kifejezi az alapszervezeteink megnövekedett felelőségét, feladatát a kiképzési munka javításában. A tartalékos tiszti képzés minő­ségének emelkedéséhez jelentősen hozzájárult a honvédség békéscsa­bai alakulatának segítése, a pa­rancsnoki állomány, valamint a kiegészítő parancsnokságok jó munkája. De nem használta ki szövetségünk maximálisan e lehe­tőséget. Alapszervezeteink szer­vező, nevelő munkáján múlik, hogy az utőképzés feladataira ho­zott határozati javaslatok a jövő­ben számszerűség tekintetében is megvalósuljanak. mák mindegyikét egyéni tanulás­sal is elsajátíthatják. Intézményes továbbképzést a szakmán belül 21 szakon szervez­nek. Ennek során a szakmunká­sok szakmájuknak egy-egy olyan részletét tanulják meg, amihez már speciális ismeretekre van szükség. így például a növényter­mesztő gépészekből lehet többek között mezőgazdasági-gép kar­bantartó szerelő vagy vetőburgo- nyatermesztő, a zöldségtermesztő szakmunkásokból pedig dohány-, hagyma-, fűszerpaprika-, dinnye-, 'kertimag-, vagy gomibatarmesztő, illetve magvizsgáló. A mezőgazdaságban eddig csak a traktorvezetők számitattak be­tanított munkásnak. Most 30 to­vábbi munkakört jelöltek ki, amelynek megfelelő ellátásához mindinkább szükség van a rend­szeres elméleti és gyakorlati alap­ismeretekre. Ezeket a mezőgaz­dasági dolgozók erre a célra szer­vezett tanfolyamon, munkacsapat­vagy brigádfoglalkozáson, illetve egyéni tanulással sajátíthatják eL A képzési jegyzék meghatározza a képzés megszerzésének alsó korhatárát, ami a legtöbb munka­körnél 16, egyeseknél 17, illetve 18 év. A*z új képzési jegyzek az 1965/66-os tanévtől kezdve, az I. osztályba akkor beiratkozó tanu­lókra, illetve a képzésbe akkor bekapcsolódó dolgozókra érvé­nyes. (MTI) Minden évben heves vita előzi meg a háztáji földek kiosztását azért, mert kevés a termőföld ar­ra, hogy mindenre megfelelő terü­let jusson. Ezért érthetetlen, hogy a lebontott tanyák negyed holdnyi helyét évről évre elhanyagolják, nem művelik számos termelőszö­vetkezetben. A tanyák bontási en­gedélyiét a járási tanács azzal a f el­Sporttevékenységünk fejlődését elsősorban a tömegesítés és a szakkádemevelés jellemezte az el­múlt két évben. Alapszervezete­ink részéről helyes az a törekvés, hogy a technikai sportoknál (lö­vész, háromtusa, repülő, modelle­ző stb.) a minősített sportolók szá­mát kívánják emelni, de válto­zatlanul feladatunk a honvédelmi jellegű sportok népszerűsítése, a lakosság tömeges bevonása a rendszeres sportolók közé. Ez el­sősorban az összetett Honvédelmi Verseny keretében lehetséges, amit alapszervezeteink 36 százalé­ka az elmúlt években elhanyagolt. Tekintettel arra, hogy a vezető­ségválasztó taggyűlések jelenleg is folynak, csak az eddig ismert ada­tok és a lezajlott taggyűlések ta­pasztalatai állnak a rendelkezé­sünkre általánosítások, következ­tetések levonására. A szövetség tevékenységének részletesebb elemzése a küldöttértekezletek fel­adata lesz. Az eddig végzett mun­ka, az eredmények és hibák gon­dos mérlegelése biztosíték arra, hogy a vezetőségválasztások után új, friss erők, MHS-tagok bekap­csolódásával szövetségünk még hatványozottabban tesz majd ele­get a várakozásnak, és maradék­talanul teljesíti az MHS V. kong­resszusának határozatait. Dobra Sándor az MHS megyei elnöke Tavaly a megye mezőgazdasá­gi árutermelésében már igen je­lentős helyet foglaltak el a terme­lőszövetkezetek. Közfogyasztásra hízott sertésből 170 821-et, tejből 335 260 hektolitert, vágóbaromfi­ból 497,96 vagonnal, tojásból pe­dig 11,5 milliót értékesítettek. A megye azonban ennél lényegesen több árut adott az ország ellátá­sára, az exportcélok teljesítésére. Ez a több áru — hízott sertésből 53 840, tejből 117 411 hektoliter, vágó baromfiból 408,23 vagon, to­jásból pedig 62 millió 54 ezer — a háztáji gazdaságokból került ki. A felvásárlás eredményei megyei szinten azt példázzák, hogy az árutermelés tekintélyes részét még mindig a faluban és a város­ban lakó szövetkezeti gazdák ház­táji gazdasága adta. Néhány évvel ezelőtt egyesek óva intettek megyénk vezető szer­veit a háztáji árutermelés istápo- lásátói. Valami kapitalizálódási folyamatot véltek a dologban, s emiatt nem nagy jövőt jósoltak a szövetkezetek erősödésének. Volt időszak, amikor a háztáji gazda­ságok árutermelési adottságai a körülményekhez mért súlyukkal nem érvényesültek. Ugyanakkor a fejlődéiben lévő szövetkezetek még nem tudtak annyi árut adni a népgazdaságnak, hogy az ország belső szükségleteit hazai termés­ből fedezni tudták volna. Amióta a tsz-ek áttérték a termelés anyagi ösztönzésére, a köteles záros határidőn belül mű­velhető állapotba tenni az épüle­tek helyét, udvarát. Ezt a köteles­ségét azonban a tanyatulajdonosok többsége elmulasztja azért, mert a szövetkezeti vezetők sem igen kö­telezik rá. Ezért aztán évekig tö- meüenül maradnak a kutak, fatus- kők, tégüatörmeiékék maradnak a tanyahelyeken, bozót és gyom nő rajtuk. Nem hanyagolhatok tovább a tanyahelyeik. Termelőszövetkezete­ink gondoskodjanak azok letakari- tásáról, ha másképpen nem, akkor a volt tanyatulajdonos költségére. Idejében gondoskodott a gyula­vári Lenin Hagyatéka Tsz annyi műtrágyáról, hogy a tél és a kora tavasz folyamán fejtrágyázásban részesítse 2700 hold kalászosát. A fejtrágyázáshoz február 9-én lát­tak hozzá egy gyári és két saját A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) március 9-én (kedden) Bé­késcsabán, a MÉH vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. BECSLÉSÉT, illetve LEBONYOLÍTÁSÁT VÉGZI. 67226 menyeként több ezer vagon ab­rak- és száBastakarmány kerül a háztájiba. Szükséges ez, hiszen a megye törzsáliatállományának je­lentős része — szarvasmarhából, sertésből, baromfiból —a háztáji gazdaságokban van. A párt me­gyei bizottsága 1965. január 22-i ülésén nein véletlenül foglalta a többi között határozatba, hogy szövetkezetenként a háztáji áru­termelés irányítására, a tsz és a háztáji kapcsolatának erősítésére hozzanak létre úgynevezett háztá­ji bizottságokat. Újszerűsége miatt ez bizony lassan valósul meg. Ez időtájt egyedül a tótkomlósi Alkotmány Tsz jelezte, hogy ná­luk érvényt szereztek a határo­zatnak. A megye több pontján azonban nehézkesen megy e fon­tos szerv létrehozása. Pedig igen­csak szükség van a háztáji bizott­ságok munkájára. Ha helyenként pusztán csak azért szerveznék meg; hogy a tsz közvetlen vezeté­sét társadalmi úton mentesítsék a háztáji termőföldek odaítélésé­től, az azon folyó termelési mun. kák szervezésétől, akkor a veze­tők a demokratizmus teljesebbé tételével félig máris eleget tettek a határozatnak. A háztáji bizott­ságok munkája azonban nem ma­radhat meg egyszerűen a föld ki­mérésénél és bérnövelésénél. Az ide delegált embereknek a szövet­kezeti árutermelés fejlesztése mel­lett a háztájiban lévő állattartási, zöldségtermesztési lehetőségek szervezését is napirendre kellene tűzni, hogy petrezselyem gyökér­ből, sárgarépából ne a központi készletre apelláljon a falu. Egy dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni: a háztáji több árut, nagyobb jövedelmet csak akkor ad, ha maga a szövet­kezet is gazdaságilag erős. Vég­eredményben a háztájiba áramló takarmányt a közösben termesz­tik. Ennek jó felhasználása igen lényeges, hogy több vágómarha, hízott sertés, vágóbaromfi, tej, to­jás kerüljön innen továbbra is a földművesszövetkezeti felvásárló helyre. Ahol viszont nem használ­ják ki a háztáji állattartás lehető­ségeit, ugyanakkor jelentős meny- nyiségű takarmánnyal rendelkez­nek, ott a háztáji bizottság ágit ál­készítésű nagyteljesítményű gép­pel. A három gép naponta 120 holdra juttat műtrágyáit. A meg­felelő időben és magágyba vetett búzára 20,5, a későn vetett búzák, ra pedig 35 kiló hatóanyagot szór­nak holdanként. jón, hogy a tsz-tag a fölös takar­mányt elsősorban saját szövetke­zetének adja el. Megyénk 1964-ben azért tud­ta túlteljesíteni vágóbaromfi- éb tojásfelvásárlási tervét, mert a házaiji gazdaságok jelentős részi vállaltak az értékesítésből. Ennek viszont az volt az alapja, hogy néhány évvel ezelőtt a megye kü­lönböző pontjain sikerrel járt a hagyományos parlagi tyúkfajták kicserélése a korábbinál jobban tojókra. Javult a háztáji sertésál­lomány az évekkel ezelőtt megva­lósított cserével, sőt helyenként a tehénállományt is nagyobb terme­lékenységűre cserélik ki. Még to­vábbi tennivalók varrnak,, hiszen a háztáji állomány cseréje még nem fejeződött be mindenhol. Bizonyo s értelemben sokak előtt ismeretes a mai falu állat­egészségügyi helyzete. Ahol lehet­séges, ott máris el kellene kezde­ni a termékenyítést, a törzsállo­mány számszerű gyarapítását, hogy jövőre a hízott sertésértéke­sítésben ne legyen számottevő ki­esés. De hogyan, amikor helyen­ként az apaállatok minősége nem megfelelő? Az állatforgalmi vál­lalat szakemberei panaszolták, hogy több tsz-ben süldőkanokkal fedeztetik a háztáji kocákat, emi­att a szaporulat nem megfelelő testalkatú, rossz takarmányérté- kesitő. Az apaállat-tartásba is be­le kellene szólnia a háztáji bizott­ságoknak, hiszen nem mindegy, hogy hat kiló vegyesabraktól vagy éppen négy kilótól gyarapszik egy kilót, a hízó. Példák sokaságával bizonyíthatnánk tovább, hogy a háztáji bizottságokra miért van szükség. Ezek tehát nem azért kellenek, hogy a falun egy bizott­sággal több tegyen. Feladatukat akként lehetne meghatározni, hogy a tsz és a háztáji gazdaságok árutermelése között a háztáji bi­zottságok révén egy olyan mellé­rendelt kapcsolat alakuljon ki, amely a szövetkezeti gazdák ház­táján lévő állattartási, zöldségter­mesztési lehetőségek jó kihaszná­lását az alapszabály érteimében szervezi a helyi lakosság ellátásá­nak javaslatára, az országos áru­alapok növelésére. A párt megyei bizottságát ezek a gondolatok hatották át, amikor a háztáji bizottságok szer­vezésének szükségességét határo­zatba foglalta és az alsóbb párt­szervezeteknek feladatul állította. E határozat létjogosultságát a me­gye árutermelésének helyzetét is­merve, senki sem vonhatja két­ségbe. Itt pusztán egy dologról le­het szó: a gazdálkodás helyi, ház­táji lehetőségeinek az eddigieknél is jobb feltárása oly módon, hogy a törvényes keretek között vágó­marhából, hízott sertésből, vágó­baromfiból, tejből és tojásból, a tsz-tervek teljesítésével együtte­sen az eddiginél többet termelje­nek és adjanak közfogyasztásra a háztáji gazdaságok. Dupsi Károly Termelőszövetkezetek, őstermelők figyelem !!! Vetőmag, műtrágya ás növényvédőszer szükségletüket most szerezzék be a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet magboltjában, valamint a helyi szerveknél kijelölt vegyesboltokban. A gyulai magbolt címe: Honvéd u. 2. Telefon: 350 x lésben ás konkrét feladatot vállal­közösben elért gazdálkodás ered­Nem hanyagolható tovább tétellel adja ki, hogy a tulajdonos Gondosan ápolják az őszi vetéseket a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom