Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAP J A I kommunisták és 3 mogyar Újjászületés I Obsitosok \ Tudomány — Technika | A megyei 11. osztály eredményei Szigorú, de ésszerű takarékosságot! Az idei esztendő a takarékosság éve. Az 1965-ös költségvetés. — amint erre a parlament legutóbbi ülésszakán fény derült — a szokásosnál nagyobb mértékben számol az üzemek, az intézmények, a hivatalok beosztó, takarékos munkájával. Mégsem lenne helyes, ha a takarékosságot valamiféle átmeneti feladatnak, kampánynak fognák fel bárhol is. A takarékosság eddig kiaknázatlan lehetőségeinek feltárására, szemléletbeli változásra és olyan intézkedések sorozatára van szükség, amelyek jótékony hatása nemcsak az idén, hanem majd a harmadik ötéves terv egész időszakában ugyancsak érezhető lesz. Gondosan kerülni kell a takarékosság kicsinyes, bosszantó, hatásában, következményeiben nemegyszer káros módszereit. Sajnos, találhatunk olyan jelenséget például, hogy a filléres gyufával „spórolnak”, s közben egész nap égetik a Bunsen-lángot. Egy másik eset: egyik vállalatunknál szokásos évi egész napos értekezletre hívták össze a vidéki részleg- vezetőket. Az ebédjegyeket viszont ezúttal nem kedvezményes üzemi, hanem éttermi áron számlázták. Ebben önmagában nincs is semmi kivetnivaló, a szemléletre azonban jellemző, hogy magára a megbeszélésre tulajdonképpen nem is volt szükség, mivel az értekezlet nem adott semmi újat az eddigiekhez mérten. Erről azonban már megfeledkeztek a „takarékossági” kampányban. A takarékosság széles rétegeket érintő aprómunkáját persze nem szabad lebecsülni. Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás is. Takarékoskodjék mindenki a maga posztján pénzzel, anyaggal, idővel, energiával. Vitathatatlan, hogy a nagy lehetőségek elsősorban a takarékosságban, mint tömeg- mozgalomban rejlenek. Az iparban ma minden százalékos anyagmegtakarítás több mint 1 milliárd forint tiszta hasznot jelent a népgazdaságnak. Ez megéri a nevelő munkát, sőt az adminisztratív szigorúságokat is. Vigyázni kell viszont, hogy a takarékosság az érdemi, lényeges feladatokra irányuljon, és ne csússzon mellékvágányra. Mert ahol kizárólag indigóban, írógépszalagban, írószerben kívánják a takarékosság eredményeit mérni, s a fától nem látják az erdőt, rendszerint több kárt okoznak, mint hasznot. A takarékosság nagy eredményei gyakran fillérekből és forintokból tevődnek össze milliókká. Óvakodni kell azonban a formális megtakarításoktól, az összefüggések figyelmen kívül hagyásától. A takarékosság tulajdonképpen nem más, mint beosztó, számító, elemző gazdálkodás, ami országépítő munkánk és erőfeszítéseink hatékonyságát hivatott javítani. Vagyis az a cél, hogy minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb társadalmi eredményt érjünk el az élet minden kerületén. Aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli — tartja a népi bölcsesség. S ennek persze a fordítottja is igaz: a takarékosságban, mint tömegmozgalomban rejlő lehetőségeket sem aknázhatjuk ki megfelelően, ha bizonyos hibákból milliós érték megy veszendőbe. A pénzügyminiszter említette parlamenti expozéjában, hogy például a papírgyári beruházások elhúzódása 180 ezer tonna termeléskieséssel és felesleges importnövekedéssel járt. Mivel a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai pedig nem készültek fel időben a földgáz fogadására, 12 millió köbméter olcsó földgáz helyett most, az első félévben kénytelenek vagyunk 15 ezer tonna drága szenet és 4000 tonna import fűtőolajat használni. Az idei takarékossági feladatok különös nyomatékkai sürgetik a munka- és üzemszervezés, a kooperáció megjavítását. A tavalyi terv 1,2 százalékos önköltségcsökkentést írt elő, aminek csak a fele teljesült. Az idei feladat szerényebb — 0,6 százalékos költségcsökkenést kívánunk elérni —, de ez is csak akkor teljesülhet, ha valóban fordulat történik a takarékosság módszereiben, eszközeiben és a szemléletben. Ha úgy sáfárkodunk a közvagyonnal, mint a sajátunkkal, s ha az adminisztratív megszigorítások, a nevelő munka mellett érdekeltté is tesszük a dolgozókat a gondos, beosztó munkában, bizonyára nem marad el a nagyon is kívánatos eredmény. (K. J.) Százezrek kísérték utolsó útjára Gheorghiu-Dej -t Bukarest Szerdán délelőtt kísérték utolsó útjára a román fővárosban Ghe- orghe Gheorghiu-Dej-t, a Romén Népköztársaság, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom •kiemelkedő személyiségét. Gheorghiu-Dej koporsóját a Köztársasági Palota, előtti téren helyezték el, egy nagy emelvény előtt. Az emelvényen a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, aiz Államtanács és a Minisztertanács tagjai, a közélet képviselői, a szocialista országok párt- és kormányküldöttségei, a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttei és számos ország képviselői foglaltaik helyet. Helyi idő szerint 11 órakor megkezdődött a gyászünmepség. A gyászünnepséget Chivu Stoica. a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Utána Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Nico- lae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A beszédek befejeztével Gheorghiu-Dej koporsóját ágyú talpra emelték, amelyet katonai teherautó vontatott. Gyászzene hangjaira indult meg a menet Bukarest főútvonalán át a. Szabadság park felé, a menet éién a dobosok haladtak, akik mögött díszegyenruhás katonatisztek vitték a párt Központi Bizottsága, az államtanács, a kormány és a tö- megszerveaetek koszorúit, valamint az elhunyt kitüntetéseit és érdemrendjeit. A koporsó mögött Gheorghiu-Dej családjának tagjai, a párt és kormány vezetői, a külföldi küldöttek haladtak. Majd nyolc katonai díszszázad utánvé- gieláthatatlan tömegék meneteltek. Két és fél órán át vonult a gyászmenet százezrek sorfala között. A Szabadság parkban emelBukarest Szerdáin este rövid ülésszakot tartott a romén nemzetgyűlés. A parlament üléstermében megjelentek a párt és a kormány vezetői élükön Nicolae Ceaiusescuval, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Nicolae Ceausescu ismertette a Rekedő vörös, és feketegránit Pantheon lépcsője előtt emelvényre helyezték a koporsót, amelyet négy tábornok vett körül. Pontban 14.30 órakor az egész országban három percre megállt a munka, leálltak a járművek és a gyalogosok, megszólaltak a gyárak, a Vonatok és a hajók szirénái, miközben a Szabadság parkban a zenekar Románia nemzeti himnuszát játszotta. Ezután Gheorghiu-Dej koporsóját nyolc tiszt vállára emelte, s a családtagoktól, a párt és az állam vezetőitől kísérve a Pantheonfoa vitte. Itt Petiru Groza sírhelye mellett, az Internationale akkordjai közben engedték a mélybe a koporsót, miközben Bukarestben és a tartományi székhelyeken levegők össztüze dördült. (MTI! mán Munkáspárt Központi Bizottsága plénumának határozatát, amely Chivu Stoica jelölése mellett foglalt állást. A bejelentést a képviselők nagy tapssal fogadták, majd titkos szavazással egyhangúlag megválasztották Chivu Stoicá-t az Államtanács elnökévé. (MTI) Chivu Stoicá-t megválasztották a Román Államtanács elnökévé ■ Huszonkéunillió forintos beruházással a Békés megyei Építőipari Vállalat 600 vagonos gaoo- natárolót épít Orosházán. A 12 emeletes létesítményben hatalmas silók várják a gabonát és augusztusban már Rt tárolják az új búzát. (Fotó: Csapó)
