Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAP J A I kommunisták és 3 mogyar Újjászületés I Obsitosok \ Tudomány — Technika | A megyei 11. osztály eredményei Szigorú, de ésszerű takarékosságot! Az idei esztendő a takarékos­ság éve. Az 1965-ös költségve­tés. — amint erre a parlament legutóbbi ülésszakán fény de­rült — a szokásosnál nagyobb mértékben számol az üzemek, az intézmények, a hivatalok beosztó, takarékos munkájával. Mégsem lenne helyes, ha a ta­karékosságot valamiféle átme­neti feladatnak, kampánynak fognák fel bárhol is. A takaré­kosság eddig kiaknázatlan le­hetőségeinek feltárására, szem­léletbeli változásra és olyan in­tézkedések sorozatára van szükség, amelyek jótékony ha­tása nemcsak az idén, hanem majd a harmadik ötéves terv egész időszakában ugyancsak érezhető lesz. Gondosan kerülni kell a ta­karékosság kicsinyes, bosszan­tó, hatásában, következményei­ben nemegyszer káros módsze­reit. Sajnos, találhatunk olyan jelenséget például, hogy a filléres gyufával „spórolnak”, s közben egész nap égetik a Bunsen-lángot. Egy másik eset: egyik vállalatunknál szokásos évi egész napos értekezletre hívták össze a vidéki részleg- vezetőket. Az ebédjegyeket viszont ezúttal nem kedvez­ményes üzemi, hanem ét­termi áron számlázták. Eb­ben önmagában nincs is sem­mi kivetnivaló, a szemléletre azonban jellemző, hogy magára a megbeszélésre tulajdonkép­pen nem is volt szükség, mivel az értekezlet nem adott semmi újat az eddigiekhez mérten. Erről azonban már megfeled­keztek a „takarékossági” kam­pányban. A takarékosság széles rétege­ket érintő aprómunkáját per­sze nem szabad lebecsülni. Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás is. Takarékoskodjék mindenki a maga posztján pénzzel, anyaggal, idővel, ener­giával. Vitathatatlan, hogy a nagy lehetőségek elsősorban a takarékosságban, mint tömeg- mozgalomban rejlenek. Az ipar­ban ma minden százalékos anyagmegtakarítás több mint 1 milliárd forint tiszta hasznot jelent a népgazdaságnak. Ez megéri a nevelő munkát, sőt az adminisztratív szigorúságo­kat is. Vigyázni kell viszont, hogy a takarékosság az érdemi, lényeges feladatokra irányul­jon, és ne csússzon mellékvá­gányra. Mert ahol kizárólag in­digóban, írógépszalagban, író­szerben kívánják a takarékos­ság eredményeit mérni, s a fá­tól nem látják az erdőt, rend­szerint több kárt okoznak, mint hasznot. A takarékosság nagy ered­ményei gyakran fillérekből és forintokból tevődnek össze mil­liókká. Óvakodni kell azonban a formális megtakarításoktól, az összefüggések figyelmen kí­vül hagyásától. A takarékosság tulajdonképpen nem más, mint beosztó, számító, elemző gazdál­kodás, ami országépítő mun­kánk és erőfeszítéseink haté­konyságát hivatott javítani. Vagyis az a cél, hogy minél ki­sebb ráfordítással, minél na­gyobb társadalmi eredményt érjünk el az élet minden kerü­letén. Aki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli — tartja a népi bölcsesség. S ennek per­sze a fordítottja is igaz: a taka­rékosságban, mint tömegmoz­galomban rejlő lehetőségeket sem aknázhatjuk ki megfelelő­en, ha bizonyos hibákból mil­liós érték megy veszendőbe. A pénzügyminiszter említette parlamenti expozéjában, hogy például a papírgyári beruházá­sok elhúzódása 180 ezer tonna termeléskieséssel és felesleges importnövekedéssel járt. Mivel a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium vállalatai pedig nem ké­szültek fel időben a földgáz fo­gadására, 12 millió köbméter olcsó földgáz helyett most, az első félévben kénytelenek va­gyunk 15 ezer tonna drága sze­net és 4000 tonna import fűtő­olajat használni. Az idei taka­rékossági feladatok különös nyomatékkai sürgetik a munka- és üzemszervezés, a kooperá­ció megjavítását. A tavalyi terv 1,2 százalékos önköltségcsökkentést írt elő, aminek csak a fele teljesült. Az idei feladat szerényebb — 0,6 százalékos költségcsökkenést kívánunk elérni —, de ez is csak akkor teljesülhet, ha való­ban fordulat történik a takaré­kosság módszereiben, eszközei­ben és a szemléletben. Ha úgy sáfárkodunk a közvagyonnal, mint a sajátunkkal, s ha az ad­minisztratív megszigorítások, a nevelő munka mellett érdekelt­té is tesszük a dolgozókat a gondos, beosztó munkában, bi­zonyára nem marad el a nagyon is kívánatos eredmény. (K. J.) Százezrek kísérték utolsó útjára Gheorghiu-Dej -t Bukarest Szerdán délelőtt kísérték utolsó útjára a román fővárosban Ghe- orghe Gheorghiu-Dej-t, a Romén Népköztársaság, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom •kiemelkedő személyiségét. Gheorghiu-Dej koporsóját a Köztársasági Palota, előtti téren helyezték el, egy nagy emelvény előtt. Az emelvényen a Román Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagjai, aiz Államtanács és a Minisztertanács tagjai, a közélet képviselői, a szocialista országok párt- és kormányküldöttségei, a testvéri kommunista és munkás­pártok küldöttei és számos ország képviselői foglaltaik helyet. Helyi idő szerint 11 órakor megkezdődött a gyászünmepség. A gyászünnepséget Chivu Stoica. a Román Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, Központi Bi­zottságának titkára nyitotta meg. Utána Gheorghe Apostol, a Ro­mán Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Ion Gheor­ghe Maurer, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Nico- lae Ceausescu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának el­ső titkára mondott beszédet. A beszédek befejeztével Gheor­ghiu-Dej koporsóját ágyú talpra emelték, amelyet katonai teher­autó vontatott. Gyászzene hang­jaira indult meg a menet Buka­rest főútvonalán át a. Szabad­ság park felé, a menet éién a do­bosok haladtak, akik mögött dísz­egyenruhás katonatisztek vitték a párt Központi Bizottsága, az ál­lamtanács, a kormány és a tö- megszerveaetek koszorúit, vala­mint az elhunyt kitüntetéseit és érdemrendjeit. A koporsó mögött Gheorghiu-Dej családjának tagjai, a párt és kormány vezetői, a kül­földi küldöttek haladtak. Majd nyolc katonai díszszázad utánvé- gieláthatatlan tömegék menetel­tek. Két és fél órán át vonult a gyászmenet százezrek sorfala kö­zött. A Szabadság parkban emel­Bukarest Szerdáin este rövid ülésszakot tartott a romén nemzetgyűlés. A parlament üléstermében megje­lentek a párt és a kormány veze­tői élükön Nicolae Ceaiusescuval, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Ni­colae Ceausescu ismertette a Re­kedő vörös, és feketegránit Pan­theon lépcsője előtt emelvényre helyezték a koporsót, amelyet négy tábornok vett körül. Pont­ban 14.30 órakor az egész ország­ban három percre megállt a mun­ka, leálltak a járművek és a gya­logosok, megszólaltak a gyárak, a Vonatok és a hajók szirénái, mi­közben a Szabadság parkban a zenekar Románia nemzeti himnu­szát játszotta. Ezután Gheorghiu-Dej koporsó­ját nyolc tiszt vállára emelte, s a családtagoktól, a párt és az állam vezetőitől kísérve a Pantheonfoa vitte. Itt Petiru Groza sírhelye mellett, az Internationale akkord­jai közben engedték a mélybe a koporsót, miközben Bukarestben és a tartományi székhelyeken le­vegők össztüze dördült. (MTI! mán Munkáspárt Központi Bizott­sága plénumának határozatát, amely Chivu Stoica jelölése mel­lett foglalt állást. A bejelentést a képviselők nagy tapssal fogadták, majd titkos szavazással egyhan­gúlag megválasztották Chivu Stoicá-t az Államtanács elnökévé. (MTI) Chivu Stoicá-t megválasztották a Román Államtanács elnökévé ■ Huszonkéunillió forintos beruházással a Békés megyei Építőipari Vállalat 600 vagonos gaoo- natárolót épít Orosházán. A 12 emeletes létesítményben hatalmas silók várják a gabonát és augusztusban már Rt tárolják az új búzát. (Fotó: Csapó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom