Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

A MEGYEI PÁRTbIZOT T SÁG ÉS A M EG Y El TANÁCS LAP JA' Világ proletárjai, 1965. MÁRCIUS 21., VASÄRNAP Ara 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Egy hét a világpolitikában | Tizenheten kezdték a csendőrlaktanyában | ítélet Ónody Lajos és társai bűnperében világtörténelmi tett Akkoriban a nagy események hírét nem repítették világgá rá­dióállomások, a falura sem került minden nap nyomtatott újság. Mégis villámgyorsan elterjedt a nagy hír. Kikiáltották! Kikiáltot­ták a proletárdiktatúrát! — vissz­hangzott a hír szerte az ország­ban. , Ilyen még nem volt. „Magyar- ország e tavaszon a világ hom­lokán tombolt” — írta találóan Hidas AntaL Egy kis nép világ- történelmi tettet hajtott végre, ezer esztendő után megpróbált a maga ura lenni. A hatalom viszonylag békés úton történő megragadásának le­hetősége — ez volt és maradt a magyar 1919. március 21 legma­radandóbb jelentősége a szocia­lista társadalomért vívott nem­zetközi küzdelemben. Az előzmények ismertek. A vi­lágháborúban győztes Antant-ha­talmak imperialista étvágya nem ismert határt, a legyőzött Ma­gyarország egész területének fel­osztására törekedtek. Károlyi Mi­hály miniszterelnök előző nap kapta meg Vyxtől, a francia had­sereg képviselőjétől a Szeged, Makó, Debrecen átadását köve­telő jegyzéket. A követelést nem lehetett teljesíteni, a polgári de­mokratikus kormány lemondott. A szociáldemokraták a kommu­nistákhoz fordultak, akiknek. ve­zetői a napokban a gyűjtőfogház lakói voltak. Ott jött létre a meg­egyezés a két munkáspárt egye­süléséről. Az új párt neve Ma­gyarországi Szocialista Párt lett. Kimondták: a párt a proletariá­tus nevében haladéktalanul átve­szi az egész hatalmat. A proletár- ság diktatúráját a munkás-, ka­tona- és paraszt-tanácsok gyako­rolják. A nép — mint 1848-ban és 1918 őszén — újra forradalomtól lett mámoros, új élet pirkadását kö­szöntötte, hitt sorsának jobbra fordulásában. A proletariátus fiai kerültek a gyárak, a közigaz­gatás, a hadsereg, az iskolák, e az intézmények élére, ve­zetni tanultak, tanulták és ta­nították a demokráciát, a huma­nizmust, a forradalmi szenve­délyt, erélyt, odaadó hűséget, ön­feláldozó kitartást, egy eszméért való hitet és lángolást. Kevésszer vállalkozott nép ilyen sokra és merészre. Életre-halálra folyt a küzdelem az ellenségtől ostro­molt, gazdaságilag leromlott, há­borútól megtépázott országban. Mégis, amikor elhangzott a kiált­vány: „Mindenkihez! Magyaror­szág proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatal­mat” — szavait ezrek és tízezrek saját esküjükként ismételték. A rövid néhány hét alatt létre­hozott tanácshatalom a munká­sok, katonák és szegényparasztok tömegeire támaszkodott, munká­jában a szigorú igazságtevésre való törekvés érvényesült. Sok belső és külső körülmény nehe­zítette a proletárdiktatúra céljai­nak következetes megvalósítását — ellenforradalmi puccskísérle­tek és szervezkedések követték egymást —, de már a március 21 utáni napokban sor került a na­gyobb ipari, bánya- és közleke­dési üzemek. köztulajdonba véte­lére, a forradalmi munkásellen­őrzés és bíráskodás megvalósítá­sára. A nép nemsokára arra kény­szerült, hogy újra fegyvert fog­jon, megkezdje honvédő háború­ját az országra törő, sokszoros túlerőben lévő ellenség visszave­résére. S ebben a helyzetben az emberi teljesítőképességet sok­szor felülmúló erőfeszítések kö­zepette megkezdődött és folyt — az akkori jelszó szerint — a „szo­ciális termelés”, a tervszerű igaz­gatás, az üzemanyagok ésszerű elosztása, a szakmai együttműkö­dés, a tudományos munka, á köz­ellátás, a munkásvédelem meg­szervezése. Már e rövid idő alatt is érezhetően javult a proletár­tömegek helyzete, egymást követ­ték a hatékony Intézkedések a lakáshelyzet, a közegészségügy és egyéb társadalmi problémák meg­oldására. Egy sereg rendelkezés falun is kedvező fogadtatásra ta­lált, emelték a napszámbéreket, a nincsteleneknek házhelyet, kertet osztottak, bővítették a legelőket. Csupán a legfontosabb: a földosz­tás maradt rendezetlen. A 133 napos proletárhatalom dicső emlékét tragikus bukása után is büszkén őrizték a magyar nép legjobbjai, a párt, a munkás- mozgalom pedig igyekezett le­vonni a Tanácsköztársaság sike­reinek, diadalainak, kudarcainak és bukásának tanulságait. A nemrég elhunyt forradalmár író, Barta Lajos idézte a korból egy alig ismert fiatal költő, Szász Menyhért sorait: Az eszme szárnyalva megy az élen, Összetörve minden rabigát, Ifjú testünk véres halmain Ragyogjon új nap, ébredjen a világ. A legjobbak sose adták fel a reményt, hogy az új nap felra­gyog. Űj világ ébredt, a magyar dolgozó nép e napokban második és végső felszabadulásának hu­szadik évfordulójára emlékezik. A dicsőséges Tanácsköztársaság példája eddig is bátorította, lel­kesítette, s a jövőben is erősíti majd jobb életért folytatott küz­delmünket. r. r, Befejezte munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete Szombaton reggel 9 órakor az Építők Szakszervezetének szék- házában Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista Munka Hősének elnök­letével folytatta munkáját a szo­cialista brigád vezetőik országos értekezlete. Elsőnek Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese mondott beszédet, majd Bang László, a Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla, lat ruházati osztályának és szocia­lista brigádjának vezetője a moz­galom fejlődéséről, Lukovits Gyű. la, a Honvédelmi Minisztérium gépkocsi, karosszéria- és lakatos- csoport vezetője az újításokról, Sípos Márton, a Tolna megyei Ta­nács Építőipari Vállalat Április 4. szocialista villanyszerelő brigádjá­nak vezetője a saját brigádpénz- tárrói beszélt. A százhetven hozzászólásra je­lentkező közül felszólalt még Pá­linkás Lajos, a 7. sz. Autóközleke­dési Vállalat szolnoki gépkocsive­zetője, Orosz Mihály, a kábái Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet növénytermesztő szocialista bri­gádvezetője, Borosa István, a Hétfőn tanácskozik a Megyei Szállítási Bizottság A Békés megyei Szállítási Bi­zottság március 22-én, hétfőn délután fél kettő órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, az Iro­daházban. A tanácskozáson a bi­zottság tagjai megtárgyalják a múlt évi szállítási munka tapasz­talatait, majd ezután az áprilisra igényelt TEFU-gépkocsik elosztá­sáról döntenek. Csepel Autógyár szocialista mér­nökbrigádjának ve^tője, Gálám, bős Károly, a Képzőművészeti Ki­vitelező Iparvállalat fémszobor- művese, Tóth József, a Marcali Gépállomás ifjúsági traktoros szo­cialista brigádjának vezetője, Sze­gedi Ferencné, a Tisza Bútorgyár szocialista brigádjának vezetője, Gyula István, a személy- és kiste­herautójavító vállalat szocialista Megyénk változatos talajviszo­nyai ellenére József napján be­népesült a határ. A termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok földjén —• főleg a mezőkovács­házi és az orosházi járásban — pénteken mintegy 700—800 erő­gép látott munkához, több száz pár lófogat szorgoskodott. Mun­kába álltak az asszonybrigádok is: ültették a dughagymát, segí­tettek a kertészetben és a mezőn, ahol lehetett. Magyarbánhegyesen az Egyetértés Tsz földjén huszon­két erőgép dolgozott. Készítették a vetőágyakat, vetették a tavaszi árpát, borsót, fogasolták a mag­hozó dugványok földjét. A tava­szi növényápolás és egyéb idősze­né, a Kőbányai Textilművek egyik szocialisita brigádvezetője. A vi­tában elhangzott felszólalásokra Brutyó János, a SZOT főtitkára adott választ. Ezután az értekezlet egyhangú­lag elfogadta az előterjesztett fel. hivástervezetet, majd a tanácsko­zás Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a SZOT elnökének zársza­vával ért véget. (MTI) rű munka a tagság nagy csoport­jait vonzotta a mezőre. , Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állo­más körzetében éjjel-nappal szán­tanak a traktorok. A hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek nagy tábláin a saját és szövet­kezeti erőgépekből mintegy két­száz végez időszerű munkát. Igen sok a fogasolás, a vetőágykészítés, de teljes erővel megindult a kora tavasziak vetése is. Az elmúlt évinél legalább két héttel koráb­ban láthattak munkához s igen nagy öröm, hogy kifogástalan mi­nőségben kerülnek földbe a ta­vaszi magvak. Bánkúton szintén teljes erővel dolgoznak a kerti- magtermelő gazdaság földjein. — Ary — brigádjának, és Krizsanits Gyuia­lézsef nanién benépesült a határ megyénkben Héfszáz-nyolcszáz traktor, több száz lófogat, a kézi munkások ezrei láttak munkához A békéscsabai helyőrség katonái is részt vesznek a díszszemlén Képriport az 5. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom