Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

WKi március 26. 3 Szombat Az időjárás és a tavaszi munka Nemcsak beszélni, de tenni is kell Fáradhatatlanul dolgozik a dévaványai Aranykalász Tsz pártszervezetének vezetősége ■ tavasz a le^áltozaitosaíbb ** munkáik ideje a mezőgaz-, daságbam. Szinte minden talpalat­nyi föld valamilyen megmunká­lást kíván ilyenkor. Ahogyan a tennivalók sokasodnak, úgy nö­vekszik az igény: minden akciót a lelhető legjobban készítsenek eflő. Ehhez alapvető kiindulás szám­ba venni mindazokat a tényező­ket, melyek előreláthatóan lénye­gesen befolyásolhatják a mező- gazdasági üzemek programjának megvalósulását. Mindenekelőtt gondolnunk ke® az elvégzendő feladatokra és sor­rendjükre, a rendelkezésre álló gépek, fogaitok és kézi munkaerők teljesítőképességéire; azokra a várható kedvező vagy kedvezőtlen körülményeikre, amelyeket a sze­szélyes tavaszi időjárás előidézhet Mindezzel valamennyi gazdaság­nak ajánlatos számolni. Nem ke­vésbé fontos azokat a tényezőiket is figyelembe venni, amelyek sajá­tosan az egyes mezőgazdasági üze­mek munkáját befolyásolják és amelyeket együttesen helyi kőrüL- ményektnek neveznek. ■fétségtelen, hogy az eűvég- * aendő munkák mennyiségé­nek és a rendelkezésre álló gépi, valamint kézi erőnek a számba­vétele, elosztása viszonylag egy­szerű feladat, csupán pontos ma­tematikai műveletet kíván. Más a helyzet az időjárás figyeHemlbevé- teflével. Itt az ember az általa nehezen befolyásolható természe­ti erőkkel áll szemben., amelyek szoros kapcsolatban vannak a he­lyi viszonyokkal is. Éppen ezért e tényezők számbavételiékor a sok évtizedes tapasztalatokra építő mérlegelés és elhatározás elenged­hetetlen követelmény. Enélkül csaknem bizonyos, hogy kapkodás lesz úrrá, tartós időzavar támad, romlik a munkák minősége és mindez elkerülfietotienüi jelentős terméskiesést idéz elő. T anácsos számolni azzal, hogy a tavasz — az évek túlnyo­mó többségében — viszonylag csapadékos évszak. Ehhez hozzá­tehetjük: az őszi és téli csapadék már többnyire vízzel teMtetté tet­te a talajt, s ennek következté­ben a kisebb esők is napokig meg­akadályozhatják a mezed munkák végzését, sokszor szinte járhatat­lanná teszik a földutalkat. Az álta­lában gyakori esők következmé­nyeit csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha a tavaszi munkák végzésére al­kalmas napokat maximálisan ki­használjuk. A kedvező pillanatban, szánté „gombnyomásra” teljes ka­pacitással, a jól előkészített ütem­terv szerint kell munkához látni, s folytatni mindaddig, amíg csak az idő megengedi. A felkészültség, szervezettség ilyen értelemben ka­matostól megtérülő takarékossá­got jelent az idővel és a munkával egyaránt. A tavaszi időjárás hatásai kö­zül számításba kell venni a szelek nyomán várható talajki­száradást is, amely gyakran meg­nehezíti a megfelelő magágy ké­szítését, a növényápolást stb. Szá­raz, rögös talajon csak nagy mun­karáfordítással és így is rossz mi­nőségben lehet vetni, amelyek kö­vetkezménye az egyenetlen vetés és kelés. Ha pedig újabb esőre várunk, megkéshetünk, s a késés szántón munkatorlódást és termés- kiesést okozhat. A csapadékot kö­vető gyors párolgás miatt a talaj lehűl, ami ugyancsak késlelteti a vetést és kelést egyaránt. A talaj kiszáradását megakadályozhatjuk, felmelegedésót elősegíthetjük, ha mindjárt simaitózunk, mihelyt rá­mehetünk a talajra. Az ily módon lezárt talajokat szükség szerint kulitivátorral vagy fogassal gyom- talan állapotban kell tartani, hogy a vízkészlet nagyobb részét meg­őrizhessük. Énre szükség van mind a veteden , mind a vetett te­rületeken, hiszen mind a vetőmag csírázása, mind a növény további fejlődése igény® a kellő mennyi­ségű talajnedvességet. T avasszal a hőmérséklet erő­sen in gadozik és egy nap alatt is nagy eltéréseket mutat; nappal erősen fétmelegszilk, éjjel pedig jelentősen lehűl. Ez a hőángadozás térfogaitválto. zásokat idéz elő a talaj felső ré­tegében és lassú mozgásba hozza azt. A mozgás a növények, főként az őszi kalászosok gyökérzetének a sérülését, elszakadozását okoz­hatja, s ez ellen védekeznünk kell, hogy a növényállomány jelentős kiritkulását megakadályozzuk. Ha­tásos védekezést jelent a szükség szerinti hengerezós, amellyel a ta­lajból „kiemelt” növényt vissza­szorítjuk a földbe, A tavaszi időjárásra jellemző még, hogy viszonylag gyorsan nő a napfényes órák száma. Ennek következtében a növények gyors fejlődésnek és növekedésinek in­dulnák. Ez is a szervezett és gyors munkára hívja fel a figyelmet, hi­szen a jó minőségű munkához ke­vés idő áll rendelkezésre, külö­nösen kevés az őszi gabonák és az évelő pillangósok tavaszi ápolá­sára, és az esetleges felülivetések elvégzésére. Mindezekre tekintettel, az ide. ™ jóban és jó minőségben vég­zett tavaszi talajmunkával, vetés­sel, növényápolással és más idő­szerű tennivalóval kell megalapoz­ni az 1965. évi tervek teljesítését, a mezőgazdasági termelés további növelését. dr. Gergely István MSZMP KB munkatársa A ványai határban a márciusi nap sugaraitól teljesen elolvadt a hó. Az egyik táblán károgó var­júk hada lepá el az egyre élén- kebb zöld színű vetést, a másik dűlőben pedig a még süppedő ta­lajon traktorok forgolódnak. Az utánuk akasztott műtrágyaszórók lapátjai egyenletes sebességgel repítik a pátisó szemcséket a bú­zatövek mellé. Néhány kilométer­re a központi irodától új üzemág­gal gyarapjodik, illetve bővül a szövetkezet. Az eddigi 15 hold helyett hatszor ennyin termesz­tenek kertészeti növényeket. A hollandi ágyakba már vetik a ká­poszta és a karalábé magját.. Megélénkül a határ és ezzel együtt jár, hogy több lett a vezetők dolga. Az irodai munka mellett naponta kétszer-három- szor megfordulnak a földeken, irányítanak, tanácsot adnak. Nem­csak a gazdasági vezetők, de a párttitkár is. Az ő munkája azon­ban nem mostantól több, hanem a november végén megtartott pártvezetőségválaszitó taggyűlés óta. Most, amikor a délelőtti szemle után Várdai elvtárs betér az iro­dájába a napú px>stát elolvasni, jut néhány p>erce arra is, hogy a pártvezetőség s az ő munkájáról tájékoztasson. Pontosabban ar­ról, hogy három hónap alatt mát tett a pártalapszervezet. — Viharos vezetőségválasztó taggyűlésünk volt — mondja Várdai elvtárs. Az elhangzott bí­rálatok, hozzászólások mondani­valóját így foglalhatom össze: a határozatokat a szövetkezet veze­tői ne csak popírra vessék, ha­nem a gyakorlatban minden tor­zítás nélkül hajtassák végre, és azok mindenkire vonatkozzanak. Az egyik elvtárs erre jó példának említette: helyes, ha azoktól a ta­goktól, akik nem vették ki a ré­szüket az őszi tennivalókból, le­vonnak munkaegységet. Azzal azonban nem érthetünk egyet, hogy két gyermekes anyákkal A medgyesegyházi termelőszö­vetkezetek jól felkészültek a ta­vaszi munkákra. Az erő- és mun­kagépek egy-két kivételével kija­vítva, készen állnak. Az Aranyka­lász Termelőszövetkezetben már nincs szántani való, a Békében is csuitón 180 holdinyi a szárítatlan terület. A fejtrágyázást még janu­ár végéin, február elején elvégez­ték, így a kora tavaszi munkák között ez már nem szerepel. Mindkét termelőszövetkezetben évek óta rendszeresen készítenek ilyenkor intézkedési tervet, s ezek alapján dolgoznak. A Béke Tsz vezetői a napiokban határszem­léket tartottak, és megállapítot­ták, hogy a vetések általában jól teleltek. Ahol az őszi árpa kisebb helyeken kifagyott, ott most pó­tolják tavaszi árpával. A zöldborsó vetését az Arany­kalász Termelőszövetkezetben 17 holdon március 15-én befejezték, a Béke Tsz-ben piedig 30 hold ta­lc armányborsót vetnek. Az Aranykalász Termelőszövet­kezetben néhány napion belül igen, a brigádvezetők sógor-komá­jával szemben pedig nem járnak el. Ha elhatároznak valamit, ar­ról ne csak beszéljenek, hanem tegyenek is érte úgy, és azt, ahogy a tagság érdeke megkívánja. Azon a novemberi taggyűlésen feladatként jelölték meg az Aranykalász kommunistái: szorgalmazzák és ellenőrzik a ha­tározatok végrehajtását, aktívab­ban foglalkoznak a piártonkívüli gazdákkal, megszüntetik az elv­telen vitákat és a személyeskedé­seket és felelősségre vonják a mulasztókat. — A célul tűzött feladatoknak eddig eleget tettünk — folytatja a pórttitkár elvtárs. Tagjaink jár­nak pártoktatásra, s a KISZ-szel is szorosabb a kapcsolatunk. En­nél fontosabb — s ezt feltétlenül p>ozitívumként értékeljük —, hogy a pártszervezet vezetői és tagjai valamennyien szorgalmazták, szervezték a gazdákat a tavaszi növények és a kapósok ápolására. Tavaly kötelezővé tették, hogy a tagok vállaljanak területet. Az idén meggyőzéssel elértük: a tavaszi növények vetésterületének már 92 százaléka talált gondozó­ra. Persze a hatékonyabb szerve­ző, propaganda munkán túl je­lentős szerep>e volt annak, hogy a 64-es esztendőt lényegesen job­ban zárta a szövetkezet, mint a korábbi éveket. Ezután Várdai elvtárs arról szól, amit csupán néhány hete valósítottak meg a párttagok ja­vaslatára. A gazdasági vezetőket sürgették, hogy műnél előbb kezdjék el a műtrágyaszórást. Meglett az ered­mény: már több, mint háromezer holdon befejezték ezt a munkát. Eddig a háztáji terület egy ka- tasztrális hold volt. A pártvezető- ség elhatározta: javasolja majd, hogy csak azok kapjanak ennyit, megkezdik a tavaszi árpa vetését, összesen 25 holdon. A jó időt ki akarják használni, így vasárnap is dolgoznak. Március 18-án a földbe került az Aranykalász Tsz-ben 5 holdnyi területen a zöldség- és répamag. A Béke Termelőszövetkezetben pedig 8 ezer karalábé pialántát tűzdeltek ki és rövidesen megkez­dik a korai kápxjszta kiültetését. akik jól dolgoznak, a munkafe­gyelmet megsértőket 1200 négy­szögöl illesse. Aki három napnál többet hiányzik igazolatlanul, an­nak munkaegységéből ezentúl le­vonnak. A pártszervezet rendet akar a szövetkezet vagyonának használatában is. Ellenszolgálta­tás és engedély nélkül a jövőben nem vihet el senki sem fogatot, s egyéb szerszámokat sem. A pártszervezet vezetői a múlt­koriban jogosan vitáztak a tsz fiatal szakembereivel, akik meg akarták valósítani a különféle üzemágak szakosítását. A párt­szervezet ezzel nem értett egyet, mert a szövetkezet még az elért eredmények ellenére sem eléggé erős, s ezért közpxmti irányításra szorul. A gazdasági vezetők vé­gül is a pártszervezet álláspontját fogadták el. Egy adminisztrátor nyit a szo­bába. — Várdai elvtársat telefonon keresik. Miután végzett a beszélgetéssel a szerény, kissé őszes hajú ember, aki egyaránt élvezi a párttagok és a pártonkívüliek bizalmát, páros Pannóniájára ül. A kertészetbe indul. Mindig oda, ahol segíteni kell. De ugyanezt teszi az Arany­kalász valamennyi kommunistája is. Dékány Sándor Felszabadulási staféta április 4-e tiszteletére Megyénkben — a járásokban és a városokban — március 28-án rendezik meg a váltófutást az üzemi és termelőszövetkezeti alapszervezetek csapatainak rész­vételével. Az országos hálastaféta Csong- rád megyéből március 31-én érke­zik Gádorosra. Itt és a többi községekben, városokban, ahol áthalad a staféta, a szovjet hősi emlékműnél vagy a község főte­rén rövid ünnepséget rendeznek. A KISZ és az úttörőszervezetek az ünnepségek keretében felkötik üdvözlő szalagjaikat a staféta­botra. Gádorosról Orosházán át Békéscsabára érkezik a váltó. Másnap, április 1-én Gyulán, Sarkadon és Szeghalmon keresz­tül fut be Csökmőre, ahol me­gyénk fiataljai átadják a Hajdú- Bihar megyei kiszeseknek, majd Debrecenen át Záhonyba érkezik. A KISZ KB díszes stafétáját és a lenini Komszomolhoz küldendő levelét Vajó Péter elvtársnak, a KISZ KB titkárának vezetésével 25 tagú váltó viszi Uzsgorodra, ahol az ünnepi gyűlésen átadják a Komszomol képviselőinek. Terven felül egymillió forintnál több tisztanyereséget érnek el a jubileumi évben A Mezőhegyes! Állami Gazda­ság mintegy négyszáz holdas gyü­mölcsösében serény tavaszi mun­kát látni. A törpegyümölcsös gondosan kialakított lombkoro­náin negyvenötön metszik az ága­kat A tavaszi munkák élenjárói most is a három szocialista brigád tagjai Igyekszenek a munkák­kal, mert jó hírnevükhöz méltóan a jubileumi évben szeretnének „kitenni” magukért. A mezőhegyese gyümölcskerté­szek — akik hazai és külföldi ki­állításokon az arany, ezüst és bronzérem tucatjait nyerték el eddig kiváló minőségű, különle­ges zamatú szép gyümölcseikkel — 1964-ben 1 millió 800 ezer fo­rint tisztanyereséget adtak a népi- gazdaságnak, 600 ezer forintnál többet a vártnál. Az új esztendőre még nagyobb gondosággal készül­tek fel. Összesen 2 és fél millió forint tisztanyereséget szeretné­nek elérni, ez mintegy kétszerese a tervezettnek. Egyedül a szocia­lista brigádok 350 ezer forint többlet termést, illetve költség­megtakarítást vállaltak. FEHÉRNEMŰ HÉT MÁRCIUS 15 —20-1G A MEDGYESEGYHÁZA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET férfi és női divatszakuzletében. MOST EGÉSZÍTSE KI FEHÉRNEMŰ­KÉSZLETÉT. AJÁNLUNK: habselyem kombinékat már 59 forinttól, habselyem hálóing 114 Ft-tól 150 Ft-ig, nylon kombinék 140—170 Ft-ig, férfi habselyem alsó 33—39 Ft-ig, férfiingek 59— 252 Ft-ig, férfi pizsamák 150—195 Ft-ig, leányka habse­lyem kombinék 24,50—145 Ft-ig, fiú pizsamák 70—150 Ft-ig. Vásárlási könyvecskéjét hozza magával, mert vá­sárlásait beírjuk és visszatérítést adunk. Előzékeny és pontos kiszolgálással várja kedves vevőit A MEDGYESEGYHÁZI FMSZ IGAZGATÓSÁGA 95 Vetik a borsót a medgyesegyházi tsz-ek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom