Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
IMS. 4 Csütörtök ötvenéveseket búcsúztattak Békéscsabán Beasőséges ünnepség keretében búcsúztatták el azt a 250 békéscsabai veteránt, akik 50. életévük betöltése után ^kiestek” a hadkötelesek soraiból. A két részletben megrendezett ünnepségen — 15-én és 17-én — a néphadsereg és az MHS részéről búcsúbeszédek hangzottak el a Balassi Művelődési Otthon nagytermében. Ezt követően a 2- v es számú általános iskola úttörői rövid műsorral kedveskedtek az ^obsitosoknak”. A szórakoztató jellegű műsorban nagy sikerrel közreműködtek a művelődési otthon énekes«, s a honvédség fúvószenekara. Az ünnepség végén emléklapot adtak az 50 éveseknek. Majd köszönetét mondtak nekik azért, hogy eddig készenlétben állottak a haza védelmére. Az Intemacionálé hangjai után kisebb csoportokra oszolva, sokáig együtt maradtak még azok, akik búcsút mondtak a katonai életnek, s • baráti sörözés közben régi katonai élményeiket elevenítették fel. Intéssleedett a sxak user reset A panaszkodó választ vár — Időveszteség— A munkáslevelek sorsa A felszabadulás 20. évfordaléjára készülnek a magyarországi nemzetiségi szövetségek Hazánk délszláv, német és szlovák ajkú lakossága változatos eseménysorozattal készül az ország felszabadulásának 20. évfordulójára. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a délszláv lakta területeken ünnepi megemlékezések sorozatát rendezi. A szövetség központi ünnepségére május 15-én Budapesten kerül sor. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában megrendezendő esten az ország minden részéből összegyűlnek a magyar- országi délszlávok küldöttei. Ez alkalomból hazánkba látogat a Német Demokratikus Köztársaság Európa-hírű Szerb ének- és tánc- együttese is. Az ünnepségen kitüntető oklevelet adnak át azoknak, akik az elmúlt 30 év alatt kimagasló kulturális tevékenységet fejtettek ki a diélsziáv lakosság körében. „Én is és feleségem is orvosi bizottság által megállapított, 67 százalékot elérő, csökkent munkaképességűek vagyunk. Van egy hat évet betöltött kiskorú lánygyermekünk, akit továbbra is szeretnénk saját családi környezetünkben nevelni ... 505 forint havi rokkantsági nyugellátásban részesülök, feleségem az én jogom utón 100 forint havi házastársi pótlékot kap, egyéb jövedelmünk nincs” Így kezdődik egy levél a sók közül, mely hetente a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárságára érkezik. A fenti sorokat szálkás betűivel Balázs János írta Békésről, a Darányi utcából. Arra kéri. a szakszervezetet, hogy segítse őt egy ötszáz forint jövedelmet biztosító portási állásba. Egészségügyi állapota .megengedi (még ezt a munkát. Levelét nem teszik talonba,, mér megkapta az SZMT illetékes munkatársa, Kára Menyhérfené eívtárső. Harminc napon belül leéli választ adni, de biztosan nem Idák el ennyi idő. Ágas-toogas '.ennivalóik: mellett a megyei bizottságok munkatársai — akik a irtunkáslevéleket kivizsgálásra átveszik — gyorsan igyekeznek cselekedni, különösen akkor, ha gyors segítséget kémek. Kimennek a helyszínre, beszélnek a levél írójával, az illetékesekkel és döntenek afelől, hogy mit lehet tenni. Könnyű ezt így leírni, de nehéz végigjárni az utat. Egy- egy levél nyomán napokat kell 'kivizsgálással tölteni, nem ritkaság az sem, hogy heteket. Alaposságra törekszenek a megyei bizottságok munkatársai. Ezt várja d tőlük minden tájékoztatást, intézkedést kérő levélíró. Tavalyelőtt 108, 1964-toen 129 anurikáslevél érkezett a titkárságba. Ezenkívül az egyes szakmák megyéi bizottsága is szép számmal kapott. Tavaly és azelőtt csak a titkársági levelek sorsát tartatták számon, az idén már minden szakma megyei bizottsága köteles naplót vezetni a levelek intézésénél. Tavaly a legtöbb levél a ME- DOSZ, az építők és a HVDSZ üzemeiből, munkahelyedről érkezett, a legtöbb panaszos a bér (ezen belül túlóra, helyettesítési díj), elbocsátás, baleset és mun- karuhajuttatós ügyében kért segítséget. A kivizsgálás során kiderült, hogy a sérelmek 60 (!) százalékát a helyi vezetés saját hatáskörében elintézhette volna. Az SZMT munkatársai vizsgálódásaik idején nemcsak a panaszosoknak adtak választ, de referáltak az illetékes szerveknek, vállalati szerveknek is, s figyelmeztették őket a törvényesség tiszteletbe» tartására. Az idén panasz-áradatra számítanak az SZMT-nél. A Munkatörvénykönyve módosítása nyomán az elbocsátottak ügyeik felülvizsgálását kérik. Eddig két és fél hónap alatt 36 levél érkezett a megye különböző részeiről. Általában 10—15 nap telik el, míg választ tudnak adni. Ha a harminc napos válaszadási határidőt vesszük figyelembe, ez rövidnek tűnik. A sérelmet szenvedett ember viszont soknak tartja. A bizalomért még nagyobb gyorsaságot vár el. És igaza van. Ennek szellemében kell még gyorsabban intézni a levelek sorsét. Minden levél emberi sorsot takar, s a szakszervezeteknek az egyik legfontosabb feladata a munkásök érdekének védelme, ügyeik intézése. Meggyorsítaná az intézkedést, ha a levelek egyenesen ide, az SZMT titkárságára vagy a megyei bizottságokra érkeznének. Számos esetben kerülő utat járnak be, s nagy az időveszteség. A rádiónak, a SZOT titkárságának, a Népszabadságnak címzett sorok nagy része ide érkezik vissza kivizsgálás végett, hiszen az illetékes szervek itt vannak. Ráadásul növelik a papírmunkát is, hiszen Budapestre olykor választ kell küldeni az intézkedésről. (pallag) A németiakta vidékeken is megkezdődtek az előkészületek a fel- szabadulási évforduló méltó megünneplésére. A következő hetekben nemzetiségi napokat, német— magyar barátsági heteket, béke- találkozókat, és munkás—paraszttalálkozókat rendeznek. Sok helyütt kiállításon adnak számot a német nemzetiségi vidékek 20 éves fejlődéséről, a lakosság szociális és kulturális helyzetének javulásáról. A honismereti szakkörökbe tömörült fiatalok az évforduló tiszteletére összegyűjtik a két évtizeddel ezelőtti események dokumentumait, s feldolgozzák az ellenállási mozgalom résztvevőinek harcait. (MTI) Fásítási hónap Megyénkben Március 15-én megyénkben is megkezdődött a fásítási hónap. A kedvező időjárást kihasználva, a fásításra kijelölt területeken — a mezőgazdasági művelésre egyébként alkalmatlan részeken, továbbá az árterületeken: mintegy 150 katasztrális holdon — mindenhol megkezdték a talajelőkészítést. A tölgy, akác- és nyárfacsemetéket a megyei állami erdőgazdaság szállítja. Rugós teleíonzsinóz Űj cikk gyártását kezdték meg a Kábelmflvek szegedi telepén: a rugós telefonzsinór — amelyet a postának és a telefongyárnak szállítanak — nagy előnye, nogy nem kászálódik össze. (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) „Ha újra kezdhetném, ismét ezt az utat választanám • Amikor lakásán felkeres- munka nélkül tengődtek, mikoz- tem, tudtam, hogy már hó- ben gyermekeik egy szelet kényénapok óta betegeskedik. Valami nincs rendjén a szívével. Orvosai otthoni pihenésre küldték. Pedig még csak éppen hogy betöltötte 1 ! 58. évét. Szép otthona, feleségének minden igyekezete sem tudja megnyugtatni. Kényszerpihenőnek, semmittevésnek nevezi otthon- maradását. Két karját széttárva, ajkát összeszorítva nézett rám. Kissé fáradt tekintetéből szótlanul is értettem, hogy azt akarta mondani: „Hát ide jutottam, tétlenségre ítéltek”... Én, aki fontos hivatásának teljesítése közben is többször találkoztam Horváth Károly elvtárssal, az igazgatóval, a kommunistával, az emberrel, megértem öt. Hiszen az életet jelentő és formáló munkától zárja el már hónapok óta a betegség. Az otthon nyomasztó csendje nem az ö világa... * * * Horváth Károly elvtárs útja Medgyesegy házáról vezetett a máig. S ez az út nem volt valami sima. Nem sakkal azután, hogy a község öreg malmában elsajátította a molnár szakma legfontosabb ismereteit, egykori iskoüaitársaá- nak, barátainak marasztaló szavad ellenéire is búcsút vett agy időre Medgyesegy házától. A szakma nagyobb ismerete utáni vágy vitte az ország távoli városaiba, a fejlett malomiparral rendelkező vidékekre. Többet akart tudni, mint sokan mások, akik annak idején, vele egyidőben az országban ezt a szakmát választották élethivatásnak. Miközben az országot járta, nemcsak malomipari ismeretekkel gazdagodott tudása. Egy egész ország akkori tőkés rendszerének embereket kínzó nyomora tárult a Medgyesegyházáról útnak indult Horváth Károly élé. Ahogyan teltek a hónapok, évek, úgy nőtt benne az úri világ elleni gyűlölet. Ködben mint fiatal munkás türel- metftenül kereste azokat az embereket, akik hozzá hasonlóan elítélik az embertelen világot. Evek múlva gazdag szakmai és széles körű emberi ismeretekkel tért vissza Medgyesegy házára. Ismerősei, barátai és a község öreg malmának molnárai örömmel fogadták. Munka után sokszor órákon át hallgatták szavait. Mert ekkor már nemcsak a régi rend sivárságának ezernyi megnyilvánulását ismerte fel, hanem azok okait is. Jól megtanult és még inkább élethivatásnak választott szakmájának szeretete ismét az öreg malom garatjai mellé szólította. Ettől kezdve 21 évig minta malom főmolnára várta reggelenként a község szorgalmas lakosságát. Azokat, akiket szemmel láthatóan görnyedtekké, megviseltekké tett a múlt rendszer földesúri világa, a nyomor. Még sokan élnek Medgyesegyházán azok közül, akiknek segített. Kölcsön adott lisztet olyan családoknak, amelyek kora hajnaltól húzták fillérekért az igát, vagy éppen rért nyújtották kezüket. Javában tombolt 1931-ben a csendőrszuronyokra épült Horthy- rendszer, amikor a nyomor ellen lázongó Horváth Károly életének legjelentősebb fordulópontjához érkezett: tagja lett a pártnak. Olyan kommunista lett, aki előtt nem volt lehetetlen. Az illegalitás nehéz évei nemcsak megedzették, hanem jól képzett kommunistává is formálták. Húsz évvel ezelőtt, amikor Med- gyesegyházát is felszabadították a szovjet katonák, Horváth élvtárs mindenütt ott volt, ahol az új társadalmi rend kibontakoztatásáért tenni kellett. Mára felszabadulást követő első években hívták különböző magas tisztségekbe. De ő megmaradt szakmája mellett, amit a szó igazi értelmében élethivatásnak tartott mindig. öt évvel a felszabadulás után vezetője lett a medgyesegyházi malomnak. Munkatársai és a községbeliek becsülték, tisztelték. Ez a magyarázata annak is, hogy 1957-bem, amikor a párt a Békés megyei Malomipari Vállalathoz igazgatónak javasolta, nehezen tudott megválni a községtől, az öreg malomtól. 'Később, amikor a megyei ferményforgalmi vállalat és a megyei malomipari vállalat egyesült, Horváth elvtárs a jelenlegi gabanafelvásárló és feldolgozó vállalat műszaki igazgatója lett. Ha idejéből futotta és Med- gy égegyházára érkezett, boldog volt, mert azokkal találkozott, akikhez annyi minden vonzotta. Horváth elvtárs azon vezetők közé tartozik, akik soha nem tudják elfeledni, hogy honnan indultak el. Minden körülmények között megmaradt kommunistának és embernek. Felelős vezetői beosztásában tanította a szakma szépségére, nevelte a párt magasztos elveire az új generációt, a fiatalokat. Mindezen tűi, éjszakákon át egy egész sor újitással, jelentős tanulmányokkal igyekezett tovább fejleszteni a malomipart. Horváth elvtárs obt volt azon kevesek között, akiknek a néphatalom Él- munkás kitüntetést adott. 1949- ben pedig magas kormánykitüntetésben részesült. Ezt követően a Békés megyei malomipar irányításában elért érdemeiért kétszer kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. * * * Mindezt csak hosszú beszélgetés után mondta el. Végtelenül szerény egyéniségéből következik, hogy önmagáról nem szeret beszélni. Számára a munka éltető elem. Ezért nem tud belenyugodni abba, hogy hónapokkal ezelőtt pihenni küldték orvosai. A szakma szépségéről beszélt, amikor ellátogattam lakására, meg arról, hogy a közeljövőben szeretne elkészíteni az őrlési technológiáról egy tanulmányt és hozzá a táblázatot. Fáradtan rám nézett és csak ennyit mondott: „Ha újrakezdhetném, ismét ezt az utat választanám.” Balkus Imre
