Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-16 / 63. szám
M65. március 16. 3 Kedd Simítóznak, Két egyháza A magasabb fekvésű határré- szeken március 16-án. elkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat a kétegyházi Béke Tsz-ben — közölte Juhász József főagronómus. A farkashalmi határrészen 214 holdat sdmítóznak. A borsó és a tavaszi árpa vetőágyét csinálják. A talajelőkészítést lánctalpas traktorral és lófagatokikal kezdték eL A Béke Tsz ez év tavaszán 3 ezer 114 holdon vet tavasziakat. A feladatokról intézkedési tervet fogatolnak határában készítettek, melyet a brigádvezetőkkel ismertettek. A tsz igazgatósága legutóbbi ülésén foglalkozott a tavaszi munkákkal. Határozatban mondta ki, hogy április 30-ig minden tavaszi munkát, tehát a kukorica vetését is Kétegy- háza határában be kell fejezni. A kora tavaszi teendőkkel Két- egyházán jól haladnak. A tsz erejéből futja egy 170 holdas legelő felújítására is. Erre a területre holdanként két mázsa pétisót szórnak, hogy a tavalyinál gazdagabb legyen a fűtermés. Megkezdődik a nyerstéglagyártás A Békés megyei Tégla, és Cse- répiparí Vállalat téglagyáraiban befejeződött a gépek próbaüze- meflftöfcése. Baifctonyán és Füzes- gyaronaton még kisebb javításokra Ikerül sor. A mezőberónyi Il-es számú téglagyárban március 16-án, ma egy műszakkal kezdődik a nyersgyártás, 19-én pedig két műszakra térnek át A mezőbe rényi I-es, az orosházi I-es, II-es, a gyű, lát és a békéscsabai Il-es gyárban, ahol a nyers készlet kifogyó, ban van, 17-én kezdik a termelést, míg a többi helyeken március 20-a után. Mínusz 2—3 fokos fagy esetén a nyersgyártás szünetel Az égetés folyamatos, kivéve azokban a gyárakban, aihol a száraz nyers tégla kifogyóban van. A termelékenység növelésére a vállalat a közeljövőben négy cserépszedő aiutomatagép elkészítését és üzemibehelyezését tervezi Békéscsabán. Ez a termelékenység jelentős növeléséit segíti élő. Több kisebb jelentőségű műszaki feladait is megoldásra vár, amelyek között számos újítás van. Az autóközlekedési vállalat túlteljesítette első A 8. számú AKÖV az év első ké* hónapjában súlyban és kilométerben egyaránt túlteljesítette a teherszállítási tervét. A legjobb eredményt a gyomai és a gyulai főnökség érte el. Az egy tonnára jutó állásidő 20 százalékkal csökkent a tervezetthez képest, ami az* jelenti, hogy átlagosan 24 perccel rövidebb idő alatt raktak két hónapi tervét meg egy gépkocsit. A termelékenység ilyen jelentős arányú növekedését elősegítette a gépkocsivezetők részére tavaly, a rakodómunkások részére pedig az idén, január 1-én bevezetett új bérezési rendszer. A vállalat a lófogatú járművek pótlására eddig hat gépkocsit és négy pótkocsit kapott. felmelegedvén, benne a kórokozó elpusztul), be kell fogni a baromfiakat, a kutyákat, macskákat, hogy nehogy azok vigyék ki vagy hozzák be a fertőző anyagot. A hullákat legcélszerűbb fertőző betegség esetén a helyszínen elásni úgy, hogy fölöttük 2 méter vastag földréteg legyen. A kismalacok és baromfiak hullái elégetés útján tehetők ártalmatlanná. Az esetlegesen kényszervágásra kerülő állatok húsát meg kell alaposan főzni vagy sütni, mert a legtöbb kórokozó 60—100 fok hőmérsékleten elpusztul. Ugyancsak hasonló elgondolás alapján a tejet fel kell forralni. A fertőző anyagokkal szennyeződött tárgyakat és személyeket pedig fertőtleníteni kell különböző vegyi anyagokkal. (A klórmészből, klórlúgból, hidroxigénlúgból, hypóból 10 liter vízre V*—V2 kg-ot kell tenni, a formaimból 10 liter vízhez V2 litert kell használni.) A fő szabály az, hogy mindent fertőtleníteni kell, amiről feltételezhető az, hogy a kórokozóval szennyeződött Az állatorvosok utasításait pontosan végre kell hajtani, s kerülni kell a felesleges vitákat! A fertőző betegségek elleni védekezésnek egy igen lényeges és fontos része a beteg állatok gyógykezelése. A beteg állatoknak célszerű oki és tüneti kezelést nyújtani, a betegségnek megfelelő szérum vagy a lábadozó és gyógyult állatokból vett vér vagy vérsavó befecskendezése útján és a különböző testrészieken és szervekben jelentkező kóros folyamatok gyógyítására alkalmas gyógyszerek alkalmazásával. Gondoskodni kell a lehető legjobb elhelyezésről, megfelelő almozásról. Valamennyi fertőző betegségnél fontos a könnyen rágható, köny- nyen emészthető, magas tápértékű és vitamintartalmú takarmány, melyben a beteg szivek és májak támogatására igen hasznos, ha van cukor vagy melasz. Fontos az, hogy a beteg állatok elkerülése végett, lehetőleg langyos vízből kielégítő mennyiségben. A fertőző betegségek elleni védekezés kérdéseihez tartoznak a különböző oltási élj árasok is, melyekkel a fogékony állatokat védettséggel lehet felruházni egyes fertőző betegségek ellen, bizonyos időre. Ha az ilyen úgynevezett kórelőző oltások alkalmával az állat még egészséges és az oltás után kb. két héten belül nem fertőződik a kórokozóval, a későbbiekben már másképpen fog viselkedni, mint a fogékony oltatlan állat, ami azt jelenti, hogy az oltott állat a kórokozó felvétele után vagy n.em betegszik meg, vagy egészen enyhén zajlik le betegsége, köny- nyebben meggyógyul. — Persze, A Munkatörvény módosítása V. A munkaügyi viták elintézése A munkaügyi viták elintézésének korábbi szabályai nem voltak alkalmasak a jogsérelem kellő időbeni orvoslására, a nevelésre és a társadalmi tulajdon védelmére. Egyes igényeknél túl hosszú, más igényeknél viszont túl rövid volt a jogsérelemtől számított két. hónapos panaszbanyújtásd határ, idő, — Rövid volt az egyeztető bizottsági határozat elleni 8 napos fellebbezési határidő. — A jogorvoslat nem volt egységes és ezért nehezen lehetett megállapítani, hogy adott jogvita esetén milyen jogorvoslat vehető igénybe. — A munkaügyi vitának a bíróság elé terjesztésére egyáltalán nem volt határidő és csak a bírói gyakorlat mondotta ki azt, hogy a jogok jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlásának elvére tekintettel, az indokolatlanul késedelmes perindítás az igény elvesztését, tehát a perlés kizártságát vonta maga után. Ezenkívül bármilyen gyorsan fe- sződött is be az egyes szervek előtti eljárás, a legjobb esetben is közel egy óv kellett ahhoz, hogy a jogvita végére pont kerüljön, de egyáltalán nem voült ritka az sem, hogy az eljárás egy évnél hosz- szabb ideig tartott. Az ilyen hosz- szadaümas eljárásiban hozott határozatok ténylegesen nem szolgálták sem a nevelésit, sem pedig a társadalmi tulajdon védelmét. Károsan hatott az is, hogy az egyeztető bizottság négy tagból alakult, akik közül kettőt a szak- szervezeti bizottság, kettőt pedig a vállalati igazgató jelölt ki. Az egyeztető bizottság munkájára így erős volt az igazgatói ráhatás, ezért gyakori volt a szavazategyenlőség és azokból az érdemi döntés meghozatala elmaradt. A fentiek kifejezetten szükségessé tették e rendelkezések megváltoztatását Panasszal támadható határozatok. A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségeikkel összefüggésben álló sérelmes intézkedés, vagy ha a megelőző oltásban részesített állatban már „benne van a betegség” — mint mondani szokták —, vagyis a lappangási időszakban van, vagy az oltás után rövid időn belül fertőződik, még megbetegedhet, mert a befecskendezett kórelőző oltóanyagnak időre van szüksége, míg a beoltott fogékony állatot immúnissá, védetté teszi. Befejezésül leglényegesebb a megelőzés és a károk minél nagyobb igyekezettel és eredménynyel való csökkentése, mely tevékenység akkor lesz legeredményesebb, ha nemcsak minden állatorvos, hanem mindenki, aki e nagy és szép munkában részt vesz, következetesen és lelkiismeretesen igyekszik életben ható erővé formálni azt, ami párt- és kormányhatározataink ban, az állategészségügyi törvényt magában foglaló állategészségügyi szabályzatban és kiváló tudósaink által rendelkezésünkre álló szakirodalmunkban elő van írva. A megelőzés munkájában jó, ha előre megtervezik mezőgazdasági üzemeink az álla tegészségügyi tennivalókat, mely munkára nézve igen fontos és hasznos eligazításul szolgál a Magyar Mezőgazdaság 1965. február 17-i 7. számában (18. old.) Baksa Ottó, az MSZMP KB Mg. Osztálya munkatársának cikke, melyet mindenkinek, akit illet, szíves figyelmébe ajánlok. Dr. Földházi Sándor határozat eUen a felek panasszal élhetnek. Azokban a munkaügyi vitákban, amelyeknél az eljárás alapját határozat (kártérítésben marasztaló, fegyelmi vétségiet megállapító és fegyelmi büntetést kiszabó, leltárhiányban marasztaló, munkaviszonyt megszüntető, stt>.) képezi, a korábbi szabályoknak megfelelően a határozatot az igazgató, vagy ezzel megbízott helyettese hozza meg. A dolgozók jogait biztosító rendelkezés többek között az, hogy a — fegyelmi eljárás esetén a fegyelmi jogkört gyakorló személyesen köteles a dolgozót a fegyelmi büntetés kiszabása előtt meghallgatni, továbbá, hogy — a kártérítési határozat meghozatala előtt a dolgozót lehetőleg meg kell hallgatni. Szükséges ez akkor, ha a tényállás bonyolult, nagyobb összegű kár merült fel, vagy a kár összege vitás. O A munkaügyi viták elintézésére hivatott szervek. Az új szabályozás szerint e szervek a következők: — a vállalati és — területi munkaügyi döntőbizottság, — a bíróság és — a szolgálati felettes. Ezek közül újak az egyeztető bizottságok helyébe lépő munkaügyi döntőbizottságok. Az új szabály nagyobb függetlenséget és az elnök személyén keresztül nagyobb állandóságot biztosít e szervek, nek, valamint nagyobb védelmet e szerv tagjainak. A vállalati munkaügyi döntőbizottság elnökét és einökhelyettesót a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke bízza meg, a szakszervezeti bizottság és a vállalati igazgató együttes javaslata alapján, míg egy-egy tagot és több póttagot a szakszervezeti bizottság, és a vállalat igazgatója jelöl ki. Valamennyi ük megbízatása két évre szól és végül a munkaügyi bizottság elnökből és két tagból áilló tanácsban dönt. ^ Elsőfokú jogorvoslati szerv. A munkaügyi vitákban — amelyek a fentebb már említett igazgatói határozat éUeni panasz alapján indulnak — egységesen a vállalati munkaügyi döntőbizottság jár el első fokon. Ezen általános szabály alól egyik kivétel: ha az ügyben büntető eljárás folyik; a másik kivétel: vezető állású dolgozók munkaügyi vitáit a sérelmes intézkedést hozó szerv közvetlen felettese bírálja el. A panaszt a) a munkaköri besorolás, illetőleg a munkabér megváltoztatására vonatkozó értesítés, b) áthelyezés, c) a munkaviszony megszüntetése, d) a kártérítésre (megtérítésre) kötelezés és e) a fegyelmi határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül, egyéb ügyekben az igény esedékességétől számított 3 éven belül kell előterjeszteni. A bűncselekménnyel okozott kár esetén a büntető eljárás megindítására meghatározott elévülési irt. elteltéig, de legkésőbb 5 évig lehc benyújtani. Ha a panaszos bizonyítja, hogy az említett határidőket önhibáján kívül mulasztotta el, ezt további 6 hónapon belül kimentéssel orvosolhatja. A döntőbizottság előtti eljárásban — a dolgozót a szakszervezeten kívül hozzátartozója, vagy munka társa és ügyvéd is képviselheti O Másodfokú jogorvoslati szerv. Az első fokon hozott hatánoza ellen 15 napon belül általános sza. hály szerint a területi munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezéssé; lehet élni. A vállalati munkaügyi döntőbizottság fegyelmi ügyben megrovásban, vagy szigorú megrovásban marasztaló határozata ellen nincs, viszont minden más határozat elles van jogorvoslatnak helye. Az előbbi (megrovás, szigorú megrovás) esetekben is van azonban jogorvoslatnak helye, ha e büntetés következtében a dolgozó valamely igényét egészben vagy részben elveszti (pl. az említett fegyel, mi büntetések mellett nyereségrészesedése is csökken). A megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság (megyénkben a gyulai járásbíróság) kivételes szabály szerint ugyancsak másodfokú jogorvoslati szerv. A 15 napos jogorvoslati határidő elmulasztása esetén csak betegség, vagy hasonló helyzetet előidéző körülmény, illetve a dolgozó önhibáján kívül bekövetkezett komoly akadály adhat okot a kimentésre. Hat hónap eltelte után kimentésnek nincs helye. A fellebbezés esetében a területi munkaügyi döntőbizottság, illetve felülvizsgálati kérelem folytán a járásbíróság által hozott ha, tározat ellen további jogorvoslattal élni nem lehet. Űj eljárás kezdeményezése. A hozott jogerős határozat ellen mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, a fenti hatásköri szabályoknak megfelelően a területi munkaügyi döntőbizottság, vagy a járásbíróság előtt, ha olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetve jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági, vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a korábbi eljárás során nem bíráltak el, feltéve, hogy az elbírálás esetén ránézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az új eljárás kezdeményezésének határideje hat hónap. Ha azonban az okot adó körülményről a dolgozó csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, a hathónapos határidőt innen kell számítani, viszont a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év letelte után új eljárás kezdeményezésének nincs helye. Dr. Fodor György Dr. Bakó József AZ ASZFALTÚTÉPITÖ VÁLLALAT közhírré teszi, hogy Békés községben, a Cseresznye utca átépítési munkáit f. hó 15-én megkezdi. Ezzel egyidőben a KPM • Közúti Igazgatóság és a rendőrhatóság hozzájárulásával ezen utat a forgalom elől lezárja. A lezárt úton mindennemű jármű közlekedése életveszélyes és tilos. Az ebből eredő esetleges balesetekért a vállalat felelősséget nem vállal. ASZFALTÜTÉPÍTÖ VÁLLALAT Békéscsaba ________________ 47312
