Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

nruFf* iärt*\tn Btn£S MEuYtJ^^i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IMS. MÁRCIUS 16., KEDD XX. ÉVFOLYAM, «3. SZÁM A Munkatörvény módosítása | A reggel mindig visszatér | Az NB II és NB III eredményei Ifjúságunk felelőssége Gromiko látogatására irányul a figyelem Londonban Ä naptárban, most egymást kö­vetik történelmünk kimagasló eseményeinek vörös betűs napjai: március 15-én az 1848-as szabad­ságharcra, márci us 21-én a Ta­nácsköztársaság kikiáltására, áp­rilis 4-én pedig hazánk felszaba­dulására emlékezünk, s közben közeledik a tavasz, ennek a gaz­dasági esztendőnek kezdete, ren­geteg tennivalóval. Ünnep, munka, felelősség. Lát­szólag nem illik egymás mellé ez a három fogalom, de mi összeil­lesztjük őket. Húsz esztendő óta még egyszer sem maradit kd a ma és a holnap tennivalóinak meg­határozása ünnepi szónokaink be­szédeiből, nem maradhat ki most & ezután sem. Nem maradihat el az ifjúság felelősségére való hi­vatkozás sem. 1848-ban, 1919-ben, s a fasizmus elleni háború idején fegyveres harcra, vér áldozatra szólította a haza az ifjakat, most lelkiismeretes tanulásra, szorgal­mas munkára. Termelőszövetkezeteink KISZ- szervezetei ezekben a napokban értékelik a múlt évi ifjúsági ver­senyt, s adják át a pénz. és tárgy- jutalmakat a kiválóan dolgozó fi­ataloknak. Az ünnepi aktuson ter­mészetesen részt vesz a szövetke­zeti fiatalok zöme. Tarka kép, s tarka a helyezéseket, az ez évi feladatok felsorolását követő meg­jegyzés is. A többség helyesel s többet vállal mindenből az ez évi előirányzottnál. Néhányan azon­ban fitymálnak, nem nagyobb részt kémek a munkából, hanem több jövedelmet, több szórakozási és utazási lehetőséget. Van, és mind több lesz a szóra­kozási lehetőség. Csakhogy a szó­rakozásból nem lehet megélni, az csak kiegészítője lehet az életnek még az ifjú korban is. Annál is inkább, mert a ma ifjúsága hol­nap, holnapután nemcsak család­apa, családanya lesz, hanem a termelőszövetkezet gazdája, ta­nácstag, képviselő, a község, a já­rás, az ország további sorsának formálója. Az élet parancsa soha­sem volt az, hogy amíg fiatal vagy, addig sétálj, táncolj, szóra­kozz, aztán majd örökölsz vala­mit, s megélsz valahogy. Most, a szocializmus építése közben sem lehet más az élet parancsa mint az, hogy nap mint nap gyara- pítsd a várható örökséget, s tudá­sod, ismereteid bővítésével készülj annak átvételére. Megyénk termelőszövetkezeti ifjúságának nincs szégyenkezni valója. Tavalyi munkaversenyük csaknem 20 millió forint értékű terven felüli többlettermést ered­ményezett. A baj csak az, hogy a fiataloknak csak egy része képez­te termelőszövetkezetenként a ter­melés rohambrigádját. A mezőko- vácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben a fiatal fogatosok közül csak Gonda István ért el dicséretre méltó, ki­magasló teljesítményt. A száznál több növénytermesztő fiatal közül kevesen vállaltak ennyi területet, s kevesen takarítottak be annyi cirkot, kukoricát, cukorrépát és dughagymót, mint Bakó Mária. Kevés a szövetkezetben a szak­munkások és a traktorosok száma. A sok fiatal közül Agócs Anná­hoz hasonlóan kevés határozta el, hogy miután megszerzi a szak­munkás-bizonyítványt, tovább ta­nul levelező' úton, technikumban. A szövetkezet vezetősége legalább húsz fiatalt hívott a tél kezdetér traktorosképző tanfolyamra, de csak tizenhárom jelentkezett, s hatan ezek közül is megfutamod­tak. Sorolhatnánk hasonló példát még számos szövetkezetből. A fia­talok egy része annyira sem köti le magát, hogy 20—22 éves létére önálló tagja legyen a szövetkezet­nek. Kényelmesebb a papa és a mama által vállalt földterületen, az ő munikaegységkönyvükbe dol­gozni, s a gyenge termésért eset­leg kijáró szemrehányást órájuk hárítani. Kényelmesebb a napi néhány órai munka után szépen felöltözni, sétálni, szórakozni menni, mint a KISZ-szervezetbe, ahol tanulást, munkafegyelmet, a szertelen gondolkodású és visel­kedésű fiatalokkal való foglalko­zást követelnek. Ennek a kénye­lemszeretetnek elsősorban a szü­lők az okai: fiatalok sokaságát tudnánk felsorolni, akiket az álta­lános iskola elvégzése után nem munkára, tanulásra ösztönöztek, hanem arra, hogy pihenjenek egy­két esztendeig, mert hiszen van minden, amire szükségük lehet. Népünk történelmének lapjai a boldogabb holnapért vívott ke­mény harcok sokaságával van te­le, generációk egymásutánja adta verejtékét, vérét, életét azért a máért, amelyben élünk. Azonban az a jólét, amelyet eddig elértünk — még ha háromszorta jobb is a húsz év előttinél — csak egy része annak, amit együttes erővel, szor­galommal elérhetünk s el kell ér­nünk a mostani ifjú generáció és az ő utódaik számára. Éppen ezért nem szabad megállná, la­zsálni. Különösen nem a fogé­konysággal, tetterővel tele ifjúság, nak. Mert az igaz, hogy a szocia­lizmus nekik és őórtük, de nem épülhet nélkülük. Az ifjúság zöme sohasem volt közömbös szemlélője a történelmi eseményeknek, sohasem sajnálta vérét és az életét, ha arra szük­ség volt. Most már eltávolodtunk attól a kortól, amelyben a hatalom és a kincsvágytól elvakult elemek kényük-kedvük szerint háborút zúdíthattak a világra. Most ezért ifjúságunk mindegyikétől több ta­nulást, nagyobb szorgalmat, igye­kezetei s egy kicsit több verejté­ket kér a haza. Megéri, hiszen sa­ját holnapjuk szebbétételéórt ta­nulnak, s verejtékeznek, ha dol­goznak. London Londonban nagy várakozás elő­zi meg Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden kezdődő négyna­pos hivatalos látogatását. Angol kormánykörök: hangoztatják: a vietnami háborús válság kiélező­dése „rendkívüli sürgősséget és közvetlen jelentőséget” ad a szov. jet külügyminiszter londoni jelen, létének. Ugyanakkor változatlanul nagy fontosságot tulajdonítanak a januárban elhatározott látogatás eredeti céljának: Koszigin szovjet kormányfő angliai útjának előké­szítése, az angol—szovjet csúcsta­lálkozó időpontjának és tárgyalá­si témakörének tisztázása. Mint korábban jelentettük, an- íol politikai körökben nagy izgal. mat keltett Kosziginnek az a meg. jegyzése, hogy „nem híve a turis­ta-kirándulásoknak”, de szívesen eleget tesz a meghívásnak, „célra­vezető tárgyalások” reményében. Ezt a megjegyzést Londonban fi­gyelmeztetésként értelmezték az Egyesült Államok mellett elköte­lezett Wilson-kormány vietnami politikájával és az atlanti nukle­áris haderő létrehozására irányuló angol erőfeszítésekkel kapcsolat­ban. A vietnami válság vonatkozá­sában angol kormánykörök azt sugalmazzák, hogy Gromiko láto­gatása jó alkalom lehet az indo­kínai egyezményekkel összefüggő „szovjet—brit társelnöki felelősség felújítására” egy újabb nemzet­közi értekezlet előkészítése céljá­ból. Gordon Walker volt munkás- i párti külügyminiszter, aki most tért haza amerikai látogatásáról, két vasárnapi lapban — a Sunday Mirrorban és a Sunday Citizen­ben — egész oldalt betöltő cikk­ben fejtegeti az Egyesült Álla­mok „vietnami nehézségeit”. A Wilsan-kormánmyal változatlanul szoros kapcsolatban álló Gordon Walker félhivatalosnak tekinthető leírását adja az angol alapállás­nak. Fontosabb megállapításai így hangzanak: 1. A Wilson-kormány célja a béketárgyalások előkészítése, de ezt a diplomáciai feladatot csak­is az Egyesült Államok lojális szö­vetségeseként töltheti be; 2. „Ebben a nehéz időszakban” Nagy-Britamnia bizonyult az Egye­sült Államok egyetlen szilárd szövetségesének, s ezért cserében az angol kormány elvárhatja, hogy Washington tájékoztassa vi_ A Pamuttextilművek mezőbe- rényi gyárának dolgozói hazánk felszabadulásának 20 éves évfor. dulója tiszteletére egész éves mun. kaversenyt kezdeményeztek, mely­ben az üzem minden teljesít­ménybérben dolgozó munkása reszt vesz. A verseny célja: az 1964 negyedik negyedévi átlag­j etnami elgondolásairól és terved­ről; 3. Az angol kormánynak joga van saját álláspontját kifejezni e tervekkel kapcsolatban és — Wa­shingtonnal való megfelelő ta­nácskozás után — joga van úgy cselekedni, ahogyan legjobbnak véli. A szolidaritás és az óvatos fi­gyelmeztetés e kombinációja után Gordon Walker ezt sugalmazza: a szovjet és a brit külügyminisz­ter, mint a genfi értekezletek társ. elnökei, kezdeményezhetnék egy újabb nemzetközi értekezlet ösz- szehívását a másodlagos jelentő­ségű laoszi helyzet megvitatására és ez elkalmat adna az . érdekelt nagyhatalmaknak, hogy „tekin­télyveszteség nélkül” kötetlen, bizalmas eszmecserét kezdjenek a vietnami rendezés lehetőségei­ről. (MTI) eredmény mennyiségi és minőségi túlteljesítése. A gyár vezetősége a versenyt először április végén értékeli. Az elbírálásnál nemcsak a kima­gasló egyéni teljesítményt, hanem a fejlődést is figyelembe veszik, s ennek alapján határozzák meg a pénzjutalmat. A legjobb ered­ményt elérő részlegek (partik) művezetői ugyancsak jutalmat kapnak. A gyárban három szocia­lista brigád van és további há­rom az idén tűzte célul a megtisz­telő cím elnyerését. A hat bri­gád tagjai egyénileg résztvesznek a felszabadulási versenyben is. A gyár dolgozói az első ne­gyedévben eddig 100,9 százalékra teljesítették vetéstervüket, a ter­mékek minősége pedig 1 száza­lékkal haladja meg az előírt szin­tet. Ez a jó eredmény nem utolsó­sorban a lelkes munkaverseny- ; nek köszönhető. Összehívták a szocialista brigádvezetők országos értekezletét A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa március 19—20-ra hívta ösz_ sze a szocialista brigádvezetők or. szagos értekezletét. Az értekezle­ten az ipar, az építőipar, a közle­kedés, a mezőgazdaság és a ke­reskedelem szocialista brigádjai­nak küldöttei megvitatják a szo­cialista brigádmozgalom eddigi tapasztalatait és közösen alakítják ki a mozgalom továbbfejlesztésé­nek tennivalóit. A tanácskozást az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartják ezer küldött és 200 meghívott részvételével. (MTI) Az esztergagépen dolgozó munkásokat síneken mozgó polcok segítségével látják el anyaggal. A for„á^sselejía szállítószalag továbbítja az üzem végébe, Felszabadulási munkaverseny a mezőberényi pamutszövőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom