Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
IOT5. FEBRUAR 11., VASÁRNAP Ar»: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Senkinek sem használ a termelés egyenetlensége | Család—Otthon | Köröstáj | Sport Rendet, fegyelmet, megfontoltságot Háromnapos vita után elfogadta az országgyűlés az 1965. évi költségvetési törvényjavaslatot, ezzel törvényerőre emelkedtek az ötéves terv utolsó esztendejének feladatai, népgazdaságunk to- vábberősítésének az országgyűlési vita során jóváhagyott módszerei. Már a mutatókból is kitűnik, hogy az idei tervfeladatok nem a termelés mennyiségi növelésére irányulnak elsősorban, hanem döntően a minőség javítására, a gazdaságosság fokozására. Iparunkban az előző éveknél kisebb mértékű, mindössze 4,2 százalékos termésnövekedést irányoz elő a kormány, a mezőgazdasági termelésben pedig csak másfél-két százalékos mennyiségi fejlődéssel számol. E mérsékeltebb ütemnek megfelelően a nemzeti jövedelem várható emelkedését is csak 3 százalékban jelöli meg a múlt évihez képest. Ugyanakkor az idei állami költségvetés jóval nagyobb összeget fordit a dolgozók igényeinek közvetett kielégítésére, mint tavaly. Hogy csak egy példát említsünk: a szociális, kulturális ellátottság fejlesztésére egymilliárd forinttal több jut az 1964-es évi összegnél. A törvénnyé emelt állami költségvetés fontos intézkedéseket tartalmaz a közületi szervek kiadásainak csökkentésére. Azt az előző évek 7—9 százalékos növekedésével szemben 3 százalékban határozza meg. Ennek betartása biztosítja, hogy az állami vállalatok bevételeinek ebben az évben több mint ötmilliárd forinttal kell növekedni, azaz jobban szükséges hozzájárulniuk az állam- háztartás mérlegének kiegyenlítéséhez, mint az előző években. Miért? Többek között azért is, mert a kormány 1965 közepén több mint egymillió embert érintő életszínvonal-emelésre hoz rendelkezést. A kétgyermekesek jelenlegi 75 forintos családi pótlékát 200 forintra emeli, az ezer forinton aluli nyugdíjasok járadékát pedig rendezi. De szükség van azért is vállalataink nagyobb anyagi hozzájárulására, mert az elfogadott költségvetés kiadásai csaknem 98 milliárd forintot tesznek ki, vagyis 6,8 százalékkal meghaladják az előző évit. A többlet jelentős része a növekvő vállalatok továbbfejlesztését, nem utolsósorban a termelőszövetkezeti , pénzellátást és a felhalmozási célokat fedezi. Mindez alapja annak, hogy a későbbi évek során új, korszerűsített, bővített vállalataink és megerősödött termelőszövetkezeteink jóval nagyobb eredménnyel járuljanak hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az életszínvonal emeléséhez, mint az előző években. A minőségi mutatók javítása rendkívül kiterjedt intézkedéseket követel valamennyi gazdasági szervnél. Mindenekelőtt a munka elemzését, a ráfordítások és az ebből eredő eredmények arányainak állandó figyelemmel' kísérését. Takarékos gazdálkodásra van szükség a termelőmunka minden területén. Ésszerű takarékosságra és nem kicsinyességre! Nem arra, hogy ahol ezelőtt 100 voltos körte világította a munkatermet, most helyette 25-öst csavarjanak be, hanem arra, hogy sehol ne menjen veszendőbe egy forint se, ha azt meg lehet takarítani. Következésképpen: ne 50 adminisztrátor számítsa ki a 120 dolgozót foglalkoztató üzemben a kimutatásokat, de ne is kérjenek a felsőbb szervek még a munkások átlagos életkoráról is havonta kétszer statisztikát. Ne legyen amiatt kapun • belüli munkanélküliség, hogy szükségtelenül növelték a létszámot. Ne halmozódjanak a raktárakban eladatlan készletek csupán azért, mert kényelmességből nem akarják feladni a vállalatnál a régi technológiát. Ne fizessenek ki sehol sem olyán bért, illetményt, amelyre nem szolgált rá ténylegesen az illető szerv vagy személy, vagyis ahogyan Kádár elvtárs mondotta: ne legyen senki sem gavallér az állam pénzéből. Rendet, fegyelmet, megfontoltságot követel mindenkitől az országgyűlésen meghatározott feladatok végrehajtása. De mindenekelőtt a gazdasági vezetőktől, hiszen a fizikai dolgozók fegyelmezett, tervszerű munkájának is az alapja, hogy ehhez erkölcsi magatartásukkal, következetességükkel, jó munkaszervezésükkel biztosítják a feltételeket a veze-. tők. Ez azonban nemcsak adminisztratív intézkedések bevezetését jelenti. Sokkal inkább politikai feladat is, mert csak akkor tudunk egy nyelven beszélni mindezekről, ha a termelőmunkában részt vevő valamennyi dolgozó, lelyen az vezető vagy középkáder, avagy pedig egyszerű fizikai munkás, világosan látja a célt, ismeri a reá háruló tennivalókat Ennek tudatosításában nagy feladat hárul a párt- és szakszervezetekre, de minden társadalmi szervre. A lehetőségek adottak az 1965. évi terv megvalósításához, amely alapja annak, hogy a harmadik ötéves terv során közelebb kerüljünk a VIII. pártkongresszuson elfogadott program realizálásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Mert erről van most is szó. Nem kisebb feladat elérését tűzte elénk a párt decemberi határozata és ennek a határozatnak a célkitűzéseit törvényerőre emelő, most lezajlott országgyűlés, mint a szocializmus anyagi és technikai bázisának hathatósabb módszerekkel -való-- fejlesztését, megteremtését. ... . Varga Dezső A Fővárosi Tanács ünnepi ülése Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Fővárosi Tanács szombaton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az Űj-városháza feldíszített nagytermében rendezett ünnepi tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Szakosíts Árpád, az 1945-ös Budapesti Ideiglenes Törvényhatósági Bizottság első elnöke, dr. Harrer Ferenc, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a tanácstagok korelnöke, A. M. Kalas- nyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, az évforduló ünnepségeire hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője;, G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepi tanácsülésen megje- ’ent Fehér Lajos és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, jelen volt a2 MSZMP Központi Bizottságának, a forradalmi munkás— paraszt kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a felszabadulást követő idők volt városvezetői, továbbá a volt alpolgármesterek és ianácselnök-helyettesek, a kerületi pártbizottságok első titkárai, a tanácsi végrehajtó bizottságok elnökei, a budapesti társadalmi és lömegszervezetek vezetői, a budapesti üzemek küldöttségei. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából hazánkban artózkodó szovjet küldöttség tag- 'ai, a főváros felszabadításában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizánegységek számos tagja. Az ünnepi tanácsülést a Himnusz hangjai uiáe Sarlós Isluin, a zölte az ünnepi tanácsülés részvevőit. Az ünnepi tanácsülés ezután ha. .áiozati javaslatot fogadott el, Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél. Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője üdvöamely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építőmunkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Az ünnepi tanácsülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Fogadás a phenjani szovjet nagykövetségen Szombaton Moszkovszkij, a Szovjetunió phenjani nagykövete fogadást adott a szovjet küldöttség tiszteletére, am%ly Alekszej Koszigin, az SZKP elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke veze ésével tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus KöztársaságA fogadáson megjelent Kim Ir- szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a KNDK minisztertanácsának elnöke, Coj Jen-gen, a KNDK legfelsőbb népi gyűlése elnökségének elnöke és több más hivatalos ko* ban. reai személyiség. (MTI)
